Csurka István Gyurcsányról is darabot íratna a Hátország Színház számára
A magyar drámákra helyezné hangsúlyt Csurka István író, a Hátország Színház leendő intendánsa és a MIÉP elnöke, aki együtt írta Dörner Györggyel az Új Színház igazgatói posztjára beadott győztes pályázatot. Csurka az MTI-nek elmondta, sokkal politikusabb színházat szeretnének.
"Magyar drámákat akarunk játszani, magyar drámákat szeretnénk íratni"
- foglalta össze Csurka István Dörner Györggyel közös célkitűzéseiket.
Mint fogalmazott, természetesen a saját műveit is szeretné műsorra
tűzni, amelyeket egy kivétellel egyetlen színházban sem játszanak.
Előadás kéne a privatizációról és Trianonról is
Kiemelte, hogy aktuális témákra írnának ki drámapályázatot, példaként
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök történetét, valamint a privatizáció
történetét említette. "Függetlenül attól, hogy mi lesz az igazságügyi
elemzése a dolognak, a magyar irodalomnak, művészetnek is el kell
rendezni ezt a szélhámosságot" - tette hozzá.
Arra kérdésre, hogy ezek szerint sokkal politikusabb színházat
szeretnének-e, Csurka István azt válaszolta, hogy a színház nem lehet
meg író, az irodalom és politika nélkül.
A társulat sorsáról egyelőre nem kívánt nyilatkozni. "Februárig a
mostani társulat működik, nyilvánvaló, hogy mindenfélét meg fognak majd
próbálni. De ez engem egyáltalán nem érdekel" - fogalmazott, hozzátéve,
jelenleg az alkalmas írókat keresik az új darabokhoz.
Saját szerepéről Csurka István elmondta: jelenleg 77 éves, ezért nem
kíván aktívan részt venni a színház munkájában. "Megírtam két drámát,
amelyek azt hiszem, nagy feltűnést fognak kelteni, ha valaki be meri
mutatni. Eddig senki nem jelentkezett" - vélekedett. Elmondta, A hatodik koporsó című műve Trianonról (erről itt írtunk bővebben), az Írószövetségek harca pedig az értelmiség mai állapotáról szól. A két dráma az idei Könyvhétre jelent meg.
A pályázatból kiderül, hogy Csurka István pontosan milyen feladatot
kap a Hátország Színház vezetésében: "nem operatív dolgozó, hanem
szellemi egyben tartó, mondjuk intendáns, aki elsősorban a műveivel akar
jelen lenni". A fő dramaturg, rendező pedig "egy aktív drámaíró
barátunk lesz" - fogalmaz a pályázat.
"Elfajzott liberális hegemónia"
Az eredetileg nem nyilvános, ám az átlátszó.hu által közzétett
(jelenleg nem elérhető) pályázat motivációs levelében Dörner György
arról ír, hogy nemzeti elkötelezettsége közismert, nyilvánosan vállalta
egész pályája során. "Miután azonban a színházi és filmes éveim során
művészek - rendezők, írók - többségével dolgoztam, nem fenyeget az a
veszély, hogy kizárólag egy szűkebb csoportra támaszkodom. Sőt, úgy
vélem, hogy a nemzeti dráma és annak 'színházasítása', olyan ügy, amely
inkább összeterel, mint szétválaszt művészeket".
Dörner György pályázatában, amely alapján a színház vezetőjének
nevezték ki, úgy fogalmaz: "az Új Színházra adom be a pályázatom, mert
ez van kiírva, de a színház nevét is megváltoztatnám, mert most hamis
képzeteket kelt. Azt üzeni, hogy ami új, az mindjárt érték is. Ez pedig
nem igaz. Ami csak azért új, hogy ezt hirdethesse magáról, az attól,
különösen az elfajzott, beteges liberális hegemóniában lehet retrográd
is, vagy talmi. A fenntartó hozzájárulásával Hátország Színházra
szeretném változtatni a firmát".
"A Hátország a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot
jelképezi. Egy, az egész nemzet számára életbe vágóan fontos
visszafoglalási igényt jelent be. Ennek a visszafoglalásnak egyik első,
kicsi, de nem jelentéktelen ütközete lehet ez a színház. A magyarság a
hátországból, az elnyomott, háttérbe szorított, elhallgatott,
félreszorított nemzeti értékeivel, Bornemisszáival. Csokonaijaival, de
Németh Lászlóval és Illyés Gyulával, fel egészen a mai követőkig
megindítja a visszafoglalást a liberális, pesti vicchullám, pénzcsinálás
és újabban a szórakoztató liberális állam sokszor a bordélyházak
szintjére süllyedt csomópontjai ellen".
Dörner György azt írja, "a liberális, szórakoztatóipari
igénytelenségnek akar hadat üzenni a Hátország Színház, a magyar dráma
színháza, amely visszatérést jelent a görög sorsszínházhoz", (...)
Shakespeare színházához és "ahhoz a magyar színházi hagyományhoz, amit a
Bánk bán és a Karnyóné jelképez - amely
gyönyörködtetett és belekiabált a magyar sorsba". Amint pályázatában
fogalmaz: "egy igazságos földosztás ma is aktuális, egy igazságos
színházosztás úgyszintén".
Németh László-drámával kezdenének
A műközpontú előadásmódot tartja céljának, Katona József, Csiky
Gergely, Vörösmarty és az egész kora magyar drámairodalom eddig kevéssé
ismert szerzői megérdemlik ezt. Fontosnak tartja hogy a 60-as, 70-es,
80-as évek magyar szerzői méltó módon jelenjenek meg, Németh László,
Sarkadi Imre, Gyurkovics Tibor darabjait is műsorra tűzné. Továbbá a
kortárs és múlt századi dráma nagy határon túli alakjainak műveit is
bemutatná. Hangsúlyozza, hogy minden esetben a dráma az elsődleges,
annak tartalma - és ehhez, ennek kibontásához kell a rendezői munka, és
nem fordítva.
Ebben az évadban két új bemutatót tervez, Németh László VII. Gergely című művét a mártír pápáról, illetve egy vígjátékot, amelyet egy magyar szerző írt álnéven.
A pályázatban ismerteti azon művek listáját, amelyekből válogatva
állítja össze a következő két évad bemutatóit. Mint írja, a jelenlegi
társulati tagokra építene, kibővítve a csapatot. "Ez a szakmai program
csak olyan tehetségű alkotókkal képzelhető el, akik ma is adják az Új
Színház gerincét" - fogalmaz.
Mint írja, a műsorterv összeállításánál arra törekedett, hogy az
ifjúsági korosztály felé nyisson a színház. Azok között a rendezők
között, akikkel szívesen dolgozna, megtalálható Jirzi Menzel, Bodolay
Géza, Nagy Viktor, Vidnyánszky Attila és Csiszár Imre is.
Dörner Györgyöt 2012. február 1-jétől nevezte ki csütörtökön az Új
Színház élére Tarlós István főpolgármester. A szakmai javaslattévő
bizottság 6:2 arányban az Új Színházat 13 éve vezető Márta Istvánt
támogatta.
Forrás: [origo]
A pályázat letölthető itt.