Emlékeznek még a zámolyi cigányokra? 1997-ben egy „vihar levitte a
zámolyi cigánysor putrijainak fedelét”. A putrik lakhatatlanná váltak, a
cigányokat kilakoltatták. Így kezdődött. Utóbb kiderült, a putrik
tetejét a helyi cigányok húzták le, hogy így csikarjanak ki jobb lakást
vagy több pénzt az önkormányzattól. Aztán 1999 nyarán az „üldözött”
zámolyi cigányok agyonvertek egy csákvári magyar fiatalembert.
Meglincselték. Vadállat módjára – mint utóbb Olaszliszkán a tanár urat. S
miután agyonverték a csákvári fiatalembert, rettegésük olyan fokra
hágott, hogy elmenekültek Franciaországba, ott menedékjogot kértek és
kaptak! Segítette őket mindenki. Az SZDSZ, az MSZP, a „jogvédők”, az
Egyesült Államok – mindenki. És az első Orbán-kormány megkapta a
rasszista jelzőt. A cigányok akkori szószólója bizonyos Krasznai József
volt. Utóbb perbe fogták mindenféléért. Például azért, mert molesztálta
kiskorú unokahúgát. A Franciaországba „menekült” cigányok zöme pedig
ott is folytatta megszokott életmódját: bűnözők lettek. (Azóta nagyot
fordult a világ kereke: Franciaország és Olaszország versengve zavarja
haza az uniós állampolgárrá lett cigányokat, mert elviselhetetlen a
jelenlétük. De tőlünk még nem kértek bocsánatot a zámolyi hisztériáért
és hazugságokért. Mert Zámoly is csak egy becstelen és undorító
politikai akció volt a kormány lejáratására.)
Aztán újra feltűnt Szabó Albert és Bácsfi Diána. A ma ellenzékben lévő
politikusok közül sokan meg tudnák mondani, kik is voltak ők valójában,
és miért tűntek fel egy rövid időre. Majd a Gyurcsány- és Bajnai-kormány
idején vadállatok agyonlődöztek ártatlan cigányokat. Asszonyt,
gyereket, munkába induló cigány férfiembert. Az akkori
titkosszolgálatok – legyünk naivan jóindulatúak – szarvashibákat
követtek el. Mégsem szaladt senki a nyugati sajtóhoz, nem „menekítettek
ki” cigányokat sehonnan, és nem vetette fel senki, hogy az ENSZ küldjön
kéksisakosokat Magyarországra.
Mindeközben Magyarország falvai
lassan hozzászoktak ahhoz, amihez nem lehet hozzászokni. A cigány
tolvajláshoz és brutális erőszakhoz. Mert nem elég, hogy ellopnak
mindent, ami mozdítható, de egyre kegyetlenebb brutalitás járul
mindehhez. Idős embereket kínoznak meg és vernek agyon, minden ok
nélkül. Vadállatok.
Gyöngyöspatán a gyaloghíd két végére álltak a
cigánykölkök, és hídpénzt szedtek az öregektől. A Kecskekő pincesorát
szétlopták, széthordták. A pincéket kifosztották. A gyümölcsfákat
lelopták, majd szokásukhoz híven derékmagasságban kivágták, ha éppen
tüzelő kellett. Az iskolában brutálisan összeverték nem cigány
diáktársaikat. A templomból, piacról hazatérő öregasszonyokat
leköpdösték, gyalázták. Elviselhetetlenné tették a létezést a faluban.
És sok-sok száz ilyen falu van ma Magyarországon. Aztán egy idős ember
nem bírta tovább, és öngyilkos lett. Ekkor a Jobbik megérezte az
elviselhetetlenségben rejlő politikai lehetőséget, és megjelent
Gyöngyöspatán. A kétségbeesett helyiek örömmel fogadták őket – kérdem
én: hogyan másképpen fogadták volna? A helyi cigányok pedig elkezdtek
rettegni. Mint Zámolyon. Aztán a gárda, learatván a politikai hasznot,
távozott. Az elviselhetetlenség pedig maradt. S ebbe a légüres térbe
nyomult be valami Véderő nevű micsoda. A provokáció teljesen nyilvánvaló
szándékával. Egy Eszes Tamás nevű nem tudom kicsoda megvásárolta a
helyiektől a cigányok által élhetetlenné tett Kecskekő néhány telkét, és
oda valami katonai-harcászati gyakorlatot hirdetett húsvétra. Meg is
jelent úgy húsz nyeszlett kölyök, és a cigányok ettől olyan rettegésbe
fogtak, hogy ki kellett őket menekíteni a faluból. Segítette őket
mindenki: az LMP, az MSZP, valami amerikai üzletember, a Vöröskereszt és
az összes jogvédő. Kiszállt a média, a hülyék megírták vezércikkeiket, a
második Orbán-kormány megkapta a rasszista jelzőt. A Nyugat „figyel”.
(Kicsike szépséghiba: a Csillebérci táborba már 19-én lefoglalták a
helyeket, pedig akkor a Véderő nyeszlettjeinek még híre-hamva sem
volt... De ez nyilván véletlen.) A cselekvési kényszerbe belehajszolt
rendőrség pedig elvitte a Véderő esztelenjét és társait, a többieket meg
hazazavarta. Egy Horváth Aladár nevű meg kéksisakosokat akar behívni az
országba. Nem változott semmi sem. Becstelen és undorító politikai
akció zajlik Gyöngyöspatán, politikai aktorok részvételével. Zámoly
kettő.
Egy valami azért mégiscsak változott: a cselekvési
kényszerbe hajszolt rendőrség teljesen nyilvánvaló törvénysértést
követett el, amikor egy magántulajdonban lévő ingatlanról embereket vitt
el, mert azok gyakorló ruhában voltak. hangsúlyoznom kell, ebben a
megállapításban nincs értékítélet. A Véderő provokálni ment oda, jó,
hogy eltüntették őket. Ám jogalap erre nem volt. Magyarország sok-sok
száz falujában ma cigányok terrorizálják a lakosságot. És a lakosság
névvel-címmel meg tudja nevezni az összeset. A Véderő eltüntetése
Gyöngyöspatáról tiszta helyzetet teremtett: ezentúl a rendőrségnek nem
kell aggályoskodnia. Hanem a cigányok közül ki kell vonszolni a házából
azt, aki együttélésre képtelen, és állatmód viselkedik, és el kell
takarítani a településről. És kuss legyen azután. A jogvédőknek.
És
még egy apróság: a rendőrségen kívül senkinek nincsen joga erre, és
semmi más rendfenntartó feladatra. Majd ha amerikai mintára létrehozza
az állam a Nemzeti Gárdát, akkor igen. Hozzák létre. Elsők között fogok
belépni. És megvédünk majd minden magyart. És minden tisztességes
cigányt.
Forrás: Magyar Hírlap