A fidesz intézményesített csalásai és a többi...

[adminisztrator]

A magánnyugdíjak megtakarításai: volt-nincs!

https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/17/ny ... -jovairas/

A volt magánnyugdíj-pénztári tagok így nem kaphatják vissza a pénzüket
2452
24.hu 24.hu
2019. 04. 17. 09:36
Mi lesz az Orbán-kormány kilenc évvel ezelőtti ígéretével, mely szerint a magánnyugdíjpénztárakból visszaszármazott megtakarítások átkerülnek a volt tagok állami rendszerben vezetett egyéni számláira? Kiegészül ezzel az érintettek nyugdíja?

Mint az Mfor kiszúrta, most a kormányzat felől jött egy újabb egyértelmű jelzés, hogy ebben nem érdemes reménykedni. Mesterházy Attila parlamenti képviselői kérdés intézett az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárához, Rétvári Bencéhez. Arra volt kíváncsi, tervezi-e a kormány, hogy korábbi ígérete szerint egyéni számlán tartja nyilván a nyugdíjjogosultságokat és évente valorizál.

Rétvári Bence válaszában kitért rá, hogy az egyéni számlák már 2013 júniusa óta léteznek, de csak arra szolgálnak, hogy a nyugdíj kiszámításához segítséget adjanak. Mivel az állami nyugdíjrendszer keresetarányos ellátást nyújt, a járandóságot a szolgálati idő és a kereset függvényében határozzák meg. Az egyéni számla tehát a jogszerzésről ad tájékoztatást. Válaszában szerepel az is, hogy:

A társadalombiztosítási és a magánnyugdíjrendszer alapvető különbségéből adódóan a magánnyugdíjpénztári egyéni számlán felhalmozott összeg jóváírása a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető.

Az államtitkár szerint azonban emiatt nem éri veszteség a visszalépőket: azzal kompenzálja őket a rendszer, hogy a teljes összegű járulékalapot figyelembe veszik majd nekik a nyugdíjba vonuláskor. Ez azért érdekes, mert a klasszikus magánnyugdíj-pénztári tagság idejére csak 75 százalékot vettek volna figyelembe, mivel a tagok 2010-ig csak a nyugdíjjárulék háromnegyedét fizették be a tb-be, negyedét pedig a magánnyugdíjpénztárba.

Rétváriék szerint a 25 százalék is az államot illette volna, mert nem arról volt szó, hogy szabadon felhasználható keresetéből fizette volna a tagdíjat a pénztártag. Így tulajdonképpen jogosan vette vissza az állam ezt az összeget – vonja le a szakportál a tanulságot.

[adminisztrator]

2019.04.19

Kétmilliárdos tanácsok – Tiborczéktól?
2019. április 18. 07:47
Moldova legendás hőse jut az eszembe, még a számítógép hőskorából való. Egy vállalat – már nem emlékszem pontosan az összegre -, mondjuk négymillió forintért számítógépet vásárol, H. Kovács a nagy összeg hallatán, azt kérdezi: miért mekkora golyói vannak annak a számológépnek? Merthogy H. Kovács az abakuszra gondol. Én nem tudom pontoson mire gondoljak, de elképzelni sem tudom, hogy milyen tanácsokat lehet adni majd’ kétmilliárd forintért.
Merthogy egy cég, történetesen Tiborcz Istvánhoz is köthető formáció, 1.9 milliárdot forintot nyert el a Magyar Turisztikai Ügynökségtől – egyedüli pályázóként, tehát versenytárs nélkül – tanácsadásért.

Szóval milyen tanácsokat lehet adni ennyi pénzért, és vajon miért nincs az állami tulajdonú cégen belül legalább egy olyan ember, aki – fizetésért – alkalmas lenne arra, hogy értelmes ötletekkel álljon elő, például a balatoni kikötőkkel kapcsolatban. És erre vajon miért nem megfelelő személy a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, aki ugye maga is szerződéses viszonyban van az említett ügynökséggel? Feltételezem, nem ingyen látja el feladatát, tehát a munkakörébe – és a megszerzett tudásába – bőven beleférne, hogy alapos és jó ötletekkel lássa el a cég vezetését.



Épp a minap írtunk arról, hogy egyes helyi megfigyelők szerint a siófoki kikötőben járt Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István; szerintük azért érkezhettek oda, hogy a vitorlás kikötő esetleges privatizációjánál a legjobb sorszámot húzhassák. De könnyen lehet, hogy mindez rosszindulatú feltételezés, hiszen –elképzelhető, hogy csak a meghirdetett pályázattól függetlenül kanyarodtak a nyár fővárosába, végül is egy turisztikai szakembernek – és, hogy Orbán Ráhel az, azt bizonyítja a svájci, e tárgyban szerzett diplomája – tudnia kell, hogy a beérkező pályamű alkalmas-e a megvalósításra, vagyis jó tanácsot ad-e valaki majd’ kétmilliárdért, vagy csak hevenyészett munkát dob az asztalra. (Kis híján a többes számban írtam a pályaművet, de szerencsére rájöttem, hogy csak egy cégtől kértek pályázatot, véletlenül épp egy olyantól, amely Tiborcz Istvánhoz is köthető.)

De, ugyanakkor, Tiborcznak egy ilyen munkára aligha jut majd ideje, hiszen éppen szerdán olvashattuk, hogy az egyértelműen az ő tulajdonában lévő vállalat megkapta a Vörösmarty téri, volt Mahart székház építési engedélyét, így hát a miniszterelnöki vőnek lesz elég dolga, mire elkészül ott az ötcsillagos szálloda. Persze 1.9 milliárd azért már nem olyan aprópénz, ekkora összegért már érdemes lehajolni, netán okos időbeosztással élni, avagy a család többi tagját is bevonni a gondolkodásba, tanácsadásba.

Már persze, ha tényleg arról van szó, mint ahogy azt a hírekben olvashattuk, hogy a balatoni kikötők hasznosítása, illetve – feltételezem – modernizálása is benne van a tanácsadó vállalásában. És ebből egyáltalán nem következik, hogy a vitorlás kikötőt az állam el akarná adni; a jelentős megbízásból az tetszik ki, hogy érdemes a központi költségvetésből közel kétmilliárdot arra áldozni, hogy a lehető legjobb pályamű valósulhasson meg.

Igen ám, de azt a lehető legjobb pályaművet már akkor kiválasztották, amikor a Tiborczhoz köthető céget, mint az egyetlent, aki ehhez ért felkérték a feladatra. Illetve, jövök rá, nincs is pályamű, csak tanácsok lesznek, majd valamikor, amely tanácsok nyilván a vezérigazgató, vagy annak tanácsadója asztalán – számítógépében – landolnak. Ott pedig Orbán Ráhel szigorú szűrőjén kell átesni. De vajon mekkora tanácsok lesznek ezek potom kétmilliárdért?

Szerző: Németh Péter


https://hirklikk.hu/kozelet/ketmilliard ... tol/349467

[adminisztrator]

2019.04.26.
Nyugdíj: így bízzon abban, amit Orbán Viktor ígér

több millió ember veszítette el a megtakarításait, és mára már biztossá vált, hogy ezek a pénzek eltűntek az állami rendszerben.

Tamásné Szabó Zsuzsanna
újságíró. 2019. 04. 26. 15:33
KORÁBBAN A TÉMÁBAN:

Kormányinfó: nem lesznek egyéni nyugdíjszámlák
A volt magánnyugdíj-pénztári tagok így nem kaphatják vissza a pénzüket
Csak 2060-ig tuti a nyugdíj

Bő nyolc éve döntött a kormány a magánnyugdíjpénztári vagyon lenyúlásáról, s akkor azzal nyugtattak: mindenkinek biztonságban lesz a megtakarítása. Hogy vonzóbbá tegye a magánnyugdíjpénzek államosítását, 2010. december 6-án Orbán Viktor, Lázár János és Kósa Lajos politikai nyilatkozatot fogalmazott meg (utóbb Selmeczi Gabriella is csatlakozott hozzájuk), úgymond a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagok védelmében. A nyilatkozat szerint:

Az Országgyűlés a közel 3 millió kötelező magánnyugdíj-pénztári tag eddigi befizetéseinek jövőbeni biztonsága érdekében kinyilvánítja, hogy garantálni kell

az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő, korábbi kötelező magánnyugdíj-pénztári tagoknak;
az állami rendszerbe átlépőknek az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát;
a kötelező magánnyugdíjpénztárból az állami rendszerbe átlépők veszteségeinek jóváírását;
az állami rendszerbe átlépők esetleges hozamának adómentességét, ha 2011. január 31-ig átléptek és hozamukat kivették;
ki kell vizsgálni a magánnyugdíj-pénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit.
Budapest, 2010. december 20.
Elfogadta az OrszággyűléŽs a Fidesz által kezdemŽényezett, a kštelez? mag‡n-nyugd’jpŽnzt‡ri tagok vŽdelmŽr?l sz—l— nyilatkozatot. Orb‡n Viktor, K—sa Lajos, L‡z‡r J‡nos Žs Selmeczi Gabriella ind’tv‡ny‡t a parlament 261 igen, 51 nem szavazattal Žs 43 tart—zkod‡s mellett fogadta el.

Megszavazták a magán-nyugdíjpénztárakrólnyilatkozatot. Fotó: Földi Imre / 24.hu
Kósa: nem fog fájni
Kósa Lajos a végszavazás előtt azt nyilatkozta, értelmetlen lenne, ha nem támogatnák a képviselők a nyilatkozatban tett vállalásokat. Úgy fogalmazott, hogy

nem az emberek befizetéseit szeretnénk elvenni (…) hanem ugyanazokat a jogokat szeretnénk garantálni nekik, amit egyébként a magánnyugdíjpénztárakban is élveztek volna.

A parlamenti többség szentesítette a nyilatkozatot. Hogy milyen jelentősége lehet az ígéretnek a jövőre nézve, azt annak idején az Origo cikkében megfejtették: jogi kötelezettséget nem jelent.

Akkor még úgy volt, hogy aki marad magánpénztári tag, az le kell mondjon a jövőbeni állami nyugdíjáról, így végül csak a tagok mintegy 10 százaléka nyilatkozott a tagsága megtartásáról. A többieket, akik 2011. január végéig nem tettek semmit, szépen visszaléptették az állami rendszerbe, és 3000 milliárd forintnyi számlaegyenlegük is visszacsatornázódott, megszépítve az államadóssági mutatókat. László Csaba közgazdász azt írja erről a Közgazdasági Szemlében tavaly szeptemberi cikkében:

Annyi történt, hogy a statisztikailag is kimutatott adósság helyébe lépett az implicit nyugdíjadósság.

Itt a nyugdíjpénz, hol a nyugdíjpénz
2011-ben a kormány.hu-n azt írták, a nyugdíjjárulék fizetéséből keletkező bevételeket a kormány két célra használja fel. Egyrészt a „nyugdíjat a nyugdíjra” elv mentén a nyugdíjjárulékból származó bevételeket a nyugdíjak kifizetésére fordítják. Másrészt az állam, a gazdaság, a lakosság terheinek csökkentése érdekében az elmúlt 8 évben megduplázott államadósságot csökkentik.

Ami a nyugdíjak védelmét illeti, 2012-től a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezték szociális hozzájárulási adóra, amire nézve már nem kötelező az előző vállalás. Így aztán a szochós nyugdíjbevételek egyre kisebb hányada kerül a nyugdíjalapba, idén például már csak alig több, mint 70 százaléka.

Biztosan lesz egyéni nyugdíjszámla
Korábban számos alkalommal megerősítették, hogy a magánnyugdíjpénztári pénzek nem vesznek el, amiről mindenki meggyőződhet, hiszen lesz egyéni nyugdíjszámla. A kormány.hu-n például, a visszaléptetés hajrájában, 2011. januárjában azt írták, aki az állami nyugdíjrendszert választja,
biztos lehet abban, hogy … egyéni számlája lesz..
Azzal nyugtattak még, hogy a számlaegyenleg nagyobb részét vissza fogják utalni az államnak, egyúttal jóvá fogják írni a létrehozandó társadalombiztosítási egyéni számlán. És azt is megígérték, hogy a magánnyugdíjpénztárban megszerzett jogokat továbbra is nyilvántartják.

Jóváírás helyett csak nyilvántartás
Ehhez képest a parlament 2013-ban változtatott a magánnyugdíjtörvényen, és onnantól már nem az szerepel, hogy a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők jogosultak tagi kifizetésük jóváírására az állami nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlájukon, hanem az, hogy jogosultak tagi kifizetésük nyilvántartására. Ez azt jelenti, hogy az állami nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlákra mégsem vezetik át a korábban felhalmozott megtakarítások infláció feletti részét, illetve az egyéni befizetéseket. A törvényben azóta is a nyilvántartás szó szerepel, de nemcsak a pénztári megtakarítás átvezetésének, hanem nyilvántartásnak sincs nyoma.

Arról nem találtunk adatot, hogy az infláció feletti hozamot, illetve az egyéni befizetések összegét vajon hányan hagyhatták átfolyni az állami nyugdíjrendszerbe, ahelyett, hogy kérték volna a kifizetést vagy az átvezetést önkéntes pénztári számlára. De nyilván voltak ilyenek, ha emiatt törvényt módosítottak.

Rogán 2013-ra ígérte az egyéni számlát
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2013-ban, a nyugdíjszámlákról döntő szavazás előtt még azt mondta, nem dőlt el, hogyan indulnak az egyéni számlák. Nem tartotta indokoltnak a korábbi magánnyugdíjpénztári rendszerben szerzett jogosultságok átvezetését.

Rogán Antal másnap a zárószavazás előtt sajtótájékoztatót tartott, és előzetesen Orbán Viktorral, és az előző nap nemet mondó Varga Mihállyal egyeztetve már egész más hangot ütött meg. Rogán azt közölte, hogy a 2013. áprilisi döntés csak az első lépés az egyéniszámla-vezetés elindításához. Azt ígérte, év végéig jóváírják a 2013 előtti összegeket, beleértve a korábbi magán-nyugdíjpénztári rendszerben teljesített és az állami rendszerbe átkerülő befizetéseket is.

Budapest, 2013. június 17.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje (b) és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (b3) beszélget az Országgyûlés plenáris ülésén 2013. június 17-én. A miniszter mellett Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára (b2) és Hende Csaba honvédelmi miniszter.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Országgyûlés ülésén- Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Ám ez azóta sem történt meg. 2015-től végül lett társadalombiztosítási egyéni számla, de azon a vonatkozó törvény szerint csak a 2013 óta befizetett egyéni nyugdíjjárulékok szerepelnek, havi és éves bontásban, a NAV adatai alapján. Nem derül ki belőle, hogy a nyugdíjjárulékot milyen jogviszony alapján, melyik cég vonta le tőlünk, vagy mi alapján fizettük be. A korábbi időszak, pláne a magánnyugdíjpénztári egyenlegek egyáltalán nem jelennek meg az egyéni számlának keresztelt nyilvántartásban.

Csak mézesmadzag volt?
László Csaba így foglalta össze, mi valósult meg a politikai nyilatkozatból:

Azóta sincs semmilyen egyéni számla, ezért az értékállósággal sem kell foglalkozni, veszteség-jóváírásra nem került sor, és a magánnyugdíjpénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeinek vizsgálata sem hozott megfogható eredményt.

Simonovits András nyugdíjszakértő kérdésünkre úgy fogalmazott, nem látja értelmét, hogy megjelenjen a tb-s egyéni nyugdíjszámlákon a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott összeg. Sokan nyertek azzal, hogy visszaléptek, mások vesztettek, de szerinte ez ma már közömbös. Az értékállóságra azt mondta, a tb-befizetések olyanok, mintha az országos átlagbér-növekedési ütemmel kamatoznának, és mivel ez az ütem most nagyon magas, a kezdő nyugdíjak hasítanak. A visszalépők elmaradt veszteség-jóváírása kapcsán megjegyezte, elfelejtődött, hogy valaha is magánnyugdíjpénztári tagok voltak. Ami megvalósult a vállalásból az a mintegy 200 milliárd forintos reálnyereség adómentessége.

Már Gulyás is kimondta: mégsem lesz egyéni nyugdíjszámla
Az alapján pedig, amit mostanában nyilatkoznak a kormány potentátjai, erősen kétséges, hogy meglenne még a szándék a nyilatkozat betartására. Az eddigiek alapján inkább holmi mézesmadzagnak szánhatták.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Rétvári Bence nemrég kijelentette, a társadalombiztosítási és a magánnyugdíjrendszer alapvető különbségéből adódóan a magánnyugdíjpénztári egyéni számlán felhalmozott összeg jóváírása a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. Simonovits András szerint ez igaz. Csak nem kellett volna hazudni.

A múlt héten pedig az RTL Híradójának kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is kimondta: ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kirovó rendszeren a következő években nem változtatnak.

Ezzel tulajdonképpen elismerte, hogy amit jelenleg egyéni számlának hívnak, az nem az. Pontosabban köze nincs ahhoz, amit ígértek. A DK-s Dobrev Klára erre így fogalmazott: a hitegetés és zsarolás hatására

több millió ember veszítette el a megtakarításait, és mára már biztossá vált, hogy ezek a pénzek eltűntek az állami rendszerben.

https://24.hu/belfold/2019/04/26/nyugdij-orban-viktor/

[adminisztrator]

2019.05.03.
BÍRÓ ICA LÁTVÁNYOS ÉS JOGELLENES KILAKOLTATÁSA!

A 3 ÓRÁS ÉLŐ KÖZVETÍTÉS FELVÉTELE ITT VISSZANÉZHETŐ:
https://www.facebook.com/magyarinfo/vid ... 275311165/


Két helyről is, budai házából és lakásából is kilakoltatták Bíró Icát, az egykori Metál Ladyt – számolt be a Blikk.

Bíró Ica tíz éve vett fel svájcifrank-alapú hitelt, aminek a XII. kerületi háza volt a fedezete. Egészség- és szépségklubjára kellett volna a pénz, de nem számított arra, hogy az árfolyam emelkedése miatt a törlesztőrészlet majdnem a háromszorosára nő.

Hat éve nem tudta kitermelni a törlesztőrészleteket, és jogerős ítélet alapján csütörtökön mindkét ingatlanából kilakoltatták. Trencséni utcai házából, ahol 25 éve lakott, és Krisztina körúti lakásából, amiben a szépségklub működött.

A kilakoltatási moratórium május 1-én ért véget, Bíró Icát május 3-án mindkét lakásából ki is lakoltatták.

2011. augusztus 26. Bíró Ica életmód-tanácsadó, korábbi modell (j3) magyaráz a Magyar Bankszövetség épülete előtt tartott demonstráción, a József nádor téren, ahol a devizahitelesek helyzetére hívják fel a figyelmet.
2011. augusztus 26. Bíró Ica életmód-tanácsadó, korábbi modell (j3) magyaráz a Magyar Bankszövetség épülete előtt tartott demonstráción, a József nádor téren, ahol a devizahitelesek helyzetére hívják fel a figyelmet.
Fotó: Beliczay László / MTI
A Blikknek elmondta, hogy ezek után barátokhoz, ismerősökhöz tud menni lakni, és van egy hely, ahova be tudja raktározni a cuccait. „Nincs mit szégyellnem, mert az szégyellje magát, aki ezt velem tette, az aki kitolt, kitúrt az otthonomból csalással, az, aki hagyta, és ez az egész állami vezetés, aki azt harsogja, hogy Magyarország nem a kilakoltatottak országa. De igen! Itt a bizonyíték!" - mondta Bíró Ica a Blikknek.

A Blikk videójában nyilatkozott az eljárást levezető Majorosi Eszter végrehajtó, aki szerint a kilakoltatás jogszerűen történt, és azt állította, hogy Bíró Ilonának még két budai ingatlana maradt, ráadásul jelentős összegeket elengedtek már neki a tartozásából.

A kilakoltatás folyamatát a Mérce.hu is végig követte, ebben a cikkben olvashatják el, hogy történt.

Április harmincadikával véget ért a kilakoltatási moratórium, így megnyílt az út a végrehajtások előtt, melyek keretében devizahitel-tartozással terhelt lakásokat vesznek el tulajdonosaiktól a bankok, melyek a bedőlt hitelek fedezeteiként szolgálnak.

Május harmadikán, pénteken Bíró Ica fitneszedzőhöz látogattak el a végrehajtók XII. kerületi házához hogy utcára rakják – felvételünk az alább látható.

A lakáselkobzási végzésről – ahogy akkor mi is megírtuk – tavaly számolt be Facebook oldalán Bíró, még a moratórium kezdete előtt, akkor úgy nézett ki, még tél előtt kilakoltatják:

„Kedves barátaim! A deviza kifosztás miatt a végrehajtó úr kilátásba helyezte, hogy még a kilakoltatási moratórium előtt, november 15. előtt, családostól az utcára teszi Bíró Icát és a lányát!
Nem tudom pontosan mikorra tervezi, de perceim meg vannak számlálva , pedig mindenki, még a végrehajtók is tudják, hogy embertelen, jogtalan, kisemmiző és főbűn a devizások életének és vagyonának, ilyen módon való elrablása.
A szüleim és az én életem munkájával megkeresett otthonunkat a 12. kerület Trencséni utca 34. szám alatti házat, egy off-shore és adóspecialista ügyvéd licitálta el féláron. Ügyes és gazdag ember, aki a jogi tudását, nagy haszonnal tudta kamatoztatni, más kárára jól járni, fura opció, örülhet, ha tud a mi otthonunkban

A lakáselkobzással végül megvárták a kilakoltatási moratórium végét. Az esemény megakadályozása érdekében a helyszínen szimpatizánsok teherautókkal állták el a ház előtti utcarészt, megjelent Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője, devizahiteles jogvédők, aktivisták, Bíró ügyvédje, valamint rajtunk kívül több hagyományos és online média képviselői.

Bíró ügyvédje, Ravasz László elmondta, a kilakoltatottaknak

„el kell helyezni minden ingóságukat, helyet kell keresni maguknak (…) a családosok esetében a gyámhivatal van hogy közbelép és elveszi a gyereket (…) az, hogy gyerekeket vesznek el szülőktől, mert felvettek egy hitelt, elég furcsa”.

Kifejtette véleményét, miszerint európai és magyar jogba ütközik földönfutóvá, hajléktalanná tenni családokat olyan szerződések miatt, melyek állítása szerint „jogilag semmisek”. Ravasz elmondta azt is, a környező országokban a devizahitelesek már pert nyertek a bankok ellen, a devizahiteleket semmissé tették. Hozzátette,

„a nyilvánosság nagyon fontos, hogy mindenki lássa azt, a devizahitelesekre milyen megaláztatás, milyen jogsértő következmények várnak (…) jogszerű, jogállami keretek között fel kell lépni közösen, akár jogászok, akár kilakoltatottak, akár devizahitelesek részéről. Remélem, be tudjuk bizonyítani hogy ezek [a kilakoltatások] jogellenesek.”

Ravasz, aki állítása szerint harminc évig volt bíró, így van némi rálátása a jogrendre, kifejtette:

„Ica fölvett egy hitelt, aminek törlesztője olyan szintre felemelkedett, hogy képtelenség volt fizetni, így a bank elárverezte az ingatlanját, mert az álláspontom szerint érvénytelen szerződést nem tudta fizetni. Nem a saját hibájából, a bank hibájából, mert oly mértékben felemelte a részleteket.”

Bíró Icát ma délután másik ingatlanjából is kilakoltatják, ezzel kapcsolatban Ravasz elmondta, mindkettőre felvett hitelt, mégpedig oly formában, hogy egy hitel fedezete több ingatlan, ami egyáltalán nem szokatlan a devizahitelek esetében. Hozzátette, a közelgő kilakoltatás tényét

„tavaly tudtuk meg, a moratórium miatt nem rakták ki. Próbáltuk megállítani, de eljárási időhúzás miatt elhúzódott minden és nem döntöttek, hogy fölfüggesztik vagy sem”

– ezért ma megkezdődhetett a végrehajtás. Ravasz többször hangsúlyozta,

„ki kellene mondani, hogy ezek tisztességtelen szerződések voltak, és ezek alapján nem lehet magyar családokat kilakoltatni az utcára”.

Bíró elmondta,

„győzni fogunk mert az igazság velünk van, nem vehetik el a magyarok otthonait!”

Emellett kifejtette, véleménye szerint a bankok és a végrehajtók a devizások ellenségei, a rendőröknek az embereket és az igazságot kellene védeniük:

Bíró megpróbált átadni egy „feljelentés-kiegészítést” a jelen lévő rendőröknek, hogy a kilakoltatását biztosító rendőrök és rendőrparancsnok tudomást szerezzenek arról, hogy bűncselekmény történt az árveréskor, mely

„abban áll, hogy az árverési összeg kifizetése határidőn túl történt ami az árverést jogilag érvénytelenítette”.

Ez abból adódik, hogy 2017 április tizedikén zajlott az árverés, viszont csak 2018 március 22-én történt kifizetés, ami túl van a 15 napos, törvényben előírt határidőn. Emellett véleményük szerint fennáll a sikkasztás gyanúja is a végrehajtó részéről, ezért, felszólítják a rendőröket, hogy az ügyészségi vizsgálat lezárultáig ne segítsék a kilakoltatás végrehajtását. A feljelentés az alább olvasható:

Bíró kérte, a rendőrök ne asszisztáljanak az általa jogsértésnek tekintett kilakoltatáshoz. A rendőrök a feljelentés-kiegészítést nem vették át.
A rendőrök felsorakoztak Bíró háza előtt, az egyik felszólaló pedig elmondta, kutatásai szerint áprilisban naponta több, mint ötven árverésen árulták devizahitel-károsultak ingatlanjait.

A rendőrök vezetője felszólította Bírót, engedje be őket az ingatlanba, és igazolja magát, mivel azért vannak a helyszínen, hogy végrehajtást biztosítsanak. Ennek kapcsán kifejtette, rendőrként nem tiszte vizsgálni a végzés jogosságát, neki a terepet kell biztosítania.

A rendőrség technikusa ezután egy fúróval nekilátott felfeszíteni Bíró házának kapuját:
Miután a rendőrök bejutottak, élősorfal állta útjukat a kapun belül, egyenként elkezdték elvinni az embereket:

Habár Bíró és támogatói kifejtették, amennyiben a vevő nem elég „emberséges”, úgy tudják, a végrehajtó határozhat úgy, hogy ad harminc nap haladékot a kilakoltatottnak, ezzel időt adva neki, Bíróék elkezdték kihordani az udvarra a továbbra is a házban lévő ingóságokat.


Délelőtt 11 óra körülre a rendőrök a jelen lévő tiltakozókat kivitték a területről, és műveleti területté nyilvánította a házat, így megtiltották az „illetéktelenek” belépését és a bent tartózkodását. A rendőrök a sajtót, így kollégáinkat is eltávolították az ingatlan területéről.

A végrehajtó korábban bejelentette, sajtótájékoztatót tart az ingatlan területén kívül, azonban mikor kollégáink megpróbálták meginterjúvolni, közölte, hogy már nincs kedve.

Eközben Bíró bejelentette, olyan hírt kapott miszerint június ötödikén lesz a perújítási tárgyalás, mely a végrehajtása ügyét tárgyalja újra.
Ügyvédje ugyanakkor elmondta, ez egyelőre nem jelenti a kilakoltatás és a végrehajtás felfüggesztését – még ha az európai jogrenddel összhangban véleménye szerint a kilakoltatás és a végrehajtás ténye önmagában jogellenes.

Fél tizenkettő előtt nem sokkal a végrehajtó és kísérete bementek a ház udvarára, majd a rendőrök bementek magába a házba is, őket követte később a végrehajtó és csapata is, háromnegyed tizenkettő előtt pedig Bíró Icán kívül az utolsó tiltakozót is eltávolították az ingatlan területéről.

Déltájt a rendőrség lakatosa visszarakta a kapura a zárat, majd aláíratták Bíróval a jegyzőkönyvet.

A kilakoltatás után Bíró Ica nyilatkozatot adott a sajtónak, melyben elmondta:

a mai napon a végrehajtók másik lakását is el fogják kobozni.

Délután megkezdték Bíró Ica másik lakásának lefoglalását is
Miután délelőtt kilakoltatták házából, délután kettő óra után nem sokkal megérkeztek a végrehajtók Bíró Ica másik, bank által lefoglalt ingatlanához, egy lakáshoz is, a tiltakozók között sokan voltak, akik részt vettek a délelőtti eseményen is. Videóink az eseményről az alább láthatók:

A végrehajtót és stábját – kiket rendőrök biztosítottak – ismét aktivisták, devizahiteles jogvédők, Z. Kárpát Dániel, valamint a média munkatársai várták a lakásnál, melyet egyébként korábban feltörtek, ajtaján még látszottak a rendőri helyszínelés nyomai.

A helyszínen a tiltakozók a lakást árverésen megvásárló cég tulajdonjogát, valamint az árverés és a végrehajtás jogosságát a korábbihoz hasonlóan vitatták,

a jelen lévő ügyvéd szerint a másik esethez hasonlóan határidőn túl fizetett a vevő az ingatlanért, emellett véleménye szerint a vevőnek jelen kellene lennie a végrehajtás során.
A tömeg időnként heveny „patkányok!” skandálásba kezdett, emellett többször elhangzott, hogy a jelenlévők szerint a rendőrök esküjük ellenében cselekednek, mivel nem a magyar népet védelmezik.

A rendőrség az akció megkezdése után nem sokkal felszólította a jelenlévő demonstrálókat valamint a sajtó képviselőit, hagyják el a helyszínt, és ne akadályozzák a végrehajtást, a rendőrök pedig sorfalat képeztek a lakás bejárata, valamint a demonstrálók között.


Fél három előtt nem sokkal a rendőrséggel érkezett lakásfeltörő szakember, akár a délelőtti lakáslefoglaláskor, elkezdte kinyitni a lakás ajtaját.

A kilakoltatáson megjelent Gulya Tibor, a Mi Hazánk ügyvédje is.

Többek között Gulya Tibort indítja a Mi Hazánk mozgalom az EP-választásokon. A 24.hu cikke szerint „A devizahiteles szakértőként tevékenykedő férfit tavaly márciusban a Fővárosi Törvényszék hamis tanúzásra való felbujtás és zugírászat bűntette miatt jogerősen 2 év börtönre, valamint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette.”

A teljes cikk itt érhető el.

Gulya elmondta,

„a tegnapi nap során kiderült a fővárosi törvényszéken, a végrehajtó két rendbeli bűncselekményt követett el”,

megjegyezte továbbá, a rendőrök kötelesek végrehajtani a végrehajtó utasításait, mivel az ilyen esetben járásbírói jogkörben jár el. Álláspontja szerint azonban a rendőröknek lehetősége lenne felülvizsgálni a végrehajtó utasításait, hogy jogszerűek-e.

Bíró lakását háromnegyed három körül kinyitotta a rendőrséggel érkezett szakértő.
Ezután Bíró és a végrehajtók a rendőrök társaságában bementek a lakásba, míg odakint folytatódott a demonstráció.

Gulya Bíró jogi megbízottjaként mutatkozott be stábunknak, majd kifejtette, véleménye szerint a végrehajtó addig nem hajthatná végre a követelést, míg tart az ügyet érintő eljárás.

Három körül jelent meg Bíró Ica a lakásból, közölve,

„a kétszeresen kifosztott Bíró Ica vagyok”,

majd a végrehajtó alá akarta íratni vele a végrehajtási jegyzőkönyvet, azonban Gulya azt javasolta, ne írja alá – mivel azzal elismeri a végrehajtás jogszerűségét. Amennyiben viszont aláírja, azt javasolja, írja rá azt is, vitatja a végrehajtás jogszerűségét – Gulya továbbá hozzátette, tizenöt napon belül fellebbezni lehet a jegyzőkönyv ellen.

Bíró stábunk kérdésére elmondta, az elkövetkezendőkben kifogást nyújtanak be, büntetőfeljelentést fognak tenni. A kérdésre, pedig, hogy van-e hova mennie, azt válaszolta,

„majd megyek valahova. Barátaimhoz, barátnőimhez. Ezeket a cuccokat még el kell valahova vinni… Meglátom.”


https://merce.hu/2019/05/03/biro-icat-k ... asa-miatt/
https://index.hu/belfold/2019/05/03/ket ... o_icat/amp
https://www.facebook.com/groups/2633429 ... 752211651/

[adminisztrator]

2019.06.01.
Magyarország a legkártékonyabb országok listájára került

Magyarország a huszadik legfontosabb adóparadicsom a nagyvállalatok számára, és ezzel az adózás szempontjából a legkártékonyabb államok közé került – írja a G7 idézve a Tax Justice Network Corporate Tax Haven jelentését.

A vállalati adóelkerülés legnagyobb katalizátora az Egyesült Királyság és annak vállalati adóparadicsom-hálózata. Maga az Egyesült Királyság a 13. helyen szerepel, de a lista első tíz helyéből négyet brit tengerentúli és függő területek foglalnak el: a Brit Virgin-szigetek, Bermuda, a Kajmán-szigetek és Jersey - olvasható a portálon.


Elfogynak az adóparadicsomok?
A Tax Justice Network kutatói megállapították, hogy a vizsgált államok által biztosított kedvezmények a vállalati adókulcsok jelentőségét teljesen kiüresítették, gyakorlataikkal pedig egy lefelé irányuló adóversenyt indítottak el, ami a fejlett és a fejlődő államok adóbevételeit egyaránt súlyosan csökkenti. Ez pedig nem csak a "pálmafás szigetekre" jellemző, hanem az európai országokra, köztük Magyarországra is.

A teljes listát itt lehet elolvasni.

A Tax Justice Network érvelése szerint a multinacionális vállalatok a gazdag és a szegény országokban is nagyban támaszkodnak különböző közszolgáltatásokra: egészségügyi és oktatási rendszerekre, melyek az általuk alkalmazott munkaerő számára életbevágóan fontosak, utakra és más infrastruktúrára, melyeket a termékeik szállítására használnak, jogi és igazságszolgáltatási szervekre, melyek a tulajdonuk és jogaik védelmét szolgálják. Mindezeket finanszírozni kell, ami nagyrészt adókból történik.

Amikor a nagyvállalatok kimenekítik a profitjukat egy adóparadicsomba azért, hogy minimalizálják az adóterheiket, potyautasként élvezik a közszolgáltatások előnyeit, amiket a kis- és középvállalkozások az állampolgárok adóiból tartanak fenn.
A Corporate Tax Haven index azt mutatja, hogy a 62 vizsgált ország adórendszere mennyire biztosít kedvező feltételeket az adóelkerülésnek az ott zajló vállalati tevékenységhez viszonyítva. Az index figyelembe vesz olyan tényezőket is, mint az adókedvezmények, a nagyvállalatok számára biztosított egyéb kiskapuk, az egyéb kedvező adózási feltételek, a transzparencia mértéke és más olyan mechanizmusok, melyeket az államok arra használnak fel, hogy magukhoz csábítsák a nagyvállalatokat.

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag ... 85344.html

[adminisztrator]

2019.06.01.

"Intézményesen megloptak a törvénykezők" - elszakadt a cérna egy mecénásnál, Polgár Andrásnál

Pótolhatatlan kulturális értékek vesznek el a lopás következtében - mondja Polgár András.

Polgár András üzletember, aki tizenkét éve döntött úgy, hogy befejezi a napi operatív munkát és szervezett keretek között fog adományozni, a tao-támogatás eltörlése kapcsán fogalmazot meg sarkos gondolatokat a Facebookon, amit a színház.org igéz.“Intézményesen megloptak. Azok a derék törvénykezők, akik kieszelték, hogy a független, progresszív színházakat elpusztítják. Jogsértőn, visszamenőleges hatállyal - törvénytelenül – megfosztva, az adós nem fizethet.Ezenközben a lopott pénzt nímand beámterek (mert erősebb, ámde hitelesebb jellemzésre ők nem érdemesek) osztogatják csatlósoknak.Eddig kussoltam (hahh, mintha felszólamlásom bárkit is érdekelne), mert méltóságon alulinak éreztem fokozni a sátán örömét a magam (anyagi) keservével. Leírtam a veszteséget, mint már annyi mást e kiszolgáltató világban.De ma azzal szembesültem, hogy pótolhatatlan kulturális értékek vesznek el a lopás következtében. Az előadásokat sorra le kell venni a műsorról. Ez innentől fogva nem egyszerű „magán-veszteség”. Ez a magyar emberek ellen elkövetett bűncselekmény immár. Azok ellen, akiknek a színház teszi elviselhetőbbé ezt a minket körülvevő szörnyűséget. És így már az is világos, mivégre ez az ép ésszel megmagyarázhatatlan gazemberség.”
Polgár András üzletember, aki tizenkét éve döntött úgy, hogy befejezi a napi operatív munkát és szervezett keretek között fog adományozni, a tao-támogatás eltörlése kapcsán fogalmazot meg sarkos gondolatokat a Facebookon, amit a színház.org idéz.

“Intézményesen megloptak. Azok a derék törvénykezők, akik kieszelték, hogy a független, progresszív színházakat elpusztítják. Jogsértőn, visszamenőleges hatállyal.

Néhányad-magammal megelőlegeztük a TÖRVÉNY által garantált bevételt, amitől – TÖRVÉNYtelenül – megfosztva, az Adós nem fizethet. Ezenközben a lopott pénzt nímand beámterek (mert erősebb, ámde hitelesebb jellemzésre ők nem érdemesek) osztogatják csatlósoknak.

Eddig kussoltam (hahh, mintha felszólamlásom bárkit is érdekelne), mert méltóságon alulinak éreztem fokozni a sátán örömét a magam (anyagi) keservével. Leírtam a veszteséget, mint már annyi mást e kiszolgáltató világban.

De ma azzal szembesültem, hogy pótolhatatlan kulturális értékek vesznek el a lopás következtében. Az előadásokat sorra le kell venni a műsorról. Ez innentől fogva nem egyszerű „magán-veszteség”. Ez a magyar emberek ellen elkövetett bűncselekmény immár. Azok ellen, akiknek a színház teszi elviselhetőbbé ezt a minket körülvevő szörnyűséget. És így már az is világos, mivégre ez az ép ésszel megmagyarázhatatlan gazemberség.”

https://szinhaz.org/csak-szinhaz/csak-s ... esznek-el/
https://hvg.hu/gazdasag/20190601_Intezm ... _Andrasnal

[adminisztrator]

2019.06.02.

És akkor a kormány megpróbálja kicsalni a párnacihából a pénzünket

Csúszik az azonnali fizetési rendszer; 14 pontos akciótervet jelentett be a pénzügyminiszter; az orvosi kamara szerint nem biztosítható a biztonságos betegellátás. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Elhalasztják az azonnali fizetési rendszer bevezetését. Az eredeti terv arról szólt, hogy már júliustól élesedne a rendszer, most viszont az MNB bejelentette, hogy ekkor csak a próbaüzem indul el, és 2020 márciusáig tarthat a tesztelés.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács a „piaci szereplők oldalán azonosított kockázatokra” hivatkozva döntött a halasztás mellett. Ez alatt valószínűleg azt értik, hogy a nem ritkán milliárdokba kerülő fejlesztés komoly feladatot igényel a bankok részéről, és egy nem teljesen kész rendszer elindítása jelentősen rontaná a fogyasztói bizalmat.

Sikerül tartani az új határidőt?
Igen
Nem
Tartózkodom, csak az eredményeket mutasd!
Szavazok
Lejárt a határidő, ameddig le kellett adni a cégek 2018-as beszámolóit. Kiderült például, hogy Szijj László Duna Aszfaltja 18,5 milliárd forint nyereséget termelt, a Magyar Építő Zrt. megtriplázta a profitját egy év alatt, a Mahir Cityposter pedig, amely nemrég eltüntette a HVG plakátjait, 70 milliót kaszált. Mészáros Lőrincnek is szép pénzt hoztak a plakátkampányok a Publimonton keresztül, de egy médiacége ötmilliárd forintnál is többet fizetett. Garancsi István pedig nem csak az építkezéseken, a kaszinóján is nagyot nyert. A beszámolókról szóló összes cikkünket itt gyűjtöttük össze.

A Közgéptől viszont gyakorlatilag elbúcsúzhatunk. A cég már a Duna Aszfalt tulajdonában van, tavalyra a 2013-as 84 milliárdról 1 milliárdra csökkent az árbevétele, a nyeresége pedig a hőskorban szinte láthatatlanul alacsonynak számított volna, 30 millió forint. Ez sem marad a cégben, a 8,092 milliárd forintos eredménytartalékot ugyanis osztalékként az utolsó fillérig kiveszik.

Jövőre ilyenkor melyik cég hozza majd az igazi meglepetést?
Feltámad a Közgép, miután Simicska kibékül Orbánnal.
Mészáros Lőrinc megveszi a Facebookot.
Egy még ismeretlen vállalat kaszál hatalmasat, hiszen nálunk a tehetséggel, kapcsolatok nélkül is lehet sikert elérni.
Tartózkodom, csak az eredményeket mutasd!
Szavazok
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb magyarországi hajó-balesete következett be Budapesten, a Margit hídnál. A balesetben résztvevő nagyobbik hajó, a Viking utasai biztonságban partra szálltak, de az elsüllyedt Hableányon utazók közül heten biztosan meghaltak, 21 embert keresnek. A Hableányt üzemeltető Panoráma Deck szóvivője arról beszélt kérdésünkre: át kell gondolni a folyami hajózás biztonsági előírásait, már csak azért is, mert ott nincs olyasmi biztonsági tájékoztató, mint a repülőkön.

A dél-koreai Very Good Tours, amely az áldozatok utazását szervezte, bejelentette: bepereli a Viking Sigyn tulajdonosát és kapitányát. Az utazási iroda vállalta a hozzátartozók Magyarországra szállítását, de az is jelentős veszteséget okoz nekik, hogy sokan visszamondták a kelet-európai útjaikat a baleset után. A dél-koreai utazási irodák törölték a budapesti túráikból a sétahajós programokat.


Az elsüllyedt hajó 36 millió forintot ért. Bemutattuk a két céget is, amelyeknek a hajói részesei voltak a balesetnek: a Panoráma-Deck egy közepes méretű magyar cég, amely az elmúlt két évben tett be sok pénzt a dolgozói létszám növelésébe, de 1,3 millió forint nyereséget még így is elért. A nagyobb hajót üzemeltető Viking Cruises pedig a nemzetközi piac egyre fontosabb szereplője, a célja az, hogy a világ legnagyobb olyan hajózási cégévé váljon öt éven belül, amely ezerfősnél kisebb hajókat üzemeltet.

A hét képe: elmosta a víz az északi vasúti összekötő híd támfalán a kőburkolatot.

Régóta célja a kormánynak, hogy a lakosságnál kevesebb készpénz legyen. Most a Magyar Állampapír Plusszal növelnék a megtakarításokat, az új állampapírt június 3-tól lehet jegyezni. Átnéztük, mit kínál az állam, és arra jutottunk: egyszerű és jó kamatozású megoldásról van szó, ám hosszú évtizedek óta berögzült szokásokat kell eltörölni ahhoz, hogy sikeres legyen.

Az állam öt évre akár 27 százalékos kamatot ígér, úgy, hogy az állampapírból büntetés nélkül ki lehet szállni, szinte elhanyagolható veszteséggel. Csakhogy Magyarországon kevesen vannak, akik befektetik a félretett pénzüket, másrészt, aki úgy is dönt, hogy öngondoskodásra adja a fejét, az jellemzően egy éven belüli megtakarítási formát választ.

Ön adna pénzt erre?
Igen
Nem
Tartózkodom, csak az eredményeket mutasd!
Szavazok
Elfogadta a kormány a gazdaságvédelmi akciótervnek nevezett csomag 14 pontját - jelentette be Varga Mihály. Adókat vonnak össze, eltörlik az adóelőleg-feltöltést, 2022 végéig felfüggesztik a reklámadót, csökkentik a szálláshely-szolgáltatások adóját – ezek a legfontosabb intézkedések.

Vadász Iván adószakértő, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke úgy kommentálta a bejelentést kérdésünkre: nincs izgalomra okot adó intézkedés a csomagban. Vagy már korábban bejelentette, vagy elhanyagolható hatású, vagy homályos intézkedéseket tartalmaz a terv – mondta. A Magyar Reklámszövetség mindenesetre már jelezte: jó dolog, hogy felfüggesztik a reklámadót pár évre, de teljesen el kellene törölni.

Ön milyen bejelentést várt volna?
0 százalékkal kell adóznia minden Felcsútra bejelentett cégnek.
Az önkormányzati választás előtti hétvégén pénzt szórhatnak a polgármesterek a nép közé.
Visszaadják a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket.
Tartózkodom, csak az eredményeket mutasd!
Szavazok
Nem biztosítható a biztonságos betegellátás – ezt a megállapítást nem egy ellenzéki politikus tette, hanem a Magyar Orvosi Kamara. A szervezet a tanácskozása után egyhangú határozatot adott ki arról, hogy önként túlóráznak az egészségügyi dolgozók, a munkajogi szabályokat pedig sorozatosan megsértik, de még ez sem elég.

Hiába a tárgyalások, a kormány nem döntött az egészségügy sorsáról, a kiszámíthatóság, a tervezhető jövőkép hiánycikk – fogalmaztak. Azt is hozzátették: az alapellátás jogi és financiális elhanyagoltsága, valamint a közellátó fogorvosok szégyenletesen alacsony javadalmazása rohamosan súlyosbodó népegészségügyi kockázatot jelent. A hálapénzrendszer megszüntetéséhez pedig nem kap a szakma érdemi bérrendezést.

Mi lehet a megoldás?
Ha egy politikus azt mondja, hogy jó az egészségügy, állítsák be egy éjszakai ügyeletre.
Közölje a kormány, hogy csak Soros terjeszti a rémhíreket.
Rendeljék be az orvosokat napi 12 túlórára.
Tartózkodom, csak az eredményeket mutasd!
Szavazok
Jóval több kimaradás és baleset volt a BKV-nál 2018-ban, mint egy évvel korábban, ebben a munkaerőhiány és a járművek elöregedése is szerepet játszott – ez olvasható a cég éves beszámolójában. A buszos ágazatban voltak a legnagyobb problémák, a műszaki okból fakadó járatkimaradások száma 26 ezerről 44 ezerre nőtt. Rossz a helyzet a troliknál is, de a metró- és a villamosvonalakon csökkent a kimaradások száma.


A járműállomány a metrók kivételével borzasztóan elöregedett, 50 éves villamosok is kint vannak a forgalomban, a buszok 16 százaléka pedig selejtezésre való. Bajok vannak a dolgozói állománnyal is: a buszos és trolis ágazatokból 113 járművezető hiányzott, a villamosoktól 117.

Mi jöhet ez után?
Járműgyártó nyílik Felcsúton, és túlárazva leszállít háromszor annyi buszt és villamost, mint amennyi kell.
Büntetőadót vetnek ki a tömegközlekedőkre és a biciklisekre, miattuk mehetnek lassabban az autósok.
Közmunkásokat küldenek buszsofőrnek.
Tartózkodom, csak az eredményeket mutasd!
Szavazok

SZAVAZÁS ÉS A KÉPEK A HVG OLDALÁN VANNAK:
https://hvg.hu/gazdasag/20190602_es_akk ... beszamolok

[adminisztrator]

2019.06.06.
Az Alkotmánybíróság szerint nem ütközik az Alaptörvénybe a hajléktalanok kriminalizálása

2019. JÚNIUS 6. 16:50 - SZERZŐ: B. V.
Bár öt alkotmánybíró különvéleménye szerint alkotmányellenes a szabályozás, az Alkotmánybíróság (AB) szerint a hajléktalan emberek kriminalizálása és börtönbe zárása nem ütközik az Alaptörvénybe – írja a Társaság a Szabadságjogokért lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A civil jogvédőkből álló Szabálysértési Munkacsoport álláspontja szerint a döntés elfogadhatatlan. A Szabálysértési Munkacsoportban a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület az dolgozik együtt egy igazságosabb szabálysértési rendszerért.

A civilek álláspontja szerint a törvény a gyakorlatban alkalmazhatatlan, mert a szociális ellátórendszer a jelenlegi kapacitás mellett nem képes befogadni a közterületen élő hajléktalan tömegeket.

A hajléktalantörvény néven elhíresült szabálysértési törvény módosítása 2018. október 15-én lépett hatályba. Eszerint ha a hatóság három hónapon belül háromszor szólítja fel a hajléktalan embert a közterület elhagyására, negyedik alkalommal megindítja a szabálysértési eljárást, így 72 órára azonnal őrizetbe vehető az illető, majd a bíróság dönthet azonnali elzárásról is. Ha valaki nem fogadja el a szociális ellátást, akkor a börtönt kockáztatja.

Tavaly ősszel a fővárosi aluljárókból és környékükről eltűntek a hajléktalan emberek, és országszerte néhány szabálysértési eljárás indult utcán élő emberekkel szemben. Egy kaposvári, egy székesfehérvári és három budapesti bíró azzal fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy álláspontjuk szerint a szabálysértési törvény vonatkozó szabályai Alaptörvény-ellenesek. A Szabálysértési Munkacsoport saját beadvánnyal szintén az Alkotmánybírósághoz fordult, és így tett Leilani Farha, az ENSZ lakhatási jogokkal foglalkozó különleges jelentéstevője, illetve Kiss László és Lévay Miklós volt alkotmánybírók, továbbá az Állatmentő Szolgálat Alapítvány is.

Ezen szervezetek szerint ugyanis a hajléktalanság súlyos krízishelyzet, amelyet kezelni kell, méghozzá szociális intézkedésekkel, és nem büntetőjogi eszközökkel.

Fotó: Kökényesi Gábor
Az AB mostani döntésében kimondta, hogy az életvitelszerű közterületen való tartózkodás szabálysértési tényállása alkotmányos.

– Az Alaptörvény értékrendje szerint a nincstelenségre, a hajléktalanságra senkinek nincs joga, ez az állapot nem az emberi méltósághoz való jog része

– mondta ki az AB többségi határozata.

Az AB azzal érvelt, hogy éppen az okozna sérelmet, ha az egyént az állam magára hagyná anélkül, hogy gondoskodna róla, mivel az emberi méltósághoz való jogot súlyosan sérti az embernek az emberi társadalomból való kiszorulása.

Ez az érvelés a civilek szerint azért álságos, mert a testületnek is tudomása van az ellátórendszer súlyos hiányosságairól, és hogy az ellátórendszerben nincs szabad kapacitás. Az éjjeli menedékhelyeken a férőhelyek telítettsége a téli időszakban átlagosan 97 százalékos, számos éjjeli menedékhely pedig 100 százalékos telítettség felett működik.

Fotó: Kovalovszky Dániel
– A határozat szövege alapján egyértelmű, hogy a testület nem tekinti súlyos krízishelyzetnek az otthontalanságot, hanem rendészeti jellegű együttműködési kötelezettség megsértésének tartja. Nem tekinti aránytalannak az elzárás szankcióját sem, sőt, úgy érvel, mintha az csak végső lehetőség lenne, holott három figyelmeztetés után erre – akár már 10 percen belül is lehetőség van a tényállás szerint

– értékelte az AB határozatát Kalota Ágnes utcajogász, a Szabálysértési Munkacsoport képviseletében.


https://168ora.hu/itthon/az-alkotmanybi ... asa-169342

[adminisztrator]

2019.06.07.

Jászberény fideszes polgármestere kiírt egy lakáspályázatot, elindult rajta, és nyert

Szabó Tamás, Jászberény fideszes polgármestere, volt parlamenti képviselő hamarosan új bérlakásba költözhet. A bérleti jogot pályázaton nyerte el.

Egy olyan pályázaton, amit ő maga írt ki.
Úgy, hogy egy háromgyerekes családot előzött meg.
Azért, mert egy hónappal több bérleti díj előzetes megfizetését vállalta.
Hogy ez mennyire pofátlan húzás, azt jelzi, hogy nem is a városi ellenzék, hanem fideszes frakciótársa, Juhász Dávid Dániel* írt felháborodott levelet az ügyben, még a döntés meghozatala előtt a frakciójának.

Fun fact: Jászberényben is működik az V. kerületben már fényesen bizonyított modell, vagyis a bérlőnek itt is lehetősége van arra, hogy kedvezményesen megvegye a lakást. Szabó polgármester elnyerte a bérleti jogot → jogosult lett a kedvezményes lakásvásárlásra is. (Népszabadság via HVG)

*PONTOSÍTÁS: Elírtam Juhász Dániel, a város korábbi alpolgármesterének a nevét. Tőle és olvasóinktól is elnézést kérek.

https://444.hu/2015/06/05/jaszbereny-fi ... a-es-nyert

[adminisztrator]

2019.06.08.

Az Alkotmánybíróság egyetlen mozdulattal eltörölte Magyarországon a személyes szabadságot

Mostantól mindenkinek úgy kell élnie, ahogy azt a Fidesz-KDNP előírja számára.

Kétségtelenül nehéz feladat előtt állt az AB, amikor meg kellett védenie a szabálysértési törvény azon rendelkezéseit, amelyek úgy általában amelyik büntetni rendelik Magyarországon a hajléktalankodást, valamint a kormánypártok ezt bebiztosítani szándékozó tavaly nyári alaptörvény-módosítását (XXII. cikk (3) Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás).

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV

Az alkotmánybíráknak ugyanis egy másik alaptörvényi passzus értelmében azt kellett volna kimutatniuk, hogy a személyes szabadság korlátozása egyéb alapvető jogok védelmében történt. (I. cikk (3) Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.)

Az AB azonban nem hivatkozhatott a társadalmi veszélyességre, hiszen a csendháborítást, koldulást, köztisztasági szabálysértést már egyébként is tiltja törvény, az még nem ok arra, hogy per se és in general betiltsák Magyarországon a közterületen élést (ha az amúgy nem jár mások jogainak sérelmével).

Az alkotmánybírók tehát nem találtak olyan alapvető jogot, amelynek védelme indokolná, hogy a Fidesz-KDNP meghatározza, az emberek hol élhetnek és hol nem, ezért másik megoldáshoz folyamodtak:

egyszerűen eltörölték Magyarországon az egyén önrendelkezési jogát.
A kormánypártok szabálysértési és alaptörvény-módosítását helybenhagyó határozatuk indoklásában kimondták:

Az Alaptörvény értékrendje szerint a nincstelenségre, a hajléktalanságra senkinek nincs joga,
ez az állapot nem az emberi méltósághoz való jog része, éppen ellenkezőleg.

Azaz: senki nem dönthet úgy, hogy márpedig ő nincstelen akar lenni. Vagy akármi akar lenni. Senki nem rendelkezhet szabadon saját élete felett. A Fidesz-KDNP egy sima szavazással előírhatja bárkinek, hogy miként éljen. És az indoklás annyi lesz: mert csak, és kész.

Tehát mostantól nem az van, hogy bárhogy lehet élni, ha az a többieknek nem árt. (Lásd még: élni és élni hagyni.) Ehelyett visszatértünk a felvilágosodás előtti időkbe, egyenesen a középkor legsötétebb mélyére. Sőt, a helyzet annál is rosszabb:

ezek betiltották Assisi Szent Ferencet.
Meg az egész keresztény remetehagyományt Remete Szent Páltól Oszlopos Szent Simeonig. Hiába mondta a megváltójuk, hogy

"Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa." (Mt 5, 3-12)

Meg hogy: "Szegények mindig lesznek veletek". (Mt 26,6-13)

A Fidesz-KDNP Alkotmánybírósága - amit Orbán korábban maga nevezett "alapvetően kereszténydemokrata többségűnek" - határozatban rögzítette, hogy

Jézus hazudik: a szegények nem boldogok, sőt senkinek nincs joga nincstelennek lenni.
Jézus azt mondá (Mt 6,19-21):

Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön.

Az Alkotmánybíróság meg ezt: aki nem gyűjt, azt meg kell büntetni.

Jézus (Lk 12,13-21):

Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól.

AB: éppen ellenkezőleg, ha nincs vagyonod, börtönbe kerülsz.

Jézus (Mt 6, 19,21):

Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat.

A Fidesz-KDNP és az AB kórusban: senkinek nincs joga nincstelennek lenni.

A dolog azonban túlmutat azon, hogy a buzgó - és egyúttal ostoba - vallási fundamentalisták megtagadják saját vallásalapítójuk alapelveit. Most van csak jelentősége, hogy az egypárti (Fidesz + szatellitje) alaptörvény nem tartalmazza

a személyes szabadság,
az egyéni autonómia,
az önrendelkezési jog
fogalmát. AZ AB ezért teljesen figyelmen kívül hagyhatta ezeket, és mindenkit az állam irányítása alá rendelhetett.

Az illiberalizmus kiteljesedett. A sztálini Moszkva és a hitleni Berlin szelleme végleg ideért. Mostantól az állam (illetve az azt uraló, a választók kisebbsége által támogatott politikai-gazdasági érdekcsoport) mondhatja meg, hogy miként kell élni a közösség (vélt) érdekeivel indokolva.

Figyelemreméltó, hogy az AB "az Alaptörvény értékrendjére" hivatkozott, mert konkrét passzust nem talált. Ennek alapján azonban megnyílt az út a vallási fundamentalizmus kiterjesztéséhez az élet minden területére és minden állampolgárra.

Az Alaptörvény szentfazék értékrendjéből és az AB mostani döntéséből ugyanis egyértelműen következik

az abortusz betiltása,
az ateisták kriminalizálása,
a templombajárás előírása,
de a gyerekszülés és -nevelés kötelezővé tétele is.
Továbbá betilthatják akár a homoszexualitást vagy a dohányzást is. Hiszen előbbi következik a keresztény értékrendből, amit a Fidesz kötelezően előírt, az utóbbi pedig az egészséghez való jogból. Az AB ugyanis éppen a tulajdonhoz való jogból vezette le, hogy a tulajdon jog, tehát kötelesség is, és hogy

az ember "felelősséggel tartozik a társadalomnak" azzal, hogy nem él csak úgy akárhol és teszi a semmit.
Ugyanezt mondták mások korábban, csak nem társadalom, hanem a munkásosztály vagy az árja faj érdekeire hivatkoztak.

Előre tehát a kollektivizálás útján Kína, Kazah- és Türkmenisztán, meg Észak-Korea felé. Követni kell a Harmadik Birodalom, a Szovjetunió és Rákosi Népköztársaságának példáját. Éljen a Talibán, meg az Iszlám Állam! Ezekben szintén tilos vagy tilos volt, hogy az emberek úgy irányítsák az életüket, ahogy jónak látják, amíg a többeknek nem ártanak vele.

Bár a nem hajléktalan többség számára az AB-döntésnek nincs közvetlen következménye, valójában egészen hátborzongató, ami most történt.

Jegyezzük meg jól ezt a napot, 2019. június 6-át. Ekkortól a magyarországi Alkotmánybíróság eltörölte az egyéni autonómiát és az önrendelkezési jogot, a személyes szabadságot pedig alárendelte a közösség, az állam, a Fidesz érdekeinek.

https://b1.blog.hu/2019/06/06/az_alkotm ... zabadsagot