Méghogy nincs holokauszt-kultusz Magyarországon. Azt mondják,
egyáltalán nincs holokauszt-kultusz. Igazából ki is javíthatjuk;
zsidókultusz van. Minden előrejutás, gazdasági vagy politikai
fennmaradás egyetlen záloga; "Szeresd a zsidót!". Ha szereted, akkor
bármi lehetsz. Ha ennek hangot is adsz, gazdag lehetsz. Ha zsidó
vagy, tied a világ. Erről szól az egész nyugati rendszer. Elegendő,
ha nem szereted a zsidókat. Ha megérzik, vagy megtudják rólad, máris
kegyvesztett vagy. Minden olyan körben, ahol valaki érvényesülni
akar, úgy fog rád nézni, mint előrejutásának kerékkötőjére. Utálni,
sőt gyűlölni fog, mert ő legbelül nagyon is tisztában van ezzel, még
ha ki sem meri mondani még ezt sem. Annyira retteg magától a zsidó
szó említésétől is, hogy még ezt sem meri kimondani.
Térjünk ki egy gondolat erejéig a politikai szervezetekre. Érdekes
módon lehetsz te akármilyen hazafi, kommunista vagy hungarista, népi
elvű vagy internacionalista, egyetlen egy nem lehetsz, olyan, aki
nem szereti a zsidókat. Ha nem szereted a zsidókat, akkor indexre
tesz a rendszer. Ki vagy zárva mindenből, céltáblává válsz, egy
gigantikus lőtéren, ahol mindenki téged fog lőni. A karrieristáktól
kezdve a médián keresztül a hivatalokig és az állami gépezeten át a
rendőrségig és titkosszolgálatokig mindenki. Ha nem szereted a
zsidót, az már önmagában elegendő ok arra, hogy vegzáljanak,
megfigyeljenek, lehallgassanak. Ezek alapján bármennyire jók a
politikai elképzeléseid, akármennyire jó megoldásokkal rendelkezel a
bajokra, azt soha nem fogod tudni érvényesíteni. Semmilyen
körülmények között sem. Mert a rendszer ilyen. Az egész gazdasági és
politikai rendszer a zsidók szeretetére vagy utálatára épül fel. Ez
az origó, minden elv és lehetőség központja. Ezért van az is, hogy
ha zsidó kerül netán kereszttűzbe, mert csalt, lopott, hazudott,
akkor a többi - akár zsidó akár nem - azonnal menti, mert ha nem
teszi, sérül a zsidók iránti hűsége, és romlanak az esélyei.
A kelet és nyugat szembenállásának egyik kulcspontja a zsidókérdés.
Mivel a zsidó-cionista irányítású, zsidókultuszra épülő rend
szembekerült a kelettel - teljesen mindegy milyen alapokon,
gazdasági, vagy vallási esetleg társadalmi - kikerülhetetlenül
kialakul a szembekerülés a zsidókkal. Ebben közrejátszanak bizonyos
területi befolyásért folytatott harcok, a territóriumok katonai vagy
gazdasági biztosításai, a szembekerülés kialakul. Ez a szembekerülés
pedig egyre mélyebb lövészárkokat ás. Láthatjuk, hová vezetett
csekélyke 10 év alatt; Ukrajnában már alakulóban a fegyveres harc,
Szíriában két éve lövik egymást. Mindennek középpontjában semmi, és
kizárólag semmi egyéb nincs, mint a szembehelyezkedés a zsidókkal,
azok gazdasági és világuralmi törekvéseivel. Ha bele mersz pofázni a
cionisták szabadrablásába, ha hazafiként jobbá akarod tenni a saját
néped sorsát, és ezzel a legkisebb mértékben is keresztbe teszel a
cionistáknak, a szembekerülés már kialakult, és egyre mérgesebb
lesz, ha erősödnél politikailag. Innentől kezdve két lehetőség van:
vagy besimul a rendszerbe az adott szervezet, vagy egyre nagyobb
nyomással kell szembenéznie.
A kelet és nyugat szembenállásának tehát minden forrása maga a
cionisták törekvései. És bármennyire szeretné a kelet elkerülni a
konfliktust, az előbb utóbb kialakul, és végül nyílttá fog válni.
Ezért nem lehetséges az a fajta politika, amit Ukrajna próbált (most
pedig Orbán szeretné kipróbálni), hogy átmenet legyen kelet és
nyugat között. Ezeket a lovakat egyszerűen lehetetlen egy hátsóval
megülni. Leginkább azért is, mert a két ló szemben áll egymással.
Aki pedig a lábak közé pottyan, azt mindkettő összetapossa.
Visszatérve hazánk, és a világ zsidóközpontúságához, - miért
nevezhető ez holokauszt kultusznak? Mert a holokauszt
elterjesztéséig a cionizmushoz és zsidósághoz viszonyulás nem volt
ennyire központi kérdés. A politikai origó általában vagy egy eszme,
vagy maga a haza, esetleg a király volt. Mostanra ez lett az origó,
és mindez arra épül fel, hogy aki nem szereti a zsidót, az náci és
tömeggyilkos, még akkor is, ha soha nem hallott esetleg a
holokausztról. Az egész zsidóközpontúság a zsidók örökös
sajnáltatására épül fel. Örökkön-örökké napirenden kell tartani a
kérdést: holokauszt napok, emlékévek, filmek és állandó
kártérítések, nemlétező 90 éves nácik utáni vadászatok, és
szervezetek elleni állandó fellépések. (Ami kapcsán aztán folyamatos
a nácizás és a holokausztozás.) Ha a nyugati társadalomban törvényt
hoznának rá, hogy 5 évig tilos a holokauszttal foglalkozni, és annak
kapcsán bármit kifizetni, kiadni, megjelentetni, az egész nyugati
társadalmi rend összeomlana. Mert ez nem más, mint a
holokausztizmus. Ez az ő jelenlegi ideológiájuk. A nyugati rendszer,
a kapitalista kizsákmányoló demokratikus rend izmusa: a holokausztizmus.
Pontosan ezért fogalmazta meg Dimitrij Rogozin, hogy a nyugat,
amikor emberi értékekről, és alapvető emberi jogokról beszél, akkor
az ő saját emberi jogairól és értékeiről beszél, amelyet a kelet nem
fogad el, mert az ő alapértékei nem azok. Ezzel semmi egyebet nem
mondott ki, mint azt, hogy a kelet nem fogadja el a
holokausztizmust, és az arra épülő társadalmi normákat. Ennyi. És a
szembenállás létező formát öltött, kimondásra került.
Ettől a mondattól kezdve a nyugat és a kelet harca a két rend
közötti birkózás, immár nyíltan kimondva.
Hídfő