Miért kuvaszt?

A kuvasz talán az egyetlen olyan magyar fajta (és azt hiszem a világban sincs sok fajta) amelynek az évszázadok (évezredek) folyamán, a történelem viharában annyi féle követelménynek kellett hogy megfeleljen. Ennek az alkalmazkodó képességének a megléte miatt maradhatott fent, mint fajta a Kuvasz!

Nézzük sorban:

A kuvaszok illetve azok ősei a magyar törzsekkel vándoroltak a sztyeppén és védték a magyarok állatait a farkastól, a medvétől, a hiúztól és a többi ragadozótól. Valószínűleg ekkor született az a mondás, hogy "két kuvasz már nekimegy egy farkasnak!".

Később a honfoglaló magyar törzsekkel az Urálon túlról elvándoroltak a Kárpátokig. Ez egy több ezer kilométer hosszú út volt, amely alatt védték a jószágot a rablóktól, ragadozóktól és valószínűleg a csaták során a gazdáik védelmében is részt vettek. Ahhoz, hogy egy kutyafajta kibírjon egy ilyen utat, ahhoz ellenállónak, kitartónak, gyorsan regenerálódónak kell lennie, bírnia kell a tűző napot és a jeges, havas időt is! A vándorlás általában a rokon fajták keveredését is magával hozza, ezáltal jobb és még jobb tulajdonságokkal rendelkező egyedek születnek.

A letelepedett magyarok mellett továbbra is teljesítették a feladatukat, védték az állatokat a rablóktól és a ragadozóktól. Közben rájöttek, hogy a kuvasz bátor és félelmet nem ismerő fajta a környéket jobban ismeri bárkinél így a vadászatok alkalmával is hasznukat vették. Szent Lászlótól Mátyás királyon keresztül Zrínyi Miklósig rengeteg uralkodó és főúr tartott udvarában a legnagyobb megbecsülés mellett kuvaszokat. Amikor nagyvadra vadásztak mindig vittek magukkal kuvaszt, a vaddisznó és farkas vadászatban azt mondták nincs párja a kuvasznak! Zrínyi Miklós egyik művében már önálló fajtaként említi a kuvaszt. A kuvaszok kísérték azokat a hatalmas szürkemarha csordákat amiket Magyarországról egész Nürnbergig hajtottak az állatvásárokra. A nem ritkán napi 20-25km-t megtevő csordákat a bátor, fáradhatatlan kuvaszok védték a nagyragadozóktól és a rablóktól.

A 19. századtól megszűnt a szilaj állattartás így a kuvaszok feladata is megváltozott bekerültek a majorságok, tanyák őrzését biztosítani. A kuvasz kerítés nélkül is tudta, hol van az általa őrzött terület határa, a rosszban sántikáló rablók, tolvajok messzire elkerülték a kuvasz által őrzött majorságokat, tanyákat. De még az ismerősök, barátok is csak nappal mertek látogatóba menni, mert éjjel a kuvaszok voltak az urak!

A 20. század elején 1905-ben Buzzi Géza elkészítette az első fajtaleírást és elkezdődött a kuvasz tenyésztése, elindult a kuvaszos sportkutyázás. A rendőrség is felfedezte a kuvaszt és több kuvasz is dolgozott a korabeli rendőrség (csendőrség) kötelékén belül a legnagyobb megelégedésre. A világháborúk majdnem kiirtották a kuvaszt, hiszen ez a bátor kutya a fegyveres katonákkal szemben is védte a rábízott területet, a gazdáját és annak családját.

Napjaink rohanó, urbanizált világa újabb követelményeket támaszt a kuvasz elé. A kuvasznak el kell viselnie az egyre közelebb kerülő szomszédokat, meg kellett szoknia a járműveket meg kellett tanulnia emberek között is viselkedni. A kutyaiskolában helyt kellett állnia a fegyelmező az ügyességi és természetesen az őrző-védő gyakorlatokon is. A kuvasz minden területen helyt állt ezzel bebizonyította, hogy felveszi a versenyt bármelyik univerzálisnak tartott fajtával szemben!

Tudta?

Hogy a kuvasznak a világon szinte egyedülálló módon a szőrszálak anyaga és viaszossága miatt öntisztuló szőre van! Ezért is van, hogy a legpiszkosabb, legsárosabb helyeken is gyönyörű hófehér kuvaszok szaladgálnak. (Persze a bolhairtást nem szabad elhanyagolni!) Amikor a kuvasz szőrét sár éri a nedvesség hatására kiegyenesedik, majd ahogy szárad folyamatosan visszanyeri az eredeti struktúráját, tehát begöndörödik és ledobja a koszt magáról. És lám a vizes, sáros, koszos kuvasz megszáradva újra hófehér lesz.