A fidesz intézményesített csalásai és a többi...

[adminisztrator]

Itt lesz felsorolva a bűnlajstrom, amennyiben lehetséges hivatalosnak hazudott forrásra mutatva kérném bemutatni dátummal, hogy időrendbe tudjuk tenni és hogy lássuk mennyi idő közönként alkottak ilyen remekműveket.

Kezdeném is az elsővel ami az eszembe jut:

2012.01.01
Az alaptörvény törvénytelen létrehozása és azt alkotmányként funkcionáltatja.

[adminisztrator]

2014. a választási törvény átírása, a győzteskompenzációs csalás intézményesítése:
https://hirtv.hu/valasztas_2018_adattar ... en-2459012
https://jogaszvilag.hu/szakma/valasztasi-matek/
https://kettosmerce.blog.hu/2017/09/30/ ... lansagarol

[adminisztrator]

2019.02.19
Leszavazta Fidesz, hogy a magyar adófizetők is ugyanolyan lakástámogatást kaphassanak, mint a határon túliak

Itthon megszüntették a lakástakarékok állami támogatását, a Vajdaságban viszont úgy ad a magyar kormány 3,3 millió forintot házvásárlásra, hogy ahhoz nem kell semmiféle önrész, nem kell hozzá semmit befizetni, nem kell hozzá takarékoskodni. A DK törvényjavaslatot nyújtott be, hogy ugyanezt a Magyarországon élőknek is megadják, de

a kormánypárti képviselők a parlament gazdasági bizottságában ezt leszavazták
– tudatta keddi közleményében a párt.
A DK szerint ezzel ismét bizonyságot nyert, hogy a Fidesz határon túli szavazatvásárlásra költi a magyar adófizetők pénzét, akiket csak fejőstehénnek, alsóbbrendű állampolgárnak tart, felháborítónak tartják, hogy az Orbán-rendszer szemében
egy határon túli magyar felsőbbrendű a Magyarországon élő magyarokhoz képest.
„Szégyen és gyalázat, hogy éppen azok nem kapnak majd 3 millió 300 ezer forintot házvásárlásra, akik ezt a programot fizetik” – írja a DK, hozzátéve: Nem a határon túliak támogatásával van a bajuk, hanem azzal, hogy a magyar adófizetők közben nem részesülnek ebből.
Az Orbán-kormány igencsak a szívén viseli a vajdaságiak sorsát, az ottani vállalkozókat például eddig 80 milliárd forinttal támogatta.

https://24.hu/kozelet/2019/02/19/leszav ... amogatast/
https://168ora.hu/itthon/leszavazta-fid ... A.facebook

[adminisztrator]

2019.02.20.
A kormány elismerte: tényleg nem volt rendben az Elios-ügy

A magyar kormány is elismerte, hogy az Elios-ügyben helye van a támogatásmegvonásnak, írta a 24.hu. Információjuk szerint a magyar fél először 25 százalékos büntetést vállalt volna be az uniónál, ezzel lényegében elismerve, hogy Tiborcz Istvánék projektjével nem minden volt rendben.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG AZONBAN RAGASZKODOTT A TELJES - NAGYJÁBÓL 14 MILLIÁRD FORINTOS - TÁMOGATÁSMEGVONÁSHOZ A KORRUPCIÓGYANÚS ÜGYBEN.

Miután kiderült, hogy esélytelen harcolni ezért a pénzért, a magyar fél úgy döntött, hogy inkább nem is nyújtanak be róla számlát. Utólag ugyan a minisztérium igyekezett elvenni a dolog élét: azt állították, az Európai Bizottság mindig vitatja a projektek egy részét, így hogy ne legyen uniós forrásvesztés, rendszerint túlvállalják magukat, és gyakori, hogy Magyarország számos tételt nem számol el az Európai Bizottsággal. Ez történt az Elios esetében is.

Korábban írták:
Tényleg lemond az Elios-pénzekről a kormány
De állításuk szerint ez bevett dolog, szó sincs arról, hogy köze lenne az OLAF-jelentéshez.
https://index.hu/gazdasag/2019/02/13/el ... r_benedek/

A KEOP uniós fejlesztési keretének 100 százalékát ki tudta használni Magyarország, nem vesztettünk forrást – állította a tárca.

De ha uniós pénz nem is, az Elios-ügy kapcsán magyar adóforintok kárba vesznek, mert szabálytalan beruházásra ment el támogatás, amiből még a magyar kormány is helyénvalónak látta volna nagyjából 3,5 milliárd forint visszafizetését.
A 24.hu egyébként úgy tudja, hogy még két állami óriásmegrendelés esetében is a magyar adófizetőkre terhelik a számlát:

Az egyik a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. 5 milliárd forintos megbízása, amely az összesen 420 milliárd forint értékű víziközmű-beruházásokhoz kapcsolódik. Ez az egész az Európai Bizottság szerint felesleges volt, ráadásul durván túlárazott.
A másik a Miniszterelnökség 4,8 milliárd forintos megbízása. Ez arra szolgált volna, hogy az uniós támogatású projektek közbeszerzéseinek szabályosságát segítse, a brüsszeli revizorok mégis minden eddiginél több hibát találtak. A tanácsadó konzorcium tagjai között volt a Lázár János egykori kancelláriaminiszter holdudvarába sorolt Ész-Ker Kft. és a Bajkai István Fidesz-alapító, országgyűlési képviselő nevével fémjelzett, Orbán Viktor jogi ügyeiben is eljáró SBGK Ügyvédi Iroda.

https://index.hu/gazdasag/2019/02/18/a_ ... elios-ugy/

[adminisztrator]

2019.02.14
Aljasak vagy idióták? Január 1-től megszűnt ez a támogatás, sokakat érint!

A hatalmas tapsvihar közepette bejelentett 7 pontos családi támogatások mellett csendben, fű alatt megszűnhet egy másik, eddig létező támogatási forma. Erről mélyen hallgatnak a Fideszesek, igaz, ez nem a megszületendő, hanem a már meglévő gyerekeket érinti.

Ez a támogatási forma azoknál a családoknál jár, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 130 százalékát azaz 37 050 forintot. Tehát a legszegényebbekről van szó ebben az esetben. A gyermekvédelmi törvény nem csak arról rendelkezik, hogy kötelezően adni kell ezt a támogatás, de azt is kimondja, hogy Erzsébet-utalványban kell azt folyósítani.

Itt jön a probléma, ugyanis január 1-től az Erzsébet-utalványt megszüntette a kormányzat, a törvényt nem módosították ennek megfelelően, és tárgysorozatba sincs véve a parlamentben ilyen irányú módosítás.

Két lehetséges válasz van erre, de egy sem hízelgő sem a kormánynak sem annak vezetőjének:

- egyszerűen aljasok, és így akarnak még egyet ütni a szegényeken, hogy legyen pénz a gazdagok kocsivásárlásának támogatására
- teljes a káosz a kormányzásban, az egyik kéz nem tudja mit csinál a másik, és a minisztériumok között nincsenek egyeztetések, amik ilyen ellentmondásos helyzeteket eredményeznek

Mi ebben nem tudunk dönteni, de sejtjük, ha a Fidesz ellenzékben lenne, milyen szavakkal, milyen kampányt folytatna egy ilyen kormányzati hiba láttán.

Nem tudni, hogyan fizetik ki a gyermekvédelmi támogatást a családoknak
Bizonytalanná vált a gyermekvédelmi támogatás kifizetésének formája, miután az év végén beszüntették az Erzsébet-utalvány kiadását. A gyermekvédelmi törvény ugyanis nem csak arról rendelkezik, hogy kötelezően adni kell ezt a támogatás, de azt is kimondja, hogy Erzsébet-utalványban kell folyósítani — írta meg a hvg.hu.

Hozzáteszik: az önkormányzatok ugyanakkor rendeletben írhatják elő, hogy a tízezer forintot elérő rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből ötezer forintot természetben – tehát Erzsébet-utalványban – adják. Értelemszerűen ez a támogatási forma is megszűnt január elsejétől.

A lap szerette volna megtudni, hogy a kormány tervezi-e módosítani a gyermekvédelmi törvényt, hogy másképp is biztosítható legyen a támogatás, vagy más módon rendeznék a kérdést, ám az EMMI-től többszöri kérésükre sem kaptak választ. Azt is megkérdezték a tárcától, hogy mi lesz az utalványkibocsátóval, illetve azokkal az üdültetési programokkal, amelyeket az Erzsébet-utalványból származó bevételből finanszíroztak.

https://pestibulvar.hu/2019/02/14/aljas ... kat-erint/
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/02/08/gy ... tamogatas/

[adminisztrator]

Újabb hazudozás:
2019.02.21
Több száz venezuelait fogadott be titokban a kormány, de nem fizet bevándorlási különadót

Világviszonylatban is ritka az a humanista gesztus, amely a magyar kormány egyik külpolitikai projektjét jellemzi. Nehéz helyzetbe került emberek százait fogadjuk be, támogatjuk és segítjük hozzá a jobb élethez már közel egy éve. Minderről azonban semmit nem tud a nyilvánosság, az okokra csak következtetni tudunk. De előbb a részletek.

Merkel is fejet hajtana Orbán előtt

Az Indexnek több független forrás is megerősítette, hogy a magyar állam eddig mintegy 300 menekültet fogadott be a legsúlyosabb politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából. A program ráadásul olyan példamutató módon zajlott, hogy abból a 2015-ös „Willkommenskultur”-t meghirdető Angela Merkel is tanulhatna.

Mit kapnak a polgárháborús országból menekülők Magyarországtól?

Ingyenrepülőjegyet Budapestre.
Legalább egy évig ingyenlakást.
Integrációs programot, ingyenes magyar és angol nyelvtanfolyammal.
Letelepedési papírokat, amelyekkel érkezésük után néhány hónappal már legálisan dolgozhatnak.
Az állam egyetlen feltételt vizsgál: hogy a menekülteknek vannak-e magyar felmenőik. Az általunk megkeresett menekültek túlnyomó többsége csak virtuálisan tűnik magyarnak: az ide menekülő venezuelaiak valamelyik nagyszülője volt magyar, és már a szüleik sem beszéltek magyarul. Többségük Magyarországra érve tanulta az első magyar szavakat, ahogy a magyar kultúrával is itt kezdtek ismerkedni. Az általunk megkérdezett venezuelai menekültek egy részének nemcsak a keresztneve, de a vezetékneve sem volt magyar.

DE A PROGRAMBAN NEM IS EZ AZ IGAZÁN FURCSA, HANEM HOGY TELJES TITOKBAN ZAJLIK.
Az általunk megszólaltatott venezuelaiak elmondták: a program szervezői kérték őket, hogy ne beszéljenek a befogadásukról. Interjúink közben vált világossá, hogy ezt a kitételt a menekültek sem nagyon értik, hiszen ők valóban borzalmas körülmények közül érkeztek, így jogosnak és tisztelendőnek tartották a segítséget.

Kirabolták a reggeliért, megerőszakolták a rendőrök
„Nem sokkal az elutazásom előtt kiraboltak. Egy motoros állt meg a kocsim mellett, és pisztolyt fogott rám. Hiába mondtam, hogy nincs pénzem, fogta a reggelim, ami az ülésen volt, és azt vitte el” – indokolta egyik interjúalanyunk, hogy milyen állapotok miatt kellett elmenekülnie hazájából.

„Napi százak haltak meg otthon alultápláltság miatt, vagy mert nem voltak gyógyszerek. Láttam meghalni egy 16 éves fiút, akit a rendőrök lőttek le az egyik tüntetésen” – mesélte egy huszonéves lány. A nagyszülei a második világháború után emigráltak Venezuelába, ő maga többször is járt Magyarországon. Már a nyelvet is beszélte, de csak annyira, hogy mi inkább még angolul beszélgettünk.

A rendőrség brutális volt. Egy barátomat elfogták az egyik tüntetésen, és bevitték a börtönbe, ahol napokig kínozták. Gumibottal megerőszakolták

– vázolta egykori hazájának körülményeit egy másik megszólalónk.

Letakart holttest hever a földön a kormányellenes tüntetők és rohamrendőrök összecsapása után Caracasban 2019. január 23-án.
Letakart holttest hever a földön a kormányellenes tüntetők és rohamrendőrök összecsapása után Caracasban 2019. január 23-án.
Fotó: Miguel Gutiérrez / MTI / EPA
„A boltokban alig volt élelmiszer. Mindenki éhezett, én is, pedig előtte jó munkám volt, orvos voltam. Lefogytunk, az unokatestvérem 25 kilót fogyott” – mesélte egy fél éve Magyarországon tartózkodó fiatalember.

„A gyárak leálltak, mert a rezsim a saját embereit ültette be vezetőnek. Azok pedig nem értettek semmihez. Amikor 56-ban kimentem, Venezuela gazdag ország volt – magyarázta egy magyarul még beszélő férfi. – Maduro kormánya mindent tönkretett, az egész családom éhezett” – tette hozzá.

„Az elutazásom előtt két héttel volt egy nap, hogy háromszor raboltak ki. Elvették tőlem a telefonom, aztán az órám és a papírjaim, végül az autóm akkumulátorát" – emlékezett a fiatal orvos. Töredezett angolsággal beszélt, mert azt a nyelvet is Magyarországon kezdte el tanulni. Magyarul egyelőre nem is próbálkozott.

Nem beszélnek magyarul
Interjúalanyaink megdöbbentő képet festettek az állapotokról. Bár Venezuela gazdag és biztonságos ország volt Chávez és Maduro rezsimje előtt, mára a világ egyik legnyomorúságosabb és legveszélyesebb régiójává vált. Pont mint azok a háborús országok, ahol közel hasonlóak a körülmények, de ahonnan szinte egyetlen menekültet sem fogadunk be.

Szír vagy iraki menekülteknek még akkor sincs esélyük a magyar védettségre, ha történetesen a jelentős számú keresztény közösség tagjai. (A kormány 2013–14-ben állítólag befogadott 1000 iraki és egyiptomi kopt családot, de ennek Semjén Zsolt kijelentésén túl soha semmi nyoma nem volt.) Bár elsőre úgy tűnhetett, hogy a magyarságuk az, ami alapján befogadjuk a nagyon is védelemre szoruló venezuelaiakat, az interjúk alapján elbizonytalanodtunk.

Senki nem beszél itt magyarul

– legyintett az az 56-os magyar, akivel a venezuelai menekültek első magyarországi megállóján, a gárdonyi Sport Hotelben beszélgettünk. A férfitől azt tudakoltuk, hogy kivel tudnánk még interjúzni, de ő csak annyit mondott: „Legalább 300 ember volt itt a hotelben az utóbbi hónapokban. Alig valaki beszélte a nyelvet. Most éppen tizenöten laknak itt, és én tudok egyedül magyarul.”

Titkos bevándorlási hálózat
A program szervezettsége mindenesetre azt mutatja, hogy nem egyedi döntésekről, hanem a magyar kormány tudatos programjáról van szó. Különböző helyeken, egymást nem ismerő interjúalanyaink egyöntetűen a következő módon írták le Magyarországra kerülésük menetet.

Venezuelába nagyjából 5 ezer magyar emigrált a huszadik században, leginkább a második világháború után és 1956-ban. A családjaik révén többezressé váló, de amúgy egymáshoz csak lazán kapcsolódó körben állítólag zárt körű rendezvények, valamint fülbesúgás útján terjedt a hír, hogy a magyar állam segíti kimenekíteni az országból azokat, akik magyar felmenőket tudnak felmutatni.
A szervezést a Magyar Máltai Szeretetszolgálat végezte, vélhetően azért, mert a segélyszervezetet egy Venezuelába menekült magyar grófnő, a Fényes Csillaként született Csilla von Boeselager alapította. Egy venezuelai forrásunktól úgy tudjuk, a projekt irányításában fontos szerepe volt/van Csilla von Boeselager testvérének, Kunckelné Fényes Ildikónak, aki a Latin-amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének (LAMOSZSZ) elnöke.
Úgy tudjuk, a jelentkezőknek a caracasi Magyar Házban kellett bemutatniuk a papírokat, amelyek valamelyik felmenőjük magyar származását bizonyították. Egyesek szerint mindenki jöhetett, aki fel tudott mutatni legalább egy magyar születésű rokont. Az 56-os magyar férfi viszont azt állította, hogy a bátyja nem kerülhetett be a programba, pedig Magyarországon született, és beszéli a nyelvet is.
Mivel Venezuelában nincs magyar követség, az adminisztratív munkát a quitói (Ecuador) magyar nagykövetség végezte. Az ecuadori követség juttatta el a repülőjegyeket Venezuelába, ahol azokat ingyen kapták meg az utazásra jogosultak.
A menekülteket Magyarországra érkezésük után vidéki hotelekben szállásolták el. Eleinte a balatonőszödi hotelben, később a velencei Juventus Hotelben kaptak elhelyezést. Az érintettek jelenleg a gárdonyi Sport Hotelben tartózkodnak. Itt várják ki, hogy a Máltai Szeretetszolgálat elintézze a letelepedési papírjaikat, hogy munkát és szállást találjanak nekik.
„Egy külső kerületben kaptunk egy házat, abban lakunk heten, a családommal” – foglalta össze első fél évének eredményeit a fiú, aki orvos volt Venezuelában. Elmondása szerint a házért egy évig nem kell fizetniük, addig kell olyan munkát találniuk, amiből aztán eltartják magukat. „Fél éve dolgozom, igaz, nem orvosként, de a fizetés jó. Egyetlen nap keresetéből bevásárolhatok a piacon” – mutatott rá a magyar program egyik első eredményére.

Magyar kormány = bevándorlást segítő szervezet
„Remek a budapesti tömegközlekedés, jó a fizetés. És biztonság van. Venezuelában hajnali háromkor megölnének az utcán, itt pedig gond nélkül sétálhatok.”

A fiatalember lelkesedése érthető, hiszen amit a magyar kormány tett érte, az a humánum legnemesebb megnyilvánulása.

A SZÁRMAZÁSON ALAPULÓ VÁLOGATÁST KIVÉVE A PROGRAM PONTRÓL PONTRA VALÓSÍTJA MEG AZT A MENETRENDET, AMELYET A MENEKÜLTÜGYI SZAKEMBEREK IDEÁLISNAK TARTANAK.
A menekülteket nem kényszerítjük arra, hogy illegálisan lépjenek be az országba. Helyette még saját hazájukban választjuk ki azokat, akit érdemesnek tartunk a védelemre, és nekik legális belépést biztosítunk. Megérkezésük után pedig beilleszkedést segítő programok várják a menekülteket, akik így fokozatosan kapcsolódhatnak be a magyar társadalom életébe.

A PROBLÉMA AZ, HOGY MINDEZ A MAGYAR KORMÁNY SAJÁT TÖRVÉNYE SZERINT EGY KÜLÖNADÓVAL SÚJTOTT, TEHÁT NEGATÍV MEGÍTÉLÉSŰ TEVÉKENYSÉG.
A bevándorlási különadót épp az ilyen tevékenységek szankcionálására fogadta ugyanis el tavaly a kormány. A vonatkozó törvény szerint bevándorlásikülönadó-köteles:

„A Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatása." (Jelen esetben ez a Máltai Szeretetszolgálatot támogató kormány.)
„Bevándorlást segítő tevékenységnek minősül minden olyan program, akció, tevékenység, amely közvetlenül vagy közvetve a bevándorlás előmozdítására irányul." (A törvény nem beszél illegális bevándorlásról, azaz a venezuelai menekültprogram is ebbe a kategóriába esik.)
A törvény részletesen is kifejti, milyen tevékenységeket szankcionál:

Oktatásszervezés: a menekülteknek nyelvtanfolyamot, kulturális órákat szerveztek.
Hálózatépítés és működtetés: a Fidesz–KDNP-kormány és az ecuadori nagykövetség a venezuelaiakat az országba juttató hálózatot épített és működtet.
A bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység: a kormány (Külgazdasági és Külügyminisztérium), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ház és a Latin-amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége bevándorlásra buzdítja a külföldi állampolgárokat.
A törvényben nincs olyan kitétel, mely szerint a magyar felmenőkkel rendelkező külföldiek betelepítése más megítélés alá esne. Az érintett szervezeteknek a fentiek miatt 25 százalék bevándorlási különadót kell fizetniük a tevékenységük után.

A MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ VENEZUELAIAK KIMENTÉSÉNEK BÜNTETŐADÓVAL VALÓ FENYEGETETTSÉGE RÁVILÁGÍT, HOGY A MAGYAR KORMÁNY EGY ÉRTELMETLEN JOGSZABÁLYT FOGADOTT EL.

A program titkolása pedig arra utal, hogy a kormány azzal is tisztában van, hogy a különadós törvény a saját tevékenységét is érinti.

Az üggyel kapcsolatban kérdéseket tettünk fel a Belügyminisztériumnak és a Külügyminisztériumnak, de nem válaszoltak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nem cáfolta a szerepét, de azt írták, a kérdéseinkre a venezuelai helyzet, a diplomáciai folyamatok, valamint az érintettek biztonsága miatt jelenleg nem tudnak teljes körű választ adni.

Kerestük a LAMOSZSZ elnökét, Kunckelné Fényes Ildikót is, hogy többet megtudjunk a programról és indulásáról, de nem válaszolt. Egy tavaly októberi interjúban megemlítette, hogy már Magyarországon él, és kinti magyar barátai sem maradtak Venezuelában, de a magyarok kimentéséről és arról, hogy abban szerepe lenne, nem beszélt.

Találtunk egy 2018. áprilisi közleményt, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat juttatott el az MTI-hez, annak apropóján, hogy – a kormány bevándorlásellenes kampányával párhuzamosan – Balatonőszödön pánikot keltett, hogy nagy tömegben jelentek meg migránsok a hotelben.

Egy menekült nő gyermekekkel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat autója mellett a szabadkai befogadóállomáson
Egy menekült nő gyermekekkel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat autója mellett a szabadkai befogadóállomáson
Fotó: Molnár Edvárd / MTI
Az OS-közlemény elsikkadt, az országos sajtó nem számolt be róla. Kiderül belőle, hogy a Máltai Szeretetszolgálat akkor (tehát a bevándorlási különadóról szóló törvény megszületése előtt) még csak 30 ember befogadását segítette. A venezuelai menekültek zöme tehát az utóbbi hónapokban érkezett, és a szeretetszolgálat már annak tudatában segítette őket, hogy a kormány pénzelvonással szankcionálja az ilyen tevékenységet.

A közlemény pontatlan, amikor azt állítja: „honfitársainknak" segít. A befogadottak ugyanis venezuelai állampolgárok, legtöbbjük még sosem járt Magyarországon, nem beszélik a nyelvet, és nem ismerik mélyen a magyar kultúrát.

Szintén a közleményben szerepel, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak a háborús országban élő emberek, és milyen nagy szükségük van Magyarország segítségére. Azaz pont arról a humánus eszme fontosságát emelik ki, amelyet a kormány a propaganda és a törvénykezés szintjén is tagad.

Az Indexnek nyilatkozó menekültek és családjaik védelmében sem neveket, sem fotókat nem közlünk.

https://index.hu/belfold/2019/02/21/ven ... garhaboru/

[adminisztrator]

2019.03.01.
9 órás munkanap MÁTÓL, PÉNTEKTŐL!!!!!

Péntektől 5 nappal csökken a szabadság a közszférában
Péntektől lép életbe az új kormányzati igazgatásról szóló jogszabály, ami alapján a központi hivatalok tisztviselőinek

munkaidejébe már nem számít bele az ebédszünet fél órája,
a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria,
az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken,
már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát,
és ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, vagyis nem fizetik ki a túlórákat.
A változás a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a kormányhivatalok, járási hivatalok dolgozóit, a nyugdíjfolyósítónál dolgozókat, és Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjét és ügykezelőjét érinti - írja a Népszava.

A lap azt írja, hogy olyan hely is lesz, ahol 9 óra lesz a napi munkaidő mostantól: a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóságon ráadául minden nap 6 óra 45 perckor kezdődik majd a munkaidő.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete tiltakozik az új törvény ellen. Február elején sztrájkbizottságot alapítottak és megfogalmazták sztrájkköveteléseiket.

A köztisztviselőket érintő változásokról ebben a cikkben írtunk részletesebben.
https://index.hu/gazdasag/2018/11/22/ko ... avaslatok/

(A cikk egy korábbi verziójában azt írtuk, hogy egész közszférát érinti a 9 órás munkanap bevezetése, valójában viszont csak a fél órás ebédszünet munkaidőből való kikerülése vonatkozik a teljes közszférára.)

https://index.hu/gazdasag/2019/03/01/pe ... szferaban/

[adminisztrator]

2018.10.15.
A LAKÁSTAKARÉK ELVÉTELÉVEL A LUXUSKORMÁNY VÉGLEG CSERBEN HAGYTA A FIATALOKAT

A kormány sunyi módon két nap alatt lezavarja a lakástakarék megszüntetését. Többé nem jár állami támogatás a befizetések után, ezzel együtt értelmét is veszti az előtakarékosság. Vége. Megszorítás? Igen, megszorítás.

Akinek a gyomra esetleg eddig is nehezen vette be a látványt, ahogyan a kormánypárti politikusok és cimboráik százmilliókat és milliárdokat keresnek, majd luxuséletüket saját bulvárlapjaik címlapjain tárják elénk, az most kapaszkodjon meg, ugyanis a Fidesz indoklása szerint többek között azért kell véget vetni a lakástakaréknak, mert

„a megtakarítást a futamidő végén akár medence vagy szauna építésére is fel lehet használni”,

tehát az emberek nem jól költötték el saját pénzüket, és ezt a Fidesz most jól be is szabályozza helyettük.

Olyannyira a Fidesz, hogy amikor kollégánk felhívta az Országgyűlés Gazdasági bizottságát, onnan egyenesen a Fidesz sajtóirodájára irányították. Kádár János elégedetten csettintene a pártházban, ha még élne.

Nem beszélve arról, hogy luxussal példálózni elképesztően cinikus dolog egy olyan kormánypárttól, aminek vezetőjének gyereke 12 millió forintos karórát hord. Azt pedig kár is ecsetelni, hogy az érvelés nettó hazugság, és valójában arra világít rá, hogy

a Fideszben a takarékossági célok már régóta nem a szoci fürdőszoba felújításáról vagy a beázó tető aláfóliázásáról szólnak, hanem a medencéről és a szaunáról, magasabb szinteken a jachtokról és magángépekről.

Sajnos ismét le kell vonnunk a következtetést, hogy Magyarországnak múltja van, jelene még döcög, jövője viszont ezzel a kormánnyal egyszerűen nincs. A fiatalok újabb megsarcolásával ugyanis a kormány ismét azt bizonyítja be, hogy pillanatnyi hatalmát az Erzsébet-utalványokra és a zsák krumplikra építi, a jövőt jelentő következő generációk támogatása viszont nem fontos számára,

mert nem most és nem nekik hoz a konyhára, hanem hosszú távon, és az országnak. Az meg legyen a jövő gondja.

A kormány megszorítása ráadásul azért is nagy arculcsapás a fiataloknak, mert egy fővárosi átlagos albérletár már 150 ezer forintra rúg havonta, az ingatlanárak pedig duplájára nőttek a néhány évvel korábbiakhoz képest. A CSOK sem kifogás, ugyanis a 10+10 milliós támogatáshoz való újépítésű ingatlanok (a fővárosban) 40-50 millió forintról indulnak, így ezekhez nem csak egy stabil párkapcsolat és egy életre szóló döntés kell, hanem jelentős –és jellemzően teljesen hiányzó- több tízmilliós önerő is. Hab a tortán, hogy a lakáshiteleket sokan lakástakarékkal kombinálták, hogy az állami támogatást otthonteremtésre fordíthassák: ezzel ez a segítség is megszűnik.

Lássuk a tényeket:

A magyar fiatalok az Eurostat szerint átlagosan 27 évesen költöznek el otthonról.
Az ingatlan.com szerint a fővárosban átlagosan 150 ezer forintért kínálják az albérleteket.
Az Otthon Centrum szerint 704 ezer forint az átlagos medián négyzetméterár egy új fővárosi ingatlannál.
Tehát most ezektől, az egyébként is totális kilátástalanságban élő fiataloktól veszi el a kormány az utolsó olyan megtakarítási formát is, ami még apró reményt nyújtott.

https://alfahir.hu/2018/10/15/lakastaka ... fundamenta
https://index.hu/gazdasag/2018/10/15/la ... unetetese/

[adminisztrator]

2018.10.13.
A hajléktalanság büntetése – a magyar állam szégyene

A hajléktalanság hatósági üldözését a magyar állam komolyan veszi. Adódik azonban a kérdés: mi lett volna, ha a kormányzat nem a közterületi hajléktalanság betiltását, hanem annak csökkentését – szükségtelenné tételét – venné, vette volna ennyire komolyan? Vélemény.

Október 15-től az ország minden településének minden közterületén elzárással büntethető szabálysértés a közterületi hajléktalanság, összhangban az Alaptörvény hetedik módosításába foglalt alapelvvel, miszerint „tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás”.

Korábban a közterületi hajléktalanság csak azokon a területeken volt büntethető, ahol ez a „közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében” indokolt volt. Az alaptörvény hetedik módosításában foglalt szabályozás indokolása úgy fogalmaz, hogy „az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás sérti a közterületek közcélú használatát” – az Alaptörvény és a szabálysértési törvény azonban mégis általában rendeli büntetni a közterületi hajléktalanságot, függetlenül attól, hogy a fedél nélkül élő ember valóban korlátozza-e a közterület közcélú használatát, illetve okoz-e bárkinek bármilyen – akár a legcsekélyebb mértékű – érdeksérelmet. Sőt, az új szabályozásból még az a kitétel is kikerült, miszerint nem áll fenn szabálysértés akkor, ha „az önkormányzat a hajléktalan-ellátás feltételeit nem biztosítja”.

Az továbbra is bizonytalan, hogy ebből az egész országra kiterjedő tiltásból mi következik majd a gyakorlatra nézve – már csak azért is, mert 2016 novembere és az új szabályozás elfogadása között eltelt másfél évben a hatóságok egyetlen egyszer sem indítottak szabálysértési eljárást „életvitelszerű közterületi tartózkodás” miatt, noha megtehették volna, hiszen – legalábbis a fővárosban – a fedél nélküli emberek jelentős része olyan területen húzta meg magát, ahol azt a korábbi szabályozás is tiltotta. Nyilván sok múlik majd a rendőrségen, és csak remélhetjük, hogy a rendőri állomány jó része maga sem ért egyet a hajléktalanság büntetésével: nem gondolják, hogy egy évtizedeken át elhanyagolt, súlyos és összetett szociális problémát szabálysértési elzárásokkal lehetne, kellene – és főleg: volna helyes – kezelni. Sok múlik majd rajtunk is, hogy ha intézkedő rendőrt látunk: emlékeztetjük-e majd őket erre.

Annyit azonban már október 15. előtt is megállapíthatunk, hogy ami 2010 óta ebben az ügyben történt, az a magyar állam szégyene. Ugyanis nyolc éve másról sincs szó, mint hogy törvényi, helyi rendeleti vagy éppen alaptörvényi szinten, illetve ezek milyen kombinációjában kellene büntetni a hajléktalanságot. Évek óta ezen dolgozik: erről ír és véleményez előterjesztéseket, törvénymódosító javaslatot, végrehajtási rendeletet, és értelmez alkotmánybírósági és kúriai esetjogot a belügyminisztériumi és erőforrás-minisztériumi apparátus egy része, hasonló munkára késztetve egyúttal a hajléktalanság tiltására ösztökélt önkormányzatokat és az ennek az egésznek a végrehajtására kötelezett rendőrséget is.

A hajléktalanság hatósági üldözését a magyar állam komolyan veszi. Adódik azonban a kérdés: mi lett volna, ha a kormányzat nem a közterületi hajléktalanság betiltását, hanem annak csökkentését – szükségtelenné tételét – venné, vette volna ennyire komolyan? Mi történt volna akkor, ha ezt a sok emberi erőforrást az államigazgatás az elmúlt nyolc évben nem erre – hanem arra fordítja, hogy kidolgozzon és megvalósítson egy stratégiát a közterületi hajléktalanság csökkentésére? Ráadásul, egy ilyen stratégiát még csak ki se kellett volna nekik dolgozniuk: elég lett volna elővenni a hajléktalansággal foglalkozó szociális szakemberek által az elmúlt évtizedben kidolgozott szakpolitikai javaslatok egyikét.

Ez az egész történet nem csupán felelőtlen és erkölcsileg szégyenteljes, egyúttal – bármiféle tartalmi megfontolástól függetlenül, egész egyszerűen a közpolitika-alkotás minőségi jellemzőire tekintettel: méltatlan.

Gondoljuk végig, mennyi állami figyelmet – már-már gondoskodást – és erőforrást igényel a hajléktalanság kriminalizációja. A rendőrség, miután a hajléktalan embert beszállította a rendőrségre, rendelvényt és átkísérési utasítást ír a fogdai befogadásához, meghallgatja az „elkövetőt” (és esetleg a tanúkat) és erről jegyzőkönyvet ír, továbbá – a törvény értelmében – tisztálkodási lehetőséget és tiszta ruhát, valamint a szabálysértési elzárás szabályai szerint fűtött helyiséget és ötóránkénti étkezést biztosít neki, adott esetben – a közérdekű munka kiszabására tekintettel – gondoskodik a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzéséről és ennek érdekében átkísérési utasítást ad ki az illetékes szakorvoshoz (és vissza a fogdába), majd utólag megtéríti a vizsgálat költségeit, jelentést ír a személyi szabadságot korlátozó intézkedésről, írásba foglalja a hajléktalan ember személy- és körözési nyilvántartásban történt ellenőrzésének az eredményét, intézkedik a védőt kirendelő határozat meghozataláról, majd megszövegez egy az előkészítő eljárásról szóló összefoglaló jelentést is. És ez még csak az elsőfokú bírósági tárgyalásig tartó szakasz – tehát az egész eljárás első fele, ide nem értve a hajléktalan emberek ingóságainak a tárolásával vagy megsemmisítésével, és ennek megszervezésével kapcsolatos feladatokat.

Az, hogy ezt a sok figyelmet emberségesebb volna nem a hajléktalan emberek megbüntetésére, hanem megsegítésére fordítani: magától értetődik. Ennek az egésznek azonban akkor sincs sok értelme, ha – hogy a politikai közösség legszegényebb tagjainak a törvényen kívül helyezéséről döntő kormánypárti politikusok szempontjából vizsgáljuk meg a kérdést – ettől, vagyis az emberségtől eltekintünk.

Ha a magyar állam az elmúlt nyolc évben nem a szabálysértési törvényt és az Alaptörvényt módosítgatta volna, hanem értelmes módon végiggondolta volna egyrészt azt, hogy mit tehetne annak érdekében, hogy kevesebben váljanak hajléktalanná; másrészt azt, hogy miként lehetne javítani a magyarországi szociálpolitikai rendszeren, és ezen belül a hajléktalanellátó intézményrendszer tárgyi és személyi feltételein annak érdekében, hogy csökkenjen a fedél nélkül élő emberek száma – és ennek akár csak egy részét meg is valósítják, akkor mostanra biztosan sokkal kevesebben élnének az utcán.

Ezzel pedig tényleg mindenki jól járt volna.

Jól jártak volna, legelőször is a hajléktalan emberek – és mindazok, akiket egy kicsit is emberségesebb és értelmesebb társadalompolitikával meg lehetett volna menteni a hajléktalanná válástól.

Jól jártak volna azok is, akik velük együtt éreznek: akik nem tudnak úgy örülni az otthon melegének, hogy közben nem lehetnek biztosak abban, hogy a hazafele látott hajléktalan ember megéli-e a reggelt. Azok a szülők, akik úgy igyekeznek emberségre nevelni a gyermekeiket, hogy közben nincs – mert nem lehet – jó válaszuk arra a kérdésre, hogy „a földön fekvő néninek miért nincs hol laknia?”. Jól jártunk volna mindannyian, akik sohasem érezhetjük magunkat egészen otthon egy olyan városban, ahol nincs mindenkinek otthona.

De jól jártak volna még azok is, akiket tényleg csak az érdekel, hogy tűnjenek el végre a szemük elől ezek a „semmirekellő csövesek”.

2018. október 15. még előttünk van, de már azzal is mindannyian vesztettünk, ahogyan idáig eljutottunk.

A szerző szociálpolitikus

https://hvg.hu/itthon/20181013_A_hajlek ... m_szegyene
https://merce.hu/2018/10/14/a-hajlektal ... buntetese/
https://index.hu/belfold/2018/07/20/jon ... vantartas/
https://24.hu/belfold/2018/10/30/hajlek ... ektalanok/

[adminisztrator]

Gond-olkodó
2019.03.03 8:20

Mit ad a Fidesz?
- Az arab fiataloknak ösztöndíjat, a magyar fiataloknak vándorbotot, vagy koldusbotot.
- Az ukrán nyugdíjasoknak 100-200 ezer forintos nyugdíjakat tízezer számra, a magyar nyugdíjasnak 28.500-forintos minimálnyugdíjat és az infláció felét sem fedező 2,7%-ot.
- Romániának jégcsarnokot, sportcsarnokot, milliárdos támogatásokat, a magyarországi gyerekek pedig fizethetnek, ha sportolni, nyelvet tanulni akarnak.
- Szerbiai családoknak 3,3 millió forintos támogatást a lakásvásárlásukhoz, a magyarországi fiataloknak kilakoltatást, asszonyhitelt, eladósodást, vagy az Ócsai telepet.
- Horvátországba, Szlovákiába stadionokat milliárdokért a 30-40%-kal többet kereső munkások szórakoztatására, a magyar melósnak pedig a térségben is szégyenteljes minimálbért, leszakadó béreket.
- Mexikóba templomokat ezer milliókért, a magyar vidéknek meg járhatatlan utakat, kifosztott falvakat, jobbágy sorsot. .
A te adódból mindenki jól él, csak a magyarnak nem jut belőle A Fideszeseknek mindenki számít, aki idegen, csak Téged nem néznek semmibe.
De, igen: hülyének néznek, akit ki lehet zsigerelni, ki lehet fosztani, meg lehet fejni.

/Forrás: Török Zsolt /

https://www.facebook.com/45589707794836 ... 00/?type=3