Martin Zoltán Pécs
2020.11.21.
https://www.facebook.com/photo.php?fbid ... __tn__=H-R
Orbán könnyes beszéde a járvány végén
Mikor eljön a járvány vége,(mert eljön egyszer), akkor a Vezér kiáll majd az ő szeretett népe elé. Előtte alapvető élelmiszerként lenyom egy felest, amiből megfáradtan is erőt merít. Hiszen hatalmas munkát végzett. Megmentette a Hazát! Ideje hát köszönetet mondani az ő hűséges alattvalóinak, mélymagyar testvéreinek, akik együtt küzdöttek meg vele a Soros által terjesztett covid vírussal és a minket leigázni akaró Brüsszellel. Először az orvosoknak és más egészségügyieknek mond majd köszönetet. Aztán az egész Népnek, akik őt győzelemre segítették.
A hibbant hívő pedig törölgeti majd a szemét, miközben hallgatja, hogy mit mond ez a szemét. Ezért tényszerűen rögzítek néhány dolgot, mit művelt a Fidesz Orbánnal az élen 2020-ban akkor, amikor tényleg a Hazát, a Népet kellett volna menteni:
1. Csaknem 136 millióért vásároltak Kövér Lászlóék drága szőnyegeket a parlamentbe.
2. 300 milliárdért vásároltak lélegeztető gépet,aminek egy része nem is az, hanem altatógép. Ajándék címén próbálnak túladni rajta, meg vevőket keresnek a több ezer feleslegesre. Közben pl. a pécsi Gyermek Onkológiára alapítványi gyűjtést kellett szervezni modern ultrahang vásárlása érdekében.
3. Elköltöttek 11,5 milliárd forintot Nemzeti Konzultációra. Ebben a Vezér
megtudakolta az ő kivétel nélkül orvos és közgazdász diplomás népétől, hogyan gyűrje le a járványt és indítsa újra a gazdaságot. A hülyék meg válaszoltak is neki talán vagy 25 millióan.
4. 2,5 milliárdot adott a kormány a tenisz szövetségnek,amelynek 3,5 milliárd hiánya van, de Lázár János lett az új elnöke.
5. Az új Nemzeti Galéria költségét 2017-ben 26 milliárdra tervezték, még egy kapavágás sem történt, de már 73 milliárdra emelkedtek a tervezett kiadások, amiket Fidesz közeli vállalkozók kapnak majd.
6. 30 milliárdos hitelkeretet nyitott Magyarország nevében Orbán Moldovának. Mert a magyar pénzre itthon nincs szükség. Aztán bejelentette a rádióban, hogy felvettett 900 milliárd forintot kitevő euró hitelt az országgal, aminek felét 10, a többit 30 év alatt kell visszafizetnie a gyerekednek és unokádnak.
7. Az egykor az Origót birtokló cégtulajdonos, Száraz István Fidesz közeli vállalkozó megszerezte a budapesti Culinaris Kft-t, amely prémium élelmiszer bolt hálózatot működtet a fővárosban. Iványi Gáborék szegénykonyhát tartanak fenn adományokból.
8. A Szijjártó külügyminisztert ingyen az adriai yachtján nyaraltató Szijj László Duna Aszfalt cége nettó 92 milliárdért építhet Duna hidat Paks és Kalocsa között.
9. A Magyar Orvosi Kamara és a szakszervezetekkel való előzetes érdemi egyezetét nélkül új egészségügyi szolgálati törvényt fogadtak el, amely tartalmazza, hogy az orvos csak engedéllyel vállalhat magán munkát az állami kórházon kívül, vezényelhetővé válik az ország másik részébe és katonákat tettek a kórházak élére.
10. 22 milliárddal kap többet az állítólagos “közszolgálati” MTVA, amely királyi televíziókat stb. működtetti hazugsággyárként. Immár 188 milliárdból kamuznak a nép arcába az ő pénzén.
11. Előre kifizetik a 2021 évi tüzijáték teljes költségét, 1,3 milliárd forintot a vállalkozónak. Igy én is tudok nyereséges lenni. Odaadnak minden pénzt előre, megcsinálom amit kell jó borsos áron, aztán hirdetem, hogy milyen tutti szakember vagyok.
12. A járványra hivatkozva bevezették megint az ingyenes parkolást, ami az ellenzéki nagyvároskat sújtja leginkább. A Fideszesek majd sutyiban kapnak pótlást.
13. 149,5 milliárd ft támogatást kap a Fideszes Koncz Zsófia tokaji térsége fejlesztési célra. Véletlenül Orbánék saját családi szőllői is ezen a környéken vannak. Majd a Vezér elmondta a rádióban,hogy Soros a világpolitika legkorruptabb embere!
14. Lecserélik a Rába Nyrt. vezetőségét Fidesz közeli személyekre.
15. Az Egyházi Épített Örökség Védelme Program 18 milliárdot kap. Nyilván azért, hogy a lepusztult egészségügy miatt a járvány alatt meghalt magyarokért szép templomokban lehessen gyászmisét mondani!
16. Az ambuláns műtétek kötelező elhalasztását bevezették, noha a valóságban már régóta egyszerű vizsgálatokra is csak hónapokkal későbbre van időpont. A covid osztályokon kb.50 %-os a halálozás, a pszichés megterhelés miatt menekülnek az orvosok, ápolók. Szemészek, pszichiáterek lettek vezényelve haldokló betegek mellé intenzíves képesítés nélkül.
17. Azért, hogy az Unió ne ellenőrizhesse a világjárvány miatt adandó 1800 milliárd elkötését jogállami feltétek között, Orbán megvétózta a tervezet elfogadását és ezzel a jövő évi Uniós költségvetés elfogadását is. Magyarország hatalmas pénztől esik el, noha magyarok pusztulnak, a kórházakban, nincs elég teszt, egészségügyi személyzet, technikus stb.
Az Magyarország személyes tragédiája, hogy nálunk ezek után még mindig vannak megfizetett és/vagy agyhalott Fidesz rajongók. De eljön az igazság pillanata. Ilyen szemét rendszer nem maradhat fenn sokáig.
Ady szavaival: “Ítél a nép, ítélni fog, S ezerszer jaj a bűnösöknek.”
/Ezt az írást felteszem majd akkor is, ha tényleg vége lesz a járványnak. Mert sok a hibbant ebben az országban, akit emlékeztetni kell a valóságra./
2020.11.21.
https://www.facebook.com/permalink.php? ... 7077948365
A Magyar Emberek Fóruma
A Magyar Köztársaság és a Magyar Parlament működésének összeállítása
A fidesz intézményesített csalásai és a többi...
37 hozzászólás
• Oldal: 4 / 4 • 1, 2, 3, 4
Re: A fidesz intézményesített csalásai és a többi...
Szerző: adminisztrator » 2020.11.22. 09:21
- adminisztrator
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 42
- Csatlakozott: 2019.02.16. 11:28
Re: A fidesz intézményesített csalásai és a többi...
Szerző: adminisztrator » 2020.11.27. 17:41
https://telex.hu/tudomany/2020/11/27/mi ... ekelmelete
Miért hajolnak meg önként Orbánnak?
2020. november 27. – 16:33 – KOLOZSI ÁDÁM
Orbán Viktor érkezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának és Katasztrófavédelmi Intézetének tisztavatási ünnepségére a budavári Kapisztrán téren 2020. június 27-én. - Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Alkotmányos monarchiában az uralkodó is köteles betartani az ország törvényeit, köztársaságban az ellenkezője elvileg fel sem merülhet. Ezért ha a vezért rajtakapják, hogy nem is nagyon titkolva aranyakat dugdos rokonai, barátai és üzletfelei zsebébe, piramist építtet a hátsókertbe, látványosan fittyet hány a másokra kötelező alapszabályokra, azt gondolják, a leleplezett zsarnok hamar bukni fog. A gyakorlat azonban ennek sokszor az ellenkezőjét mutatja, a politikai vezető kikacsintva mintha még kérkedne is vele, hogy megteheti azt, amit más soha nem engedhetne meg magának. Vajon megette józan eszét a hatalmi gőg? Vagy lehet észszerű is a kérkedés? És hogy érdemes reagálniuk az alattvalóknak, mikor hasznos a hangos diktátorozás?
Az alkalmazkodás, kollaboráció, meghúzódás és a harcias ellenállás magatartásmintáiból sok tapasztalat gyűlt össze Magyarországon a Bach-rendszertől a nyilas uralmon át a kommunizmusig. A közbeszéd színvonalának javítását célul tűző Eötvös Csoport (meghatározó alakjai között több, a kormányoldaltól eltávolodó mérsékelt, konzervatív-liberális értelmiségivel) szerdai vitája, az „Erkölcsi dilemmák autokráciákban” nem a történeti példákat vette sorra, hanem filozófiai és főként racionális döntéselméleti szempontból vizsgálta a zsarnokságot, illetve azt, hogy mit lehet és mit érdemes tennie az egyes embernek, ha nem akar örökké alattvaló maradni.
Nem egyszerű, hiszen egyénileg behatárolt a mozgásterünk, ugrálni ritkán éri meg, és könnyen lehet, hogy társadalmi értelemben még eredménytelen is: a magányos hős mártírrá válhat, de a rendszer attól még marad. A hallgatás viszont biztosan hozzájárul a hatalom fennmaradásához. “Az autokráciákat a demokráciáktól az különbözteti meg, hogy a hatalommal szembeni fellépés súlyos veszélyekkel járhat. Autokráciákban a szabályok csupán a közemberekre és nem a hatalomra érvényesek. A politikai részvétel kockázatos, a félelem a rendszer szerves tartozéka. Ilyen rendszerekben mindenki számára folyamatos dilemmát jelent az, hogyan viszonyuljon a hatalomhoz” - mondta felvezetőjében Győrffy Dóra, a Corvinus és a Pázmány politológus docense.
Ez reális helyzetleírás lehet, de érdemes lehet vigyázni vele: minél többet mondogatjuk, hogy az emberek félelemben élnek, hogy a hatalommal szembemenni veszélyes, annál erősebb lesz a félelem, jellemzőbb a meghunyászkodás.
A diktatúrát kiáltó politikai diagnózisok könnyen önbeteljesítő jóslattá válhatnak.
Ez az egyik kulcsmondata Janky Bélának, aki most az Eötvös Csoport főelőadója volt. Janky szociológus, a BME docense, de a magyar szociológia főáramán kívül, a racionális döntéselmélet felől közelíti meg a társadalmi kérdéseket, például a morális viselkedés gyökereit, a közvélemény manipulálását, vagy a politikai polarizációt. Bár ezekre jó néhány magyar példát lehetne hozni, itt ő ezekkel visszafogottan élt. Előadása azonban félig kimondatlanul is az Orbán-rendszer játékelméleti magyarázatát adta: azt, hogy mitől működik, és adott esetben mivel lenne megtörhető a NER tekintélyelvű mintázata.
A császár régi-új ruhája
Megelőlegezve: ehhez nem feltétlenül magányos hősökre, magukat fáklyaként elégető mártírokra van szükség, hanem racionális cselekvőkre, akik nem fogadják el maguk is a rendszer magáról sugárzott mítoszát. De jöjjön a mese.
“Hajdanában, öreg időkben, élt egy hatalmas császár, aki a díszes, szép ruhákat becsülte a legtöbbre a világon. Arra költötte minden pénzét, hogy szebbnél szebb ruhákban pompázhasson. Nem örült derék hadseregének, színházba sem kívánkozott, még kocsikázni sem akart az erdőben, ha új ruháját nyomban nem mutogathatta. Más-más ruhát öltött a nap minden órájában; ahogy más becsületes királyról mindig azt hallani: Most éppen az ország dolgairól tanácskozik - erről a császárról mást se mondtak: Most éppen öltözködik.”
A császár új ruhája egyik jelenete egy 1915-ös illusztráción - Forrás: Heritage Art / Heritage Images / Getty Images
A császár új ruháját, és főleg a király meztelenségét világgá kiáltó kisfiú történetét régóta szeretik idézni a politikai tanmesékben, mint a hatalom leleplezését. És a kollektív önbecsapásét, illetve annak a színlelését. Hiszen a császárról az alattvalói addig sem hitték el igazából, hogy fel van öltözve, amíg úgy tettek, sőt az is lehet, hogy az emberek egymásról sem hitték el, hogy a többiek részesei az illúziónak. Mégis így viselkedtek, mert “nem kell hinni benne, hogy tényleg van ruhája, de azt el kell hinni, hogy mások is eszerint fognak viselkedni. Ha már nem hiszik, a rendszer pillanatok alatt össze tud omlani” - foglalta össze Janky Béla Andersen alapján a tekintélyelvű rendszerek játékelméleti jellegét, amiben egyszerre van benne ezeknek a rezsimeknek az ereje és a bizonytalansága.
“A diktatúrában a hierarchia egy egyszerű mítosz, de ha az emberek hisznek benne, vagy úgy viselkednek, mintha hinnének, akkor valósággá teszik.”
A hatalmi struktúra eszerint alapvetően nem objektív módon, hanem mentálisan, az emberek fejében létezik, egy közös hittel arról, hogy mások hisznek a hatalom erejében. Harari, az állítólag Orbán Viktor által is kedvelt izraeli filozófus és világmagyarázó szerint a társadalom mítoszoktól függ - egy rendszer fennmaradása például a politikai hatalom és a kollektív engedelmeskedés mítoszától.
Mutasd meg nékem a te dicsőségedet
Ezért lehet, hogy autokráciában a vezetők az erejüket nagyobbnak próbálják mutatni a valóságosnál, hiszen ezzel tarthatják fenn a mítoszt, mely létszükségletük: hatalmuk addig tart, amíg az emberek hisznek a hatalmukban. Pontosabban hajlandóak eljátszani, hogy hisznek benne, mert túl költségesnek látszik kilépni a színjátékból.
“A hatalmi szimbólumok nem pusztán a zsarnokok játékszerei, hanem manipulációs eszközök” - mondta Janky, a piramisépítéseket hozva példának, melyek egyik funkciója esetleg maga a hatalmas engedelmeskedési rendszer működtetése, és ezáltal annak kinyilvánítása lehetett. Ugyanerre lehetnek jók az olyan monomániás, látszólag teljesen értelmetlen politikai projektek, mint Ceaușescu idején a grandiózus bukaresti Kultúrpalota felhúzása, mely (észak-koreai mintára) azt mutatta, hogy a rendszer stabil, és a vezető mindent megtehet.
“Tegyük fel, hogy létezne egy olyan ország, ahol egy vezető azzal kérkedne, hogy ő nagyon szereti a focit, és a falusi háza mellé építene egy akkora stadiont, amibe több ember fér, mint amekkora az egész falu. Ez ugyan nem egy demokratikus jelzés, de racionális: azt láttatja, hogy ezt is megteheti, keresztül tudja nyomni a saját pártján, a hatalmi gépezeten, és így tovább”
- hozott egy közelebbi példát előadásában Janky.
Egy másik, az előadásban nem említett eset Orbán Viktor emlékezetes humorizálása Patyi Andrással, a Nemzeti Választási Bizottság elnökével, amin a kormányfő “bírság-bajnoknak” titulálva alázza a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, amiért 2018-ban megbüntették a Fideszt az óvodai kampányolásokért.
A felvételnek nem is a tartalma volt érdekes (bár a formális-informális kavarodás, az erőviszonyokat kifejező gesztusok elég sokatmondóak), hanem hogy ezt kitették Orbán Facebook-oldalára, vagyis a kormányfő politikai kommunikációjának részévé tették a jelképesen kiosztott kokit.
Tudatos sallerek
Ennyiben a hatalom kinyilvánítása politikailag racionális taktika lehet a tekintélyelvű vezető részéről. A római diadalívek, a tüntetések számháborúja, vagy csak önmagában az engedelmeskedés felmutatása egyértelmű haszonnal kecsegtet, megerősítheti a mítoszt, hogy a hatalom kikezdhetetlen, az önalávetésnek nincs társadalmi léptékben alternatívája.
Ennek volt sokkoló történelmi példája az ‘56-os forradalom leverése utáni első május elseje, ahol még a rezsim tagjait is meglepte, hogy hány százezren mentek ki az emberek integetni az új hatalomnak, jelezve, hogy itt tömegek állnak készen a kompromisszumkötésre - a megtorlást ezután a rendszer gyorsan fel is pörgette. Ha az “erkölcstelen erkölcs” érvényesül, az értelmetlen engedelmesség válhat kizárólagos erénnyé - szélsőségesebb, de bizonyos elemeiben hasonló jelenség a Sorstalanságban nagyon erősen megrajzolt kép az Auschwitzban a halált szabályos sorban állva várókról.
A politikai szociológia egyik alapkérdése a lent lévők, a rendszertől legfeljebb csak szimbolikus pótlékokat kapó kisemmizettek önkéntes engedelmessége, ami Magyarországon is tetten érhető: éppen a legszegényebb településeken, ahol a legnagyobb elégedetlenséget lehetne várni, különösen erős a kormánypárt. Az egymáshoz igazodó, mások várható cselekvésével kalkuláló emberek feltételezéséből kiinduló játékelmélet ezt a kölcsönös hitből próbálja megmagyarázni: mindenki azért engedelmeskedik, mert elhiszi, hogy mások is engedelmeskedni fognak. Mindenki úgy viselkedik, mintha lenne a császárnak ruhája.
“Magyarországon jól látszik, hogy sok intézmény akkor is próbál megfelelni a hatalom elvárásainak, amikor nem kellene, akkor is, ha a hatalmat nem is érdekli különösebben, hogy mi történik ott”
- mondta előadása után a Telex kérdésére a szociológus, a választási bizottságot, a médiahatóságot és a számvevőszéket hozva példaként. “Egyetemeken is lehetett látni, hogy rektorok és dékánok is elkezdenek becsicskulni ott is, ahová talán el sem ér a hatalom keze” - emlékeztet. Szerinte az, hogy beadják a derekukat, sokszor abból a hamis optikából fakad, hogy a valóságosnál is erősebbnek látják a hatalmat.
Hisztérikus önsallerek
“A zsarnoknak mindig érdeke a saját hatalmát kicsit nagyobbnak mutatni, mint amekkora az valójában. Ha egy autokrata vezető azt kiabálja, hogy én autokrata vezető vagyok, és mi ezt felerősítjük azzal, hogy kiabálunk, hogy ez egy autokrata vezető, akkor csak hozzájárulunk a rendszerhez.”
Orbán Viktor a 2018-as miniszterelnöki eskütétele után fogalmazta meg nyilvánosan, hogy 2030-ig szeretné vezetni az országot - a jelzés szólhat azoknak is, akik alternatívát keresnének, hogy nem érdemes megkockáztatniuk az engedetlenséget; a hatalom tartós és stabil. De paradox módon az ellenzék Orbán-fóbiája is erősítheti a rendszert - hangsúlyozza a kutató: azzal, hogy folyamatosan diktátort kiáltanak, hozzájárulhatnak a leválthatatlanság és az “úgyis mindenki engedelmeskedik” mítoszához. “Ennek betonozó hatása van, kisvállalkozóktól a közigazgatásig nagyon sokan függnek az államtól, amit erősít az Orbántól való félelem. Ha mindig csak azt mondják, hogy itt nagy diktatúra van, attól nem merik jobban kirakni az ellenzéki újságot a pultra, vagy meghívni Alföldi Róbertet a helyi művelődési házba. Ha diktatúra van, akkor ahhoz ugye alkalmazkodni kell.”
A racionális számításoktól független folyamatos diktátorozás Janky szerint nem egy politikai cél elérésére jó, hanem a diktátorozók egyéni érdeke: a látványos tiltakozások hozhatnak ugyan népszerűséget például ellenzéki értelmiségi körökben, de “ha ez kimerül egy önfeláldozó élcsapat lázadásperformanszában, akkor az csak az ő státuszukat erősíti” - minél erősebb diktatúrát tudnak felmutatni, annál inkább. Így előfordulhat, hogy a tiltakozók valójában nem is érdekeltek egy autoriter rendszer megdöntésében.
Zsarnokra süketek
Ha a látványos lázadásnak nincs társadalmi esélye a sikerre, mert nem fogják elegendő számban követni, akkor - hangsúlyozza a játékelméleti kutató - sokkal racionálisabban járunk el, “ha úgy viselkedünk, mint az ember, aki a maffiózó fenyegetőzésére süketnek tetteti magát.”
Hogy ezt hogy kell csinálni? Janky a rendszerváltás előtti ellenzék, Lech Walesa és a lengyel Szolidaritás taktikáját hozza fel, akik tudatosították, hogy úgysem lehet mindenki mellé rendőrt állítani, nem kell beszarni. A diktatúra ellenére ragaszkodtak a gyakorlatban nem létező állampolgári jogaikhoz, úgy tettek, mintha azok valóságosak lennének. A lengyel ellenzék taktikáját importálta a kisebb hatókörű magyar demokratikus ellenzék és a korai Fidesz is (Orbán Viktor a szakdolgozatát éppen a lengyel ellenzéki mozgalmakból írta). Ez a “tegyünk úgy, mintha demokratikus szabályok szerint működne a társadalmunk” taktikája: bár a vezető azt jelzi, hogy a szabályok felett áll, ha az alattvalók erről nem tesznek tudomást, talán fenn tudják tartani a demokratikus rendet.
A hatalom nem a tényleges erőn vagy az egyéni félelmen alapul, hanem a hatalom mítoszának az erején. Ez azonban törékeny egyensúly: ha megtörik a hit abban, hogy mások hisznek a többiek engedelmeskedésében, a rendszer váratlan krízisbe kerülhet - mondja Janky.
“XX. századi fordulatok is mutatják, hogy kártyavárként omolhatnak össze rendszerek, mert pillanatok alatt olvadhat el ez a hit, ha megszakad az engedelmességi láncolat. Időnként egyetlen láncszem kiesése is elég.”
Az értelmes ellenállásra Janky a közelmúltból a Telex példáját, a médianyomásnak való engedés helyett a felállást hozza, valamint az SZFE-t - ezek a látványosabb esetek szerinte másoknak is megmutatták, hogy lehet alternatívája a hallgatásnak. Ha közhírré teszik, hogy a hatalom erőfitogtatásai hiteltelen jelzések, akkor van esély rá, hogy egyre kevesebb ember hiszi el, hogy a hatalom kikezdhetetlen - hangsúlyozza. “Így önbeteljesítő jóslatként lehet megtörni az autokrata rendszerek hatalmát.”
Miért hajolnak meg önként Orbánnak?
2020. november 27. – 16:33 – KOLOZSI ÁDÁM
Orbán Viktor érkezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának és Katasztrófavédelmi Intézetének tisztavatási ünnepségére a budavári Kapisztrán téren 2020. június 27-én. - Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Alkotmányos monarchiában az uralkodó is köteles betartani az ország törvényeit, köztársaságban az ellenkezője elvileg fel sem merülhet. Ezért ha a vezért rajtakapják, hogy nem is nagyon titkolva aranyakat dugdos rokonai, barátai és üzletfelei zsebébe, piramist építtet a hátsókertbe, látványosan fittyet hány a másokra kötelező alapszabályokra, azt gondolják, a leleplezett zsarnok hamar bukni fog. A gyakorlat azonban ennek sokszor az ellenkezőjét mutatja, a politikai vezető kikacsintva mintha még kérkedne is vele, hogy megteheti azt, amit más soha nem engedhetne meg magának. Vajon megette józan eszét a hatalmi gőg? Vagy lehet észszerű is a kérkedés? És hogy érdemes reagálniuk az alattvalóknak, mikor hasznos a hangos diktátorozás?
Az alkalmazkodás, kollaboráció, meghúzódás és a harcias ellenállás magatartásmintáiból sok tapasztalat gyűlt össze Magyarországon a Bach-rendszertől a nyilas uralmon át a kommunizmusig. A közbeszéd színvonalának javítását célul tűző Eötvös Csoport (meghatározó alakjai között több, a kormányoldaltól eltávolodó mérsékelt, konzervatív-liberális értelmiségivel) szerdai vitája, az „Erkölcsi dilemmák autokráciákban” nem a történeti példákat vette sorra, hanem filozófiai és főként racionális döntéselméleti szempontból vizsgálta a zsarnokságot, illetve azt, hogy mit lehet és mit érdemes tennie az egyes embernek, ha nem akar örökké alattvaló maradni.
Nem egyszerű, hiszen egyénileg behatárolt a mozgásterünk, ugrálni ritkán éri meg, és könnyen lehet, hogy társadalmi értelemben még eredménytelen is: a magányos hős mártírrá válhat, de a rendszer attól még marad. A hallgatás viszont biztosan hozzájárul a hatalom fennmaradásához. “Az autokráciákat a demokráciáktól az különbözteti meg, hogy a hatalommal szembeni fellépés súlyos veszélyekkel járhat. Autokráciákban a szabályok csupán a közemberekre és nem a hatalomra érvényesek. A politikai részvétel kockázatos, a félelem a rendszer szerves tartozéka. Ilyen rendszerekben mindenki számára folyamatos dilemmát jelent az, hogyan viszonyuljon a hatalomhoz” - mondta felvezetőjében Győrffy Dóra, a Corvinus és a Pázmány politológus docense.
Ez reális helyzetleírás lehet, de érdemes lehet vigyázni vele: minél többet mondogatjuk, hogy az emberek félelemben élnek, hogy a hatalommal szembemenni veszélyes, annál erősebb lesz a félelem, jellemzőbb a meghunyászkodás.
A diktatúrát kiáltó politikai diagnózisok könnyen önbeteljesítő jóslattá válhatnak.
Ez az egyik kulcsmondata Janky Bélának, aki most az Eötvös Csoport főelőadója volt. Janky szociológus, a BME docense, de a magyar szociológia főáramán kívül, a racionális döntéselmélet felől közelíti meg a társadalmi kérdéseket, például a morális viselkedés gyökereit, a közvélemény manipulálását, vagy a politikai polarizációt. Bár ezekre jó néhány magyar példát lehetne hozni, itt ő ezekkel visszafogottan élt. Előadása azonban félig kimondatlanul is az Orbán-rendszer játékelméleti magyarázatát adta: azt, hogy mitől működik, és adott esetben mivel lenne megtörhető a NER tekintélyelvű mintázata.
A császár régi-új ruhája
Megelőlegezve: ehhez nem feltétlenül magányos hősökre, magukat fáklyaként elégető mártírokra van szükség, hanem racionális cselekvőkre, akik nem fogadják el maguk is a rendszer magáról sugárzott mítoszát. De jöjjön a mese.
“Hajdanában, öreg időkben, élt egy hatalmas császár, aki a díszes, szép ruhákat becsülte a legtöbbre a világon. Arra költötte minden pénzét, hogy szebbnél szebb ruhákban pompázhasson. Nem örült derék hadseregének, színházba sem kívánkozott, még kocsikázni sem akart az erdőben, ha új ruháját nyomban nem mutogathatta. Más-más ruhát öltött a nap minden órájában; ahogy más becsületes királyról mindig azt hallani: Most éppen az ország dolgairól tanácskozik - erről a császárról mást se mondtak: Most éppen öltözködik.”
A császár új ruhája egyik jelenete egy 1915-ös illusztráción - Forrás: Heritage Art / Heritage Images / Getty Images
A császár új ruháját, és főleg a király meztelenségét világgá kiáltó kisfiú történetét régóta szeretik idézni a politikai tanmesékben, mint a hatalom leleplezését. És a kollektív önbecsapásét, illetve annak a színlelését. Hiszen a császárról az alattvalói addig sem hitték el igazából, hogy fel van öltözve, amíg úgy tettek, sőt az is lehet, hogy az emberek egymásról sem hitték el, hogy a többiek részesei az illúziónak. Mégis így viselkedtek, mert “nem kell hinni benne, hogy tényleg van ruhája, de azt el kell hinni, hogy mások is eszerint fognak viselkedni. Ha már nem hiszik, a rendszer pillanatok alatt össze tud omlani” - foglalta össze Janky Béla Andersen alapján a tekintélyelvű rendszerek játékelméleti jellegét, amiben egyszerre van benne ezeknek a rezsimeknek az ereje és a bizonytalansága.
“A diktatúrában a hierarchia egy egyszerű mítosz, de ha az emberek hisznek benne, vagy úgy viselkednek, mintha hinnének, akkor valósággá teszik.”
A hatalmi struktúra eszerint alapvetően nem objektív módon, hanem mentálisan, az emberek fejében létezik, egy közös hittel arról, hogy mások hisznek a hatalom erejében. Harari, az állítólag Orbán Viktor által is kedvelt izraeli filozófus és világmagyarázó szerint a társadalom mítoszoktól függ - egy rendszer fennmaradása például a politikai hatalom és a kollektív engedelmeskedés mítoszától.
Mutasd meg nékem a te dicsőségedet
Ezért lehet, hogy autokráciában a vezetők az erejüket nagyobbnak próbálják mutatni a valóságosnál, hiszen ezzel tarthatják fenn a mítoszt, mely létszükségletük: hatalmuk addig tart, amíg az emberek hisznek a hatalmukban. Pontosabban hajlandóak eljátszani, hogy hisznek benne, mert túl költségesnek látszik kilépni a színjátékból.
“A hatalmi szimbólumok nem pusztán a zsarnokok játékszerei, hanem manipulációs eszközök” - mondta Janky, a piramisépítéseket hozva példának, melyek egyik funkciója esetleg maga a hatalmas engedelmeskedési rendszer működtetése, és ezáltal annak kinyilvánítása lehetett. Ugyanerre lehetnek jók az olyan monomániás, látszólag teljesen értelmetlen politikai projektek, mint Ceaușescu idején a grandiózus bukaresti Kultúrpalota felhúzása, mely (észak-koreai mintára) azt mutatta, hogy a rendszer stabil, és a vezető mindent megtehet.
“Tegyük fel, hogy létezne egy olyan ország, ahol egy vezető azzal kérkedne, hogy ő nagyon szereti a focit, és a falusi háza mellé építene egy akkora stadiont, amibe több ember fér, mint amekkora az egész falu. Ez ugyan nem egy demokratikus jelzés, de racionális: azt láttatja, hogy ezt is megteheti, keresztül tudja nyomni a saját pártján, a hatalmi gépezeten, és így tovább”
- hozott egy közelebbi példát előadásában Janky.
Egy másik, az előadásban nem említett eset Orbán Viktor emlékezetes humorizálása Patyi Andrással, a Nemzeti Választási Bizottság elnökével, amin a kormányfő “bírság-bajnoknak” titulálva alázza a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, amiért 2018-ban megbüntették a Fideszt az óvodai kampányolásokért.
A felvételnek nem is a tartalma volt érdekes (bár a formális-informális kavarodás, az erőviszonyokat kifejező gesztusok elég sokatmondóak), hanem hogy ezt kitették Orbán Facebook-oldalára, vagyis a kormányfő politikai kommunikációjának részévé tették a jelképesen kiosztott kokit.
Tudatos sallerek
Ennyiben a hatalom kinyilvánítása politikailag racionális taktika lehet a tekintélyelvű vezető részéről. A római diadalívek, a tüntetések számháborúja, vagy csak önmagában az engedelmeskedés felmutatása egyértelmű haszonnal kecsegtet, megerősítheti a mítoszt, hogy a hatalom kikezdhetetlen, az önalávetésnek nincs társadalmi léptékben alternatívája.
Ennek volt sokkoló történelmi példája az ‘56-os forradalom leverése utáni első május elseje, ahol még a rezsim tagjait is meglepte, hogy hány százezren mentek ki az emberek integetni az új hatalomnak, jelezve, hogy itt tömegek állnak készen a kompromisszumkötésre - a megtorlást ezután a rendszer gyorsan fel is pörgette. Ha az “erkölcstelen erkölcs” érvényesül, az értelmetlen engedelmesség válhat kizárólagos erénnyé - szélsőségesebb, de bizonyos elemeiben hasonló jelenség a Sorstalanságban nagyon erősen megrajzolt kép az Auschwitzban a halált szabályos sorban állva várókról.
A politikai szociológia egyik alapkérdése a lent lévők, a rendszertől legfeljebb csak szimbolikus pótlékokat kapó kisemmizettek önkéntes engedelmessége, ami Magyarországon is tetten érhető: éppen a legszegényebb településeken, ahol a legnagyobb elégedetlenséget lehetne várni, különösen erős a kormánypárt. Az egymáshoz igazodó, mások várható cselekvésével kalkuláló emberek feltételezéséből kiinduló játékelmélet ezt a kölcsönös hitből próbálja megmagyarázni: mindenki azért engedelmeskedik, mert elhiszi, hogy mások is engedelmeskedni fognak. Mindenki úgy viselkedik, mintha lenne a császárnak ruhája.
“Magyarországon jól látszik, hogy sok intézmény akkor is próbál megfelelni a hatalom elvárásainak, amikor nem kellene, akkor is, ha a hatalmat nem is érdekli különösebben, hogy mi történik ott”
- mondta előadása után a Telex kérdésére a szociológus, a választási bizottságot, a médiahatóságot és a számvevőszéket hozva példaként. “Egyetemeken is lehetett látni, hogy rektorok és dékánok is elkezdenek becsicskulni ott is, ahová talán el sem ér a hatalom keze” - emlékeztet. Szerinte az, hogy beadják a derekukat, sokszor abból a hamis optikából fakad, hogy a valóságosnál is erősebbnek látják a hatalmat.
Hisztérikus önsallerek
“A zsarnoknak mindig érdeke a saját hatalmát kicsit nagyobbnak mutatni, mint amekkora az valójában. Ha egy autokrata vezető azt kiabálja, hogy én autokrata vezető vagyok, és mi ezt felerősítjük azzal, hogy kiabálunk, hogy ez egy autokrata vezető, akkor csak hozzájárulunk a rendszerhez.”
Orbán Viktor a 2018-as miniszterelnöki eskütétele után fogalmazta meg nyilvánosan, hogy 2030-ig szeretné vezetni az országot - a jelzés szólhat azoknak is, akik alternatívát keresnének, hogy nem érdemes megkockáztatniuk az engedetlenséget; a hatalom tartós és stabil. De paradox módon az ellenzék Orbán-fóbiája is erősítheti a rendszert - hangsúlyozza a kutató: azzal, hogy folyamatosan diktátort kiáltanak, hozzájárulhatnak a leválthatatlanság és az “úgyis mindenki engedelmeskedik” mítoszához. “Ennek betonozó hatása van, kisvállalkozóktól a közigazgatásig nagyon sokan függnek az államtól, amit erősít az Orbántól való félelem. Ha mindig csak azt mondják, hogy itt nagy diktatúra van, attól nem merik jobban kirakni az ellenzéki újságot a pultra, vagy meghívni Alföldi Róbertet a helyi művelődési házba. Ha diktatúra van, akkor ahhoz ugye alkalmazkodni kell.”
A racionális számításoktól független folyamatos diktátorozás Janky szerint nem egy politikai cél elérésére jó, hanem a diktátorozók egyéni érdeke: a látványos tiltakozások hozhatnak ugyan népszerűséget például ellenzéki értelmiségi körökben, de “ha ez kimerül egy önfeláldozó élcsapat lázadásperformanszában, akkor az csak az ő státuszukat erősíti” - minél erősebb diktatúrát tudnak felmutatni, annál inkább. Így előfordulhat, hogy a tiltakozók valójában nem is érdekeltek egy autoriter rendszer megdöntésében.
Zsarnokra süketek
Ha a látványos lázadásnak nincs társadalmi esélye a sikerre, mert nem fogják elegendő számban követni, akkor - hangsúlyozza a játékelméleti kutató - sokkal racionálisabban járunk el, “ha úgy viselkedünk, mint az ember, aki a maffiózó fenyegetőzésére süketnek tetteti magát.”
Hogy ezt hogy kell csinálni? Janky a rendszerváltás előtti ellenzék, Lech Walesa és a lengyel Szolidaritás taktikáját hozza fel, akik tudatosították, hogy úgysem lehet mindenki mellé rendőrt állítani, nem kell beszarni. A diktatúra ellenére ragaszkodtak a gyakorlatban nem létező állampolgári jogaikhoz, úgy tettek, mintha azok valóságosak lennének. A lengyel ellenzék taktikáját importálta a kisebb hatókörű magyar demokratikus ellenzék és a korai Fidesz is (Orbán Viktor a szakdolgozatát éppen a lengyel ellenzéki mozgalmakból írta). Ez a “tegyünk úgy, mintha demokratikus szabályok szerint működne a társadalmunk” taktikája: bár a vezető azt jelzi, hogy a szabályok felett áll, ha az alattvalók erről nem tesznek tudomást, talán fenn tudják tartani a demokratikus rendet.
A hatalom nem a tényleges erőn vagy az egyéni félelmen alapul, hanem a hatalom mítoszának az erején. Ez azonban törékeny egyensúly: ha megtörik a hit abban, hogy mások hisznek a többiek engedelmeskedésében, a rendszer váratlan krízisbe kerülhet - mondja Janky.
“XX. századi fordulatok is mutatják, hogy kártyavárként omolhatnak össze rendszerek, mert pillanatok alatt olvadhat el ez a hit, ha megszakad az engedelmességi láncolat. Időnként egyetlen láncszem kiesése is elég.”
Az értelmes ellenállásra Janky a közelmúltból a Telex példáját, a médianyomásnak való engedés helyett a felállást hozza, valamint az SZFE-t - ezek a látványosabb esetek szerinte másoknak is megmutatták, hogy lehet alternatívája a hallgatásnak. Ha közhírré teszik, hogy a hatalom erőfitogtatásai hiteltelen jelzések, akkor van esély rá, hogy egyre kevesebb ember hiszi el, hogy a hatalom kikezdhetetlen - hangsúlyozza. “Így önbeteljesítő jóslatként lehet megtörni az autokrata rendszerek hatalmát.”
- adminisztrator
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 42
- Csatlakozott: 2019.02.16. 11:28
Re: A fidesz intézményesített csalásai és a többi...
Szerző: adminisztrator » 2021.02.19. 16:36
Ki ígérte meg?
https://www.facebook.com/permalink.php? ... 7077948365
Szerző: Varga Mihály /Töprengő/ "Népbíróság által elítélve! ("Gondolkodjunk, Béláim! (Legényanya c. filmből lopva)
Melyik párt ígérte meg, hogy megvédi a nyugdíjakat?
Melyik párt vette el a nyugdíj megtakarításokat?
Ki ígérte meg, hogy egyéni folyószámlán írják jóvá?
Ma ki tagadja ezt le?
Ki üvöltötte, hogy ruszkik, haza?
Ki barátkozik Putyinnal?
Ki mondta, hogy csuhások, térdre, imához?
Ki vonja be az élet minden területébe az egyházat, támogatva a mi adónkból?
Ki szüntette meg az Alkotmányt?
Ki írta igényeihez igaítva az Alaptörvényt? Ki írta át újra és újra az általa kreált Alaptörvényt?
Ki szórt el milliókat az Alaptörvény asztalára, díszkiadásra?
Ki korlátozta az Alkotmánybíróság jogkörét?
Ki cserélte le az alkotmánybírákat saját híveire?
Ki nyugdíjazta a bírákat, hogy hűséges emberekkel töltse be a megürült helyeket?
Ki hoz akár naponta új törvényeket, ha érdekei úgy kívánják?
Ki vezette be a visszamenőleges törvénykezést?
Ki írta át a választási szabályokat érdekei szerint?
Ki szabta át a választási körzeteket, szintén érdekei szerint?
Ki írta át a sajtótörvényt?
Ki vezette be európa legmagasabb ÁFA-ját?
Ki nevezte ki köztársasági elnöknek azt az embert, akitől meg kellett vonni a diplomáját?
Ki nevezte ki aztán köztársasági elnöknek a kollégiumi szobatársát?
Ki központosította a közoktatást, elvéve minden jogot az iskoláktól?
Ki vette el az egyetemek autonómiáját?
Ki kampányolt a pénzünkből más országokban, hogy az ott élő magyarok rájuk szavazzanak?
Ki foglalt el minden pozíciót az iskolaigazgatói posztoktól a polgármesteri hivatalokon keresztül a főügyészi hivatalig?
Ki osztotta ki a híveinek a trafikokat?
Ki vette el tízezrektől a gazdálkodás lehetőségét, hogy az állami földeket a híveinek juttassa?
Ki csinált milliárdost Mészáros Lőrincből?
Ki hízlalja a Közgépet Uniós pénzekkel?
Ki osztotta ki a kaszinó koncessziót hűséges embereinek?
Ki tette pártfüggővé a művészeti életet, színházaktól a filmművészetig?
Ki dönt az Uniós pályázatok elosztásáról?
Ki igérte meg, hogy senkit nem hagy az út szélén?
Ki vonta meg, vagy csökkentette drasztikusan az ellátásokat?
Ki akarja megszüntetni az álláskeresési járadékot?
Ki nyújtott lehetőséget arra, hogy a tehetősek kedvező árfolyamon végtörleszthessenek, miközben a valóban rászoruló családok kilakoltatása folyamatos?
Ki gondolja úgy, hogy tényleges munkahelyek helyett közmunkára van szükség?
Ki vezette be a horrorisztikusan magas "nemtandíjat"?
Ki államosította a Takarékszövetkezeteket?
Ki ígérte azt, hogy olcsóbb államot hoz létre?
Kinek a kormányában van a legtöbb pályaalkalmatlan, végzettséggel nem rendelkező "szakember" magas fizetéssel, a mi adónkból?
Ki állít szobrokat minden tiltakozás ellenére?
Ki költött milliárdokat arra, hogy közterületeket nevezzen át, miközben sok út járhatatlan?
Ki gondolja úgy, hogy 16 éves korban megszünteti a tankötelezettséget, mert nincs szükség arra, hogy gyermekeink diplomát szerezzenek?
Kinek a regnálása alatt romlik az egészségügy helyzete?
Ki tehet arról, hogy menekülnek az országból az orvosok, ápolók?
Ki elől menekülnek külföldre a fiatal, nyelveket beszélő, szakmával, diplomával rendelkező fiatalok?
Ki tiltakozott a Déli Áramlat ellen, hazaárulónak minősítve azt a kormányt, amely tárgyalt erről?
Ki ragaszkodik most a Déli Áramlathoz?
Ki engedte szabadon a köztörvényes, gyilkosságért elítélt baltás gyilkost?
Ki fogadta az azeri elnököt?
Ki emelte meg a következő adókat és járulékokat: EVA, jövedéki adó, cégautóadó, környezetvédelmi termékdíj, egészségbiztosítási szolgáltatási járulék, munkavállalói nyugdíjjárulék?
Ki vezetett be új adókat: chipsadó, sárgacsekkadó, telefonadó, biztosítási adó, baleseti adó, közműadó, tranzakciós illeték, ágazati különadók, szociális adó?
Ki hangoztatja azt, hogy aki nem támogatja feltétel nélkül az esztelen politikáját, az nem magyar, az álcivil?
Kinek a regnálása alatt nőtt meg brutálisan a szegénységi küszöb alatt élők száma?
Ki hirdetett szabadságharcot a pálinkáért, akácért, miközben gyermekek százezrei éheznek napról napra?
Ki ígért egymillió új munkahelyet?
Ki mondta azt, hogy két hét alatt rendet rak az országban?
Ki zsarolta az embereket azzal, hogy csak abban az esetben jut forrásokhoz az önkormányzat, ha az általa támogatott polgármesterre szavaznak a választáson?
Ki irányítja a majdnem teljes médiát?
Ki befolyásolja a statisztikai adatokat?
Ki fordította az ország ellen szinte teljes európát?
Ki veszett össze Norvégiával?
Ki próbálja ellehetetleníteni a civil szervezeteket?
Ki okozott diplomáciai botrányt az USA-val?
Ki hazudozik a kitiltási üggyel kapcsolatban?
Ki nem hajlandó vizsgálatokat kezdeni a korrupciós vádak miatt?
Ki próbálja hazug bolondnak beállítani azt, aki feljelentést tett, tényekkel alátámasztva?
Kivel nem hajlandó szóbaállni egyetlen jelentős ország kormánya sem?
Ki épít stadionokat, mert ez a hobbija?
Melyik párt tagjai, miniszterei és felelős vezetői nem mernek véleményt alkotni semmiről?
Kik menekülnek a sajtó elől?
Melyik kormánynál fordul az elő, hogy egyszemélyi döntések születnek?
Kire vetül mindent átszövő korrupció vádja?
Ki próbálja az internetet is befolyása alá vonni, akár adóztatás útján?
Melyik párt készít Kubatov-listát?
Ki tartja félelemben a közalkalmazottakat, amennyiben nem értenek egyet a kormány politikájával?
Ki vezette be a különadókat, mondván: nem terhelik az emberekre?
Ki züllesztette bábszínházzá a parlament munkáját?
Ki nem egyeztet szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel, tanácsadókkal lényeges döntések előtt?
Ki nyom át a parlamenten 24 óra alatt egy törvényjavaslatot?
Ki kötött titkos paktumot Putyinnal a paksi bővítésről?
Ki írta át a Munka Törvénykönyvét?
Ki foglalta el az Állami Számvevőszéket, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Nemzeti bankot, az összes minisztériumot?
Ki felelős azért, hogy az ország versenyképessége rohamosan csökken, beruházás saját erőből 7% körül mozog, családok mennek tönkre, válnak hajléktalanná, milliószámra sodródnak nyomorba embertársaink, a tényleges munkahelyek száma nem növekszik, sokan minden ellátás nélkül vegetálnak, az oktatás színvonala romlik, tömegével menekülnek külföldre fiataljaink?
Ki felelős azért, hogy a demokratikus alapjogok csorbultak, hogy emberek félnek ebben az országban?
Ki felelős azért, hogy néhány ezer ember mértéktelenül gazdagszik, miközben mások tömegével válnak földönfutóvá?
Ki tehet arról, hogy a politika beszivárgott az iskolákba, az egyház beszivárgott a politikába?
Ki a felelős azért, hogy az utcára kell vinni a politikát?"
2021.02.19.
https://www.facebook.com/permalink.php? ... 7077948365
Szerző: Varga Mihály /Töprengő/ "Népbíróság által elítélve! ("Gondolkodjunk, Béláim! (Legényanya c. filmből lopva)
Melyik párt ígérte meg, hogy megvédi a nyugdíjakat?
Melyik párt vette el a nyugdíj megtakarításokat?
Ki ígérte meg, hogy egyéni folyószámlán írják jóvá?
Ma ki tagadja ezt le?
Ki üvöltötte, hogy ruszkik, haza?
Ki barátkozik Putyinnal?
Ki mondta, hogy csuhások, térdre, imához?
Ki vonja be az élet minden területébe az egyházat, támogatva a mi adónkból?
Ki szüntette meg az Alkotmányt?
Ki írta igényeihez igaítva az Alaptörvényt? Ki írta át újra és újra az általa kreált Alaptörvényt?
Ki szórt el milliókat az Alaptörvény asztalára, díszkiadásra?
Ki korlátozta az Alkotmánybíróság jogkörét?
Ki cserélte le az alkotmánybírákat saját híveire?
Ki nyugdíjazta a bírákat, hogy hűséges emberekkel töltse be a megürült helyeket?
Ki hoz akár naponta új törvényeket, ha érdekei úgy kívánják?
Ki vezette be a visszamenőleges törvénykezést?
Ki írta át a választási szabályokat érdekei szerint?
Ki szabta át a választási körzeteket, szintén érdekei szerint?
Ki írta át a sajtótörvényt?
Ki vezette be európa legmagasabb ÁFA-ját?
Ki nevezte ki köztársasági elnöknek azt az embert, akitől meg kellett vonni a diplomáját?
Ki nevezte ki aztán köztársasági elnöknek a kollégiumi szobatársát?
Ki központosította a közoktatást, elvéve minden jogot az iskoláktól?
Ki vette el az egyetemek autonómiáját?
Ki kampányolt a pénzünkből más országokban, hogy az ott élő magyarok rájuk szavazzanak?
Ki foglalt el minden pozíciót az iskolaigazgatói posztoktól a polgármesteri hivatalokon keresztül a főügyészi hivatalig?
Ki osztotta ki a híveinek a trafikokat?
Ki vette el tízezrektől a gazdálkodás lehetőségét, hogy az állami földeket a híveinek juttassa?
Ki csinált milliárdost Mészáros Lőrincből?
Ki hízlalja a Közgépet Uniós pénzekkel?
Ki osztotta ki a kaszinó koncessziót hűséges embereinek?
Ki tette pártfüggővé a művészeti életet, színházaktól a filmművészetig?
Ki dönt az Uniós pályázatok elosztásáról?
Ki igérte meg, hogy senkit nem hagy az út szélén?
Ki vonta meg, vagy csökkentette drasztikusan az ellátásokat?
Ki akarja megszüntetni az álláskeresési járadékot?
Ki nyújtott lehetőséget arra, hogy a tehetősek kedvező árfolyamon végtörleszthessenek, miközben a valóban rászoruló családok kilakoltatása folyamatos?
Ki gondolja úgy, hogy tényleges munkahelyek helyett közmunkára van szükség?
Ki vezette be a horrorisztikusan magas "nemtandíjat"?
Ki államosította a Takarékszövetkezeteket?
Ki ígérte azt, hogy olcsóbb államot hoz létre?
Kinek a kormányában van a legtöbb pályaalkalmatlan, végzettséggel nem rendelkező "szakember" magas fizetéssel, a mi adónkból?
Ki állít szobrokat minden tiltakozás ellenére?
Ki költött milliárdokat arra, hogy közterületeket nevezzen át, miközben sok út járhatatlan?
Ki gondolja úgy, hogy 16 éves korban megszünteti a tankötelezettséget, mert nincs szükség arra, hogy gyermekeink diplomát szerezzenek?
Kinek a regnálása alatt romlik az egészségügy helyzete?
Ki tehet arról, hogy menekülnek az országból az orvosok, ápolók?
Ki elől menekülnek külföldre a fiatal, nyelveket beszélő, szakmával, diplomával rendelkező fiatalok?
Ki tiltakozott a Déli Áramlat ellen, hazaárulónak minősítve azt a kormányt, amely tárgyalt erről?
Ki ragaszkodik most a Déli Áramlathoz?
Ki engedte szabadon a köztörvényes, gyilkosságért elítélt baltás gyilkost?
Ki fogadta az azeri elnököt?
Ki emelte meg a következő adókat és járulékokat: EVA, jövedéki adó, cégautóadó, környezetvédelmi termékdíj, egészségbiztosítási szolgáltatási járulék, munkavállalói nyugdíjjárulék?
Ki vezetett be új adókat: chipsadó, sárgacsekkadó, telefonadó, biztosítási adó, baleseti adó, közműadó, tranzakciós illeték, ágazati különadók, szociális adó?
Ki hangoztatja azt, hogy aki nem támogatja feltétel nélkül az esztelen politikáját, az nem magyar, az álcivil?
Kinek a regnálása alatt nőtt meg brutálisan a szegénységi küszöb alatt élők száma?
Ki hirdetett szabadságharcot a pálinkáért, akácért, miközben gyermekek százezrei éheznek napról napra?
Ki ígért egymillió új munkahelyet?
Ki mondta azt, hogy két hét alatt rendet rak az országban?
Ki zsarolta az embereket azzal, hogy csak abban az esetben jut forrásokhoz az önkormányzat, ha az általa támogatott polgármesterre szavaznak a választáson?
Ki irányítja a majdnem teljes médiát?
Ki befolyásolja a statisztikai adatokat?
Ki fordította az ország ellen szinte teljes európát?
Ki veszett össze Norvégiával?
Ki próbálja ellehetetleníteni a civil szervezeteket?
Ki okozott diplomáciai botrányt az USA-val?
Ki hazudozik a kitiltási üggyel kapcsolatban?
Ki nem hajlandó vizsgálatokat kezdeni a korrupciós vádak miatt?
Ki próbálja hazug bolondnak beállítani azt, aki feljelentést tett, tényekkel alátámasztva?
Kivel nem hajlandó szóbaállni egyetlen jelentős ország kormánya sem?
Ki épít stadionokat, mert ez a hobbija?
Melyik párt tagjai, miniszterei és felelős vezetői nem mernek véleményt alkotni semmiről?
Kik menekülnek a sajtó elől?
Melyik kormánynál fordul az elő, hogy egyszemélyi döntések születnek?
Kire vetül mindent átszövő korrupció vádja?
Ki próbálja az internetet is befolyása alá vonni, akár adóztatás útján?
Melyik párt készít Kubatov-listát?
Ki tartja félelemben a közalkalmazottakat, amennyiben nem értenek egyet a kormány politikájával?
Ki vezette be a különadókat, mondván: nem terhelik az emberekre?
Ki züllesztette bábszínházzá a parlament munkáját?
Ki nem egyeztet szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel, tanácsadókkal lényeges döntések előtt?
Ki nyom át a parlamenten 24 óra alatt egy törvényjavaslatot?
Ki kötött titkos paktumot Putyinnal a paksi bővítésről?
Ki írta át a Munka Törvénykönyvét?
Ki foglalta el az Állami Számvevőszéket, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Nemzeti bankot, az összes minisztériumot?
Ki felelős azért, hogy az ország versenyképessége rohamosan csökken, beruházás saját erőből 7% körül mozog, családok mennek tönkre, válnak hajléktalanná, milliószámra sodródnak nyomorba embertársaink, a tényleges munkahelyek száma nem növekszik, sokan minden ellátás nélkül vegetálnak, az oktatás színvonala romlik, tömegével menekülnek külföldre fiataljaink?
Ki felelős azért, hogy a demokratikus alapjogok csorbultak, hogy emberek félnek ebben az országban?
Ki felelős azért, hogy néhány ezer ember mértéktelenül gazdagszik, miközben mások tömegével válnak földönfutóvá?
Ki tehet arról, hogy a politika beszivárgott az iskolákba, az egyház beszivárgott a politikába?
Ki a felelős azért, hogy az utcára kell vinni a politikát?"
2021.02.19.
- adminisztrator
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 42
- Csatlakozott: 2019.02.16. 11:28
Re: A fidesz intézményesített csalásai és a többi...
Szerző: adminisztrator » 2021.02.21. 08:01
Barna Nagy
tlgSponscig1 oróehde. ·
MINDEN ALJAS HAZUGSÁGRA FÉNYDERÜL !
Rogán bevallotta, hogy 20 ezer lehetséges terroristát hozott Európába a Fidesz !
2021 febr 20.
Meg azt is, hogy fogalma sincs, hogy ezek az emberek most merre vannak és mit csinálnak.
rogan_meghallgatas.jpg
A letelepedési kötvényről is beszélt Rogán Antal propagandaminiszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságának hétfő délelőtti meghallgatásán. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a védjegyévé vált, faarccal előadott, automatikus válaszokkal a szokásos mantrát mondta fel:
a kötvény gazdasági siker;
személy szerint semmi köze a letelepedési kötvényeket forgalmazó offshore cégekhez;
nem tárgyalt az orosz törvényhozás a Duma képviselőjével a kötvényekről, mert „nem tartotta a legjobb szórakozásnak, ezért hanyagolta”;
tudomása szerint egyetlen ember sem telepedett le Magyarországon, aki a kötvény megvásárlásával letelepedési engedélyhez jutott.
Mindez azért is érdekes, mert korábban a B1 blog is megírta: összesen 19 885 külföldi állampolgár vett ilyen kötvényt. Az állam pedig mintegy 20 milliárd forintot bukott a kötvényhitelek kamatain. (Viszonyításképpen, a kvóta szerint 1300 menekültet kellett volna befogadnunk, emiatt balhézik és kampányol a Fidesz évek óta és ezzel ijesztgeti a hiszékeny embereket a félelempropaganda keretében.)
Ha kicsit visszanézünk az időben, Rogán a 2016-os karácsony előtt, a bukott népszavazási kampányban adott egy interjút a Magyar Hírlapnak, ahol ilyeneket mondott:
„Valójában a népszavazáson igennel szavaznának, elvennék az ország döntési jogát afölött, hogy kikkel éljünk együtt hazánkban.”
„… minden magyar településre jutna belőlük (a migránsokból), ha bevezetnék a kötelező betelepítést.”
„az európai emberek karácsonyfája alá meglepetésként néhány migráns is érkezhet.”
Rogán akkor kijelentette: csak azok nem beszélnek a bevándorlás és a terrorveszély kapcsolatáról akik a politikai korrektségnek rendelik alá nyilatkozataikat.
„Mi viszont azt mondjuk, hogy őszintén kell beszélni a migráció következményeiről. Nyugat-Európában már a hetvenes években megkezdődött a folyamat, mára kiderült, hogy sikertelen volt.
Megnőtt a terrorveszély, no-go zónák, tehát a bevándorlók által tömbben lakott városrészek alakultak ki, a közbiztonság is romlott.”
Rogán úgy látja, ha ez így megy tovább, Európa hamarosan háborút fog vívni a terroristákkal, egyre több lehet a terrorakció, mert a migránsokkal sok potenciális terrorista is érkezett. Helyesnek tartja, hogy a magyar rendőrség vezetői nyugtatják az embereket,
„de szembe kell néznünk azzal, hogy nálunk is bármikor lehet valamilyen terrorcselekmény. Brüsszel a korlátlan, ellenőrizetlen bevándorlás támogatásával, majd a kötelező szétosztási kvótával egyszerre ránk terhelte a terrorveszély lehetőségét.”
A Fidesz nemcsak a kvótát ellenzi, hanem az unió egész bevándorláspolitikáját is. Azt szeretné, hogy ne jöjjön egy migráns se, erősítsék meg a külső határokat, akik illegálisan Európába jöttek, azokat vigyék el a kontinensen kívüli menekülttáborokba, amelyekben emberhez méltó körülményeket kell teremteni.
Ehhez képest Rogán gyakorlatilag a Parlamentben vallotta be, nyilvánosan, hogy
a Fidesz a kötvénybiznisszel engedett be ellenőrizetlenül 20 ezer embert az Európai Unióba.
Ha követjük és elhisszük Rogán és a kormány propagandáját, akkor ezzel az ellenőrizetlen bevándorlással megnőtt a terrorveszély az országban és Európában, azaz
Rogán a saját félelem-propagandáját hazudtolta meg a hétfői meghallgatásán.
Hiszen a Fidesz (és nem Brüsszel!) támogatta ezeknek az embereknek a korlátlan beutazását, letelepedését. Ahogy korábban megírtuk, a letelepedési kötvényt ugyanis boldog-boldogtalannak árusították; aki ki tudott pengetni egy kis pénzt, azt ellenőrizetlenül engedték be az EU-ba. Rogán azt is beismerte, hogy nem tudni, hogy ezek az emberek hol vannak és mit csinálnak.
2021.02.21.
https://www.facebook.com/barna.nagy.566 ... 6211659215
tlgSponscig1 oróehde. ·
MINDEN ALJAS HAZUGSÁGRA FÉNYDERÜL !
Rogán bevallotta, hogy 20 ezer lehetséges terroristát hozott Európába a Fidesz !
2021 febr 20.
Meg azt is, hogy fogalma sincs, hogy ezek az emberek most merre vannak és mit csinálnak.
rogan_meghallgatas.jpg
A letelepedési kötvényről is beszélt Rogán Antal propagandaminiszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságának hétfő délelőtti meghallgatásán. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a védjegyévé vált, faarccal előadott, automatikus válaszokkal a szokásos mantrát mondta fel:
a kötvény gazdasági siker;
személy szerint semmi köze a letelepedési kötvényeket forgalmazó offshore cégekhez;
nem tárgyalt az orosz törvényhozás a Duma képviselőjével a kötvényekről, mert „nem tartotta a legjobb szórakozásnak, ezért hanyagolta”;
tudomása szerint egyetlen ember sem telepedett le Magyarországon, aki a kötvény megvásárlásával letelepedési engedélyhez jutott.
Mindez azért is érdekes, mert korábban a B1 blog is megírta: összesen 19 885 külföldi állampolgár vett ilyen kötvényt. Az állam pedig mintegy 20 milliárd forintot bukott a kötvényhitelek kamatain. (Viszonyításképpen, a kvóta szerint 1300 menekültet kellett volna befogadnunk, emiatt balhézik és kampányol a Fidesz évek óta és ezzel ijesztgeti a hiszékeny embereket a félelempropaganda keretében.)
Ha kicsit visszanézünk az időben, Rogán a 2016-os karácsony előtt, a bukott népszavazási kampányban adott egy interjút a Magyar Hírlapnak, ahol ilyeneket mondott:
„Valójában a népszavazáson igennel szavaznának, elvennék az ország döntési jogát afölött, hogy kikkel éljünk együtt hazánkban.”
„… minden magyar településre jutna belőlük (a migránsokból), ha bevezetnék a kötelező betelepítést.”
„az európai emberek karácsonyfája alá meglepetésként néhány migráns is érkezhet.”
Rogán akkor kijelentette: csak azok nem beszélnek a bevándorlás és a terrorveszély kapcsolatáról akik a politikai korrektségnek rendelik alá nyilatkozataikat.
„Mi viszont azt mondjuk, hogy őszintén kell beszélni a migráció következményeiről. Nyugat-Európában már a hetvenes években megkezdődött a folyamat, mára kiderült, hogy sikertelen volt.
Megnőtt a terrorveszély, no-go zónák, tehát a bevándorlók által tömbben lakott városrészek alakultak ki, a közbiztonság is romlott.”
Rogán úgy látja, ha ez így megy tovább, Európa hamarosan háborút fog vívni a terroristákkal, egyre több lehet a terrorakció, mert a migránsokkal sok potenciális terrorista is érkezett. Helyesnek tartja, hogy a magyar rendőrség vezetői nyugtatják az embereket,
„de szembe kell néznünk azzal, hogy nálunk is bármikor lehet valamilyen terrorcselekmény. Brüsszel a korlátlan, ellenőrizetlen bevándorlás támogatásával, majd a kötelező szétosztási kvótával egyszerre ránk terhelte a terrorveszély lehetőségét.”
A Fidesz nemcsak a kvótát ellenzi, hanem az unió egész bevándorláspolitikáját is. Azt szeretné, hogy ne jöjjön egy migráns se, erősítsék meg a külső határokat, akik illegálisan Európába jöttek, azokat vigyék el a kontinensen kívüli menekülttáborokba, amelyekben emberhez méltó körülményeket kell teremteni.
Ehhez képest Rogán gyakorlatilag a Parlamentben vallotta be, nyilvánosan, hogy
a Fidesz a kötvénybiznisszel engedett be ellenőrizetlenül 20 ezer embert az Európai Unióba.
Ha követjük és elhisszük Rogán és a kormány propagandáját, akkor ezzel az ellenőrizetlen bevándorlással megnőtt a terrorveszély az országban és Európában, azaz
Rogán a saját félelem-propagandáját hazudtolta meg a hétfői meghallgatásán.
Hiszen a Fidesz (és nem Brüsszel!) támogatta ezeknek az embereknek a korlátlan beutazását, letelepedését. Ahogy korábban megírtuk, a letelepedési kötvényt ugyanis boldog-boldogtalannak árusították; aki ki tudott pengetni egy kis pénzt, azt ellenőrizetlenül engedték be az EU-ba. Rogán azt is beismerte, hogy nem tudni, hogy ezek az emberek hol vannak és mit csinálnak.
2021.02.21.
https://www.facebook.com/barna.nagy.566 ... 6211659215
- adminisztrator
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 42
- Csatlakozott: 2019.02.16. 11:28
Re: A fidesz intézményesített csalásai és a többi...
Szerző: adminisztrator » 2021.03.26. 11:46
https://olkt.net/orbanek-kifosztottak-a ... -penzeket/
2021 jan 28.
Orbánék kifosztották az államkasszát, ellopták a magánnyugdíjakat és ellopták az uniós pénzeket!
A Mentelmi Bizottság elutasított egy, a miniszterelnökkel szemben kezdeményzetett vagyonnyilatkozati eljárást arra hivatkozva, hogy az nyilvánvalóan alaptalan.
Nos, ami az alaptalan mivoltát illeti, álljon itt egy röpke levezetés róla.
A korábbi, Orbán Viktor vagyonnyilatkozataiból nyomon ugyancsak nem követhető vagyonosodás után 2006-2009 között az Orbán-család újabb, szintén nehezen magyarázható vagyongyarapodására került sor. 2010 óta pedig, bár felesége vagyonnyilatkozatát korábbi szokásával ellentétben már nem hozza nyilvánosságra, oknyomozó újságírók soha nem cáfolt hírei, illetve nyilvánosságra került információk további, a bevallott és nyilvántartott legális jövedelmük által nem fedezett kiadásokról, illetve további, a nyilatkozatban föl nem tüntetett vagyongyarapodásra utaló jelekről szólnak.
2001-2002
2001. áprilisában tett vagyonnyilatkozatuk szerint Orbán Viktor és felesége 7.980.000 forint (és némi valuta-) megtakarítással rendelkezett. 2002. júniusában eladták a Haris közi lakást 63 millió forintért, és fölvettek 20 millió bankkölcsönt. Ez összesen mintegy 91 millió forint. Ugyanakkor 2001. augusztus 29-én a Szárhegy Dűlő kft. négy tagja (köztük Lévai Anikó) fejenként 150 ezer forintért megvásárolja ötödik üzlettársuk tulajdonrészét, és ugyanaznap fejenként 10 millió forinttal meg is emelik a kft törzstőkéjét, amit minden tagnak be kellett fizetnie. Szeptemberben Orbánék 2,5 millióért vesznek egy telket Felcsúton, októberben 54 hektár termőföldet 6 millióért, ugyanott, decemberben 3 hektár szőlőt 1,5 millióért Sárazsadányban, 2002. májusában pedig megveszik a Cinege úti villát 75 millióért. Az összesen 85 millióért vásárolt ingatlanok után fizetendő illeték is kitesz legalább egymilliót. És Orbánék 2002. június 14-én tett vagyonnyilatkozatuk szerint 10 millió forint megtakarítással rendelkeznek – mindez együtt valamivel több, mint 106 millió forint. 2001 áprilisa és 2002 júniusa között tehát 15 millió forintnyi vagyongyarapodásnak (minthogy Lévai Anikó nem volt állásban, és a Szárhegy Dűlő kft-ből jövedelme sem volt) nincs más forrása, mint Orbán Viktor miniszterelnöki illetménye és az akkori szabályok szerint a kormánytisztséget is betöltő képviselőnek járó fél tiszteletdíj. Ez akkoriban együttesen sem érte el a havi 800 ezer forintot, ami az adók és járulékok levonása után, a családi pótlékot és a gyerekek utáni adókedvezményt is beleszámítva sem érte el a hatszázezer forintot – miközben legalább havi 1 milliót kellett volna megtakarítaniuk, és közben élniük is kellett valamiből.
2.) 2002-2005
2002 júniusában Orbánék vagyonnyilatkozatában 10 milliós megtakarítás szerepel. Hozzáadva ehhez a vagyonnyilatkozatban feltüntetett bevételek (még 5 hónapon át járó miniszterelnöki illetmény, képviselői, és 2003 elejétől pártelnöki tiszteletdíj, a „Történelem Fő utcáján” c. kötet utáni honorárium) nettó összegét, az adómentes képviselői költségtérítést, a fölvett újabb 5 milliós hitelt és azt a 10,75 milliót, amennyiért Lévai Anikótól üzlettársai 2005 januárjában megvették a kft-beli tulajdonrészt, azt kapjuk, hogy az Orbán-család e három és fél év alatt mintegy 70 millió forinttal gazdálkodhatott. Ebből kellett a hat- (2004-től már hét-) tagú családot eltartani (fejenként és naponta csak ezer forinttal számolva 8-9 millió), fizetni a 20 milliós jelzáloghitel törlesztő részleteit (a három év alatt kb. 7 millió), piaci áron lakást bérelni másfél évig, amíg a Cinege úti villa átépítése folyt (legalább 2 millió) és 2004 elejétől fenntartani a Cinege úti villát (kb. 3 millió). A felcsúti parasztház építési költségét a Népszava szakértője 30 millióra becsülte, de ha Orbán sokkal visszafogottabb, 17 milliós költségről szóló nyilatkozatát vesszük alapul, a Cinege úti villa felújítására akkor is legföljebb 33 millió maradt.
A Népszabadság 2005. december 16-án tette közzé „Teljes átépítés az Orbán-villában” című cikkét (http://nol.hu/archivum/archiv-387786-200312). Az oknyomozó újságíró a kivitelezőktől szerzett információk alapján azt állította, hogy a Cinege utcai villa átépítése során, ellentétben az Orbán Viktor vagyonnyilatkozatában közöltekkel, mintegy 400 négyzetméter hasznos területű épület jött létre, ebből 290 négyzetméter szolgál lakhatás céljára: 120-120 négyzetméter a földszinten és az első emeleten, és 50 a tetőtérben. A lap információi szerint a munkálatok felölelték az alapozás bővítését, a falak szigetelését, a válaszfalak áthelyezését, az összes nyílászáró cseréjét, a régi lépcső elbontását és új megépítését, a tető teljes cseréjét, az új padlóburkolatok lefektetését, a gépészet, a fűtés korszerűsítését valamint a festés-mázolást. A megkérdezett szakértők e munkálatok költségét piaci áron mintegy 80-100 millió forintra becsülték. A lap információit Orbán Viktor soha nem cáfolta, a laptól helyreigazítást sem kért. Fentiekkel összevetve pedig ez azt jelenti, hogy a 2002-2005 időszakban a képviselő úr legalább 45 milliónyi vagyon eredetéről nem tud számot adni.
3.) 2006-2009
Orbánék 2006-ban benyújtott vagyonnyilatkozata szerint az év elején 2,6 millió forint megtakarításuk volt. Pártelnökként Orbán Viktor 2006-2007-ben havi 723 ezer, 2008-2009-ben havi 402 ezer forintot keresett, képviselői tiszteletdíja 2006-2007-ben havi 220800, 2008-2009-ben havi 231900 forint volt. Bruttó keresete tehát 2006-tól 2009 márciusáig, 32 millió forint volt. Ehhez hozzászámítva a könyvkiadásból származó bevételét (2007-ben 12 millió, 2008-ban 4,2 millió), valamint a Lévai Anikó szakácskönyvéért kapott 10 milliót is, a család bruttó jövedelme mintegy 58 millió forint volt, adókkal, járulékokkal, a családi adókedvezményt és pótlékot is beleszámítva, hozzávetőleg nettó 40 millió. Adómentes költségtérítésként Orbánnak 2006-07 –ben havi 154.560, 2008-09-ben 162.330 forint járt, ez további 6 millió. Lévai Anikó 20,5 hektárnyi felcsúti szántója után (7 hektárnyit csak 2009 márciusában vásárolt hozzá) évenként és hektáronként 25 ezer, 16,5 hektárnyi legelője után 12 ezer forint bérleti díjat számítva további 2,7 millió jövedelem adódik. (A földek után járó területalapú állami és uniós támogatást vagyonnyilatkozata szerint nem Lévai Anikó vette föl, hanem azok, akik e földeket művelték.) Ez eddig mintegy 49 millió forint.
Lévai Anikónak a mondott időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozatai közül csak a 2006 és 2010 elején leadottak hozzáférhetőek. Ezek szerint Lévai Anikónak 2006 elején még tulajdonában volt egy 69.649 m2 területű szőlő 7/10 része, továbbá egy 1824 és egy 3966 m2 területű szőlő, Tokajhegyalján, Sárazsadányban, ezeket azonban 2009-ben eladta Kékessy Dezsőnek. A vételár ugyan nem ismert, 2005 végén azonban az Orbán-család vagyonosodását vizsgáló bizottság megrendelésére készült szakértői értékbecslés a teljes terület értékét 17 millióra tette, így a Lévai Anikó tulajdonában lévő terület akkori értéke mintegy 12 millió forint lehetett. A következő két évben a termőföld ára természetesen emelkedett, számoljunk tehát az eladáskori piaci értékre 18 millió forintot. Mindent összevéve tehát Orbánék a mondott időszakban 67 millió forintból gazdálkodhattak
A vagyonnyilatkozatok szerint Orbán Viktor 2006. december 30-án Felcsúton összesen 5035 négyzetméter belterületi földet vásárolt, amelyet később 50 évre ingyenes használatra engedett át a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak. A 2006. évi felcsúti telekárakat figyelembe véve a terület piaci értéke legalább 5 millió forint. 2007 június 22-én Lévai Anikó 1,8 hektárnyi szántót vásárol Felcsúton, ennek az akkori földárak alapján becsülhető értéke 700 ezer forint. 2008. augusztus 13 megvesz egy 91 négyzetméteres, kertes társasházi lakást a Gellért-hegy oldalában (ebben férjhez menéséig a házaspár legidősebb lánya, Ráhel lakott), aminek a legnyomottabb lakásárak mellett sem lehet a piaci értéke kevesebb 45 milliónál. Végül ugyancsak Lévai vesz 2009 március 26-án egy 7,3 hektáros felcsúti szántót, az akkori felcsúti földárakat szem előtt tartva minimálisan 4,8 millió forint értékben. A házaspár tehát a mondott időszakban 67 millió forint rendelkezésére álló pénzből 55 millió forint értékű ingatlant vásárolt, megtakarított továbbá 869 ezer forintot és 6.620 ezer forint értékű valutát, maradt tehát 4,5 millió forintjuk. Ha a 25 milliós, korábban fölvett jelzáloghitelek havi törlesztő részleteire csak 120 ezer forintot számítunk, a maradék 4,5 millió már ennek fizetésére sem lehetett elegendő. A Cinege utcai és a felcsúti ház rezsijét és négy gyerek (az ötödik ekkor már nagykorú) nevelésének költségeit ekkor még számításba sem vettük.
Különösen problematikus mindez, ha nem csak a bevételek és kiadások összegét nézzük, hanem a cash-flowt is. A nagy értékű ingatlanokat egy kivételével a 2009-es évet megelőzően vásárolják, a sárazsadányi földek eladására viszont csak 2009-ben kerül sor, így az ebből származó, 18 milliósra becsült bevétel is csak ekkor folyik be, miközben kölcsönnek, hitelfelvételnek nyoma sincs.
4.) A séma
A sárazsadányi terület értékesítése viszont fölvet egy újabb kérdést. Az Orbán család vagyonosodásának egyes lépései ugyanis többnyire egyazon sémát követték. Orbánék feltűnően olcsón vásároltak és ugyanazt később igen jó áron adták el. Mind az olcsó vásárláshoz, mind pedig a magas áron történő értékesítéshez különböző szívességeket vették igénybe, e szívességeket pedig Orbán – hivatali befolyását fölhasználva – állami forrásokból busásan viszonozta.
Sárazsadány
Lévai Anikó a tulajdonában álló sárazsadányi földek nagy részét 1997-ben vásárolta a dr. Palcsó Mihály polgármester képviselte helyi önkormányzattól, 100 ezer forintért, azaz aranykoronánként 589 forintért. (Összehasonlításul: négy évvel később ugyancsak Sárazsadányban vett mintegy 3 hektár földet, aranykoronánként 66254 forintért, azaz 112-szeres áron.) A földet ilyen olcsón eladó sárazsadányi önkormányzat aztán 2000-ben 12 milliós állami támogatáshoz jut a szőlőhegyre vezető szilárd burkolatú út megépítéséhez, a település határában gát épül a Bodrogon, és a kétszáz egynéhány lelkes falu 6 milliós informatikai támogatást is kap.
A Szárhegy Dűlő kft., amelynek Lévai Anikó is tagja volt, művelte, gondozta és betelepítette szőlővel a százezer forintért vásárolt zsadányi földterületet, ami ennek eredményeként jelentősen fölértékelődött, olyannyira, hogy a nyolc évvel későbbi értékbecslés már 12 millióra tette az értékét. Ez az értéknövekedés nyilván tükröződött később az eladási árban, ahogy azzal a fentiekben számoltunk is. Az értéknövekedés azonban Orbánéknak egy fillérjébe sem került, hiszen Lévai Anikó nyolc év alatt 10.750.000 forintot fektetett be a kft-be, és 2005 januárjában, amikor kilépett, ugyanannyit vett ki onnan. A kft értéknövekedést eredményező tevékenységét részint az állam finanszírozta a szőlőtelepítésre, illetve meliorációra nyújtott támogatásokkal, részint pedig a kft. többi három tagja, Kékessy Dezső, Madarász László és Szász Attila, akik befizetéseikkel fedezték a kft veszteségeit.
A zsadányi szőlő felértékelődéséért pénzt és munkát nem sajnáló kft-tagoknak azonban később nem lehetett okuk panaszra. Szász Attila különféle állami cégek fb-tagjaként, illetve állami felügyeletű cégek és intézmények jogi képviselőjeként csak 2000-2001-ben 50 millió körüli összeget vett föl. Madarász a Postabank elnöke lett, és cégei 90 milliós állami támogatásban részesültek, Kékessy pedig párizsi nagykövet lett, míg különféle cégei közel 150 milliós támogatást kapnak az Orbán-kormánytól.
b.) A Haris közi lakás
Az Orbán-házaspár a Budapest, IX., Mester u 33-35 alatti, két szoba komfortos önkormányzati bérlakást 1991-ben cserélte el az V. kerület Haris köz 4. I. emeleti 4. sz alatti 135 m2-es, 4 szobás, komfortos önkormányzati bérlakásra, amelynek bérlőkijelölési joga a kerületi önkormányzattól a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalathoz került. A lakáscsere jóváhagyásáról szóló határozat, amelyet 1991. december 19-én adott ki a Főpolgármesteri Hivatal Igazgatási és Hatósági Ügyosztály Lakáscsere csoportja, a lakást 3,5 szobásként említi, de a lakás értékesítéséhez 1994-ben készült felmérés szerint a legkisebb szoba alapterülete 12,07 m2, azaz ennek alapterülete is meghaladta a „félszoba” felső határát jelentő 12 m2–t. 4. Az akkor érvényes rendelkezések szerint a házaspár egy gyermekkel, továbbá a határozat szerint velük együtt költöző Lévai Istvánné családtaggal együtt is legfeljebb 3 szobás lakásra lett volna jogosult. Akár 3,5, akár 4 szobás tehát a lakás, a csere jóváhagyásával a Főpolgármesteri Hivatal illetékese jogosulatlan előnyben részesítette Orbán Viktort és családját, akik azt elfogadták. Megjegyzendő egyébként, hogy 1991-ben három, 1992-ben pedig mindössze egy 125 m2-t meghaladó alapterületű lakás bérbeadására került sor Budapesten.
Az V. kerületi önkormányzat a lakást az átadás előtt felújíttatta. Az 1992. január 8-án felvett átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint cserélik a 14 m2-es előszoba, és az előszobába nyíló 20 m2-es szoba parkettáját, valamint a fürdőszoba, a WC és a konyha hideg burkolatát, a víz- és csatorna alap- és nyomó-, illetve ejtővezetékét, a falakon és a nyílászárókon pedig elvégzik a karbantartási feladatokat. Rögzítik ezen kívül, hogy „a bérlő a korszerűsítési munkákra vonatkozó kérelmét…cirkó…napjáig a bérbeadó felé beadja”. Egy 2002-ben közzétett hirdetés jól beazonosíthatóan ezt a lakást kínálja eladásra, illetve bérbevételre, eszerint a lakásban cirkó fűtés van. Tekintettel arra, hogy Orbán Viktor saját vagyonáról tett nyilatkozata szerint a tulajdonba vételt követően a lakásban jelentősebb összegű beruházást nem hajtottak végre, a kérelmet nyilvánvalóan nem csak benyújtották, hanem el is fogadták. A jegyzőkönyv szerint ezen kívül „a bérlő tartozik a munkákat elvégezni, ide értve a bérbeadó által vállalt munkákat is, melynek ellenértékét számla alapján egy összegben megtéríti. A munkák megkezdése előtt kérünk árajánlatot jóváhagyás céljából az V/4. kirendeltségnek benyújtani szíveskedjék.” A szerződés szerint elvégzett munkálatok ellenértéke meghaladta az 1 millió forintot.
A lakást Orbán Viktor és felesége az 1994. március 8-án kelt adásvételi szerződés szerint – a ház többi lakójához hasonlóan, az akkor érvényes jogszabályok kínálta kedvezmények felhasználásával – 563.760 Ft-ért megvásárolta az V. kerületi Önkormányzattól. Ebben az esetben tehát nem az alacsony áron történő vásárláshoz kellett „szívességet” igénybe venni, mert az a törvény erejénél fogva minden bérlőnek járt, hanem ahhoz, hogy Orbánék jogosulatlanul a bérlő pozíciójába kerüljenek, éspedig az eredeti állapothoz képest jelentősen „följavított” lakásban, és így megnyíljék számukra a vételi jog. Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban az SZDSZ kisebbségben, a Fidesz külső támogatására támaszkodva kormányozta a fővárost, az említett „szívesség” ellenszolgáltatása nyilvánvalóan nem anyagi, hanem politikai természetű volt, így ahhoz állami forrást sem kellett igénybe venni.
Nem így az eladásnál. Orbán Viktor és felesége 2002-ben eladták a Haris közi lakásukat 63 millió Ft-ért. A vételár 1 m2-re vetítve 463.000 Ft. A 2002 tavaszi V. kerületi ingatlanárakról három egymástól független szakmai cég által készített elemzést összevetve a lakás reális piaci ára a legnagyvonalúbb becslés szerint sem lett volna akkoriban m2-enként 370 ezer forintnál több, ami 50 milliós vételárat jelentene. Az eladási ár ennél 13 millió forinttal volt magasabb, Orbán Viktor és felesége tehát a Haris közi lakást az akkori reális piaci árnál legalább 25 %-kal magasabb áron adta el. A vevő dr. Kékessy Dezsőnek, Orbán Viktor felesége üzlettársának közeli hozzátartozója volt, az adásvételt megelőző években dr. Kékessy Dezső különböző vállalkozásai jelentős összegű (100 millió Ft-ot jóval meghaladó) vissza nem térítendő állami támogatásban részesültek.
c.) Felcsút
Göndöcs Gábort, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság RT (HKG) vezérigazgatóját a Fidesz kormány szakmailag indokolatlanul és puccsszerűen váltotta le 1999. július 10-én. Helyére Bognár Sándort nevezték ki.
Bognár 2000. december 21-én magánemberként, de a Magyar Hírlap 2002-es riportsorozata szerint a HKG Rt-ben betöltött vezérigazgatói tisztségét felhasználva vásárolt Felcsúton egy csaknem 54 hektáros, 763 aranykorona értékű földterületet Nagyné Mohos Klára Ibolyától és testvérétől, Valádiné Mohos Mária Kamillától, 5,5 millió forintért. A vételár tehát 7208 Ft/AK volt, ami mintegy 10%-kal elmarad az akkori felcsúti átlagos, 8000 Ft/AK –s piaci értéktől. Ezt a területet aztán 2001. október 31-én eladta dr. Lévai Anikónak 6 millió Ft, hektáronként tehát alig több mint százezer forint vételárért. A felcsúti átlagos földárakat figyelembe véve e földek akkor már a vételár kétszeresét is megérték, sőt, Bognár a HKG Rt. nevében hektáronként 300 ezer forintos áron is tett akkoriban vételi ajánlatot a térség földtulajdonosainak a HKG Rt. területeivel határos szántókra (http://www.origo.hu/itthon/20020221stromanok.html). A kérdéses földterület megvásárlásával és Lévai Anikónak történt egy évvel későbbi továbbadásával viszont még az általa befektetett 5,5 millió forint jegybanki alapkamatát sem kereste meg. Lévai Anikó tehát egyrészt a Mohos nővérek szívessége révén jutott olcsón a földterülethez, akik idejekorán, a felcsúti földárak gyors emelkedését megelőzően, és még ebből a nyomott árból is engedve 10%-ot adták el a földet Bognárnak, másrészt Bognáré révén, aki lényegében az egy évvel korábbi vételáron adta azt tovább, tekintet nélkül az időközben bekövetkezett földár-emelkedésre.
Az Orbán-kormány előterjesztése alapján, a kormánypárti képviselők szavazataival az Országgyűlés 2001. december 11-én címzett támogatásként 2.716.650.000 Ft összeget ítélt meg Alcsútdoboz, Felcsút, Kajászó, Óbarok, Tabajd és Vál települések belterületi vízrendezésére. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság által kiadott vízjogi engedély szerint a támogatás szakmailag indokolatlan és túlméretezett volt. Ez az adott évben megszavazott legnagyobb összegű támogatás, mégpedig kirívóan alacsony, 10% önrész felmutatása mellett. A támogatással a hasonló célra azévben megszavazott teljes összeg mintegy 90%-át egyetlen, még Fejér megyén belül sem a legkritikusabb vízügyi helyzetben lévő kistérség kapta. A törvény által elutasított pályázatok benyújtói között ugyanakkor 9 „belvíz által erősen veszélyeztetett” és 21 „belvíz által közepesen veszélyeztetett” minősítésű település volt. Számos olyan település pályázatát is elutasították, mint pl. Abasár, Mátrakeresztes (Pásztó), Ostoros, Szikszó, ahol a következő években igen komoly károkat okozott a csapadék és a belvíz.
A beruházási tervek viszont előírták egy záportározó létesítését is. Az ennek céljára szolgáló területet a társult önkormányzatok 2001. december 11-én vásárolják meg Felcsút határában a két nővér egyikétől, Nagyné Mohos Klára Ibolyától. A három hektárt valamivel meghaladó, 84,47 AK értékű földterület vételára 10 millió Ft, azaz 118.385 Ft/AK. Ez az ár hétszerese az akkori felcsúti átlagos földárnak (16.000 Ft/AK) és tizenötszöröse annak a vételárnak (7.864 Ft/AK), amennyiért másfél hónappal korábban Lévai Anikó vásárolta meg Bognár Sándortól az eredetileg szintén Nagyné Mohos Klára Ibolyától és nővérétől származó földterületet. Feltűnő ugyanakkor, hogy a Mohos nővérek által 2000. december 21-én Bognár Sándornak és 2001. december 11-én az önkormányzati társulásnak eladott földek együttes értéke 847,47 AK, együttes vételára pedig 15,5 millió Ft, azaz a földekért a nővérek végül is aranykoronánként 18.290 forintot kapnak, ami mintegy 15%-kal haladja meg a 2001 végi átlagos felcsúti földárakat. A két nővér kárpótlása tehát az állami vagyon terhére megtörtént.
A közvetítő Bognár Sándor is az állami vagyon terhére kapja meg a jutalmát. A 12 állami gazdaság privatizációja keretében 2001. október 19-én Flier János igazgatósági taggal együtt két részvénytársaság közbeiktatásával meghatározó többségű tulajdonrészt szerezhetett a HKG Rt-ben. A tranzakcióhoz (amely a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata szerint súlyosan törvénysértő volt, ezért a KEHI feljelentést is tett) jelentős, rendkívül kedvezményes (húsz éves futamidejű, a tőketörlesztésre kétéves türelmi időt megállapító, fix, évi 3%-os kamatú) hitelt is nyújtott a MFB Rt.
A végrehajtott vízügyi beruházást követően a térségben a termőföld árak jelentősen megemelkedtek; 2005-ben mind Alcsútdobozon, mind Felcsúton az átlagos földárak 150% -kal voltak magasabbak, mint 2002-ben, ezalatt a megyei átlagár csak 84%-kal növekedett. Míg 2000-ig az alcsútdobozi és felcsúti átlagos földárak valamivel a megyei átlag alatt maradtak, és 2001-2003 között sem emelkedtek a megyei átlagnál sokkal gyorsabban, 2003-tól az emelkedés meglódult; 2005-re az átlagos földár Alcsútdobozon és Felcsúton több mint öt és félszerese, az egész megyében viszont csak 3.3 –szorosa volt a 2000. évi átlagárnak. A Lévai Anikó által 2001-ben hatmillióért vásárolt terület piaci értéke mára akár a 100 milliót is elérheti.
d.) A séma speciális változata – a visszamenőleges dinasztiaalapítás
Van egy olyan különleges eset, amikor a fent leírt sémának csak az egyik mozzanata érvényesül: a kiszemelt cégnek vagy személynek a politikai befolyás fölhasználásával, állami eszközökkel vagy állami nyomással történő előnyben részesítése, ez azonban nem valamely, a miniszterelnök anyagi helyzetét javító lépés viszonzásaként történik. Ez az eset, amelyet „visszamenőleges dinasztiaalapításnak” nevezhetünk, az, amikor a kedvezményezett Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja, vagy az ő valamelyik cége. Orbán Győző ugyanis nem köteles vagyonnyilatkozatot tenni, és kívánjunk bármilyen hosszú életet is neki, egyszer meg fog halni, amikor állami segédlettel fölhalmozott vagyonát gyermekei öröklik. Márpedig Orbán Viktor jelentős vagyongyarapodására, akár kormányon, akár ellenzékben kerül majd rá sor, igazán nem szólhat senki egy rossz szót sem, ha annak forrása édesapja hagyatékának megöröklése.
Megállapítható, hogy Orbán Viktor első kormányzása idején ezt a módszert is alkalmazta. A Dunaferr Rt. 1996-ban a Zarándok János vezette Mészkő és Dolomit Kft.-vel kötött ötéves szerződést dolomitszállításra. Alig nyolc hónappal az 1998-as kormányváltást követően aztán négy évre szóló megállapodás született a Dunaferr és az Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft. között havi hatezer tonnás mennyiség szállítására, mégpedig úgy, hogy Zarándok szerződését semmisnek nyilvánították. Egy évvel később az ÁPV Rt. a miniszterelnök személyes kezdeményezésére felülvizsgálta a Dunaferr Rt. vezetésének vagyonkezelési szerződését és menesztette a vezetést. A Dunaferr új vezetői aztán tovább növelték a Dolomit Kft. részesedését a dolomitrendelésekből, 2002 elejére pedig Zarándok cégét teljesen kiszorították a Dunaferr piacáról, a dolomitszállítás joga teljes egészében az Orbán Győző tulajdonában levő Dolomit Kft.-hez került.
Az Orbán Győző konkurenciáját jelentő Zarándok-féle cég a Nemzeti Autópálya Rt. megrendelésére folyó autópálya-építkezésekre irányuló kőszállításokból is kimaradt, a miniszterelnök apjának tulajdonában álló Dolomit Kft. pedig a Mol Rt.-nél is megrendeléshez jutott. A politikai befolyás érvényesülése mindkét esetben nyilvánvaló.
A Népszava c. lapnak a kivitelező Viadom Rt. egyik vezetőjétől származó és azóta sem cáfolt értesülése szerint a c.) pontban említett, Alcsútdoboz és környékén végrehajtott vízügyi beruházáshoz is az Orbán Viktor édesapjának többségi tulajdonában lévő Dolomit kft. szállította a betonelemeket a csapadék-levezető árkok kibélelésére.
Mindezek következtében a Dolomit kft. saját vagyona 1998 és 2002 között meghétszereződött (98-ról 666 millióra nőtt); a miniszterelnök apjának kizárólagos tulajdonában álló Gánt-Kő Kft. nyeresége pedig 16 millióról 167-re, azaz a tízszeresére emelkedett.
5.) 2010 –
A második Orbán-kormány megalakulása óta a nyilvánosságnak nemigen van rálátása a miniszterelnök vagyoni helyzetére. A vagyontárgyak döntő többsége korábban is Lévai Anikó nevén szerepelt, az ő vagyonnyilatkozatát pedig az Orbán-család 2010 óta nem hozza nyilvánosságra. Ráadásul az is feltételezhető, hogy Orbán tanult a korábbi vagyonosodását kísérő botrányokból, és újabb szerzeményei nem felesége, hanem strómanok nevén szerepelnek. Mindazonáltal kiszivárgott néhány információ, amely részint tisztázandó kérdéseket vet föl, részint, mintha a 4. pontban leírt séma folytatódására utalna, még ha ezek vélhetőleg csupán a jéghegy csúcsát jelentik is.
Mint kiderült, Orbánék legidősebb gyermeke, Ráhel ez év őszétől a svájci Lausanne –ban, az École Hotelier –ben végez mesterkurzust, amely a világ talán legmagasabb színvonalú vendéglátóipari főiskolája, és a tandíj csaknem 15 millió forint. A kérdés ugyanaz, mint a korábbiakban: ha Orbán Viktor vagyonnyilatkozata szerint idén májusban a család 781 ezer forint megtakarítással rendelkezett és ez a tavalyi év végén sem érte el a másfél millió forintot, akkor ki és miből fizette Orbán Ráhel horribilis tandíját?
Garancsi István a Videoton FC elnöke, annak a Duna Takaréknak a tulajdonosa, amely 600 milliós hitelt nyújtott Orbán alapítványának. Garancsi ugyanabban a gellérthegyi társasházban vásárolt lakást, ahol Lévai Anikó vette meg a korábban már említett 91 négyzetméteres ingatlant. Ez utóbbiban Orbán Ráchel lakott házassága előtt, Garancsiéban viszont „bérlőként” Orbán Viktor fia, Gáspár. Bár többről nem tudunk, nem valószínű, hogy a Garancsi által tett „szívességek” listája ilyen rövid volna, a „viszonzás” ugyanis igencsak nagyvonalú: a Duna Takarékot a törvény egyedüliként mentesítette a takarékpénztárak államosítása alól, az az offshore hátterű cég pedig, amelynek Garancsi az egyik tulajdonosa, 55 milliárdos(!) osztalékot fizethetett csak tavaly annak révén, hogy a kormány a tisztán állami tulajdonú MVM Rt. közreműködésével monopolhelyzetet biztosított számára az orosznál lényegesen olcsóbb nyugati gáz hazai forgalmazásában.
Hasonló a helyzet Simicska Lajossal. Bár hírek szerint viszonyuk a kormányfővel az utóbbi időben megromlott, korábban nem volt hiány az állam részéről a neki tett „szívességekben”. Elég itt arra a törvényre emlékeztetni, amely eltávolította a reklámpiacról Simicska cégének fő konkurensét, illetve a Simicska tulajdonában álló Közgépnek juttatott több százmilliárdos megrendelésekre. Simicska részéről egy „szívességről” tudunk biztosan: ő gründolta Orbán Viktor veje, Tiborcz István számára azt a megújuló energiával foglalkozó, utóbb ELIOS Innovatívnak átkeresztelt E-OS Innovatív nevű céget, amelynek Tiborcz igazgatósági tagja lett, és amely már 2012-ben hárommilliárdos nettó árbevételt ért el, hála a Fidesz irányította önkormányzatoknál sorozatban elnyert közbeszerzéseknek. Valószínűtlen azonban, hogy a hatalom ezt az egyetlen gesztüst honorálta volna ilyen bőkezűen.
Folytatódik a visszamenőleges dinasztiaalapítás is. Orbán Győző cégei évről évre nagyobb árbevételre és nyereségre tesznek szert, és 2011 óta övé az egykor József főherceg tulajdonában állott 13 hektáros majorság is Alcsútdobozon. A területet Felcsút polgármestere, Orbán bizalmi embere, Mészáros Lőrinc bérli.
6.) Strómanok?
Mészáros Lőrinc szerelőcége 2007-ben még veszteséges volt. 2009-től azonban – hála az önkormányzati, 2010-től pedig állami megbízásoknak is – szédületes gyarapodásnak indul: 2009-ben félmilliárd, 2010-ben 835 millió, 2011-ben több mint 2,2 milliárd, 2012-ben pedig 4,6 milliárd volt a bevétele, nyeresége pedig a 2010-es 250 millióról, 2012-re pedig az egy és negyed milliárdra növekedett.
Mészáros és alpolgármesterének családja nyerte el az ország 10 legnagyobb Auchan áruházának trafikjogát. A polgármester ezen kívül az egész országban a második legnagyobb nyertese a földbérleti pályázatoknak: Mészáros cége és családtagjai együttesen 1377 hektár földterület bérleti jogát nyerték el, 20 évre. Ő bérli az Orbán Győző tulajdonában álló, fentebb említett majorságot körülvevő állami földeket is.
A felcsúti Flier János – akinek Lévai Anikóval közös tulajdona a miniszterelnök feleségének vagyonnyilatkozatában is feltüntetett bicskei szántó – korábban is feltűnt már a történetben: ő volt az, aki a 12 állami gazdaság privatizációja során Bognár Sándorral együtt meghatározó többségű tulajdonrészt szerzett a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. –ben. A helybeliek szerint ő műveli Lévai Anikó földjeit. Ha ez így van, akkor – a Lévai vagyonnyilatkozatában foglaltak értelmében – ő veszi föl az uniós területalapú támogatást is Lévai földjei után. Flier a családtagjaival együtt 377 hektár föld bérleti jogát nyerte el az állami földpályázaton – Felcsúton ők nyerték a legtöbbet.
A Mészáros és a Flier család nyerte el az egész országban kiosztott földterület 8,8 százalékát, aranykorona-értékben 11,6 százalékát. A Mészárosék és a Flierék által elnyert földek több helyen érintkeznek Orbánné földjeivel. Lévai Anikó felcsúti és bicskei földjei, az Orbán Győző tulajdonában álló alcsútdobozi majorság, a Mészáros és Flier család által húsz évre elnyert földek néhány, még megszerzendő földterület híján együttesen egy összefüggő nagybirtokot alkotnak. Könnyen csatlakoztatható ehhez a miniszterelnök vejének Tiborcz Istvánnak testvére, Eszter által a helybeliek elől Bicskén ugyancsak húsz évre elnyert 157 hektárnyi szántó is. Ez a tény, valamint Mészáros és Flier szoros kötődése az Orbán-családhoz azt sejteti, hogy a Lévai és Orbán Győző tulajdonában lévő, valamint a két gazdálkodó és Tiborcz Eszter birtokába került földterületek valójában egy, majdan elsősorban az Orbán- és a Tiborcz-család érdekeltségi körébe tartozó nagybirtok alapjai, Mészáros és Flier pedig valójában a miniszterelnöki házaspár strómanjai.
Az előadott tények arra látszanak utalni, hogy a miniszterelnök és felesége által az elmúlt 13 év során benyújtott vagyonnyilatkozatok nem, vagy legalábbis nem teljesen fedik a valóságot. – és akkor még enyhén fogalmaztam.
2021 jan 28.
Orbánék kifosztották az államkasszát, ellopták a magánnyugdíjakat és ellopták az uniós pénzeket!
A Mentelmi Bizottság elutasított egy, a miniszterelnökkel szemben kezdeményzetett vagyonnyilatkozati eljárást arra hivatkozva, hogy az nyilvánvalóan alaptalan.
Nos, ami az alaptalan mivoltát illeti, álljon itt egy röpke levezetés róla.
A korábbi, Orbán Viktor vagyonnyilatkozataiból nyomon ugyancsak nem követhető vagyonosodás után 2006-2009 között az Orbán-család újabb, szintén nehezen magyarázható vagyongyarapodására került sor. 2010 óta pedig, bár felesége vagyonnyilatkozatát korábbi szokásával ellentétben már nem hozza nyilvánosságra, oknyomozó újságírók soha nem cáfolt hírei, illetve nyilvánosságra került információk további, a bevallott és nyilvántartott legális jövedelmük által nem fedezett kiadásokról, illetve további, a nyilatkozatban föl nem tüntetett vagyongyarapodásra utaló jelekről szólnak.
2001-2002
2001. áprilisában tett vagyonnyilatkozatuk szerint Orbán Viktor és felesége 7.980.000 forint (és némi valuta-) megtakarítással rendelkezett. 2002. júniusában eladták a Haris közi lakást 63 millió forintért, és fölvettek 20 millió bankkölcsönt. Ez összesen mintegy 91 millió forint. Ugyanakkor 2001. augusztus 29-én a Szárhegy Dűlő kft. négy tagja (köztük Lévai Anikó) fejenként 150 ezer forintért megvásárolja ötödik üzlettársuk tulajdonrészét, és ugyanaznap fejenként 10 millió forinttal meg is emelik a kft törzstőkéjét, amit minden tagnak be kellett fizetnie. Szeptemberben Orbánék 2,5 millióért vesznek egy telket Felcsúton, októberben 54 hektár termőföldet 6 millióért, ugyanott, decemberben 3 hektár szőlőt 1,5 millióért Sárazsadányban, 2002. májusában pedig megveszik a Cinege úti villát 75 millióért. Az összesen 85 millióért vásárolt ingatlanok után fizetendő illeték is kitesz legalább egymilliót. És Orbánék 2002. június 14-én tett vagyonnyilatkozatuk szerint 10 millió forint megtakarítással rendelkeznek – mindez együtt valamivel több, mint 106 millió forint. 2001 áprilisa és 2002 júniusa között tehát 15 millió forintnyi vagyongyarapodásnak (minthogy Lévai Anikó nem volt állásban, és a Szárhegy Dűlő kft-ből jövedelme sem volt) nincs más forrása, mint Orbán Viktor miniszterelnöki illetménye és az akkori szabályok szerint a kormánytisztséget is betöltő képviselőnek járó fél tiszteletdíj. Ez akkoriban együttesen sem érte el a havi 800 ezer forintot, ami az adók és járulékok levonása után, a családi pótlékot és a gyerekek utáni adókedvezményt is beleszámítva sem érte el a hatszázezer forintot – miközben legalább havi 1 milliót kellett volna megtakarítaniuk, és közben élniük is kellett valamiből.
2.) 2002-2005
2002 júniusában Orbánék vagyonnyilatkozatában 10 milliós megtakarítás szerepel. Hozzáadva ehhez a vagyonnyilatkozatban feltüntetett bevételek (még 5 hónapon át járó miniszterelnöki illetmény, képviselői, és 2003 elejétől pártelnöki tiszteletdíj, a „Történelem Fő utcáján” c. kötet utáni honorárium) nettó összegét, az adómentes képviselői költségtérítést, a fölvett újabb 5 milliós hitelt és azt a 10,75 milliót, amennyiért Lévai Anikótól üzlettársai 2005 januárjában megvették a kft-beli tulajdonrészt, azt kapjuk, hogy az Orbán-család e három és fél év alatt mintegy 70 millió forinttal gazdálkodhatott. Ebből kellett a hat- (2004-től már hét-) tagú családot eltartani (fejenként és naponta csak ezer forinttal számolva 8-9 millió), fizetni a 20 milliós jelzáloghitel törlesztő részleteit (a három év alatt kb. 7 millió), piaci áron lakást bérelni másfél évig, amíg a Cinege úti villa átépítése folyt (legalább 2 millió) és 2004 elejétől fenntartani a Cinege úti villát (kb. 3 millió). A felcsúti parasztház építési költségét a Népszava szakértője 30 millióra becsülte, de ha Orbán sokkal visszafogottabb, 17 milliós költségről szóló nyilatkozatát vesszük alapul, a Cinege úti villa felújítására akkor is legföljebb 33 millió maradt.
A Népszabadság 2005. december 16-án tette közzé „Teljes átépítés az Orbán-villában” című cikkét (http://nol.hu/archivum/archiv-387786-200312). Az oknyomozó újságíró a kivitelezőktől szerzett információk alapján azt állította, hogy a Cinege utcai villa átépítése során, ellentétben az Orbán Viktor vagyonnyilatkozatában közöltekkel, mintegy 400 négyzetméter hasznos területű épület jött létre, ebből 290 négyzetméter szolgál lakhatás céljára: 120-120 négyzetméter a földszinten és az első emeleten, és 50 a tetőtérben. A lap információi szerint a munkálatok felölelték az alapozás bővítését, a falak szigetelését, a válaszfalak áthelyezését, az összes nyílászáró cseréjét, a régi lépcső elbontását és új megépítését, a tető teljes cseréjét, az új padlóburkolatok lefektetését, a gépészet, a fűtés korszerűsítését valamint a festés-mázolást. A megkérdezett szakértők e munkálatok költségét piaci áron mintegy 80-100 millió forintra becsülték. A lap információit Orbán Viktor soha nem cáfolta, a laptól helyreigazítást sem kért. Fentiekkel összevetve pedig ez azt jelenti, hogy a 2002-2005 időszakban a képviselő úr legalább 45 milliónyi vagyon eredetéről nem tud számot adni.
3.) 2006-2009
Orbánék 2006-ban benyújtott vagyonnyilatkozata szerint az év elején 2,6 millió forint megtakarításuk volt. Pártelnökként Orbán Viktor 2006-2007-ben havi 723 ezer, 2008-2009-ben havi 402 ezer forintot keresett, képviselői tiszteletdíja 2006-2007-ben havi 220800, 2008-2009-ben havi 231900 forint volt. Bruttó keresete tehát 2006-tól 2009 márciusáig, 32 millió forint volt. Ehhez hozzászámítva a könyvkiadásból származó bevételét (2007-ben 12 millió, 2008-ban 4,2 millió), valamint a Lévai Anikó szakácskönyvéért kapott 10 milliót is, a család bruttó jövedelme mintegy 58 millió forint volt, adókkal, járulékokkal, a családi adókedvezményt és pótlékot is beleszámítva, hozzávetőleg nettó 40 millió. Adómentes költségtérítésként Orbánnak 2006-07 –ben havi 154.560, 2008-09-ben 162.330 forint járt, ez további 6 millió. Lévai Anikó 20,5 hektárnyi felcsúti szántója után (7 hektárnyit csak 2009 márciusában vásárolt hozzá) évenként és hektáronként 25 ezer, 16,5 hektárnyi legelője után 12 ezer forint bérleti díjat számítva további 2,7 millió jövedelem adódik. (A földek után járó területalapú állami és uniós támogatást vagyonnyilatkozata szerint nem Lévai Anikó vette föl, hanem azok, akik e földeket művelték.) Ez eddig mintegy 49 millió forint.
Lévai Anikónak a mondott időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozatai közül csak a 2006 és 2010 elején leadottak hozzáférhetőek. Ezek szerint Lévai Anikónak 2006 elején még tulajdonában volt egy 69.649 m2 területű szőlő 7/10 része, továbbá egy 1824 és egy 3966 m2 területű szőlő, Tokajhegyalján, Sárazsadányban, ezeket azonban 2009-ben eladta Kékessy Dezsőnek. A vételár ugyan nem ismert, 2005 végén azonban az Orbán-család vagyonosodását vizsgáló bizottság megrendelésére készült szakértői értékbecslés a teljes terület értékét 17 millióra tette, így a Lévai Anikó tulajdonában lévő terület akkori értéke mintegy 12 millió forint lehetett. A következő két évben a termőföld ára természetesen emelkedett, számoljunk tehát az eladáskori piaci értékre 18 millió forintot. Mindent összevéve tehát Orbánék a mondott időszakban 67 millió forintból gazdálkodhattak
A vagyonnyilatkozatok szerint Orbán Viktor 2006. december 30-án Felcsúton összesen 5035 négyzetméter belterületi földet vásárolt, amelyet később 50 évre ingyenes használatra engedett át a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak. A 2006. évi felcsúti telekárakat figyelembe véve a terület piaci értéke legalább 5 millió forint. 2007 június 22-én Lévai Anikó 1,8 hektárnyi szántót vásárol Felcsúton, ennek az akkori földárak alapján becsülhető értéke 700 ezer forint. 2008. augusztus 13 megvesz egy 91 négyzetméteres, kertes társasházi lakást a Gellért-hegy oldalában (ebben férjhez menéséig a házaspár legidősebb lánya, Ráhel lakott), aminek a legnyomottabb lakásárak mellett sem lehet a piaci értéke kevesebb 45 milliónál. Végül ugyancsak Lévai vesz 2009 március 26-án egy 7,3 hektáros felcsúti szántót, az akkori felcsúti földárakat szem előtt tartva minimálisan 4,8 millió forint értékben. A házaspár tehát a mondott időszakban 67 millió forint rendelkezésére álló pénzből 55 millió forint értékű ingatlant vásárolt, megtakarított továbbá 869 ezer forintot és 6.620 ezer forint értékű valutát, maradt tehát 4,5 millió forintjuk. Ha a 25 milliós, korábban fölvett jelzáloghitelek havi törlesztő részleteire csak 120 ezer forintot számítunk, a maradék 4,5 millió már ennek fizetésére sem lehetett elegendő. A Cinege utcai és a felcsúti ház rezsijét és négy gyerek (az ötödik ekkor már nagykorú) nevelésének költségeit ekkor még számításba sem vettük.
Különösen problematikus mindez, ha nem csak a bevételek és kiadások összegét nézzük, hanem a cash-flowt is. A nagy értékű ingatlanokat egy kivételével a 2009-es évet megelőzően vásárolják, a sárazsadányi földek eladására viszont csak 2009-ben kerül sor, így az ebből származó, 18 milliósra becsült bevétel is csak ekkor folyik be, miközben kölcsönnek, hitelfelvételnek nyoma sincs.
4.) A séma
A sárazsadányi terület értékesítése viszont fölvet egy újabb kérdést. Az Orbán család vagyonosodásának egyes lépései ugyanis többnyire egyazon sémát követték. Orbánék feltűnően olcsón vásároltak és ugyanazt később igen jó áron adták el. Mind az olcsó vásárláshoz, mind pedig a magas áron történő értékesítéshez különböző szívességeket vették igénybe, e szívességeket pedig Orbán – hivatali befolyását fölhasználva – állami forrásokból busásan viszonozta.
Sárazsadány
Lévai Anikó a tulajdonában álló sárazsadányi földek nagy részét 1997-ben vásárolta a dr. Palcsó Mihály polgármester képviselte helyi önkormányzattól, 100 ezer forintért, azaz aranykoronánként 589 forintért. (Összehasonlításul: négy évvel később ugyancsak Sárazsadányban vett mintegy 3 hektár földet, aranykoronánként 66254 forintért, azaz 112-szeres áron.) A földet ilyen olcsón eladó sárazsadányi önkormányzat aztán 2000-ben 12 milliós állami támogatáshoz jut a szőlőhegyre vezető szilárd burkolatú út megépítéséhez, a település határában gát épül a Bodrogon, és a kétszáz egynéhány lelkes falu 6 milliós informatikai támogatást is kap.
A Szárhegy Dűlő kft., amelynek Lévai Anikó is tagja volt, művelte, gondozta és betelepítette szőlővel a százezer forintért vásárolt zsadányi földterületet, ami ennek eredményeként jelentősen fölértékelődött, olyannyira, hogy a nyolc évvel későbbi értékbecslés már 12 millióra tette az értékét. Ez az értéknövekedés nyilván tükröződött később az eladási árban, ahogy azzal a fentiekben számoltunk is. Az értéknövekedés azonban Orbánéknak egy fillérjébe sem került, hiszen Lévai Anikó nyolc év alatt 10.750.000 forintot fektetett be a kft-be, és 2005 januárjában, amikor kilépett, ugyanannyit vett ki onnan. A kft értéknövekedést eredményező tevékenységét részint az állam finanszírozta a szőlőtelepítésre, illetve meliorációra nyújtott támogatásokkal, részint pedig a kft. többi három tagja, Kékessy Dezső, Madarász László és Szász Attila, akik befizetéseikkel fedezték a kft veszteségeit.
A zsadányi szőlő felértékelődéséért pénzt és munkát nem sajnáló kft-tagoknak azonban később nem lehetett okuk panaszra. Szász Attila különféle állami cégek fb-tagjaként, illetve állami felügyeletű cégek és intézmények jogi képviselőjeként csak 2000-2001-ben 50 millió körüli összeget vett föl. Madarász a Postabank elnöke lett, és cégei 90 milliós állami támogatásban részesültek, Kékessy pedig párizsi nagykövet lett, míg különféle cégei közel 150 milliós támogatást kapnak az Orbán-kormánytól.
b.) A Haris közi lakás
Az Orbán-házaspár a Budapest, IX., Mester u 33-35 alatti, két szoba komfortos önkormányzati bérlakást 1991-ben cserélte el az V. kerület Haris köz 4. I. emeleti 4. sz alatti 135 m2-es, 4 szobás, komfortos önkormányzati bérlakásra, amelynek bérlőkijelölési joga a kerületi önkormányzattól a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalathoz került. A lakáscsere jóváhagyásáról szóló határozat, amelyet 1991. december 19-én adott ki a Főpolgármesteri Hivatal Igazgatási és Hatósági Ügyosztály Lakáscsere csoportja, a lakást 3,5 szobásként említi, de a lakás értékesítéséhez 1994-ben készült felmérés szerint a legkisebb szoba alapterülete 12,07 m2, azaz ennek alapterülete is meghaladta a „félszoba” felső határát jelentő 12 m2–t. 4. Az akkor érvényes rendelkezések szerint a házaspár egy gyermekkel, továbbá a határozat szerint velük együtt költöző Lévai Istvánné családtaggal együtt is legfeljebb 3 szobás lakásra lett volna jogosult. Akár 3,5, akár 4 szobás tehát a lakás, a csere jóváhagyásával a Főpolgármesteri Hivatal illetékese jogosulatlan előnyben részesítette Orbán Viktort és családját, akik azt elfogadták. Megjegyzendő egyébként, hogy 1991-ben három, 1992-ben pedig mindössze egy 125 m2-t meghaladó alapterületű lakás bérbeadására került sor Budapesten.
Az V. kerületi önkormányzat a lakást az átadás előtt felújíttatta. Az 1992. január 8-án felvett átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint cserélik a 14 m2-es előszoba, és az előszobába nyíló 20 m2-es szoba parkettáját, valamint a fürdőszoba, a WC és a konyha hideg burkolatát, a víz- és csatorna alap- és nyomó-, illetve ejtővezetékét, a falakon és a nyílászárókon pedig elvégzik a karbantartási feladatokat. Rögzítik ezen kívül, hogy „a bérlő a korszerűsítési munkákra vonatkozó kérelmét…cirkó…napjáig a bérbeadó felé beadja”. Egy 2002-ben közzétett hirdetés jól beazonosíthatóan ezt a lakást kínálja eladásra, illetve bérbevételre, eszerint a lakásban cirkó fűtés van. Tekintettel arra, hogy Orbán Viktor saját vagyonáról tett nyilatkozata szerint a tulajdonba vételt követően a lakásban jelentősebb összegű beruházást nem hajtottak végre, a kérelmet nyilvánvalóan nem csak benyújtották, hanem el is fogadták. A jegyzőkönyv szerint ezen kívül „a bérlő tartozik a munkákat elvégezni, ide értve a bérbeadó által vállalt munkákat is, melynek ellenértékét számla alapján egy összegben megtéríti. A munkák megkezdése előtt kérünk árajánlatot jóváhagyás céljából az V/4. kirendeltségnek benyújtani szíveskedjék.” A szerződés szerint elvégzett munkálatok ellenértéke meghaladta az 1 millió forintot.
A lakást Orbán Viktor és felesége az 1994. március 8-án kelt adásvételi szerződés szerint – a ház többi lakójához hasonlóan, az akkor érvényes jogszabályok kínálta kedvezmények felhasználásával – 563.760 Ft-ért megvásárolta az V. kerületi Önkormányzattól. Ebben az esetben tehát nem az alacsony áron történő vásárláshoz kellett „szívességet” igénybe venni, mert az a törvény erejénél fogva minden bérlőnek járt, hanem ahhoz, hogy Orbánék jogosulatlanul a bérlő pozíciójába kerüljenek, éspedig az eredeti állapothoz képest jelentősen „följavított” lakásban, és így megnyíljék számukra a vételi jog. Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban az SZDSZ kisebbségben, a Fidesz külső támogatására támaszkodva kormányozta a fővárost, az említett „szívesség” ellenszolgáltatása nyilvánvalóan nem anyagi, hanem politikai természetű volt, így ahhoz állami forrást sem kellett igénybe venni.
Nem így az eladásnál. Orbán Viktor és felesége 2002-ben eladták a Haris közi lakásukat 63 millió Ft-ért. A vételár 1 m2-re vetítve 463.000 Ft. A 2002 tavaszi V. kerületi ingatlanárakról három egymástól független szakmai cég által készített elemzést összevetve a lakás reális piaci ára a legnagyvonalúbb becslés szerint sem lett volna akkoriban m2-enként 370 ezer forintnál több, ami 50 milliós vételárat jelentene. Az eladási ár ennél 13 millió forinttal volt magasabb, Orbán Viktor és felesége tehát a Haris közi lakást az akkori reális piaci árnál legalább 25 %-kal magasabb áron adta el. A vevő dr. Kékessy Dezsőnek, Orbán Viktor felesége üzlettársának közeli hozzátartozója volt, az adásvételt megelőző években dr. Kékessy Dezső különböző vállalkozásai jelentős összegű (100 millió Ft-ot jóval meghaladó) vissza nem térítendő állami támogatásban részesültek.
c.) Felcsút
Göndöcs Gábort, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság RT (HKG) vezérigazgatóját a Fidesz kormány szakmailag indokolatlanul és puccsszerűen váltotta le 1999. július 10-én. Helyére Bognár Sándort nevezték ki.
Bognár 2000. december 21-én magánemberként, de a Magyar Hírlap 2002-es riportsorozata szerint a HKG Rt-ben betöltött vezérigazgatói tisztségét felhasználva vásárolt Felcsúton egy csaknem 54 hektáros, 763 aranykorona értékű földterületet Nagyné Mohos Klára Ibolyától és testvérétől, Valádiné Mohos Mária Kamillától, 5,5 millió forintért. A vételár tehát 7208 Ft/AK volt, ami mintegy 10%-kal elmarad az akkori felcsúti átlagos, 8000 Ft/AK –s piaci értéktől. Ezt a területet aztán 2001. október 31-én eladta dr. Lévai Anikónak 6 millió Ft, hektáronként tehát alig több mint százezer forint vételárért. A felcsúti átlagos földárakat figyelembe véve e földek akkor már a vételár kétszeresét is megérték, sőt, Bognár a HKG Rt. nevében hektáronként 300 ezer forintos áron is tett akkoriban vételi ajánlatot a térség földtulajdonosainak a HKG Rt. területeivel határos szántókra (http://www.origo.hu/itthon/20020221stromanok.html). A kérdéses földterület megvásárlásával és Lévai Anikónak történt egy évvel későbbi továbbadásával viszont még az általa befektetett 5,5 millió forint jegybanki alapkamatát sem kereste meg. Lévai Anikó tehát egyrészt a Mohos nővérek szívessége révén jutott olcsón a földterülethez, akik idejekorán, a felcsúti földárak gyors emelkedését megelőzően, és még ebből a nyomott árból is engedve 10%-ot adták el a földet Bognárnak, másrészt Bognáré révén, aki lényegében az egy évvel korábbi vételáron adta azt tovább, tekintet nélkül az időközben bekövetkezett földár-emelkedésre.
Az Orbán-kormány előterjesztése alapján, a kormánypárti képviselők szavazataival az Országgyűlés 2001. december 11-én címzett támogatásként 2.716.650.000 Ft összeget ítélt meg Alcsútdoboz, Felcsút, Kajászó, Óbarok, Tabajd és Vál települések belterületi vízrendezésére. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság által kiadott vízjogi engedély szerint a támogatás szakmailag indokolatlan és túlméretezett volt. Ez az adott évben megszavazott legnagyobb összegű támogatás, mégpedig kirívóan alacsony, 10% önrész felmutatása mellett. A támogatással a hasonló célra azévben megszavazott teljes összeg mintegy 90%-át egyetlen, még Fejér megyén belül sem a legkritikusabb vízügyi helyzetben lévő kistérség kapta. A törvény által elutasított pályázatok benyújtói között ugyanakkor 9 „belvíz által erősen veszélyeztetett” és 21 „belvíz által közepesen veszélyeztetett” minősítésű település volt. Számos olyan település pályázatát is elutasították, mint pl. Abasár, Mátrakeresztes (Pásztó), Ostoros, Szikszó, ahol a következő években igen komoly károkat okozott a csapadék és a belvíz.
A beruházási tervek viszont előírták egy záportározó létesítését is. Az ennek céljára szolgáló területet a társult önkormányzatok 2001. december 11-én vásárolják meg Felcsút határában a két nővér egyikétől, Nagyné Mohos Klára Ibolyától. A három hektárt valamivel meghaladó, 84,47 AK értékű földterület vételára 10 millió Ft, azaz 118.385 Ft/AK. Ez az ár hétszerese az akkori felcsúti átlagos földárnak (16.000 Ft/AK) és tizenötszöröse annak a vételárnak (7.864 Ft/AK), amennyiért másfél hónappal korábban Lévai Anikó vásárolta meg Bognár Sándortól az eredetileg szintén Nagyné Mohos Klára Ibolyától és nővérétől származó földterületet. Feltűnő ugyanakkor, hogy a Mohos nővérek által 2000. december 21-én Bognár Sándornak és 2001. december 11-én az önkormányzati társulásnak eladott földek együttes értéke 847,47 AK, együttes vételára pedig 15,5 millió Ft, azaz a földekért a nővérek végül is aranykoronánként 18.290 forintot kapnak, ami mintegy 15%-kal haladja meg a 2001 végi átlagos felcsúti földárakat. A két nővér kárpótlása tehát az állami vagyon terhére megtörtént.
A közvetítő Bognár Sándor is az állami vagyon terhére kapja meg a jutalmát. A 12 állami gazdaság privatizációja keretében 2001. október 19-én Flier János igazgatósági taggal együtt két részvénytársaság közbeiktatásával meghatározó többségű tulajdonrészt szerezhetett a HKG Rt-ben. A tranzakcióhoz (amely a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata szerint súlyosan törvénysértő volt, ezért a KEHI feljelentést is tett) jelentős, rendkívül kedvezményes (húsz éves futamidejű, a tőketörlesztésre kétéves türelmi időt megállapító, fix, évi 3%-os kamatú) hitelt is nyújtott a MFB Rt.
A végrehajtott vízügyi beruházást követően a térségben a termőföld árak jelentősen megemelkedtek; 2005-ben mind Alcsútdobozon, mind Felcsúton az átlagos földárak 150% -kal voltak magasabbak, mint 2002-ben, ezalatt a megyei átlagár csak 84%-kal növekedett. Míg 2000-ig az alcsútdobozi és felcsúti átlagos földárak valamivel a megyei átlag alatt maradtak, és 2001-2003 között sem emelkedtek a megyei átlagnál sokkal gyorsabban, 2003-tól az emelkedés meglódult; 2005-re az átlagos földár Alcsútdobozon és Felcsúton több mint öt és félszerese, az egész megyében viszont csak 3.3 –szorosa volt a 2000. évi átlagárnak. A Lévai Anikó által 2001-ben hatmillióért vásárolt terület piaci értéke mára akár a 100 milliót is elérheti.
d.) A séma speciális változata – a visszamenőleges dinasztiaalapítás
Van egy olyan különleges eset, amikor a fent leírt sémának csak az egyik mozzanata érvényesül: a kiszemelt cégnek vagy személynek a politikai befolyás fölhasználásával, állami eszközökkel vagy állami nyomással történő előnyben részesítése, ez azonban nem valamely, a miniszterelnök anyagi helyzetét javító lépés viszonzásaként történik. Ez az eset, amelyet „visszamenőleges dinasztiaalapításnak” nevezhetünk, az, amikor a kedvezményezett Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja, vagy az ő valamelyik cége. Orbán Győző ugyanis nem köteles vagyonnyilatkozatot tenni, és kívánjunk bármilyen hosszú életet is neki, egyszer meg fog halni, amikor állami segédlettel fölhalmozott vagyonát gyermekei öröklik. Márpedig Orbán Viktor jelentős vagyongyarapodására, akár kormányon, akár ellenzékben kerül majd rá sor, igazán nem szólhat senki egy rossz szót sem, ha annak forrása édesapja hagyatékának megöröklése.
Megállapítható, hogy Orbán Viktor első kormányzása idején ezt a módszert is alkalmazta. A Dunaferr Rt. 1996-ban a Zarándok János vezette Mészkő és Dolomit Kft.-vel kötött ötéves szerződést dolomitszállításra. Alig nyolc hónappal az 1998-as kormányváltást követően aztán négy évre szóló megállapodás született a Dunaferr és az Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft. között havi hatezer tonnás mennyiség szállítására, mégpedig úgy, hogy Zarándok szerződését semmisnek nyilvánították. Egy évvel később az ÁPV Rt. a miniszterelnök személyes kezdeményezésére felülvizsgálta a Dunaferr Rt. vezetésének vagyonkezelési szerződését és menesztette a vezetést. A Dunaferr új vezetői aztán tovább növelték a Dolomit Kft. részesedését a dolomitrendelésekből, 2002 elejére pedig Zarándok cégét teljesen kiszorították a Dunaferr piacáról, a dolomitszállítás joga teljes egészében az Orbán Győző tulajdonában levő Dolomit Kft.-hez került.
Az Orbán Győző konkurenciáját jelentő Zarándok-féle cég a Nemzeti Autópálya Rt. megrendelésére folyó autópálya-építkezésekre irányuló kőszállításokból is kimaradt, a miniszterelnök apjának tulajdonában álló Dolomit Kft. pedig a Mol Rt.-nél is megrendeléshez jutott. A politikai befolyás érvényesülése mindkét esetben nyilvánvaló.
A Népszava c. lapnak a kivitelező Viadom Rt. egyik vezetőjétől származó és azóta sem cáfolt értesülése szerint a c.) pontban említett, Alcsútdoboz és környékén végrehajtott vízügyi beruházáshoz is az Orbán Viktor édesapjának többségi tulajdonában lévő Dolomit kft. szállította a betonelemeket a csapadék-levezető árkok kibélelésére.
Mindezek következtében a Dolomit kft. saját vagyona 1998 és 2002 között meghétszereződött (98-ról 666 millióra nőtt); a miniszterelnök apjának kizárólagos tulajdonában álló Gánt-Kő Kft. nyeresége pedig 16 millióról 167-re, azaz a tízszeresére emelkedett.
5.) 2010 –
A második Orbán-kormány megalakulása óta a nyilvánosságnak nemigen van rálátása a miniszterelnök vagyoni helyzetére. A vagyontárgyak döntő többsége korábban is Lévai Anikó nevén szerepelt, az ő vagyonnyilatkozatát pedig az Orbán-család 2010 óta nem hozza nyilvánosságra. Ráadásul az is feltételezhető, hogy Orbán tanult a korábbi vagyonosodását kísérő botrányokból, és újabb szerzeményei nem felesége, hanem strómanok nevén szerepelnek. Mindazonáltal kiszivárgott néhány információ, amely részint tisztázandó kérdéseket vet föl, részint, mintha a 4. pontban leírt séma folytatódására utalna, még ha ezek vélhetőleg csupán a jéghegy csúcsát jelentik is.
Mint kiderült, Orbánék legidősebb gyermeke, Ráhel ez év őszétől a svájci Lausanne –ban, az École Hotelier –ben végez mesterkurzust, amely a világ talán legmagasabb színvonalú vendéglátóipari főiskolája, és a tandíj csaknem 15 millió forint. A kérdés ugyanaz, mint a korábbiakban: ha Orbán Viktor vagyonnyilatkozata szerint idén májusban a család 781 ezer forint megtakarítással rendelkezett és ez a tavalyi év végén sem érte el a másfél millió forintot, akkor ki és miből fizette Orbán Ráhel horribilis tandíját?
Garancsi István a Videoton FC elnöke, annak a Duna Takaréknak a tulajdonosa, amely 600 milliós hitelt nyújtott Orbán alapítványának. Garancsi ugyanabban a gellérthegyi társasházban vásárolt lakást, ahol Lévai Anikó vette meg a korábban már említett 91 négyzetméteres ingatlant. Ez utóbbiban Orbán Ráchel lakott házassága előtt, Garancsiéban viszont „bérlőként” Orbán Viktor fia, Gáspár. Bár többről nem tudunk, nem valószínű, hogy a Garancsi által tett „szívességek” listája ilyen rövid volna, a „viszonzás” ugyanis igencsak nagyvonalú: a Duna Takarékot a törvény egyedüliként mentesítette a takarékpénztárak államosítása alól, az az offshore hátterű cég pedig, amelynek Garancsi az egyik tulajdonosa, 55 milliárdos(!) osztalékot fizethetett csak tavaly annak révén, hogy a kormány a tisztán állami tulajdonú MVM Rt. közreműködésével monopolhelyzetet biztosított számára az orosznál lényegesen olcsóbb nyugati gáz hazai forgalmazásában.
Hasonló a helyzet Simicska Lajossal. Bár hírek szerint viszonyuk a kormányfővel az utóbbi időben megromlott, korábban nem volt hiány az állam részéről a neki tett „szívességekben”. Elég itt arra a törvényre emlékeztetni, amely eltávolította a reklámpiacról Simicska cégének fő konkurensét, illetve a Simicska tulajdonában álló Közgépnek juttatott több százmilliárdos megrendelésekre. Simicska részéről egy „szívességről” tudunk biztosan: ő gründolta Orbán Viktor veje, Tiborcz István számára azt a megújuló energiával foglalkozó, utóbb ELIOS Innovatívnak átkeresztelt E-OS Innovatív nevű céget, amelynek Tiborcz igazgatósági tagja lett, és amely már 2012-ben hárommilliárdos nettó árbevételt ért el, hála a Fidesz irányította önkormányzatoknál sorozatban elnyert közbeszerzéseknek. Valószínűtlen azonban, hogy a hatalom ezt az egyetlen gesztüst honorálta volna ilyen bőkezűen.
Folytatódik a visszamenőleges dinasztiaalapítás is. Orbán Győző cégei évről évre nagyobb árbevételre és nyereségre tesznek szert, és 2011 óta övé az egykor József főherceg tulajdonában állott 13 hektáros majorság is Alcsútdobozon. A területet Felcsút polgármestere, Orbán bizalmi embere, Mészáros Lőrinc bérli.
6.) Strómanok?
Mészáros Lőrinc szerelőcége 2007-ben még veszteséges volt. 2009-től azonban – hála az önkormányzati, 2010-től pedig állami megbízásoknak is – szédületes gyarapodásnak indul: 2009-ben félmilliárd, 2010-ben 835 millió, 2011-ben több mint 2,2 milliárd, 2012-ben pedig 4,6 milliárd volt a bevétele, nyeresége pedig a 2010-es 250 millióról, 2012-re pedig az egy és negyed milliárdra növekedett.
Mészáros és alpolgármesterének családja nyerte el az ország 10 legnagyobb Auchan áruházának trafikjogát. A polgármester ezen kívül az egész országban a második legnagyobb nyertese a földbérleti pályázatoknak: Mészáros cége és családtagjai együttesen 1377 hektár földterület bérleti jogát nyerték el, 20 évre. Ő bérli az Orbán Győző tulajdonában álló, fentebb említett majorságot körülvevő állami földeket is.
A felcsúti Flier János – akinek Lévai Anikóval közös tulajdona a miniszterelnök feleségének vagyonnyilatkozatában is feltüntetett bicskei szántó – korábban is feltűnt már a történetben: ő volt az, aki a 12 állami gazdaság privatizációja során Bognár Sándorral együtt meghatározó többségű tulajdonrészt szerzett a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. –ben. A helybeliek szerint ő műveli Lévai Anikó földjeit. Ha ez így van, akkor – a Lévai vagyonnyilatkozatában foglaltak értelmében – ő veszi föl az uniós területalapú támogatást is Lévai földjei után. Flier a családtagjaival együtt 377 hektár föld bérleti jogát nyerte el az állami földpályázaton – Felcsúton ők nyerték a legtöbbet.
A Mészáros és a Flier család nyerte el az egész országban kiosztott földterület 8,8 százalékát, aranykorona-értékben 11,6 százalékát. A Mészárosék és a Flierék által elnyert földek több helyen érintkeznek Orbánné földjeivel. Lévai Anikó felcsúti és bicskei földjei, az Orbán Győző tulajdonában álló alcsútdobozi majorság, a Mészáros és Flier család által húsz évre elnyert földek néhány, még megszerzendő földterület híján együttesen egy összefüggő nagybirtokot alkotnak. Könnyen csatlakoztatható ehhez a miniszterelnök vejének Tiborcz Istvánnak testvére, Eszter által a helybeliek elől Bicskén ugyancsak húsz évre elnyert 157 hektárnyi szántó is. Ez a tény, valamint Mészáros és Flier szoros kötődése az Orbán-családhoz azt sejteti, hogy a Lévai és Orbán Győző tulajdonában lévő, valamint a két gazdálkodó és Tiborcz Eszter birtokába került földterületek valójában egy, majdan elsősorban az Orbán- és a Tiborcz-család érdekeltségi körébe tartozó nagybirtok alapjai, Mészáros és Flier pedig valójában a miniszterelnöki házaspár strómanjai.
Az előadott tények arra látszanak utalni, hogy a miniszterelnök és felesége által az elmúlt 13 év során benyújtott vagyonnyilatkozatok nem, vagy legalábbis nem teljesen fedik a valóságot. – és akkor még enyhén fogalmaztam.
- adminisztrator
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 42
- Csatlakozott: 2019.02.16. 11:28
Re: A fidesz intézményesített csalásai és a többi...
Szerző: adminisztrator » 2021.07.22. 04:56
Martin Zoltán Pécs
utJlSSponsSoúruiltiugusc 20Sr.ge, t2t0u:fd3su0m ·
A lehallgatási botrány Biden első balhorga Orbánnak?
A Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságíró csoport és az Amnesty International jogvédő szervezet robbantotta ki a botrányt, miszerint az izraeli NSO cég a mobiltelefonra telepíthető, szinte észrevehetetlen programját megvették magyar állami szervek is, és megfigyelhettek politikusokat, újságírókat, ellenzéki civileket, ügyvédeket, pl. Dr. Bánáti Jánost az ügyvédi kamara elnökét stb.
A kormányzati kommunikáció egyelőre zavaros. Inkább hallgatnak, sumákolnak. Szijjártó, aki a külföldi hírszerzési tevékenységet ellenőrzi, előszört azt mondta, nem tud erről semmit, nem is vettek ilyen programot. De ettől még a rendőrség, TEK más magyar titkosszolgálatok stb. vehettek és használhattak is. Nálunk bíróság adhat engedélyt szigorú feltételekkel lehallgatásra. Nem hiszem hogy van magyar bíró, aki engedélyt ad az ügyvédi kamara elnökének lehallgatására, ha csak nem őt gyanúsították volna emberöléssel vagy terrorcselekménnyel stb. A másik lehetőség, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter ad engedélyt. A Fidesz ugyanis hatalomra kerülése után olyan törvényt alkotott, aminek alapján miniszteri engedéllyel gyakorlatilag bárki megfigyelhető. Olyan szabályokat hoztak, amibe bárki belehúzható. De kérdésem, hogy magyar oknyomozó újságíró, pl. Panyi Szabolcs mitől terrorista gyanús? Nyilván semmitől. Mégis megfigyelték a kémprogrammal.
A gyártó izraeli cégnek nyilván nem volt érdeke, hogy ez az üzlet nyilvánosságra kerüljön és magyar kormányzatnak sem. Az NSO azonban nyilvánvalóan az izraeli titkosszolgálat, a Moszad felügyelete alatt működik akkor is, ha elvileg a tulajdonosai magánszemélyek. A Moszadnak szintén nem volt érdeke tehát a kiszivárogtatás. Azonban kevés olyan az egész világot behálózó, megfelelő technikai és pénzügyi háttérrel rendelkező titkosszolgálat van, mint a CIA az USA-ban. Ők pedig kiváló kapcsolatot ápolnak a Moszaddal. De ez nem azt jelenti, hogy érdekeik és tevékenységük célja mindig azonos.
Az USA új elnöke nemrég diplomaták keresztül megüzente Orbánnak, hogy elmúlt a kegyelmi állapot, amit a hibbant Trump elnöksége jelentett. Fel fognak lépni az egész világon a demokráciát veszélyeztető korrupció stb. ellen, ami a terroristákkal ápolt jó kapcsolatok elleni fellépést is jelenti minden ország vezetője esetén. Orbán külföldi gyilkosokat / a baltás gyilkos/, elítélt bűnözőket /macedon Gruevszki/ stb rejteget,támogat meg arab terrorista gyanús, nemzetközileg körözött haverjai voltak. Az FBI régebbi közlése szerint az ellopott uniós támogatásokat ugyanazon csatornákon is utaztatták a magyarok ügynökökkel, mint amiket a világ terroristái is használnak. Így leltek a magyar kapcsolatokra is nyomozásaik során.
De ahogy az Orbán barát Trump hatalomra került, a két pszichopata egymásra talált és elmúlt annak a veszélye, hogy az USA szivárogtasson ilyen ügyeket.
Az amerikai választási kampány alatt Szijjártó berendelésügyi miniszter kiváló politikai érzékkel megtámadta Biden elnökjelöltet és hangosan követelte, hogy tisztázza a saját és fiának korrupció gyanús ügyeit! Ennek most meg is van az eredménye. Arról nem beszélve, hogy a jelenlegi USA kormányzat fokozottan érzékeny az emberi jogok megsértésére és a dikatúrák uralmára, mint amit Orbán épített ki nálunk.
A magyarok nem 2021-ben vásárolták a kémprogramot, hanem az Al Jazeera hírügynökség szerint már 2018-ban tesztelték azt izraeli és bangladesi adásvétel megkötése érdekében, mint közreműködő. Amíg Trump volt hatalmon, Orbánnak nem kellett attól tartania, hogy borul a bili. De ennek vége lett. Az Amnesty International és az újságírók valakiktől kapták ezeket az adatokat, listákat, amivel kirobbantották a botrányt. Véleményem szerint ezeket a Biden kormányzat utasítására szolgáltathatta ki nekik a háttérből a CIA. Megígérték, hogy fellépnek a terroristák támogatása és a korrupció ellen mindenhol a világon. Betartják!
Ez nem csak az én agyszüleményem lehet! Hiszen az ötös számú párttagkönyv tulajdonosa már Békemenetes tüntetést szervez az USA budapesti nagykövetsége elé. Bayer Zsolti szerint ugyanis ők indították el a cirkuszt. Bayernek nyilván információja van erről, mint Orbán legbelsőbb köréhez tartozó embernek. Én ugyanezt mondom információ nélkül is. Mert okos vagyok. Mellette pedig rendkívüli módon szerény!
Szóval Biden üzente a Vezérnek korábban, hogy megvannak a szükséges eszközei és információi Orbán megbuktatásához. Nem hazudott és most el is kezdte használni azokat! Orbánnak vége! Mert belülről is kiderülnek még a 2022-es választásokig olyan botrányok, amik a politikai sírba teszik majd. Erről személyesen is gondoskodom…
Szóval goodbye Viktor! Lophatsz még, de a játéknak vége. Ezt te is tudod, ezért csomagolsz mindent hevesen. De nem ártana ezt közölni az agyhalott híveiddel is, mert nagyon pofára fognak esni 2022-ben!
https://www.facebook.com/permalink.php? ... 7077948365
2021.07.22.
utJlSSponsSoúruiltiugusc 20Sr.ge, t2t0u:fd3su0m ·
A lehallgatási botrány Biden első balhorga Orbánnak?
A Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságíró csoport és az Amnesty International jogvédő szervezet robbantotta ki a botrányt, miszerint az izraeli NSO cég a mobiltelefonra telepíthető, szinte észrevehetetlen programját megvették magyar állami szervek is, és megfigyelhettek politikusokat, újságírókat, ellenzéki civileket, ügyvédeket, pl. Dr. Bánáti Jánost az ügyvédi kamara elnökét stb.
A kormányzati kommunikáció egyelőre zavaros. Inkább hallgatnak, sumákolnak. Szijjártó, aki a külföldi hírszerzési tevékenységet ellenőrzi, előszört azt mondta, nem tud erről semmit, nem is vettek ilyen programot. De ettől még a rendőrség, TEK más magyar titkosszolgálatok stb. vehettek és használhattak is. Nálunk bíróság adhat engedélyt szigorú feltételekkel lehallgatásra. Nem hiszem hogy van magyar bíró, aki engedélyt ad az ügyvédi kamara elnökének lehallgatására, ha csak nem őt gyanúsították volna emberöléssel vagy terrorcselekménnyel stb. A másik lehetőség, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter ad engedélyt. A Fidesz ugyanis hatalomra kerülése után olyan törvényt alkotott, aminek alapján miniszteri engedéllyel gyakorlatilag bárki megfigyelhető. Olyan szabályokat hoztak, amibe bárki belehúzható. De kérdésem, hogy magyar oknyomozó újságíró, pl. Panyi Szabolcs mitől terrorista gyanús? Nyilván semmitől. Mégis megfigyelték a kémprogrammal.
A gyártó izraeli cégnek nyilván nem volt érdeke, hogy ez az üzlet nyilvánosságra kerüljön és magyar kormányzatnak sem. Az NSO azonban nyilvánvalóan az izraeli titkosszolgálat, a Moszad felügyelete alatt működik akkor is, ha elvileg a tulajdonosai magánszemélyek. A Moszadnak szintén nem volt érdeke tehát a kiszivárogtatás. Azonban kevés olyan az egész világot behálózó, megfelelő technikai és pénzügyi háttérrel rendelkező titkosszolgálat van, mint a CIA az USA-ban. Ők pedig kiváló kapcsolatot ápolnak a Moszaddal. De ez nem azt jelenti, hogy érdekeik és tevékenységük célja mindig azonos.
Az USA új elnöke nemrég diplomaták keresztül megüzente Orbánnak, hogy elmúlt a kegyelmi állapot, amit a hibbant Trump elnöksége jelentett. Fel fognak lépni az egész világon a demokráciát veszélyeztető korrupció stb. ellen, ami a terroristákkal ápolt jó kapcsolatok elleni fellépést is jelenti minden ország vezetője esetén. Orbán külföldi gyilkosokat / a baltás gyilkos/, elítélt bűnözőket /macedon Gruevszki/ stb rejteget,támogat meg arab terrorista gyanús, nemzetközileg körözött haverjai voltak. Az FBI régebbi közlése szerint az ellopott uniós támogatásokat ugyanazon csatornákon is utaztatták a magyarok ügynökökkel, mint amiket a világ terroristái is használnak. Így leltek a magyar kapcsolatokra is nyomozásaik során.
De ahogy az Orbán barát Trump hatalomra került, a két pszichopata egymásra talált és elmúlt annak a veszélye, hogy az USA szivárogtasson ilyen ügyeket.
Az amerikai választási kampány alatt Szijjártó berendelésügyi miniszter kiváló politikai érzékkel megtámadta Biden elnökjelöltet és hangosan követelte, hogy tisztázza a saját és fiának korrupció gyanús ügyeit! Ennek most meg is van az eredménye. Arról nem beszélve, hogy a jelenlegi USA kormányzat fokozottan érzékeny az emberi jogok megsértésére és a dikatúrák uralmára, mint amit Orbán épített ki nálunk.
A magyarok nem 2021-ben vásárolták a kémprogramot, hanem az Al Jazeera hírügynökség szerint már 2018-ban tesztelték azt izraeli és bangladesi adásvétel megkötése érdekében, mint közreműködő. Amíg Trump volt hatalmon, Orbánnak nem kellett attól tartania, hogy borul a bili. De ennek vége lett. Az Amnesty International és az újságírók valakiktől kapták ezeket az adatokat, listákat, amivel kirobbantották a botrányt. Véleményem szerint ezeket a Biden kormányzat utasítására szolgáltathatta ki nekik a háttérből a CIA. Megígérték, hogy fellépnek a terroristák támogatása és a korrupció ellen mindenhol a világon. Betartják!
Ez nem csak az én agyszüleményem lehet! Hiszen az ötös számú párttagkönyv tulajdonosa már Békemenetes tüntetést szervez az USA budapesti nagykövetsége elé. Bayer Zsolti szerint ugyanis ők indították el a cirkuszt. Bayernek nyilván információja van erről, mint Orbán legbelsőbb köréhez tartozó embernek. Én ugyanezt mondom információ nélkül is. Mert okos vagyok. Mellette pedig rendkívüli módon szerény!
Szóval Biden üzente a Vezérnek korábban, hogy megvannak a szükséges eszközei és információi Orbán megbuktatásához. Nem hazudott és most el is kezdte használni azokat! Orbánnak vége! Mert belülről is kiderülnek még a 2022-es választásokig olyan botrányok, amik a politikai sírba teszik majd. Erről személyesen is gondoskodom…
Szóval goodbye Viktor! Lophatsz még, de a játéknak vége. Ezt te is tudod, ezért csomagolsz mindent hevesen. De nem ártana ezt közölni az agyhalott híveiddel is, mert nagyon pofára fognak esni 2022-ben!
https://www.facebook.com/permalink.php? ... 7077948365
2021.07.22.
- adminisztrator
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 42
- Csatlakozott: 2019.02.16. 11:28
Re: A fidesz intézményesített csalásai és a többi...
Szerző: adminisztrator » 2021.11.23. 18:28
“Mivel legalább a családtagjaimmal szeretnék találkozni, ma újra elmentem ellenanyag szint mérésre. Miután kifizettem újabb 9 ezer forintot és a vérvételre vártam, megtudtam, hogy a magyar kormány eddig 5 milliárd ft(!!!) értékű tesztet semmisíttetett meg 200 millió forintért, mivel a teszteknek lejárt a szavatossága. Mindeközben – egész Európában egyedülálló módon – nálunk tízezreket kell fizetni a magánszemélyeknek a különböző tesztekért. És a 9 ezer forintos teszt eredményére 10 napot kell várni. Addigra akár meg is lehet halni. Ismét kérdezem: Tényleg ennyire hülyék vagyunk?” – kérdezte Vásárhelyi Mária közösségi oldalán.
Igen…..
Csaknem 5 milliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben, idén tavasszal lejárt PCR-tesztet selejtez le az állam, a lejárt készlet megsemmisítése ráadásul mintegy 200 millió forint pluszköltséget jelent
– értesült a Jelen. A lap információi szerint
a lejárt tesztek megsemmisítését az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) rendelte el, ezért tőlük próbálták a részleteket illetően információt szerezni közérdekű adatigényléssel.
Megkérdezték, hogy
milyen, a Covid–19-járvánnyal összefüggésben beszerzett eszközöket selejteznek le,
hány darab eszközről van szó, illetve
hány forintba kerültek az adófizetőknek a megsemmisítendő/megsemmisített eszközök.
Az OKFŐ megtagadta a válaszadást mindhárom kérdésre.
Válaszukban – amelyben amúgy a megsemmisítést nem cáfolták – azzal indokoltak:
“az Állami Egészségügyi Tartalékra, annak mennyiségére és összegére vonatkozó adatok ellátás biztonsági szempontból döntés előkészítését megalapozó olyan stratégiai adatok, amelyek további jövőbeli döntések megalapozását is szolgálják, valamint amelyek megismerése az Állami Egészségügyi Tartalékot kezelő szerv feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetnék.”
A kormányzat szerint tehát a súlyos járvány idején, az adófizetők pénzén megvásárolt, majd a hanyagságból (vagy a rossz beszerzési stratégia miatt) kukába kerülő PCR-tesztek sorsáról feltett kérdések veszélyeztetnék az Állami Egészségügyi Tartalékot kezelő szervet a feladatellátásban.
A megsemmisítendő (vagy már megsemmisített) PCR-tesztekkel kapcsolatban nem is az a legelkeserítőbb, hogy milyen drágán szerezte be a külügy ezeket az eszközöket, hanem az, hogy az emberek nem használhatták őket.
Pedig a családok erőn felül fizetnek akkor, ha a munkájuk, vagy egyéb előírás miatt szükségük van PCR-tesztelésre.
Az állam ezeket a teszteket egy forinttal sem támogatja, a piacon pedig 14 ezer és 19 ezer forint között kell fizetni értük. Ezek az árak még egy középosztálybeli családnak is brutálisak, ha rendszeresen kell tesztelni, és különösen megterhelő kiadást jelent, ha több családtagot érint az ismétlődő tesztelés.
Idén tavasszal, amikor a harmadik hullám kezdődött, akkor minden teszt segíthetett volna abban, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy megfertőzhetnek-e másokat, vagy nem. Ha a kormány ingyen szétosztogatja a raktáron álló készletet, akkor is sokkal hasznosabban költi el az adófizetők pénzét, mint amikor az eszközök megsemmisítését rendeli el.
https://varosikurir.hu/ennyit-orban-dum ... ard-teszt/
2021-11-23
Igen…..
Csaknem 5 milliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben, idén tavasszal lejárt PCR-tesztet selejtez le az állam, a lejárt készlet megsemmisítése ráadásul mintegy 200 millió forint pluszköltséget jelent
– értesült a Jelen. A lap információi szerint
a lejárt tesztek megsemmisítését az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) rendelte el, ezért tőlük próbálták a részleteket illetően információt szerezni közérdekű adatigényléssel.
Megkérdezték, hogy
milyen, a Covid–19-járvánnyal összefüggésben beszerzett eszközöket selejteznek le,
hány darab eszközről van szó, illetve
hány forintba kerültek az adófizetőknek a megsemmisítendő/megsemmisített eszközök.
Az OKFŐ megtagadta a válaszadást mindhárom kérdésre.
Válaszukban – amelyben amúgy a megsemmisítést nem cáfolták – azzal indokoltak:
“az Állami Egészségügyi Tartalékra, annak mennyiségére és összegére vonatkozó adatok ellátás biztonsági szempontból döntés előkészítését megalapozó olyan stratégiai adatok, amelyek további jövőbeli döntések megalapozását is szolgálják, valamint amelyek megismerése az Állami Egészségügyi Tartalékot kezelő szerv feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetnék.”
A kormányzat szerint tehát a súlyos járvány idején, az adófizetők pénzén megvásárolt, majd a hanyagságból (vagy a rossz beszerzési stratégia miatt) kukába kerülő PCR-tesztek sorsáról feltett kérdések veszélyeztetnék az Állami Egészségügyi Tartalékot kezelő szervet a feladatellátásban.
A megsemmisítendő (vagy már megsemmisített) PCR-tesztekkel kapcsolatban nem is az a legelkeserítőbb, hogy milyen drágán szerezte be a külügy ezeket az eszközöket, hanem az, hogy az emberek nem használhatták őket.
Pedig a családok erőn felül fizetnek akkor, ha a munkájuk, vagy egyéb előírás miatt szükségük van PCR-tesztelésre.
Az állam ezeket a teszteket egy forinttal sem támogatja, a piacon pedig 14 ezer és 19 ezer forint között kell fizetni értük. Ezek az árak még egy középosztálybeli családnak is brutálisak, ha rendszeresen kell tesztelni, és különösen megterhelő kiadást jelent, ha több családtagot érint az ismétlődő tesztelés.
Idén tavasszal, amikor a harmadik hullám kezdődött, akkor minden teszt segíthetett volna abban, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy megfertőzhetnek-e másokat, vagy nem. Ha a kormány ingyen szétosztogatja a raktáron álló készletet, akkor is sokkal hasznosabban költi el az adófizetők pénzét, mint amikor az eszközök megsemmisítését rendeli el.
https://varosikurir.hu/ennyit-orban-dum ... ard-teszt/
2021-11-23
- adminisztrator
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 42
- Csatlakozott: 2019.02.16. 11:28
37 hozzászólás
• Oldal: 4 / 4 • 1, 2, 3, 4
Vissza: A jelenlegi kormány emberek elleni és csalást biztosító törvényeinek listája
Ki van itt
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég