ide fog jönni a geciség kimondhatósága, most még nincs "kisimítva" :-)

Határozat száma: 13/2014. (IV. 18.) AB határozat

[30] ..."közügyet érintõ nyilvános közlés"....

[39] 4.1. A nyilvános közlés megítélése során...

TÉNYEK Az EJEB a már felhívott Lingens kontra Ausztria ügyben helyezkedett elõször arra az álláspontra, hogy egy-egy közlés megítélésekor szükséges különbséget tenni tényállítások és értékítéletek között. A különbségtétel lényege, hogy míg a tények valósága bizonyítást nyerhet, addig az értékítéletek bizonyíthatóságáról, vagyis azok igazságtartalmáról nem is lehet beszélni [EJEB, Lingens kontra Ausztria (9815/82), 1986. július 8., 42. bekezdése].

ÉRTÉKÍTÉLETEK egyébként pedig minden más esetben értékítéletrõl, amely magában foglalja a túlzó, akár vulgáris kifejezést használó bírálatot, vagy ízlésbeli megnyilatkozást [EJEB, Uj kontra Magyarország, (23954/10) 2011. július 19., 21. bekezdése].

HATÁRESETEK A határeseteket az úgynevezett !!! értékítélettel terhelt tényállítások jelentik, !!! amelyek az EJEB gyakorlatában a véleményszabadság magas szintû védelmét élvezik [EJEB, Karsai kontra Magyarország, (5380/07), 2009. december 1., 33–35. bekezdések].

Szintén a véleményszabadság oltalma alatt állnak az erõs, túlzó jellegû kritikát megfogalmazó és polemikus stílusban megírt, ámde vékony ténybeli alapokon nyugvó értékítéletek is [EJEB, Dichand és masok kontra Ausztria, (29271/95), 2002. február 26., 52. bekezdés].

VULGÁRIS is lehet egyébként pedig minden más esetben értékítéletrõl, amely magában foglalja a túlzó, akár vulgáris kifejezést használó bírálatot, vagy ízlésbeli megnyilatkozást [EJEB, Uj kontra Magyarország, (23954/10) 2011. július 19., 21. bekezdése].

!!!!!!!!!!! vagy a foglalkozása, illetve a hivatása folytán tõle elvárható lett volna a tények valóságtartalmának a vizsgálata, de ezt a szóban forgó alapjog felelõs gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta.

Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatára is utalva kifejtette, hogy a közügyek vitathatósága a demokratikus társdalom nélkülözhetetlen eleme. Ebbõl fakad, hogy a közügyekre vonatkozó ítéletek és vélemények erõsebb alkotmányos védelmet élveznek, még akkor is, ha túlzóak és felfokozottak

Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság megítélése szerint az alkotmányjogi panaszban állított kifogás a bírói döntést érdemben befolyásolhatta, ami felveti a bírói döntés alaptörvény- ellenességének kételyét {[7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [20]

[20] Emellett az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az indítványozó által elõadott alkotmányjogi probléma vizsgálata az egyedi ügyön túlmutató jelentõségû. Az Alkotmánybíróság a közügyek vitatását érintõ véleményszabadsággal összefüggõ alkotmányossági mércét ezidáig ugyanis kizárólag normakontroll típusú eljárásokban dolgozhatta ki [például: 36/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 219.; 34/2004. (IX. 28.) AB határozat, ABH 2004, 490., illetve legutóbb: 7/2014. (III. 7.) AB határozat]. Ennek megfelelõen az Alkotmánybíróság eddig nem jelölhette ki azt az alkotmányos mércét, amely a jogalkalmazóknak segítséget nyújthat a közügyek vitatását érintõ tényállítások és értékítéletek megkülönböztetéséhez. Az új közjogi rendszer azonban a bírói döntések alaptörvény-ellenességének vizsgálatára is hatáskört nyitott az Alkotmánybíróságnak, amelyen keresztül az Alkotmánybíróság a véleményszabadság érvényesülésének jogalkalmazói gyakorlatát is hatékonyan ellenõrizheti {7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [53]}

!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! A demokratikus jogállamokban a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van: nemcsak az egyéni önkifejezés, a személy szabad kibontakozásának és szellemi autonómiájának záloga, hanem egyúttal a demokratikus közvélemény és akaratképzés nélkülözhetetlen forrása is.

!!!!!!!!!!!!!! Magyarország alávetette magát az európai közrend õrzése, illetve az emberi jogok és szabadságok megóvása érdekében életre hívott EJEB joghatóságának, így az Alkotmánybíróság felvázolja, hogy az EJEB saját joggyakorlatában milyen korlátokat fogalmaz meg a közéleti vitát érintõ szólásszabadság gyakorlása során, illetve milyen szempontrendszer szerint különböztet tények és értékítéletek között