Gyapjútermelés, -kezelés, gyapjúminőség

Alminőség (gyapjúhibák):

Alminőségnek nevezzük a termelői előválogatásnál a bundából, illetve az ipari válogatás során a zsíros gyapjúból elkülönített, szennyező anyagokat és hibás részeket tartalmazó bundarészeket, illertve zsíros gyapjút.

A gyapjúban előforduló alminőségek(v. kizáró jellegű részek) a következők: takarmányos gyapjú, csapos gyapjú, haslábgyapjú, nemezes gyapjú, szakadékony gyapjú, megsárgult gyapjú, alányírt, v. szecska, égett vagy "brand” gyapjú, tiltott jelzőfestékes gyapjú, ebszőrös, rühös, vagy ótvaros gyapjú, penészes gyapjú, fermentált (fülledt) gyapjú, koloncos gyapjú.

Átmeneti szálak:

Átmenetet képeznek a pehelyszálak és a felszőrök között, e kettő közötti tulajdonságokkal rendelkeznek. Az átmeneti szálaknál vékony, leggyakrabban szakadozott medullát (bélállományt, bélüreget) találhatunk. (pl. romney marsh, lincoln, stb.)

Bálázás:

A lenyírt, osztályozott és megfelelően megszárított gyapjút bálákba préselik (1. ábra). A bálázás előnye a zsákolással szemben, hogy kisebb térfogaton nagyobb mennyiségű gyapjút lehet tárolni, ill. szállítani. Egy gyapjúbála tömege kb. 200 kg.

Belszerkezet

Belszerkezeten értjük a bunda felépítésének jellemzőit, azaz a bunda fürtjei, illetve pászmái által mutatott képet, a pászmák, fürtöcskék és fürtök alakulását.

Legkedvezőbb a normális (habos), ahol a pászmák hajlásíve megközelítőleg félkör alakú, és a bunda megfelelő mennyiségű kötőszálat tartalmaz.

Pászmázott belszerkezetnél a kötőszálak száma kevés, a pászmák részben elkülönülnek, a pászmahatárok jól láthatók.

Motringos a bunda belszerkezete, , ha az igen csekély számú kötőszál miatt a pászmák egymástól határozottan elkülönülnek, a pászmák hajlásívei általában túljellegzettek , a bunda széteső, a gyapjú „üres”.

Cérnás belszerkezetű gyapjúnál már nincsenek kötőszálak, a túljellegzett, vagy horgolt ívelődésű pászmák szabadon állnak, vagy nem is tapasztalhatunk pászmaképződést. E belszerkezet típusnál a gyapjúmennyiség csekély.

Gyüremes belszerkezet esetén a kötőszálak a kívánatosnál nagyobb mennyiségben vannak jelen a fürtök tövében. A bőrt a bunda szétnyitása esetén nem lehet látni és a bundából csak nehezen lehet egy fürtöt kihúzni.

Kifejezetten hibás belszerkezet típus a nemezes belszerkezet, ahol olyan nagy mennyiségű a fürtöket átszövő kötőszál, hogy a bundából a gyapjúszálak eltépése árán lehet csak fürtöket kiemelni. A textilipari feldolgozás során a nemezes gyapjút a fésülés során a gépek nagyrészt összetépik, sok fésüskóc keletkezik, amely jelentős veszteséget okoz . A belszerkezet vizsgálata történhet a tenyészállatokon, illetve laboratóriumban, tételmintán, fürtmintán, illetve bundán.

Bonitálás

Az egyedi tenyészkiválasztás juhászati módszere. A név a latin „bonus”(=jó) szóból ered. A bonitálás során hozzáértő, nagy gyakorlattal rendelkező gyapjúszakértő - juhtenyésztő értékeli, minősíti az egyes juhokat a szelekció céljából, általában a nyírás előtt. A juhok egyenkénti

vizsgálatával elbírálja és a bonitálási jegyzéken feljegyzi a juh fejlettségét, egészségi állapotát, küllemét és bundájának értékmérő tulajdonságait.(fürtmagasság, bunda tömöttség, lapocka-oldal-far testtájékon becsült finomság, kiegyenlítettség, belszerkezet, has benőttség.)

Bőr szerkezete

A bőr a szervezetet a külvilágtól elhatároló, összefüggő réteg, mely megvédi az állatot a külső behatásoktól, jelentős szerepet játszik a szervezet vízháztartásában és hőszabályozásában . A bőrben szénhidrátok, zsírok és fehérjék is képződnek. A juhok bőrrétege kb. 2000 mikron (2 mm) vastag. Legkülső rétege a felhám (cutis), ez juhoknál a teljes bőrréteg vastagságának kb. 1 %-át teszi ki. A felhám alatt az irha (subcutis) helyezkedik el, mely két rétegből áll: az epidermisből és a coriumból. A corium részei a következők: papilláris réteg, (stratum papillare), középréteg, (stratum intermedium) és a retikuláris réteg (stratum reticulare).

A papilláris réteget laza kötőszövet alkotja, a közép és a retikuláris réteg összefügg egymással.

E rétegekbe ágyazódnak be a szőrszemölcsök(papillák), itt helyezkednek el a faggyú- és a verejtékmirigyek, a vér- és nyirokedények, valamint az idegrostok is. A bőr szilárdságát a retikuláris rétegben elhelyezkedő kollagén rostkötegek biztosítják.

Bunda

Bundának nevezzük a juhról lenyírt teljes szőrköntöst. A bundát különböző szőrképletek alkotják: a pehelyszálak, az átmeneti szálak, a felszőrök és a hamis gyapjúszálak. Egy-egy szőrtüszőszigetből kinövő szálak alkotnak egy pászmát. A merinógyapjú pászmái 100-200 elemi szálból állnak.2-3 pászmát a szőrszigetek között a bőr felszínére törő kötő- és fátyolszálak fürtöcskévé egyesítenek. Több fürtöcskéből képződik a fürt, a fürtök összessége alkotja a bundát.

Bundaminősítés-bundaminőség:

A bundaminősítés célja nagyértékű tenyészkosok bundája értékmérő tulajdonságainak örökléstani, tenyésztési, tartástechnológiai és textilipari szempontból történő elbírálása. Bundaminősítésre az OMMI Gyapjúminősítő Laboratóriumába (címe: 1024. Bp. II. Keleti K. u. 24.) kell beküldeni tenyészállat előállítása használt tenyészkosok 2. éves teljes bundáját, ha az a tenyésztési programban elő van írva. A bundákat külön-külön kell csomagolni, a csomagoláson fel kell tüntetni az egyed azonosító számát, a beküldő nevét, címét. Műszeres szálfinomság vizsgálat céljából az állatról nyírás előtt vett lapocka, oldalközép és far testtájról származó fürtmintákat külön, megjelölt zacskókban kell a bunda mellé helyezni. A csomagolásba helyezett jegyzéken fel kell tüntetni az egyed azonosítószámát, a fjta, vagy tenyésztési program megjelölését és a nyírótömeget.

A vizsgálat végrehajtása a következő: a bunda színgyapjú részéből 3 helyről mintát veszünk, és mérőléccel megmérjük azok fürthosszúságát. A beküldött lapocka, oldalközép és far testtájakról származó fürtmintákon 2000, vagy 4000 szálas műszeres szálfinomság vizsgálatot végzünk. A vizsgálati eredmények birtokában megállapítjuk a pászmán- és bunda belüli kiegyenlítettséget. A bunda több helyen széthúzva megszemléljük, és meghatározzuk annak belszerkezetét. Amennyiben hibás belszerkezetű bundarészeket találunk, megbecsüljük azok bundán belüli %-os arányát. Rögzítjük azt is, hogy a bunda szokványos mennyiségű hasláb- és hulladék jellegű részt tartalmaz-e, vagy pedig ezeknek a megengedettnél nagyobb-e a mennyisége. Megvizsgáljuk a gyapjú színét és fényét is, mert ezek esetleg a helytelen tartási körülményekre, az esetleges fizikai, vagy kémiai károsodásra engednek következtetni.

Végül a bundából sok helyről fürtöket kiemelve, arányosan kiveszünk kb. 2-300 g gyapjút és műszeres vizsgálat segítségével meghatározzuk a rendement-t. A vizsgálat eredményét a bundaminősítő lapra feljegyezzük.

Crossbred gyapjú

Keresztezett gyapjú; a merinó gyapjút termelő juhok, és egyéb, nem merinó fajták keresztezéséből származó juhok gyapjúja. Hazánkban kereskedelmi szempontból crossbred gyapjúnak nevezik a többségében 28 mikronnál durvább gyapjút, a szőnyeggyapjú kivételével.

Az IWTO (Nemzetközi Gyapjú és Textil Szövetség) terminológiája szerint crossbred gyapjú a 24,6 és a 32,5 mikron közötti finomságú gyapjú.

Csapos gyapjú:

Csapos gyapjú a talaj- és trágya részekkel 2/3 mélységig összetapasztott, általában vegyileg sérült fürtöket tartalmazó bunda, vagy bundarész. A csapos gyapjút erőteljesebb mosásnak kell alávetni, így erőssége, rugalmassága csökken.

Döggyapjú

Elhullott állat bőréről származó gyapjú.

Ebszőrös (holtszálakkal telitett) gyapjú:

Ebszőrös, vagy holtszálakkal telitett az a gyapjú, amely nagy mennyiségben tartalmaz durva, merev, törékeny, üvegfényű, serteszerű szőröket.

Égett ("brand”) gyapjú:

A természetes testnyílások környékén előforduló, vegyi sérülés folytán barnás vörösre színeződött gyapjút égett vagy "brand" gyapjúnak nevezzük.

Fátyolszál

A fátyolszálak a szőrtüszősziget széléről előtörő olyan pehelyszálak, melyek nem maradnak közös pászmában társaikkal, hanem egy másik, szomszédos pászmához csatlakoznak. Finomságuk -a kötőszálakétól eltérően- megegyezik a pászmát alkotó többi pehelyszál finomságával.

Fermentált (fülledt) gyapjú

Helytelen, nyirkos körülmények közötti tárolás miatt, bemelegedett állapotban vegyi sérülést elszenvedett, hibás gyapjúféleség.

Felhám (cuticula)

A gyapjúszál legkülső rétege. Lemezszerű pikkelyek alkotják, melyeknek vastagsága 0,5-0,7 mikron. Az elszarusodott pikkelyek az egészen finom pehelyszálakon gyűrű formájúak, itt egy-egy pikkely teljesen körbefogja a szálat. A durvább gyapjúszálakon sokszög alakú pikkelyek toboz-, vagy tetőcserépszerűen fedik egymást. A cuticula további három rétegből áll: az epi-, az endo- és az exocuticulából. A legkülső réteg, az epicuticula, 50-100 Angström vastag hártya, mely minden pikkelyt külön-külön beborít és helyenként a subcutis-szal szorosan össze van kötve. A pikkelyeket, melyek tömörek és vegyi behatásoknak ellenállnak, két egyforma nagyságú és egymáson lévő lemezekből álló rész alkotja: az endo-, illetve exocuticula. A pikkelyet a subcutishoz és egymáshoz a sejtekből kiálló, illetve egyik sejtből a másikba átnyúló szálak, a tonofibrillák kötik össze. A felhám elrendeződése határozza meg a gyapjú fényét.

Felszőrök:

A felszőrök átmérője 38 és 150 mikron közt ingadozik, minden esetben tartalmaznak medullát. A pehelyszálaknál általában gyengébben íveltelek. A kevert gyapjúban a felszőrök és a pehelyszálak váltakozva fordulnak elő.

Fésülés

A kártológépen feldolgozott, fátyolszerű, laza gyapjúszalag a fésülési eljárás folyamán a fésüsgépekre kerül, amelyek a szálakat nyújtják és párhuzamosítják. E folyamat során a rövid szálak és a kisebb csomók a hulladékba kerülnek. Az így keletkezett termék a fésült szalag lesz a következő fázis, az előfonás, majd a fonás alapanyaga.

Fésüs gyapjú:

6 cm és e feletti, de 8 cm alatti fürthosszúságú merinógyapjú, illetve a 7 cm és e feletti, de 11 cm alatti fürthosszúságú crossbred gyapjú.

Fürt:

Több , kötő-és fátyolszálak által összefűzött fürtöcske összessége, melyet a bunda kézzel történő szétnyitásakor kopasz bőrsáv vesz körül.

Fürthosszúság-fürtmagasság:

A fürthosszúság az egyenes vonalban elhelyezett gyapjúfürt torlasztás és megnyújtás nélkül mért hosszúsága. A szálfinomság mellett a fürthosszúság a gyapjú legjelentősebb tulajdonsága, mivel meghatározza a feldolgozás technológiáját is /kártolás, vagy fésülés/. Textilipari szempontból értékesebb a hosszabb fürtű gyapjú, mert ebből jobb minőségű, egyenletesebb fonal fonható.

. A fürthosszúság vizsgálata tenyészállatok laboratóriumi bundaminősítésnél a bunda színgyapjú részéből véletlen szerűen kivett 3 fürtön történik, mérőléc segítségével.

Hazánkban általános gyakorlat, hogy a zsíros gyapjútételek fürthosszúságát a tételből kivett néhány fürt megmérése után, becsléssel állapítják meg. Laboratóriumi vizsgálata, a tételből arányosan kivett, több száz fürt hosszúságának egyenkénti megmérésével történik, az adatok kiértékelése után közöljük az átlagos szálhosszúságot, és annak szórását. A fejlett juhtenyésztéssel rendelkező országokban modern, automata műszereket fejlesztettek ki a gyapjútételek fürthosszúságának mérésére. A fürthosszúság vizsgálat módszerét az IWTO - 30 specifikáció írja le.

A fürtmagasságot tenyészállaton, az egyedek éves növésű bundáján mérjük. Közvetlenül a lapocka mögött, a törzs oldalán a bundát megnyitjuk, majd a mm-es beosztású mércét a bőr felületére merőlegesen a juh bőrére helyezzük. Ezután a bundát a mérőlécre simítjuk és a fürtmagasságot a mércéről leolvassuk.

Gyapjú:

Gyapjúnak nevezünk minden állati szőrzetet, amelynek szálai finomságuk, zsugorodóképességük, erősségük és rugalmasságuk miatt textilipari feldolgozásra alkalmasak. Gyapjút a juhon kívül más állatfajok: a teve, az alpaka, a láma, a jak, a vikunya, a kasmírkecske, az angórakecske és az angóranyúl is termel.

Gyapjú értékmérő tulajdonságai:

A gyapjú legfontosabb értékmérő tulajdonságai: a szálfinomság, vagy átlagos szálátmérő, a fürt, ill. a szálhosszúság, a kiegyenlítettség, a gyapjútisztaság, vagy rendement, a szín, a fény és a szakítószilárdság és nyújthatóság.

A gyapjú értékét és így az árát csak ezen tulajdonságok pontos ismeretében lehet meghatározni. Valamennyi lényeges gyapjútulajdonság jól ismételhetően mérhető, számos műszert fejlesztettek ki a gyapjú tulajdonságok mérésére.

Gyapjú fénye:

A merinógyapjúnál az ezüstreszelékhez hasonló; egyes, crossbred gyapjút növesztő fajtáknál /lincoln, leicester/ a szorosabban elhelyezkedő epidermiszsejtek miatt pedig selyemfényről beszélünk. A fizikailag sérült fürtök, melyeknek, epidermisz rétegük is hiányos, színüket és fényüket is veszíthetik, vagy krétafényűek lehetnek. Vizsgálata szemrevételezéssel történik.

Gyapjúfinomság jelölése:

A gyapjú finomságának jelölésére, meghatározására világszerte többféle osztályozást használnak. A legjelentősebb juhtenyésztő országokban a korábbi időszakban a bradfordi skálát használták. Ez az érték a gyapjú kifonhatóságát mutatja. 60 bradford pl. azt jelenti, hogy az illető gyapjú egy angol fontnyi mennyiségéből 48x560 yard hosszúságú fonal fonható.

Hazánkban a gyapjú finomságának meghatározására az ABC nagybetűit használjuk. Az elemi szálak átlagos átmérője alapján a gyapjú az MSZ 3228/4-74 a gyapjút finomsági osztályokba /szortimentumokba/ sorolja. (Megjegyzés:e szabvány napjainkban már nem érvényes.)

A finomsági osztály betűjele

Az átlagos szálátmérő határértékei (µm)

A szórás legfeljebb ( m)

A/AA

-22-ig

5,10

A

22 felett 24-ig

5,90

A/B

24 felett 26-ig

6,75

B

26 felett 28-ig

7,50

B/C

28 felett 30-ig

8,25

C-C/D

30 felett 38-ig

10,60

D-D/E

38 felett 60-ig

15,85

A világ gyapjútermelésének minőség szerinti megoszlása 2003-2004-ben az IWTO (Nemzetközi Gyapjú és Textil Szövetség ) adatai szerint a következő:

Merinó gyapjú 24,5 mikron és ennél finomabb 43,2 %

Crossbred 24,6-32,5 mikron 23,4 %

Szőnyeg gyapjú 32,6 mikron és e felett 33,4 %

Gyapjúkezelés:

A tartási és takarmányozási körülmények jelentős mértékben befolyásolják a gyapjú minőségét. A bőséges és megfelelő almozás, a szellős, levegős napfényes istállóban, illetve a természetszerűen történő tartás, az egészségügyi előírások betartása tisztább, jobb minőségű gyapjú termelését teszi lehetővé. Csökkenti a gyapjú értékét a poros úton történő gyakori hajtás, a hiányos takarmányozás, a betegség /"éhfinom gyapjú"/, a gyakori megázás, a túlságosan erős napsütés, a legelőn megtűrt horgas magtermésű gyomok /szerbtövis, bojtorján, ördögszekér, vadmuhar, stb./. A rosszul beállított etetőrácsból az állatok bundájába hulló takarmánytörmelék /takarmányos-bogáncsos gyapjú/, illetve a télen zárt, szellőzetlen istállóban történő tartás /megsárgult gyapjú/ szintén rontják a gyapjú minőségét. A gyapjú fizikai károsodását idézheti elő homokos vidékeken a bundába kerülő nagy mennyiségű homokszemcse. A szakszerűtlen szikkasztás, illetve tárolás a gyapjú kémiai károsodását és így értékének csökkenését vonja maga után. (1. fénykép)

Gyapjú minősége

A gyapjú minőségét számos tényező határozza meg. A szálfinomság (átlagos szálátmérő) a világpiacon az elsődleges ármegállapító tényező; minél finomabb a gyapjú, annál értékesebb. A kiegyenlítettség (egyöntetűség) mind a fürtön, mind a bundán belül igen fontos tulajdonság. Rendszerint a szálfinomságra vonatkozó kiegyenlítettséget vizsgáljuk .A kiegyenlítetlen gyapjú feldolgozásánál nagy mennyiségű fésűskóc (hulladék) keletkezik és nem fonható belőle egyenletes, jó minőségű fonal. Nagy jelentősége van a gyapjú minőségének megállapításánál a fürthosszúságnak, mivel ennek arányában növekszik a gyapjúhozam. A hosszabb fürtű gyapjúért magasabb árat lehet elérni, abból a textilipar értékesebb, egyenletesebb, magasabb szakítóerejű és tartósabb terméket tud előállítani. Lényeges minőségmegállapító tényező a belszerkezet. Legelőnyösebb a normális, vagy habos belszerkezetű gyapjú. Gyüremes, vagy nemezes belszerkezetű gyapjú ipari feldolgozása során sok fésűskóc (hulladék) keletkezik. Fontos tényező a gyapjú fénye; merinónál az ú.n. ezüst, vagy nemes fény a legmegfelelőbb. Ez leginkább az ezüstreszelék fényéhez hasonló. Az üvegfényű (hamis gyapjúszálak), illetve a fényét vesztett, un. krétafényű gyapjú csekélyebb értékű. Utóbbi általában a fizikailag sérült, gyakran szakadékonnyá vált, károsodott gyapjúra jellemző. Nem elhanyagolható jellemzője a gyapjúnak a szál erőssége,(szakítószilárdsága), mivel csakis a megfelelő szöveti struktúrával és szakítószilárdsággal rendelkező gyapjúból lehet tartós és nehezen elszakítható textilterméket előállítani. A gyapjú színe ugyancsak lényeges tulajdonság; merinónál nem kívánatos a fekete, vagy barna egyed, továbbá, amelynek bundájában színes foltok találhatók, továbbá ahol a bunda a fehér szálak mellett barna, szürke, vagy fekete, stb. színű szálakkal tűzdelt. Figyelembe kell venni a gyapjú minőségének megállapításakor a szálhűséget is; abból a gyapjúból, mely nem rendelkezik egész hosszában közel azonos tulajdonságokkal, (szálfinomság, szakítószilárdság, rugalmasság, stb.) nem készíthető egyenletes, jó minőségű fonal .

Gyapjú morfológiai felépítése:

A gyapjú morfológiai felépítését tekintve több rétegből áll. A külső réteg a felhám, vagy kutikula, a gyapjúszák középső /a. pehelyszál belső/ rétege a kéregállomány, vagy kortex.(2.ábra)

A felszőrökben és az átmeneti szálakban egy további réteg, a velőállomány (medulla), vagy bélanyag is megtalálható.(3.ábra)

Gyapjú nyújthatósága

Textilipari szempontból rendkívül fontos tulajdonsága a gyapjúnak a nyújthatóság, mert meghatározza a gyapjúból készült termékek kiváló mechanikai tulajdonságait. Az a gyapjúszál nyújtható, amely húzóerő hatására, miután az ívelődései eltűntek, a szál már egészen kiegyenesedett, még tovább is nyúlik bizonyos mértékig, anélkül, hogy elszakadna. Vizsgálata laboratóriumokban műszerrel történik, a szakítószilárdság vizsgálattal egyidejűen: előbb meghatározzák a szál tényleges hosszát, majd megmérik azt az elszakadás pillanatában. A két hosszúság különbsége az eredeti hosszúság százalékában a nyújthatósági koefficiens, mely a 20-22 mikronos gyapjúnál 35-45 %. A nedves gyapjúszálat akár 70-90 %-ig lehet nyújtani anélkül, hogy az elszakadna. A nyújthatóság szempontjából nem megfelelő gyapjú a szakadékony gyapjú.

Gyapjú simulékonysága:

A gyapjúnak az a jellemzője, hogy külső behatásra olyan formát, alakot vesz fel, amilyet kívánunk. Textilipari feldolgozás szempontjából annál értékesebb egy gyapjú, minél simulékonyabb. A simulékony gyapjúból készült ruha a könnyűség érzetét kelti, és annak viselőjét nem gátolja mozgásában.

Gyapjú sűrűsége

E tulajdonság jelentősen befolyásolja az egyed gyapjútermelő képességét, mivel egyenes arányban van a nyírósúllyal. A sűrűség függ az egységnyi bőrfelületen nőtt szálak számától és azok vastagságától .A bunda tömöttsége elsősorban a fajtától és az egyedtől függ, de az egészségi állapot és a tartási körülmények is jelentősen befolyásolják. Objektív módon bőrszinopsziás vizsgálattal, az egységnyi bőrfelületen nőtt szőrtüszők számának megszámlálásával lehet a sűrűséget meghatározni. A juhok bírálatánál a sűrűség úgy állapítható meg, hogy a bundát szétnyitjuk. Ha az ekkor láthatóvá váló bőrsáv keskeny, akkor a bunda tömött és a gyapjú sűrű. Erre utal az un. „repcés” és „karfiolos” fürttető is. A sűrű gyapjú zárt bundatatővel jár együtt, ez megvédi a bunda belsejét a káros külső behatásoktól. Az egységnyi bőrfelületre eső szőrpapillák száma jól öröklődik.

Gyapjúszál hűsége

A szálhűség a gyapjúszál azon értékmérő tulajdonsága, hogy a szál teljes lefutásában nagyjából azonos a vastagsága (finomsága), íveltsége és fizikai tulajdonságai: erőssége, rugalmassága, nyújthatósága. Legfontosabb a szálfinomság hűsége, mivel ez döntően befolyásolja a szál egyéb, fizikai tulajdonságait (szakítószilárdság, nyújthatóság, stb.) Minden gyapjúszálon előfordulhat kisebb (2-3 mikron) vékonyodás, vagy vastagodás. Nagyobb mértékű elemiszál hűtlenség azonban már szakadékonnyá teheti a gyapjút. Ez a feldolgozás során fonal egyenlőtlenséget okozhat és sok szál elszakadhat. A szál elvékonyodását sok tényező válthatja ki: a tartási körülmények, az egészségi állapot, az ivari állapot, de legfőképpen az elégtelen takarmányozás.(4.ábra). Ez utóbbi olyan mértékű szálhűtlenséget is okozhat, hogy u.n. „kétnövésűség” keletkezik- ekkor a szőrpapillák teljesen beszüntetik a működésüket, a szünetelés előtt és után növesztett gyapjú között hézag keletkezik. Ez a jelenség egy jelentős értékcsökkentő hiba.

Gyapjú színe:

Genetikailag meghatározott jellemző, hogy a bőrben lelhelyezkedő melanocyták (pigmentsejtek) építenek-e be a gyapjúba pigmentanyagot. Az eumelanin idézi elő a fekete, vagy a barna, a a feomelanin pedig a sárga és a vörös színeket A gyapjúnál megkülönböztethetünk természetes és rendellenes színt. A gyapjú természetes színe lehet fehér, sárgás-fehér, és pigmentált: rőt, barna, szürke, vagy fekete színű. Tűzdelt gyapjúról akkor beszélhetünk, ha az egyébként fehér bundában más színű szálak jelennek meg. Az ilyen gyapjút csak bizonyos, főleg sötét színekre lehet festeni. A rendellenes színt általában tartási, vagy tárolási hibák idézik elő. A megsárgult gyapjú a trágyalével átitatott, vagy a nem megfelelő raktározási körülmények miatt sárgára elszíneződött gyapjú. Az ürüléktől, és vizelettől sötétsárgára, vagy rozsdaszínűre színeződött gyapjú az égett („brand „), vagy fenés gyapjú, ez általában vegyileg is sérült fürtöket tartalmaz. A textilipar a fehér színű gyapjút keresi leginkább, mivel ezt tetszőleges színűre lehet festeni. A magyar merinó gyapjú gyakran egy kissé sárgás árnyalatú, amit a világpiac hibaként tart számon. A gyapjú színe vizsgálható szubjektív eljárással :szemrevételezéssel, etalon mintákkal történő összehasonlítással, vagy műszeres, laboratóriumi eljárással, koloriméteres mérésekkel. Zsírosgyapjú színének laboratóriumi vizsgálatát az IWTO-56-03 specifikáció írja le.

.

Gyapjútermelés:

A gyapjú minőségi és mennyiségi tulajdonságait és így a gyapjútermelést számos tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb tényező a fajta. ·A legtöbb tiszta gyapjút a hosszúgyapjas angol fajták /romney, lincoln/ termelik. Hatással van a gyapjútermelésre az egészségi állapot is: súlyos betegség esetén a. papilla csökkenti működését, az elemi szálak elvékonyodnak, szálhűtlenedés, sőt kétnövésűség /a bunda "levetése"/ is előfordulhat. Lényeges faktor a megfelelő takarmányozás. Hiányos takarmányozás a gyapjú elfinomodásához vezet, a gyapjú erőtlen, petyhüdt és szakadékony lesz, jelentősen veszít értékéből. A nagyobb testtömegű juhok testfelszíne, és ezért gyapjútermelése is nagyobb, a relatív gyapjútermelés azonban a testfelület növekedésével párhuzamosan csökken. Minél nagyobb a fej, a has és a lábak benőttsége, annál nagyobb a gyapjútermelés.

A fürthosszúság az egységnyi bőrfelületen növő gyapjú mennyiségét döntően meghatározza. A gyapjúsűrűség /az 1 mm2-en található szőrtüszők száma/ szintén jelentősen befolyásolja a gyapjútermelést. A bőrfelület ráncoltságának fokozásával a gyapjútermelő-terület növekszik. Ideálisnak nevezhetők a nyírás után észrevehető, apró, sűrű ráncok, melyek azonban még nem nehezítik a nyírást.

Tenyészállatok gyapjútermelő képességének meghatározásához a tenyészállat 10 és 15 hónapos kora közötti időszakban meg kell állapítani az állat gyapjújának fürtmagasságát, szálfinomságát, nyírótömegét, rendement-ját és tisztagyapjú hozamát.

Gyapjútermelés gazdaságossága:

A termék szerepe az ágazat jövedelmezőségében nehezen mérhető, mert az árbevételhez való hozzájárulása ma a melléktermék szintéje süllyedt, hiszen a hazai juhászatokban 5% alatt van.

A gyapjú előállítása pótlólagos ráfordítást két tényezőben igényel, illetve igényelhet. Az első amennyiben a munkabérbe beépített faktor (egy kg- gyapjúra jutó prémium a juhász bérében), a második a nyírás és járulékos költségei.

Ez gyakorlatban számtalan módszerrel módosulhat (a feketén kifizetett szolgálásokkal bővített - szállítás, étkeztetés - térítések).

Ennek megfelelően a költségek levonása után az árbevételhez 400-600 forinttal járulhat a gyapjú, és a termelésben ennek 85-65%-ával számolhatunk (ha külön költséget erre nem kalkulálunk).

Gyapjútisztaság (rendement):

A lenyírt gyapjú nemcsak tiszta gyapjúanyagot tartalmaz. Található benne gyapjúzsír, homok, trágyadarabkák, takarmány hulladék, gyommagvak, tüske, víz, izzadtság, továbbá egyéb , szerves és szervetlen szennyeződések /5 ábra /. A zsíros merinó gyapjú általában 10-18% vizet, 10-30% gyapjúzsírt és 8-30% egyéb szennyeződést tartalmaz, a tiszta gyapjú tartalom 32-60%.

A rendement az a viszonyszám, amely megmutatja, hogy a zsírosgyapjú hány százalék 17%-os víztartalmú tiszta gyapjút tartalmaz. A gyapjú higroszkópos /nedvszívó/ anyag, a levegő hőmérsékletétől függően bizonyos mennyiségű nedvességgel mindig rendelkezik. A mosott gyapjú adás-vétele során, a felmerülő viták elkerülése céljából nemzetközi megállapodás jött létre, mely szerint a gyapjú 17%-nál több, vagy kevesebb nedvességet tartalmaz, ennek megfelelően korrigálják az árat.

A rendement értéke mind a tenyészállatok szelekciójánál, mind a kereskedelmi gyapjútételek értékesítésénél jelentős tényező.

Gyapjútisztaság vizsgálata:

A rendement vizsgálata történhet becsléssel, vagy laboratóriumban, műszeres objektív mérés segítségével. A becsléssel történő rendement megállapítás a nyírás után, a tenyészállatok teljes bundáján történik, általában a nyírótömeg megmérésével egyidejűleg. A szakértő kb. azonos térfogatú gyapjúminta megemelésével, annak megszemlélése után állapítják meg a rendement értékét, és azt egész számmal fejezik ki. A szakértő bizottság legalább 3 főből áll, tagjai: a tenyésztő, vagy annak képviselője, a tenyésztőszervezet, és a tenyésztési hatóság képviselője.

Hazánkban a kereskedelmi gyapjútételek értékesítésénél is többnyire becsléssel történik a rendement megállapítása.

A tisztagyapjú tartalom pontos értékének megállapítása kereskedelmi gyapjútételeknél gyári mosási eljárással, vagy laboratóriumi vizsgálattal, tenyészállatok bundájánál műszeres laboratóriumi vizsgálattal lehetséges.

A fejlett juhtenyésztéssel rendelkező országokban számos műszer áll rendelkezésre a rendement értékének meghatározására. A műszeres vizsgálat leírását az IWTO-19-03 tartalmazza.

Gyapjúválogatás:

A gyapjú válogatása történhet a termelőüzemben, a felvásárlónál, ill. a feldolgozó textilgyárban. A válogatás a feldolgozó üzem igényeinek megfelelően minőségi csoportok kialakítása céljából történik. A lenyírt bundákat a válogató asztalra helyezik és kiemelik a hasláb, illetve hulladék jellegű részeket, illetve a kizáró jellegű részeket/alminőségeket: a takarmányos-bogáncsos, a csapos, a nemezes belszerkezetű, a szakadékony-pókhálós, a megsárgult, az alányírt, az égett, vagy "brand", a tiltott jelzőfestékes, az ebszőrös, a rühös, vagy ótvaros, a koloncos gyapjút és a döggyapjút. A színgyapjúta textilipar által igényelt szálfinomsági és fürthosszúsági osztályok szerint különítik el. Az üzemben végzett részleges ipari válogatás révén a megtermelt gyapjú kedvezőbb áron értékesíthető. A gyapjútétel valóságos értékét és így a reális árát csak a gyapjú főbb tulajdonságainak /fürthosszúság, szálfinomság, rendement, alminőség hányad/ műszeres laboratóriumi vizsgálatával lehet megállapítani.

Gyapjúzsákok jelölése: /MÉMSZ 308-73/:

Kosgyapjú

K

Takarmányos gyapjú

TAK

Anyagyapjú

A

Mosott, kolonc

MK

Toklyógyapjú

T

Merinó gyapjú

M

Báránygyapjú

B

Keresztezett gyapjú

KR

Haslábgyapjú

HL

Kevert gyapjú

KGY

Sárga hulladék

SH

Színes gyapjú

SZ

Döggyapjú

D

Tiltott jelzésű gyapjú

TJ

Nemezes gyapjú

N

Gyapjú vegyi összetétele

A gyapjúszál a keratin nevű, fehérjenemű vegyületből áll, mely az eukeratinok családjába tarozik és víz felvételével kisebb molekulákra hasadva aminosavakra bontható. A keratin 19 féle aminosavból álló, bonyolult , heterogén szerkezetű, számos külső behatásnak jól ellenálló szerves vegyület, 50-55 % szénből, 6,5-7,3% nitrogénből, 18-28% oxigénből és 0,3-3,4% kénből áll. A gyapjúban található kén csaknem teljes egészében cisztin.

A gyapjúszál keratinja három frakcióból: alfa, béta és gamma keratinból áll.

A gyapjú vízben, illetve semleges oldószerben nem oldható. Alig gyúlékony, nehezen ég és meggyújtva nem lobban lángra, hanem formátlan masszává olvad. A lúgok károsan hatnak a gyapjúra: 10 %-os nátriumhidroxid oldatban már 10 perces hevítés alatt feloldódik. A gyapjú jellegzetes tulajdonsága, hogy híg savaknak még magasabb hőfokon is ellenáll, e tulajdonságát használják fel a karbonizálás során.

Gyapjúzsír

A gyapjúszálakat a légköri nedvességtől, a napfénytől és egyéb, külső behatásoktól a faggyú-, illetve a verejtékmirigyek váladékának a keveréke, gyapjúzsír óvja meg. A gyapjúzsírnak köszönhető, hogy a zsírosgyapjú megfelelően tárolva, évekig károsodás mentesen eltartható,

raktározható. A jóindulatú gyapjúzsír éppen olyan mennyiségben termelődik, amennyi szükséges a bunda megvédéséhez, színe fehéressárga, ill. fehéresszürke, lágy tapintású, testhőmérsékleten folyékony, nem ragad , nem szemcsés. és a gyapjúból gyári mosószerrel könnyen kimosható. Főleg oleinsavas észterek , ásványi sók és szappanszerű vegyületek alkotják. A rosszindulatú gyapjúzsír nagy mennyiségben, esetleg szurokszerűen- borítja be a fürtöket, barna, sötétsárga, vagy zöldessárga színű, ragadós, esetenként kemény, viaszosan szemcsés és a vizsgáló ujjához hozzáragad. Túlnyomórészt sztearinsavas észterekből, kötött és szabad alkoholokból, valamint nehezen szappanosodó vegyületekből áll és csak nehezen, sok mosószer hozzáadásával és magasabb hőfokú vízzel lehet kimosni. Ez a körülmény a gyapjú ipari értékét hátrányosan befolyásolja. A rosszindulatú gyapjúzsír örökletes hiba.

Hamis gyapjúszálak

Az elsődleges szőrtüszőkből kifejlődő rendellenes szálféleségek. Merinó juhokon leggyakrabban a fejen a ráncokon, a sérült bőrrészeken, a szügyön, a lábakon jelennek meg. Ritkán a bundában is megtalálhatók, lehetnek hosszabb szálúak is, de nagyrészt rövidek (kb.l-2,5 cm) medulla tartalmúak, (ez a szál keresztmetszetének nagy részét kitölti), durvák, merevek,és üvegfényűek. Nyíráskor okozott seb, vagy kutyaharapás után keletkezett heg helyén is hamis gyapjúszálak nőnek; ezeket ebszőrnek, vagy kecskeszőrnek nevezik. Parlagi juhokon a bundában is előfordulnak. Nehezen fonható, alig nemezelhető és festhető, a textilipar által kifogásolt szálak, mivel a fonal minőségét, egyneműségét negatívan befolyásolják.

Haslábgyapjú:

A juh hasáról, fejéről, lábáról és farkáról lenyírt gyapjú a haslábgyapjú. Sok esetben a haslábgyapjú vizelettel és trágyával szennyezett, kiegyenlítetlen és megsárgult /almozás hiánya/. Legtöbb esetben a termelői előválogatás során eltávolítják a bundából. Bizonyos juhfajtáknál azonban a hason is teljes értékű gyapjú nő.

Irha (subcutis)

A bőrnek a felhám (cutis) alatti rétege, mely a bőr vastagságának mintegy 70 %-át adja, merinó juhnál kb. 1,4 mm vastag. Két fő rész alkotja: az epidermisz és a kötőszöveti réteg (corium).A corium további három rétegből áll: a papilláris-, a közép-, és a retikuláris rétegből. A szőrtüszők, melyek a felhám szőrtermelő képződményei, az irhába nyomulnak be. Itt találhatók továbbá a faggyú- és a verejtékmirigyek, a vér- és nyirokedények, továbbá az idegrostok is. Az irha legalsó, retikuláris rétegét a bőr szilárdságát biztosító kollagén rostok alkotják.

Ívelődés

A gyapjúszálak egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem egyenes lefutásúak, hanem többé-kevésbé szabályos térbeli íveltséget mutatnak. A pászmák íveltsége többnyire egyenletes sűrűségű. Általában a finomabb gyapjú íveltsége sűrűbb, mint a durvább gyapjúé, ezért egykor az íveltséget u.n. hajlásmérővel mérték és ebből következtettek a gyapjú finomságára. Tekintettel arra, hogy magyar merinó állományunkat az előző évszázad második felében több, mint 40 különböző, a magyar fésűsmerinóétól eltérő finomségú és íveltségű gyapjút növesztő fajtával keresztezték, ez a körülmény a magyar gyapjú karakterét jelentősen megváltoztatta, így az íveltség napjainkban már kevéssé mérvadó a finomság becslésénél.

Szabályosnak nevezzük az íveltséget, ha a szálkévék egy képzeletbeli tengely jobb és baloldalán felváltva szabályos félköröket írnak le, azaz az ívek magassága egyenlő a befogott tengelyhossz felével. Ha a befogott tengelyhossz felénél nagyobb az ívek magassága, jellegzett, szélsőséges esetben túljellegzett íveltségről beszélhetünk. Ha az ívek a képzeletbeli tengely két oldalán közel teljes köröket írnak le, horgoltnak nevezzük az íveltséget. Az utóbbi három íveltség

forma leggyakrabban a motringos, illetve a cérnás belszerkezetnél fordul elő. Tágan ívelt, vagy nyújtott a gyapjú, ha az ív magassága kevesebb a befogott tengelyhossz felénél. A sűrűbben ívelt gyapjúnak jobb a fonhatósága, nemezelhetősége és a melegtartó képessége. Vizsgálata történhet szemrevételezéssel, vagy laboratóriumban, műszeres eljárással , az 1 cm-re eső ívek egyenkénti megszámolásával. Az OFDA-100 képanalizátoros korszerű automata szálfinomságmérő készülék a szálfinomság és a medulla tartalom mellett az íveltség vizsgálatára is alkalmas.

IWTO:International Wool Textile Organisation

Az IWTO ( Nemzetközi Gyapjú és Textil Szövetség ) nemzetközi testület , a világ gyapjú-textil iparának és kereskedelmének érdekképviseleti szerve . Tagjai a tagállamok gyapjútermelői , gyapjúkereskedői , elsődleges gyapjúfelhasználói , gyapjú fonóipar , - szövőipar képviselői és számos gyapjúvizsgáló laboratórium , akik részére az IWTO lehetőséget biztosít a felmerülő , közös vonatkozású problémák megvitatására és mindezen testületek szószólójaként jár el azon testületeknél és hatóságoknál , amelyeknél közös fellépést tart szükségesnek . A tagországokat teljes szavazati joggal azok gyapjú Szövetségei képviselik . A Szövetség dolgozza ki a gyapjú vizsgálatokra vonatkozó specifikációkat és támogatja a gyapjúval kapcsolatos tudományos kutatásokat is. A világ zsírosgyapjú termelésének 78%-át az IWTO tagállamok adják.

Hazánk nem tagja az IWTO-nak.

Karbonizálás

A gyári mosás során az oldható anyagok és a zsírok, a por és a homok feloldódnak, eltávoznak a gyapjúból, a növényi szennyező anyagokkal erősen szennyezett gyapjaknál annak egy része azonban a gyapjúban marad és pusztán mechanikai műveletekkel (farkasolás, kártolás) sem távolítható el. A gyapjú híg savaknak még magasabb hőfokon is ellenáll. A növényi anyag, főképpen a cellulóz azonban ásványi savak hatására hidrolizálódik, töményebb kénsav hatására 100 C fok feletti hőmérsékleten vizet veszít és szénben dús sötét anyaggá alakul, elveszíti szálas szerkezetét és így a gyapjúból egyszerűen kiporolható. A hagyományos karbonizálási eljárás során a gyapjút híg kénsavoldatba áztatják, ezután a felesleges vizet eltávolítják, majd megszárítják és 100-105 fokra hevítik egy rövid időre. Ezután a karbonizált gyapjút öblítik, a visszamaradt savat semlegesítik, majd szárítják. A karbonizálás károsan hat a gyapjú mechanikai tulajdonságaira.

Kártolás

A mosás, szárítás és porolás (esetleg karbonizálás) után kerül sor a gyapjú farkasolására, majd a kártolásra. A művelet célja a már tiszta és növényi szennyező anyagoktól mentes gyapjúszálak szétbontása, elkülönítése és egyenletes elrendezése. A kártológépben több dob forog, melyeknek éles, hajlított tűi elemi szálaira bontják és egyenletesen eloszlatják a gyapjúszálakat. Az egyesítés folyamán a különböző vastagságú részek összekerülnek és kiegyenlítik egymást. Az utolsó dobról lekerülő gyapjú laza, fátyolszerű szövedéket alkot (kártolt szalag), melynek jellemzője, hogy már az egyes gyapjúszálak külön- különválva tapadnak egymáshoz. A kártolt szalag fonásával nyerik a kártolt fonalat.

Kártolt gyapjú

Rövidebb szálú gyapjú, mely kizárólag kártolt fonási eljárással dolgozható fel, mely merinó gyapjúnál 1,5 cm és e feletti, de 4,5 cm alatti, crossbred gyapjúnál 2,5 cm és e feletti, de 7 cm alatti fürthosszúságú gyapjút jelent.

Kétnövésű gyapjú

Koplalás, vagy betegség következtében a papillák átmenetileg teljesen megszüntethetik életműködésüket, emiatt a kétnövésű gyapjú a fürt hossza mentén a túlnyomórészt két részből álló fürtöket tartalmaz. E gyapjúféleség kevésbé alkalmas textilipari feldolgozásra.

Kéregállomány (cortex):

A szál hossztengelyével párhuzamosan elhelyezkedő, sejtmaggal rendelkező orsó alakú sejtekből, a fibrillákból áll, ezek hosszúsága 80-115 mikron, szélessége 2-5 mikron. A cortex a gyapjú súlyának 75-80%-át alkotja. Az orsósejteket lipoid hártya borítja, a nukleoproteidekből álló sejtmag a sejtek közepén helyezkedik el. A cortex sejtjei legnagyobb részt a mikrofibrillumok kötegei által alkotott makrofibrillumok hálózatából állnak. A cortex két további részre osztható: az orto- és a paracortexre. Ezen. két rész eltérő belső orientáltsága miatt keletkező heterogén duzzadás belső feszültséget kelt, és ezen kompenzálatlan feszültségek idézik elő a gyapjú ívelődését. A cortex állomány sejtjei vízben erősen duzzadnak és a gyapjú legfontosabb tulajdonságainak /rugalmasság, szakítószilárdság, nyújthatóság/ legfőbb hordozói. A cortex tartalmazhat festékanyagokat is.

Kiegyenlítetlenség:

A kiegyenlítetlenség az egyik legsúlyosabb gyapjúhiba. A kiegyenlítetlen gyapjú fésülésénél sok fésűskóc keletkezik és nem lehet belőle egyenletes fonalat fonni. Gyakran eredményez kiegyenlítetlen gyapjút a heterogén párosítás.

Kiegyenlítettség:

A kiegyenlítettség a gyapjú egyöntetűsége, egyneműsége. Elsősorban a gyapjú szálfinomságra és a gyapjú minőségére vonatkozóan értendő. Kiegyenlítettnek akkor nevezzük a fürtöt, bundát, illetve nyájat, ha a fürtöt alkotó szálak, a bundát alkotó fürtök, ill. a nyájban levő juhok gyapjúja hasonló minőségű. Kiegyenlítettségre nemcsak az egyes fürtöknél, hanem az egész bundában törekedni kell. Ideálisan kiegyenlített bunda, ha csak egy szortimentumba, közepesen kiegyenlített, ha 2, szomszédos szortimentumba és kiegyenlítetlen akkor, ha 3, vagy annál több szortimentumú fürtöket tartalmaz

. A nyájat akkor nevezzük kiegyenlítettnek, ha lehetőleg minden juh bundájában nagyjából ugyanazok a szortimentumok szerepelnek.

Kiegyenlítettség vizsgálata:

Élő állatokon a bundát a nyaktól a gerincén át egészen a faroktőig, ill. a válltól a törzsoldalon át egészen a combig, illetve a has középvonalában megnyitjuk és megfigyeljük, hogy a finomság, ill. a belszerkezet hogyan alakul. Genetikai laboratóriumi bundaminősítésnél a színgyapjúból 3 testtájról származó fürtminták finomság vizsgálatának eredményeit megvizsgálva állapítjuk meg a szórásértékekből a fürtön, ill. a kapott finomsági átlagértékekből a bundán belüli kiegyenlítettséget.

Koloncos gyapjú:

A koloncos gyapjú jellemzője, hogy a fürtöket gömbalakban teljesen beborítják a rászáradt talaj és trágyarészek, mely egyszerű mosással nem távolítható el. A koloncos gyapjú általában sárgára, ill. rozsdabarnára színeződött, fizikailag és vegyileg sérült gyapjúfürtöket tartalmaz, nem kereskedelmi árucikk; csak mosva, szárítva értékesíthető.

Magyar gyapjútermelés jellemzői:

A magyar gyapjú nem igazán versenyképes a legnagyobb konkurenciát jelentő ausztrál gyapjúval szemben. A hazai mérések szerint a magyar alapanyag értéke az ausztrál gyapjú értékének csak 65-70%-át éri el. A magyar gyapjú durvább, rövidebb, mint az ausztrál; emellett rendement értéke is kisebb, s a sárgás-fehér színe sem a legkedvezőbb.

A hazai gyapjú felvásárlás a mennyiség bűvöletébe került, a minőségnek nincs igazán jelentősége: a finomgyapjú és jó minőségű (tiszta, kiegyenlített, stb.) ára alig haladta, haladja meg az átlagos minőségűét. Nem tett jót, hogy nem igazán a finomságot fizették meg, hanem a fürthosszúságot. A gyapjú minőség meghatározását szolgáló élőállaton végzett bonitálás a gyakorlatban több évtizede megszűnt. A minősítés nélküli gyapjúátvétel általánossá vált.

A ’80-as évek végén, a ’90-es évek elején a hazai gyapjúfeldolgozó ipar teljesen összeomlott. Ma a gyapjú 80-90%-a exportra kerül. Ennek döntő hányada nyersgyapjúként hagyja el az országot.

Az elmúlt években nőtt – tehát durvult - a hazai gyapjú átlagos szálfinomsága, ugyanakkor némileg nőtt a gyapjú hosszúsága, nem romlott azonban a rendement (tisztaság) értéke. Közel 10%-kal csökkent a fésűs minőségű gyapjú részaránya, a kártolt gyapjú 7%-kal lett kevesebb, s több, mint 50%-kal nőtt az alminőség aránya a felvásárolt tételekben. Ez egyértelműen jelentős minőségromlást jelent. Ennek okai a tartástechnológiában és az érdekeltség hiányában keresendők. A szálfinomság romlott, de értéke nem haladta meg átlagosan az egy mikront. A durvulás genetikai okokra vezethető vissza. A kihozatali arány viszont 0,5-2,0%-kal lett jobb, az alminőség II. kivételével, ahol 2,6%-os romlást tapasztaltak. Az átlagos rendement érték csaknem 3%-kal lett nagyobb (26. táblázat). Nem kellő tartási színvonal és elégtelen válogatás esetén a takarmányos, bogáncsos részek aránya, az idegen anyagok (bálakötöző, stb.) bekerülése rendkívüli mértékben lerontja a színgyapjú értékét is. Az alminőség mennyiségének növekedésével mind a fésűs (>4,5 cm), mind a kártolt (2,5-4,5 cm) főminőségek aránya csökkent.

A magyar gyapjú minőségi jellemzői

Ősszetétel

1987

1997

szálfinomság

1987

1997

kihozatal

1987

1997

Fésűs (%)

48,63

39,34

Fésűs (µ)

23,45

23,92

Fésűs (%)

43,38

45,37

Kártolt (%)

27,75

20,77

kártolt (µ)

23,42

23,71

Kártolt (%)

39,08

40,55

Alminőség (%)

23,62

39,89

Alminőség (%)

53,83

44,94

átlag (%)

41,30

44,43

Megsárgult gyapjú:

Megsárgult gyapjú a vegyileg sérült, erősen megsárgult fürtöket tartalmazó gyapjú. Előidézheti: szellőzetlen, zsúfolt juhhodályban történő tartás, az alom és a trágyalé festőanyagai, a szárítás nélküli, szakszerűtlen zsákolás.

Mérés:

Nyírás után a lenyírt bundát 0,1 kg pontossággal meg kell mérni.

Mintavétel:

A mintavétel a gyapjútétel, illetve a tenyészállat gyapjúja értékmérő tulajdonságainak objektív meghatározása céljából történik. Fontos, hogy az egyes minták a tételt arányosan képviseljék. Tenyészállatok teljesítményvizsgálata céljából, a juhok gyapjújának szálfinomság, kiegyenlítettség és a belszerkezet vizsgálatához, illetve bundaminősítésre a mintákat az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által 1995-ben kiadott "Juh teljesítményvizsgálati kódex" előírása szerint kell mintát venni.

Tenyészállatokról a juhok finomság, kiegyenlítettség és belszerkezeti vizsgálatához nőivarú állatok esetében oldalközépről, kosok esetében a lapocka és a far testtájékról kell kb. 5x5 cm-es bőrfelületről, kb. 0,5 cm-es tarlót hagyva a gyapjúfürtöt kivágni. Célszerű hajlított vágófelületű "cooper" ollóval dolgozni. A mintavételkor soha nem szabad a kivágandó fürtöt meghúzni, mert az állat megsérülhet. A mintát papírzacskóban kell beküldeni, az egyedi azonosító jel feltüntetésével, és a testtájék /lapocka, oldalközép, far/ megjelölésével. A gyapjúvizsgálati bizonylaton fel kell tüntetni a tenyészet nevét, a fajta kódszámát, az ivart és az egyedi azonosító számokat. A mintazacskókat emelkedő számsorrendben a bizonylaton feltüntetett sorrendnek megfelelően, 25-ös megszámozott kötegekben kell csomagolni és a bizonylattal, valamint a tenyésztő által cégszerűen aláírt megrendelővel együtt az OMMI Gyapjúminősítő Laboratóriumba /Bp., II. Keleti K. u. 24. 1024/ beküldeni. Kereskedelmi gyapjútétel mintázásának elsődleges célja, hogy egy , a tételből kivett kisebb gyapjúmennyiség alapján határozzák meg az egész gyapjútétel műszaki értékét. A mintavétel tárgya lehet bálázott, zsákolt gyapjú, vagy ömlesztett gyapjútétel. A tétel nagyságától függ a tételminták száma .A mintákat szakértelemmel, pártatlanul kell venni, hogy azok megbízhatóan képviseljék a teljes gyapjútételt. A mintavétellel kapcsolatos teendőket az IWTO-26-98, az IWTO-38-91-E, valamint az IWTO Core Test Szabályzat (2004) írja elő.

Mosott gyapjú

Nyírás után a gyapjúzsírtól és egyéb szennyeződésektől gyári mosással megtisztított gyapjú .A mosott gyapjúnak tartalmaznia kell 0,75 –1,5 % gyapjúzsírt, ez biztosítja a szálak védelmét a feldolgozás további szakaszaiban.

Nyírótömeg

A juhok gyapjútermelő képességének egyik fő értékmérője a nyírótömeg, mely az egyes juhról lenyírt, 12 hónap alatt növesztett zsírosgyapjú tömege, melyet közvetlenül nyírás után , kell megmérni, és feljegyezni, 0,1 kg pontossággal. Amennyiben a két nyírás közötti idő eltér a 12 hónaptól, a nyírótömeget 12 hónapra kell korrigálni.

A nyírótömeget számos tényező befolyásolja; többek között pl. a juh fajtája, ivara, kora, egészségi állapota, tartási és takarmányozási körülményei, a fürthosszúság, a benőttség, a gyapjúsűrűség stb.

Nemezes gyapjú:

A normális belszerkezetű bundánál lényegesen több kötőszálat tartalmazó bunda, vagy bundarész a nemezes gyapjú. E gyapjúféleségeket csak a szálak eltépése utján lehet felbontani, ezért csökkent értékű textilipari szálasanyag.

Nyírás:

Hazánkban a juhokat évente egyszer, tavasszal nyírják. Április második fele, ill. május hónap erre a legkedvezőbb időszak. Túl korai nyírásnál a juhok megfázhatnak, túl késői nyírás esetén a gyapjú zsírosabb lesz és az állatok sokat szenvedhetnek az esetleges korai meleg napoktól. Alapvetően meghatározza a nyírás időpontját, hogy a gazdaságnak mikor áll rendelkezésre nyíróbrigád. Mivel a nyírás stresszhatást jelent a juhoknak, kerülendő a nyírás a vemhesség kezdő és utolsó hónapjában, illetve a szoptatás és fejés időszakában. Nyíráshoz száraz, világos, jól szellőztethető helyiség felel meg. Ha juhakolban nyírunk, a trágyát hordassuk ki,, fertőtlenítsünk és ha nem padlózott, vagy cementezett a padozat, ponyvával fedjük be. Lehetőleg száraz, meleg időben nyírjunk. Ügyelni kell arra, hogy az állatok a nyírás előtt ne ázzanak meg. Nyírás előtt fél nappal fel kell függeszteni a takarmányozást. A nyíráshoz a juhokat megfelelően elő kell készíteni; farukról le kell vágni a bélsártól összetapadt gyapjútincseket, a koloncokat; és el kell távolítani a bundára hullott szennyező anyagokat /pl. takarmány, ill. szalmadarabok, bogáncs/. Nyírás végezhető földön ültetve, padon és asztalon. Hazánkban általános a nyírógépek használata.

A nyíráskor ügyelni kell arra, hogy a gyapjút ne "szecskázzák”, a nyírás egyenletes, sekély legyen. Kb. 2-5 mm magas gyapjútarlót kell hagyni. A jó nyírás feltétele, hogy az állat ne törődjön, a nyírás végén a bunda összefüggően váljon le a juhról, és nyírás közben ne sérüljön meg a juh bőre. Az esetlegesen keletkező sebeket azonnal fertőtleníteni kell. Nyírás után a juh könnyen meghűl, ezért fontos, hogy hideg szél, eső ne érje a frissen megnyírt állatokat.

OFDA-100 szálfinomságvizsgáló készülék

Ausztráliában kifejlesztett modern, automata képanalizátoros műszer, mely a mikroszkópos elven működik, de itt az emberi szemet videokamera helyettesíti.(3.fénykép). A mérés teljesen automatikus, a gépet számítógép vezérli, a mérés folyamata monitoron követhető.A gép néhány perc alatt lemér 4ooo szálat, majd tárolja, illetve közli a következő adatokat: átlagos szálátmérő, szórás, variációs koefficiens,medullatartalom, íveltség.A módszert az IWTO 47-oo sz.specifikáció tartalmazza.

Osztályozás:L válogatás

.Papilla

A papilla a gumószerű szőrhagymában (bulbus) elhelyezkedő , az irhába benyomult szőrszemölcs. A papilla osztódó sejtjeiből keletkezik a gyapjúszál.

Pászma:

A pászma egy szőrtüsző szigetből kinőtt kb. 20-200 szálból álló szálcsoport, melyet a kötő, ill. fátyolszálak fürtöcskévé, majd fürtté tartanak össze.

Pehelyszálak:

A pehelyszálak keresztmetszete általában kör alakú , két rétegből: kutikulából és kortexből állnak, medullát általában nem tartalmaznak. Többnyire szabályosan íveltek,de íveltségük különböző sűrűségű és alakú lehet .Szálhosszúságuk általában rövidebb, mint a velük együtt előforduló felszőröké. Finomságuk általában 10-38 mikron között van. A kevert gyapjúban a felszőrök és a pehelyszálak váltakozva fordulnak elő.

Penészes gyapjú

Helytelen tárolás következtében, penészgomba telepeket tartalmazó gyapjú. Jellegzetes szagú, ezért dohos gyapjúnak is szokás nevezni.

Relatív gyapjútermelés

A relatív gyapjútermelés egy viszonyszám, amely megmutatja, hogy a nyírósúly a juh testsúlyának hány százalékát teszi ki.

Relatív tisztagyapjú termelés

Az a szám, amely megmutatja, hogy a tisztagyapjú hozam hány százaléka a juh testsúlyának.

Rühös, (ótvaros) gyapjú:

Rühös, vagy ótvaros gyapjú a Psoroptes Ovis nevű élősködővel fertőzött juhok gyapja.

Subcutis

A cuticula és a cortex között elhelyezkedő, sejtszerkezet nélküli, csőszerű hártya, melyet elasztikumnak is neveznek. A gyapjúszálnak mintegy 10 %-át teszi ki. Ellenáll a fehérjéket oldó szereknek.

Szakadékony gyapjú:

A szakadékony gyapjú a szakadékony fürtöket bármely okból nagy mennyiségben tartalmazó gyapjú. A fürtök általában fizikailag sérültek, epidermisz rétegük hiányos, a gyapjú színét és fényét vesztette, vagy krétafényű. A nagyfokú elemiszál hűtlenség is szakadékonyságot idézhet elő.

Szakítószilárdság

A gyapjúszál egyik legjelentősebb értékmérője a szál azon tulajdonsága, hogy megterheléskor milyen mértékben képes ellenállni a szakításnak. Annál erősebb egy gyapjúszál, minél nehezebben szakad el, azaz minél nagyobb húzó igénybevételt, azaz szakítóerőt bír el. A gyapjúszálaknak a textilipari feldolgozás során rendkívül sokrétű erőbehatást kell elviselni, ezért az a gyapjú, amely veszít az erősségéből, csökkent műszaki értékű. A nem elég erős (pl. elemiszál hűtlen, ill. szakadékony-pókhálós) gyapjú a gyári feldolgozásnál elszakad, sok lesz a fésűskóc és a feldolgozási veszteség. Vizsgálata történhet szubjektív és műszeres eljárással. A szakítószilárdság szubjektív módon, egyszerűen is megállapítható: ceruzavastagságú gyapjúfürtöt két kezünk mutató- és hüvelykujja közéfogva megfeszítünk és ha megpengetve tiszta, csengő hangot ad, akkor egészséges gyapjúval van dolgunk. Károsodott, vagy elemiszál hűtlen, szakadékony a gyapjú, ha egy ceruza vastagságú fürtöt kézzel el tudunk szakítani. E módszer azonban csak tájékoztató eredményt ad, mint minden szubjektív eljárásnak, ennek is nagy a hibalehetősége. Laboratóriumi vizsgálata automata szakítógéppel történik. A szakítószilárdság objektív vizsgálatára számos modern készüléket fejlesztettek ki. A mérés elve a következő: a szálat fokozatosan egyre nagyobb erővel terhelik meg és az elszakadás pillanatában a műszer kijelzi a szakítást előidéző súlyt és a szakadási nyúlást. A száraz gyapjúszál 20-25%-ig, a nedves 70-90 %-ig nyújtható szakadás nélkül. A gyapjúszálak szakítószilárdsága a szakítóvizsgálat során mért, az elemiszálakra hosszirányban ható maximális húzóerő. A szakítószilárdság meglehetősen változó, a fajlagos szakítószilárdság általában növekszik a szálfinomság csökkenésével. A vizsgálat elvégzése után közlik az átlagos szakítóerőt mN-ban és a szakadási nyúlást. Az IWTO vizsgálati eljárást fejlesztett ki zsírosgyapjú fürtök szakítószilárdságának és hosszúságának műszeres vizsgálatára is.(IWTO-3o-98)

Szálfinomság

A szálfinomság a gyapjú legfontosabb értékmérő tulajdonsága, a világpiacon ez a legjelentősebb ármegállapító tényező. A gyapjúszál annál finomabb, minél kisebb a kereszt- metszetének az átmérője. Egy szálnál csak átlagos területről lehet szó, mivel a legtöbb gyapjúszál vastagsága lefutásában különböző. A finom szálú gyapjú értékesebb. Az átlagos szálátmérőt mikrométerben /a milliméter ezredrésze/ fejezzük ki. A szálfinomság közepesen, vagy annál jobban öröklődik.

Szálfinomságot befolyásoló tényezők:

A szálfinomság alakulását számos tényező befolyásolja. A gyapjúfinomság a korral is változik: a bárány gyapjúja finomabb, mint a néhány éves állaté. A gyapjú 7-8 hónapos korig durvul, majd 6-7 éves kor után újra finomodik.

A kosok gyapjúja általában a legdurvább, az ürüké középfinom és az anyáké a legfinomabb. Az egyedi tulajdonságok szintén befolyásolják a gyapjú finomságát. Az év folyamán nőtt gyapjúszálon is különböző finomsági értékeket lehet mérni; elégtelen takarmányozás, szoptatás, betegség miatt pl. a gyapjú 4-5 mikront is elvékonyodhat, sőt növekedése meg is szakadhat /kétnövésűség/. Változik a gyapjúfinomság a testtájak szerint is. A magyar merinó juhon a legfinomabb a gyapjú a maron és a háti részen, kevésbé finom a nyakél, nyakoldal, törzsoldal a könyökcsípő szögletig. Ennek vonalától lefele és hátrafele találhatjuk a legdurvább bundarészeket (7.ábra)

Szálfinomság szubjektív meghatározása:

A szálfinomság meghatározása történhet szubjektív és objektív módon.

Szubjektív módszerrel, becsléssel szemmértékkel, tapintással vizsgálható a gyapjú az élő állaton, a küllemi bírálattal egyidőben, illetve makroszkópos eljárással, a laboratóriumba beküldött fürtminták etalon mintákkal történő összehasonlításával. Nagy gyakorlattal rendelkező gyapjúszakértők aránylag megbízhatóan tudják szabad szemmel, tapintással meghatározni a gyapjú finomságát, a tévedés lehetősége azonban nem zárható ki.

.

Szálfinomság objektív meghatározása:

A szálfinomság pontos, objektív meghatározása statisztikailag megbízhatóan biztosított számú szál átlagos átmérőjének és szórásának megmérésével lehetséges. A szálfinomság mérésére legelterjedtebb a világszerte szabványosított lanaméteres (vetítő mikroszkópos) eljárás.(IWTO-8-97) E módszerrel 600 - 1200 gyapjúszál lemérése után az átlagos szálátmérőt, a szórást és a CV-értéket kapjuk meg. Az air flow készülék és gyapjú minta légellenállása által okozott nyomás csökkenés mérésével állapítja meg a szálátmérőt.(IWTO-28-00) Hátránya, hogy csak 20-40 mikronos gyapjú vizsgálható vele, és szórás értéket nem ad.

Modern automata szálfinomságmérő műszer a lézersugaras FDA-200 ausztrál fejlesztésű készülék, amely az előbbieknél lényegesen nagyobb teljesítményű, néhány perc alatt több ezer gyapjúszál átmérőjét méri le. A kiértékelést számítógép végzi. A műszer a fizikai mérési elven működik, ezért a szubjektív hibalehetőség szinte kizárható. A fejlett juhtenyésztéssel rendelkező országokban már szinte kizárólag a legújabb fejlesztésű, modern, a mikroszkópos eljáráson alapuló, gyors és nagyon pontos képanalizátoros számítógépes automata műszerrel, az OFDA-1oo.-al vizsgálják a gyapjú szálátmérőjét. (3.fénykép) A műszer nemcsak a szálfinomságot, hanem a medulla tartalmat és az íveltséget is méri. Az eljárást az IWTO (Nemzetközi Gyapjú és Textil Szövetség) szabványosította.(IWTO-47-00, IWTO-57-98) Hazánkban az OMMI Gyapjúminősítő Laboratóriumában ezzel a két géppel vizsgálják a törzstenyészetek juhainak gyapjú finomságát. Legújabb ausztrál fejlesztés a hordozható szálfinomság vizsgáló automata műszer az OFDA-2000, mellyel tenyészállatok zsírosgyapjújának szálfinomságát lehet igen gyorsan megállapítani, akár a tenyészetben is. Előnye , hogy a gyapjúfürtöket nem kell a mérés előtt drága, tűzveszélyes és egészségre ártalmas szerves oldószerekkel tisztítani. Az eljárást még nem szabványosították.

Szálhosszúság

Textiltechnológiai szempontból a gyapjú egyik legfontosabb tulajdonsága, a fonás szempontjából a szálhosszúságnak elsődleges jelentősége van. Az eredeti íveltségében meghagyott szál hosszúsága az un. látszólagos, vagy természetes hosszúság, míg az ívelődések eltüntetéséig kiegyenesített, de nem megnyújtott elemi szál hossza a valódi , vagy tényleges hosszúság. Annál nagyobb különbség van a látszólagos és a valódi, vagy tényleges szálhossz között, minél magasabbak a hajlásívek. Merinó gyapjúnál a valódi szálhossz 20-30%-al haladja meg a látszólagos szálhosszúságot. A gyapjúszál hosszát számos tényező befolyásolja; többek között pl. a juh életkora, fajtája, egyedi tulajdonságai, tartási és takarmányozási körülményei , egészségi állapota, ivari élete, stb. A juh különböző testtájain eltérő a szálak hosszúsága, legrövidebb a hason, valamivel hosszabb a vállakon, a combokon közepesen hosszú és a leghosszabb az oldalakon. A szálhosszúság mérésére modern, automata, számítógépes műszereket fejlesztettek ki. Az átlagos szálhosszúság a mérési adatokból számított szálhossz jellemző, melyet mm-ben fejeznek ki.

Szálhűtlenedés L.: A gyapjúszál hűsége

Szállítás:

A gyapjú szállítása történhet fogaton, teherautón, vonaton, vagy vasúti kocsin. Fontos, hogy a jármű tiszta, száraz, napfénytől és esőtől védett legyen, ezért csak fedett ponyvás szekér, ponyvás teherautó és zárt vasúti kocsi alkalmas szállításra. Ha a gyapjú fertőző betegségben szenvedő juhoktól származik, a szállításnál az egészségügyi szabályokat be kell tartani. Rühösség esetén pl. a lenyírt gyapjút csak 42 napos tárolás után lehet értékesíteni.

Szárítás: l.:Szikkasztás

Szecska:

A helytelen nyírás következtében keletkezett magas tarló után nyírásából keletkezett 0,5-2 cm hosszúságú gyapjú a szecska, v. alányírt gyapjú.

Szélezés:

Nyírás után a lenyírt bundát nyírott felületével lefelé a "rázó asztalra" terítjük. Így a rácson keresztül a szecska, a magtermések és a kisebb hasláb-darabok lehullanak. A rácson át nem hullott sárga és fehér hulladékot, a koloncokat, a takarmánnyal erősen szennyezett, a megsárgult, "brand", a tiltott jelzőfestékes bundarészeket, a hasláb-gyapjút, a színes gyapjút a színgyapjúból emeljük ki és fajtánként különítsük el.

Szikkasztás:

Nyírás után, a fehér és sárga hulladéktól, valamint az alminőségektől megtisztított bundákat a nyírási felülettel kifelé fordítva, a hasoldalon kezdve összehajtogatjuk. Ha a bundák nem elég szárazak; száraz, árnyékos, szellős helyen dróthálós szárítóállványra egymás mellé rakjuk őket. A nedvességtartalomtól függően néhány napig, de legalább 24 óráig szikkasztjuk a bundákat. A hulladék gyapjút legfeljebb 20 cm-es rétegben kell szikkasztani és naponta egyszer célszerű átforgatni. A bundákat úgy helyezzük el szikkasztásra, hogy az egyenlő fürthosszúságú és szortimentumú bundák egymás mellé kerüljenek, ez megkönnyíti a zsákolást. Célszerű a színgyapjú bundákat ivar és kor szerint elkülöníteni, továbbá a fajtaeltérésből adódó merinó jellegű, kevert, keresztezett, valamint a színes gyapjúkat külön-külön csoportosítani. A koloncból kimosott gyapjút csak száraz állapotban lehet értékesítésre csomagolni. Csapos gyapjút 3-4 napig kell szikkasztani, a bundát naponta át kell forgatni /MÉMSZ 308-73/.

Színgyapjú

A bunda nyakról, a törzs felső és oldalsó részéről származó része, nem tartalmazhatja a fehér hulladékot, a hasláb gyapjút, a takarmányos-bogáncsos gyapjút.

Szortimentum

A szortimentum napjainkban azt jelentí, hogy a gyapjú elsősorban finomsága (szálvastagsága) alapján milyen haszálati értékű , tehát milyen a műszaki értékosztályba tartozik. Hazánkban a gyapjú finomságának meghatározására az ABC nagybetűit használtuk, és az elemiszálak átlagos átmérője alapján az MSZ 3228/4-74 a gyapjút finomsági osztályokba /szortimentumokba/ sorolta. Az említett szabványt azonban érvénytelenítették.

Takarmányos gyapjú:

Takarmányos gyapjúnak nevezzük az alom- és szálas takarmány törmelékkel, bogánccsal, illetve egyéb növényi, nehezen eltávolítható szennyező anyaggal, fűvel, horgas magterméssel erősen szennyezett gyapjút. Keletkezésének oka a helytelen tartási körülményekre vezethető vissza. /Magasan felszerelt etetőrács, horgas magtermésű gyomokkal szennyezett legelő./ E gyapjúféleség textilipai szempontból azért csökkent értékű, mert a takarmányos gyapjút karbonizálni kell, ekkor a gyapjú tartósságából, simulékonyságából veszít. Vizsgálata során a laboratóriumban a tételmintából, vagy a bundából ellkülönítik a növényi szennyező anyagot nagy mennyiségben tartalmazó bundarészeket, lemérik azokat és mennyiségüket %-ban fejezik ki.

Tárolás:

A gyapjú tárolására csak száraz, fedett és szellős helyiség alkalmas. Nedves, nyirkos helyiségben tárolt gyapjú ugyanis megdohosodik, megpenészedik, megsárgul, befülled, vegyileg sérültté válik. Csökken a szakítószilárdsága és rugalmassága is, ezért csak alminőség kategóriában lehet értékesíteni. A gyapjús zsákokat deszkapadlón, illetve, ha a tárolásra használt helyiség padozata földes, vagy beton; akkor gerendákon, vagy dróthálós szikkasztó állványokon kell tárolni. A nyírás utáni időszakban, a tárolás első napjaiban csak egy sor zsákot rakjunk a padlóra, vagy a szikkasztó rácsokra, néhány nap után már 4-5 sor zsák rakható egymás fölé. Hulladékot tartalmazó zsákokból legfeljebb 3 sort lehet egymás tetejére helyezni. A gyapjús zsákokat 3-4 hetenként egy ízben át kell rakni és közben meg kell őket fordítani.

Teljes növésű (éves) gyapjú

Az előző nyírástól számított, 12 hónap eltelte után nyírt gyapjú.

Tiltott jelzőfestékes gyapjú:

A tiltott jelzőfestékes gyapjú a bundának az a része, amely nem engedélyezett, így gyári mosási eljárással el nem távolítható festékkel szennyezett /pl. szurok, olajfesték, mínium, stb./. Jelenléte rendkívül nagy károkat okozhat, mert beszennyezi a szövetet. Vizsgálata történhet szemrevételezéssel az állaton, illetve laboratóriumban. A vizsgálat során a mintát a gyári mosáshoz hasonló eljárással kimossák, megszárítják , lemérik és a tiltott jelölőfestéket tartalmazó bundarészeknek az arányát a minta összes súlyának %-ban fejezik ki.

Tisztagyapjú hozam

A tisztagyapjú hozam az a szám, amely megmutatja, hogy egy juh lenyírt bundájában mennyi a 17%-os nedvességtartalmú tisztagyapjú tartalom. Értékét úgy kapjuk meg, ha a nyírótömeg és a rendement % szorzatát elosztjuk 100-al.

Velőállomány (medulla), (bélanyag):

A medulla gömbölyded sejtekből áll. Szerkezete laza, porózus, levegővel telített. Nagysága változó: a keskeny, megszakított medullától kezdve egészen a szál keresztmetszet 90%-át kitevő velőállományig széles variációban fordul elő. A medulla javítja a gyapjú hőszigetelő képességét, ugyanakkor azonban a gyapjú szilárdságát, rugalmasságát és festhetőségét igen kedvezőtlenül befolyásolja. Vizsgálata csak műszeres eljárással történhet. Egyrészt kimutatható a jelenléte vetítőmikroszkópos (lanaméteres) eljárással(IWTO-8-97), másrészt pedig az OFDA-100 képanalizátoros korszerű, automata műszer segítségével, mely néhány perc alatt 4000 gyapjúszál medulla tartalmát méri le.(IWTO-57-98)

Zsákolás:

Ha a lenyírt, szikkasztott gyapjú nedvesség tartalma 16% vagy ennél kevesebb, sor kerülhet a zsákolásra. A hazánkban általánosan használt gyapjúzsák mérete 100x215 cm. Ha a gyapjú részleges üzemi előválogatáson esett át, akkor az így keletkezett minőségi csoportokat külön zsákba kell tenni. Ha nem volt előválogatás, külön kell zsákolni a kos, az anya, az ürü, a toklyó, báránygyapjút, a hasláb-, a döggyapjút, a merinógyapjút, a sárga hulladékot, a fehér hulladékot, a takarmányos, a tiltott jelzőfestékes, a kevert, a színes, a nemezes, a keresztezett gyapjút és a mosott koloncot. Egy-egy zsákba kb. 70-90 kg színgyapjú, illetve 40-50 kg hasláb gyapjú helyezhető el.

A töltés előtt a zsák sarkait kitömjük gyapjúval, majd a végétől 15-20 cm-re elkötjük. Az így készített fogófülek segítségével könnyebb lesz a szállítás. A legöngyölített végű zsákot félig megtöltjük gyapjúval, utána a zsák száját fakeretre erősítetjük, hogy ne érje a talajt, majd az egész zsákot megtömjük. A gyapjút nem szabad taposni, csak gyömöszölni. A felső végén a zsáknak csavarjunk fület mindkét oldalon, majd a zsák szájának piros kenderzsineggel történő bevarrása után, a zsákban levő gyapjú minőségét jelző facímkével kell azt ellátni.

Zsíros gyapjú

Az élő állatról lenyírt gyapjú, mely a gyapjún kívül a következő anyagokat tartalmazza: víz, gyapjúzsír, por, ,homok, trágyamaradványok, növényi szennyező anyagok.