Magyar Ifjúság

Ez nem szabadkereskedelem, hanem �llamalap�t�s

�lland� sakkhelyzetben tarthatja az eur�pai korm�nyokat a Transzatlanti Kereskedelmi �s Befektet�si Partners�g, ami �gy j�val több kock�zatot hordoz Eur�pa sz�m�ra, mint amennyi el�nnyel j�rna. A folyamat v�g�n a hagyom�nyos �rtelemben vett �llamok felsz�mol�sa �ll, amit egy �j �llamform�val helyettes�tene be a nemzetközi elit. A TTIP-pel kapcsolatos t�rgyal�sokban �rintett dönt�shoz�k a vil�g legnagyobb szabadkereskedelmi övezet�t pr�b�lj�k megval�s�tani az Eur�pai Uni� �s az Amerikai Egyesült �llamok közt, aminek köz�ppontj�ban egy olyan javaslat �ll, miszerint bevezet�sre kerülne egy a befektet�k �s �llamok közti konfliktusrendez�si mechanizmus (investor-state dispute settlement – ISDS), ami lehet�v� tenn� a v�llalatok sz�m�ra, hogy perbe fogjanak korm�nyokat, ha az �ltaluk hozott törv�nyek negat�v hat�st gyakorolnak a profitra. Az egyezm�ny �letbel�p�se eset�n, ha egy amerikai v�llalat kevesebb profitra tesz szert, mert egy term�k�t vagy szolg�ltat�s�t betiltj�k (eg�szs�gügyi, vagy b�rmilyen m�s indokkal), pert ind�that a tag�llam korm�nya ellen – vagy az Eur�pai Uni� ellen -, �s visszakövetelheti a profitj�t.

Ezeket a vit�kat egy �j, különleges b�r�s�g rendezn�, ami jelenleg m�g nem l�tezik – maga a mechanizmus azonban m�r ismert. Kor�bban az ISDS seg�ts�g�vel a Philip Morris amerikai doh�nykereskedelmi v�llalat pert ind�tott Ausztr�lia ellen, ami�rt �j törv�nyt hozott a cigarett�k csomagol�s�ra vonatkoz�an. A Veolia energetikai c�g Egyiptomot perbe fogta, ami�rt bevezette a minim�lb�rt. Argent�na ellen amiatt ind�tottak pert, ami�rt az energia�rak szinten tart�s�val pr�b�lta v�deni a fogyaszt�k �rdekeit a p�nzügyi összeoml�st követ�en. Nick Dearden, a Global Justice Now kamp�nycsoport igazgat�ja szerint egy p�rhuzamos jogrend kialak�t�sa zajlik, amiben lehet�v� v�lna a külföldi befektet�k �s v�llalatok sz�m�ra, hogy pert ind�tsanak egy korm�ny ellen – gyakorlatilag b�rmilyen indokkal, ha egy törv�ny a profitjukat fenyegeti. Ha egy doh�nykereskedelmi v�llalat �gy gondolja, hogy kevesebb bev�telhez jut, ami�rt fel van tüntetve a term�ken, hogy “A doh�nyz�s hal�lt okozhat” – a TTIP seg�ts�g�vel pert ind�that, hogy eltüntess�k ezt a figyelmeztet�st az eg�szs�gre k�ros term�kr�l. “Gyakorlatilag b�rmilyen int�zked�s, amivel a korm�ny szab�lyozni pr�b�lja a piacot, vagy ak�r egy környezetv�delmi megfontol�sb�l hozott int�zked�s is s�rtheti valamilyen külföldi v�llalat profit�rdekeit.”

A t�rt�nelmet az er� rendezi!

Haz�nk megsz�ll�s�t tudatosan el�k�sz�tett�k, az inv�zi� egyre er�sebb, egyre er�sebben sebzi nemzetünk test�t, az id�nk rohamosan fogy! Olyan söt�t viharfelh�k tornyosulnak, amely jelzi a közelg� v�rzivataros id�k brut�lis kibontakoz�s�t. Csal�dok lesznek k�nytelenek elmenekülni a v�rengz� idegenek, törv�nyt semmibe vev� er�szakoss�g�n. Mindent elbor�t a k�n �s f�jdalom, haz�nkat marcangolja a hal�l serege. A pusztul�s b�ze fojtogatja a magyars�got. A Magyarorsz�gra z�dul� t�ridegenek besti�lis terrorral k�nyszer�tenek bennünket megad�sra. Minden elk�pzelhet� aljass�got elkövetnek a feh�r faj ellen. Nemi er�szak, csonk�t�s, lefejez�s, emberev�s. A fegyveres testületek kevesek lesznek felfogni a hord�k t�mad�sait, a csal�dok pr�d�ul szolg�lnak a sz�nes vad�llatoknak. T�z perzseli fel term�földjeinket �s v�rosainkat. Otthonainkat pedig birtokba veszik a megsz�ll�k. Iszonytat� jöv�k�pet sejtet a v�g n�lküli ember�llat inv�zi�.

Mozgalmunk tagjai csatasorba �llnak, hogy ha kell �letüket �ldozz�k haz�nk�rt, csal�djaink�rt �s szeretett fajunk�rt. A magyars�g legjobbjai v�rj�k a megütköz�st, hogy feltart�ztathass�k a hal�l sereg�t, hogy tudt�ra adj�k Mohamed fattyainak, hogy vagy visszatakarodnak oda, ahonn�t jöttek vagy itt lesznek k�nytelenek pokolra sz�llni! Mozgalmunk vezet�s�ge �gy döntött, hogy megsz�l�tja azokat a hazafiakat, akik �gy gondolj�k a Magyar Nemzeti Arcvonal soraiba szeretn�nek tartozni. Sz�rmaz�suk, vil�gl�t�suk, erkölcsi �rt�krendjük alapj�n ide szeretn�nek tartozni. Mozgalmunk tagja csak olyan lehet, aki elutas�tja liber�lis demokr�ci�t, a multikult�r�t, nem cig�ny-zsid� sz�rmaz�s�, nem rabja a lelki �s testi elfajz�soknak. K�pes kil�pni a k�nyelemközpont� �lomvil�gb�l! Olyan �letet v�laszt, ami nem hoz sz�gyent �seit�l örökölt v�rs�gi vonal�ra �s tiszteli �seit. Leend� bajt�rsak! A Magyar Nemzeti Arcvonal megh�zza a v�szharangokat, meggy�jtja a l�rmaf�kat. Kinyitjuk mozgalmunk kapuit a magyar emberek el�tt. Itt az id�, hogy egy falanxba tömörüljünk �s együtt hajtsuk v�gre a reconquist�t, ami b�k�t hoz dr�ga nemzetünknek. Nincs sok id�nk! A liber�lis demokr�cia a v�g�hez �rt. Küszöbön a v�r �s a vas ideje. Elmerülsz a pokol ingov�ny�ban vagy k�pes vagy az ellenszegül�sre?

H�bor� j�n, a b�k�re

Bajt�rsaink m�r kora reggel �zel�t�t kaphattak a mai magyar val�s�gb�l. A gyülekez�pont körny�k�n több sz�z olyan l�nnyel tal�lkoztunk, akik eg�szen biztosan nem az eur�pai kult�rkörb�l val�k. Saj�t ürül�kük mellett feküdtek, �s ett�k a liber�lis terrorist�k �ltal osztogatott pizz�t. A hozz��rt� ember k�pes megl�tni a val�s sz�nd�kukat. Csak a szemükbe kell n�zni, �s l�tni lehet rajtuk, hogy ezek nem menekültek, hanem harcosok! Olyanok, akik gy�lölnek minket az�rt, amink van. Az�rt, ami�rt becsülettel megdolgoztunk! Olyanok, akik gyilkolni �rkeztek Eur�p�ba! Mozgalmunk tagjai közül n�h�nyan indul�s el�tt m�g bet�rtek a közeli �lelmiszer boltba. Az elad� pedig kitör� lelkesed�ssel fogadta az orsz�gunk�rt harcolni k�sz hazafiakat. „Ugye menni fognak a katon�k a d�li hat�rra? T�zparancsra van szüks�g �s lel�ni az összeset! Ha eljön az ideje �n is fegyvert fogok ezek ellen az �llatok ellen.” – Manaps�g �gy gondolkodik az �tlag magyar ember!

Elmes�lte nekünk, hogy p�r napja 5 majomember majdnem meger�szakolta a koll�gan�j�t. „Csak 5 perc lesz az eg�sz!!! Nem fog f�jni!” – makogt�k a nigger majom�llatok. Csak a szerencs�nek volt köszönhet�, hogy az üzlet bej�rat�n�l �pp bel�pett k�t magyar f�rfi, mivel m�r r�ncig�lt�k ki az üzletb�l a magyar elad� l�nyt! Enn�l jobb �breszt� nem is kellett. Ezek ut�n nem sokon m�lott, hogy bajt�rsaink ne verjenek telibe p�r terrorista f�rget puszt�n a j� hangulat megalapoz�sa v�gett! A csoport els� fele m�r kora reggel a helysz�nre �rkezett, hogy el�k�sz�ts�k a terepet a feladatok v�grehajt�s�hoz. Miut�n a m�sodik hull�mban �rkez�k is meg�rkeztek, kezdetüket vett�k a feladatok.

MNA Ny�lt-Ny�ri T�bor

J�nius 25. csütörtök reggel 8 �ra. A T�borban g�zer�vel zajlanak a munk�latok. A nulladik napon �rkez�k m�g az utols� el�k�születi sim�t�sokat v�gzik a területen, de a r�gi �s �j Bajt�rsak m�r a körletüket �p�tik, rendezik be. A felv�teli elbesz�lget�sek �s a T�bor rendszab�lyainak kihirdet�se ut�n kezdet�t veszik a k�pz�sek. Az �joncok között sok a laikus, de akadnak komoly tapasztalatokkal b�r�k is, ennek ellen�re az Arcvonal ritmus�t �s szok�sait mindenki hamar felveszi. A k�szenl�ti gyakorlatokkal hamar elmegy a d�lel�tt. Eb�d ut�n T�rk�p�szet-Tereptan foglalkoz�s következik, majd szünet n�lkül Fegyverzetismereti k�pz�s. A hat�stalan�tott eszközök sz�t- �s összeszerel�s�t a legjobbak 25 m�sodperc körül abszolv�lj�k. A tantermi foglalkoz�sok ut�n következik egy ann�l intenz�vebb anyag. A kik�pz� utas�t�s�ra a h�tizs�kok kiürülnek, majd ism�t megtelnek, de ez�ttal tet�cserepekkel. Guggol�s, fekv�t�maszok, majd alakzatban fut�s a patakig. Ugr�s az ac�lk�belr�l a v�zbe, majd sodr�ssal szemben törünk el�re a n�hol nyakig �r� v�zben.

A nap sz�pen süt, de mi m�r j�csk�n benne j�runk a d�lut�nban, �gy a sz�rad�s t�z n�lkül lehetetlen. Er�ltetett menet vissza a T�borba, ahol m�r v�r minket a vacsora. Ev�s ut�n a t�zn�l besz�lgetünk bakancssz�r�t�s közepette. Megszervez�sre kerül az �jjeli �rs�g is �s kihirdet�sre kerülnek a riad�ztat�s szab�lyai �s annak menetrendje is. A szemfülesebbek m�r rosszat sejtve aludni t�rnek, m�g m�sok a kitolt takarod�ig vid�man besz�lgetnek. Azt�n este tizenegyre elcsendesül a T�bor. Igaz, nem sok�ig, ugyanis p�r �ra m�lva „robban�sok” zaja veri fel az alv�kat. Az �rs�g riad�t f�j, gyülekez� teljes menetfelszerel�sben az alakul�t�ren. A k�szülts�g el�r�s�t tov�bbi hang �s f�nyhat�sok nehez�tik. A riaszt�s csak gyakorlat, de h�en tükrözi egy �les szitu�ci� tulajdons�gait. A riasztott er�k kivonulnak a „l�t�rre” ahol egy�nileg kell leküzdeniük egy gy�ren megvil�g�tott c�lt, miközben �ket ann�l zavar�bb �s �lesebb f�nyhat�sok �rik. Aki sikerrel veszi az akad�lyt, az mehet aludni. A gyorsabbak bev�rj�k a küszköd�ket �s együtt indul el a raj. Az els� napon vagyunk t�l, de a csapatszellem m�r megszületett.

2018-ban visszat�rhet K�rp�talja?

Sztepan Szviridov, az “Antifasiszt” nev� online politikai magazin �js�g�r�ja egy igen �rdekes elm�lettel �llt el� arr�l, hogyan fog megsz�nni az ukr�n �llamis�g a következ� �vek sor�n. Az �js�g�r� szerint ez m�r csak id� k�rd�se, �s emellett azt is val�sz�n�s�ti, hogy Magyarorsz�g fogja elind�tani Ukrajna v�gs� felboml�s�t. Szviridov rövid �ttekint�st ad az – orosz – olvas�knak arr�l, mi�rt van Magyarorsz�gnak legitim követel�se arra vonatkoz�an, hogy K�rp�talj�t visszakapja. “A trianoni egyezm�ny eredm�nyek�nt Magyarorsz�g elvesztette területeinek 72%-�t, lakoss�g�nak 64%-�t – bele�rtve 3 milli� magyart -, elvesz�tette tengerpartj�t, haditenger�szet�t, erdeinek 88%-�t, �sv�nykincseinek 83%-�t, bankrendszer�nek �s hitelint�zeteinek 67%-�t.” Szviridov szerint a magyar külpolitika N�metorsz�g fel� orient�lts�ga a m�sodik vil�gh�bor� sor�n kiz�r�lag annak köszönhet�, hogy Hitler lehet�v� tette a m�g friss tört�nelmi sebek begy�gy�t�s�t az elvesz�tett területek visszacsatol�s�val. Mint az �js�g�r� is eml�keztet, ez egy�ltal�n nem csak területi követel�s, Magyarorsz�g gazdas�gi lehet�s�geinek több mint h�romnegyede le lett szak�tva az orsz�gr�l.

Szvidirov gondolatmenet�nek folytat�sa kifejezetten �rdekes, mivel haz�nk politikai �let�t küls� szeml�l�k�nt figyel� politikai elemz�k�nt �gy l�tja, hogy a magyar külpolitika ugyanazokat a törv�nyszer�s�geket fogja követni, mint az els� �s m�sodik vil�gh�bor� közti id�szakban. �r�s�ban eml�ti a tapolcai id�közi v�laszt�st, amit Magyarorsz�g külpolitik�j�nak köz�pt�v� alakul�sa szempontj�b�l egy l�nyeges pontnak tekint, mivel ennek kapcs�n felsorolja a Jobbik K�rp�talj�val kapcsolatos követel�seit, valamint utal�st tesz a Jobbik t�mogatotts�g�nak növeked�s�re, – majd arra is, hogy 2018-ban Magyarorsz�gon orsz�ggy�l�si v�laszt�sok lesznek. A politikai elemz� l�that�an a Jobbik korm�nyra jut�s�val sz�mol, ugyanis ett�l a pontt�l a magyar külpolitika alakul�s�t annak megfelel�en sz�m�tja, amit Vona G�bor orosz sajt�org�numoknak adott – magyar nyelven több alkalommal nem megjelent – nyilatkozataib�l val�sz�n�s�t. Szviridov a Jobbik er�söd�s�t ecsetelgetve v�gül eljut oda, hogy Ukrajna sz�m�ra addig volt garant�lt az �llamis�g, am�g orosz szövets�ges volt, mert azt egyedül az orosz katonai er� elrettent� ereje garant�lta, Oroszorsz�g t�mogat�sa h�j�n pedig Ukrajna tov�bbi l�tez�se nem biztos�tott.

Nariskin; az EU csatlakozzon az Eur�zsiai Gazdas�gi Uni�hoz

Szergej Nariskin, az orosz parlament als�h�z�nak elnöke szerint eljött az id� arra, hogy megkezd�djenek a konzult�ci�k az Eur�pai Uni� �s az Eur�zsiai Gazdas�gi Uni� egyes�t�s�r�l. Az Oroszorsz�g, Belorusszia, Kazahszt�n �s Örm�nyorsz�g �ltal alkotott szövets�gi rendszer a következ� h�napban teljes jog� tagg� l�pteti el� Kirgiziszt�nt, �s id�vel a szövets�g tov�bbi b�v�t�s�re lehet sz�m�tani. Nariskin a Komszomolszkaja Pravda has�bjain kifejtette, hogy az orosz politikai elit kör�ben kor�bban is tervbe volt v�ve a k�t szövets�gi rendszer integr�ci�ja, ami a k�t kisebb szövets�g egybeolvaszt�s�val egy �j szuperhatalom, az Eur�zsiai Uni� felemelked�s�t jelenti, �s most jött el az ideje annak, hogy ne csak tervezzenek, hanem megkezd�djenek a konkr�t t�rgyal�sok. Az Eur�zsiai Gazdas�gi Uni� vezet�i szorgalmazz�k a k�t uni� közti gazdas�gi integr�ci� megkezd�s�t. Az Eur�zsiai Uni� fel�p�t�s�nek következ� l�p�se az eur�pai gazdas�gi t�rs�g �s az eur�zsiai v�muni� egyes�t�se lenne, ami lehet�v� tenn�, hogy az �gy kialak�tott szövets�gi rendszer minden t�ren elegend� potenci�llal b�rjon az amerikai befoly�s felsz�mol�s�hoz.

Washington �vtizedek �ta a liberalizmus egyeduralm�nak biztos�t�s�val �s a multikultur�lis modell er�ltet�s�vel fert�zi Eur�p�t, �gy az Eur�pai Uni� politik�j�t tekintve is egy sz�nd�kosan legyeng�tett, beteg eur�pai t�rsadalom term�ke. Ez a negat�v tendencia azonban az Eur�pai Uni� külpolitik�ja eg�sz�nek megv�ltoztat�s�val vissz�j�ra ford�that�. Az eur�pai t�rsadalom az orosz gazdas�gi �s politikai t�rs�ggel egyesülve a nemzetközi politika független cselekv�jek�nt l�phet fel, �s k�pess� v�lhat arra, hogy egy a modernkor v�vm�nyait �s a trad�cion�lis t�rsadalmak hagyat�k�t egyes�t� �l� �llamot �p�tsen fel. A magasabb szint� region�lis integr�ci� id�vel be fog következni, ak�r a jelenleg regn�l� elit r�szv�tel�vel, ak�r an�lkül. Az eur�pai jobboldal felel�ss�ge, hogy felismerje a kih�v�st, ebbe a szüks�gk�ppen fel�pül� politikai rendszerbe a tradicion�lis �rt�keket �tmentse, �s el�seg�tse az elm�lt �vtizedek beteg t�rsadalmi modellj�nek felsz�mol�s�t.

Jobboldali anom�lia

Sokakban feltev�dik a k�rd�s, mi�rt v�ltozik az MNA hangv�tele, mi�rt kerül el� negat�v �rtelemben a fasiszta jelz�, mi az oka, hogy a nemzeti helyett egyre ink�bb a n�pi meghat�roz�st haszn�ljuk. Az okok felt�r�s�hoz vissza kell menni az id�ben, j�val a mozgalom szület�se el�. Elv�gzünk egy rövid tört�nelmi �ttekint�st, amely megmagyar�zza a 60-as, 70-es �vek tört�n�seit, majd összess�g�ben elvezetnek napjaink esem�nyeihez. A m�sodik vil�gh�bor� befejez�se rövid id�n belül megszülte a Kelet �s Nyugat közötti szemben�ll�st. A Harmadik Birodalom val�j�ban nem a nyugati hatalmakt�l, hanem Oroszorsz�ggal szemben szenvedett veres�get, ezt követ�en a Nyugat meglehet�sen eredm�nyesen �ll�tott maga mell� olyan szem�lyeket, akik a Führerprinzipre �pül� III. Birodalomban vezet�k voltak, vagy kaptak speci�lis kik�pz�seket.

Az SS katon�i a h�bor�t követ�en ott harcoltak az idegenl�gi�ban, de az USA különleges elit egys�geiben is. Az amerikai különleges egys�gek mai kik�pz�si m�dszereit �s tematik�j�t a volt SS parancsnokok fektett�k le. Che-Guevara likvid�l�s�t is ilyen volt SS alakulat hajtotta v�gre. Az igazs�ghoz az is hozz�tartozik, hogy az amerikai �s orosz csapatoknak parancsuk volt r�, hogy az SS �s egy�b különleges alakulatok tagjait, mint p�ld�ul az ejt�erny�söket is, azonnal ki kell v�gezni, ha fogs�gba esnek. Egyetlen m�don tudtak megmenekülni, ha v�llalt�k a haz�j�t�l t�voli nyugati �rdek� szolg�latot. Sokan ink�bb meghaltak, de voltak, akik v�llalt�k (a kiv�gz�sek elkerül�s�re csak ’44 m�sodik fel�ben �s ’45-ben adtak lehet�s�get). M�rnökök, katon�k, orvosok egyar�nt kerültek �gy az USA szolg�lat�ba meglehet�sen nagy sz�mban.

Eg�szs�g�gyi v�szhelyzetet teremtenek az afrikai bev�ndorl�k Eur�p�ban

Özönlenek Eur�p�ba az afrikai ‘menekültek’, – vagyis az illeg�lis bev�ndorl�k. Kr�nikuss�, s�t lassan kezelhetetlenn� v�lik a migr�ci�s k�rd�s, – az Uni� sz� szerint a 24. �r�ban van. �m, ha valaki azt gondoln�, – hogy mindössze csak Nyugat-Eur�p�t �rinten� ez az ügy, – az t�vedhet, nem is kicsit. Magyarorsz�gra is kerülhetnek n�ger menekültek, – m�gpedig Nyugat-Eur�p�b�l, az egyenl� tehereloszt�si kv�ta alapj�n, – j�csk�n megfejelve a haz�nkban am�gy is jelen l�v� migr�ci�s probl�m�t, – a Balk�n fel�l be�raml� menekültek ügy�t is. Az elm�lt h�ten h�rom cikkünk is foglalkozott, – ezzel az egyre s�lyosabb� v�l� menekültügyi probl�m�val; Többek között ezt �rtuk: ”…El lehet gondolkodni azon, hogy kiknek az �rdek�ben szorgalmazz�k a teljes befogad�st a liber�lisok, – kiknek �ll �rdek�ben az eur�pai n�pek elözönl�s�nek el�seg�t�se, – s ez�ltal a teljes megsemmis�t�se?… Az Uni� bev�ndorl�si kv�t�i szerint, – el�bb-ut�bb megtört�nik a bev�ndorl�k orsz�gonk�nti sz�toszt�sa. S könnyen elk�pzelhet�, hogy haz�nkba is b�ven jut bel�lük…”

�m egy fontos dologra eddig m�g nem t�rtünk ki. Ez pedig az eg�szs�gügyi �s j�rv�nyügyi k�rd�s. Ezek a bev�ndorl�k minden tov�bbi n�lkül behurcolhatnak olyan az EU-ban sosem l�tott, vagy m�r �vsz�zadokkal ezel�tt leküzdött betegs�geket, k�rokoz�kat, – melyek r�juk n�zve ugyan teljesen �rtalmatlanok, �mde a feh�r embert megbeteg�thetik, sz�ls�s�ges esetben meg is ölhetik. Az ut�bbi 100-200 �vben el�g sok ilyen fajta afrikai eredet� k�rokoz�ra derült f�ny, s ezek közül j� n�h�nyr�l kiderült, hogy a feh�r emberre �rtalmas, vagy ak�r hal�los, miközben a feket�kre n�zve majdnem teljesen teljesen �rtalmatlanok, �s az eg�szs�güket nem befoly�solja. �mde vannak Afrik�ban m�g enn�l brut�lisabb fert�z� betegs�gek is, – melyek minden �l� organizmust megfert�znek �s megölnek. Egy r�szük �j, mint p�ld�ul az Ebola. – M�s r�szük pedig m�r Eur�p�ban legy�zetett, – ami nem jelenti azt, hogy nem szed tömeg�vel majd �ldozatokat, – ha �jra megjelenik a kontinensünkön, – ilyen p�ld�ul a Kolera.

Alexander Dugin: Negyedik politikai elm�let

A liber�lis eszmeis�g legal�bb h�rom szinten bukott meg. A legink�bb nyilv�nval� m�don - politikailag �s gazdas�gilag - Kev�sb� nyilv�nval� m�don - filoz�fiailag. B�rmely gondolkod� ember bel�thatja, a helyzet �rt�kel�s�nek seg�ts�g�vel, különböz� orsz�gokban különböz� t�rsadalmakban, hogy a Nyugatnak kett�s m�rc�je van. A legink�bb brut�lis �s totalit�rius rezsimeket is erkölcsösnek �s liber�lisnak ismer el, ha Nyugat-p�rti politik�t folytatnak. Amennyiben nem, akkor minderre a ford�tottja igaz. Egy egyszer� p�lda: Sza�d-Ar�bia. Ott semmi sem b�zlik a demokr�ci�t�l, de senki se kritiz�lja, m�g a demokratikus Sz�ria a katonai intervenci� sz�l�n �ll. �gy csak azt ismerhetjük el, ami el�nyös a Nyugatnak. Politikusok, hazudjatok csak az arcunkba, m�ra egyre kevesebbekben merül föl k�tely a hallgat�sotok �r�r�l. A szabad piacgazdas�g v�ls�ga is teljesen biztos: m�ra m�r teljesen a virtu�lis szektorba került teljes �tvitelre, ami közrem�ködött abban a felismer�sben, hogy az "els� vil�g" termel� orsz�gai a "m�sodik �s harmadik vil�g" orsz�gaib�l vil�gm�ret� elv�ndorl�si hull�mot provok�ltak ki. A p�nzügyi tranzakci�k sz�m�nak vizsg�latakor kit�nik, hogy több ezerszer nagyobb �rt�k�, mint a val�di �rucikkek �rt�ke. A p�nzügyi �gazat t�lhevül�s�nek �r�t megfizettük a 2008-as v�ls�g alkalm�val. Mivel senki se vonta le a következtet�seket ebb�l, �gy most a m�sodik v�ls�ghull�m azzal fenyeget, hogy az eg�sz vil�ggazdas�got elsöpri mag�val a felhalmozott ellentmond�sok megoldhatatlans�ga miatt.

A liberalizmus egy eszme, ami az egy�n felszabad�t�s�t t�zte ki c�lul a közöss�gi l�tform�kb�l, mint nemzet, vall�s, t�rsadalom, oszt�ly, �s a saj�t �llam. Amikor a liberalizmus a totalit�rius rezsimek ellen harcolt, különösen a fasizmus �s a kommunizmus ellen, a feladat ötletesnek �s �p�t� jelleg�nek t�nt. �m amikor a liberalizmus gy�zedelmeskedett a vil�g felett, �gy t�nt, az egy�n nem �lvez mentess�get ett�l �s att�l. Tov�bbmenve, m�r a negat�v alkot�ja ennek a berendezked�snek. Most a liberalizmus az egy�ni l�t olyan form�ib�l akar megszabad�tani, mint a nemis�g �s a szexu�lis be�ll�totts�g (ez�rt besz�lnek a liber�lisok az elt�r� szexu�lis be�ll�totts�g� kisebbs�gek v�delm�ben), valamint az emberit�l (amikor a kl�noz�si fejleszt�sekr�l besz�lnek, mint az emberi funkci�kat jav�t� m�veletr�l). Ezeknek sok ellenz�je van. Enn�lfogva ez a gy�zelem az eszmeis�g v�ls�g�t hozta l�tre. Elvesztette a szemkontaktust a humanista emberrel. Megjegyezn�m, hogy a liberalizmus nem �llt veszt�sre valamif�le alternat�v eszmerendszerrel szemben, hanem a n�vleges gy�zelm�vel elkezdte felfedezni a gyenges�geit �s ellentmond�sait.

Tiszt�j�t�s

2015. janu�r 17.-�n a Magyar Igazs�g �s �let P�rtja (MI�P) megtartotta XIX. Orsz�gos Gy�l�s�t.

Ezen megtört�nt a tiszt�j�t�s, valamint ir�nyt mutatott a MI�P jöv�ben lehet�s�geire a magyar politikai �letben. Az Orsz�gos Gy�l�sen a küldöttek szavazatai alapj�n a MI�P Elnöks�ge a következ�:

Elnök: Dr. Fenyvessy Zolt�n

Elnökhelyettes: Nagy Tibor

Alelnökök: Deli K�roly, T�th Lajos

Tov�bbi elnöks�gi tagok: Gy. Balogh G�za P�ter, Kelemen Istv�n, Dr. Ol�h Lajos, Solt�sz Imre