Több mint húszéves mellőzés után ismét színpadra viszik Csurka István
művét: a Karinthy Színház a szerző Eredeti helyszín című darabjának
bemutatására készül az új évadban. A szerzővel és Karinthy Márton színháztulajdonossal a magyar dráma napja alkalmából beszélgettünk a bemutató előtt.
Csurka István magyar író-drámaíró az aczélos korszakban, a kádári
Magyarországon nemcsak sikeres szerző volt, de azt is megértették vele,
mit jelent a szilencium kifejezés. A rendszerváltozás óta nem került
egyetlen darabja sem a nézők elé, ilyen hosszú szilenciumot még magyar
szerző nem élt át és túl.
(Egy kivétel azért volt: a Turay Idáról
elkeresztelt magánszínház Koncz Gáborral és Ujlaki Dénessel mintegy
három évvel ezelőtt el merészelte játszani Csurka Döglött aknák című
darabját.) Az Eredeti helyszínt a Pesti Színház mutatta be 1975-ben,
Bilicsi Tivadar, Sulyok Mária, Somogyvári Rudolf, Bánki Zsuzsa, Hernádi
Judit és Bárdy György szereplésével. „Akkoriban egy színház ilyen
szereposztással becsülte meg a magyar drámát, a magyar írót” – mereng
Csurka István, aki joggal büszke arra, hogy a 2011-es felújítás egyetlen
szó változtatást nem igényelt a szerzőtől.
Csurkát és darabjait azzal utasították el a hazai színházak, hogy „politikus”. (Kivétel itt is akadt, Göncz Árpád személyében.)
„De
a valódi oka az elutasításnak nem ez volt: kellett a hely másoknak,
olyan műveknek, amelyek jól megvoltak a magyar alaphang nélkül” – véli
Csurka. Természetesen nem csak őt mellőzték a magyar színházak, így
jártak a közelmúlt klasszikusai közül például Tamási Áron, Németh László
és Páskándi Géza is. „Hanem ez már a múlt, új korszak következik” –
mondja a Karinthy Színház bemutatója előtt a szerző, aki több olyan
drámát szeretne látni, amelynek magyar mondanivalója van, amelyben jelen
van a társadalomkritika, amely létezéstechnikát tanít, egy szóval
kifejezve: katartikus színház.
Kevesen tudják, hogy a
rendszerváltozás után is megjelent két drámája, a Hatodik koporsó és Az
írószövetségek harca. Jelenleg egy Tamási Áron-darab átigazításán
dolgozik, a munkát Udvaros Béla rendelte meg az Evangélium Színháza
számára.
Karinthy
Márton – rendező, író, színháztulajdonos – vállalkozott arra, hogy a
sokszorosan leantiszemitázott, kirekesztett Csurka István darabját
magánszínházában bemutassa. A Hadik kávéház teraszán ülve arról
beszélgettünk, mennyire kockázatos Csurka-darabot játszani. Karinthy
szerint semennyire, ez egy jó darab, elevenen élő, ma is aktuális
mondanivalójú vígjáték, az akkori színészek is, a mostaniak is
lubickolnak a szerepekben.
A magyar dráma napján lesz a bemutató
előtt a főpróba. A kockázatkedvelő színháztulajdonos segít felidézni a
múltat: a Népszínházban, még a rendszerváltoztatás előtt megrendezte Az
idő vasfoga című Csurka-darabot, nem érdeklik különösebben a várható
vádaskodások, amúgy meg tavaly egy Moldova-darabot játszott a színháza,
az is sikeres volt. „Magánszínházban könnyű megcsúszni, napi huszonöt
óra munka kellett ahhoz, hogy elérhessünk a harmincadik évadhoz” –
mondja.
Honlapját ajánlja figyelmünkbe, amelyen a harmincperces
video-összefoglaló mellett az alábbi mondat is olvasható: „A Karinthy
Színház pincéjében titkos igazgatóképezdét működtetünk. Ennek keretében
az elmúlt években itt játszó színészek közül mára színházigazgató lett
Balázs Péter, Forgács Péter, Rátóti Zoltán, Cseke Péter, Oberfrank Pál,
Besenczi Árpád és Nemcsák Károly.” Érdekes lista, szellemessége mellett
igen tanulságos is…
Forrás: Magyar Hírlap