Érdekességek MAGUNKRÓL

Bőr, köröm, haj

      A kezek körmei 0,086 mm/nap, a lábaké 0,05 mm/nap sebességgel nőnek. Egy év alatt a kezeken kb. két gramm köröm fejlődik.

     Egy friss ujjlenyomat súlya egy milliomod gramm, és a bőr által kiválasztott vízből, zsírokból, fehérjékből és ásványi sókból áll.

     Még a legmogorvább férfi is naponta 1-3 milliliter könnyet ejt. A könnyet a könnymirigyek termelik folyamatossan, hogy megvédjék a szem szaruhártyáját a levegő és por káros hatásaitól.

     A hajszálak 0,35-0,40 milliméter/nap sebességgel nőnek. Egy nap alatt - ha összeadunk minden növekedést - hajkoronánk mintegy 30 méterrel lesz hosszabb.

     Az étel rágásakor a rágóizmok a zápfogakkal 72kg, a metszőfogakkal 20kg erőt tudnak kifejteni.

Mennyi oxigént fogyasztunk?

     Fekve, nyugodt állapotban az ember 24 óra alatt 400-500 liter oxigént fogyaszt, percenként 12-20-szor lélegezve. Összehasonlításul: a lovak percenként 12-szer, a patkányok 60-szor, a kanárik 108-szor lélegeznek. Tavaszal a légzés átlagosan egyharmadával szaporább, mint ősszel.

Miből áll a testünk?

      Az emberi test 60%ü-a víz. Az eloszlása egyenlőtlen: a zsíros kötőszövetek mindössze 20%-ban "vizes", a csont 25%, a máj 70%, az izmok 75%, a vér 80%, az agy pedig 85% víztartalmú. A számokra tekintve látszólag ellentmondás mutatkozik: a folyékony vér kevésbé vízes mint az aránylag sűrű agy. A megoldás nem a víz mennyiségében, hanem "csomagolásában" van. Ismeretes, hogy a meduzák 98%-a víz, mégsem oldódnak fel a tengerben, sőt kézbe is vehetők.
Az emberi test "maradék" 40%-a a következőkből áll: 19% fehérje, 15% zsír, és zsírszerű anyag, 5%-a ásványi anyag, 1% szénhidrát.

     Az ember testét több mint 100.000.000.000.000 (száztrillió) sejt építi fel. Az elefánt viszont 6.500.000.000.000.000 (6 és fél kvadrillió) sejtből áll.

     Az ember izmainak számát pontosan meghatározni nem lehet, hozzávetőlegesen 400-680 között van. Összehasonlítássul: a szöcskében mintegy 900, néhány hernyóban közel négyezer az izmok száma. Az izmok összsúlya a férfiak esetében a test 40%-a, a nőkében 30%-a.

      Bármennyire furcsa, az emberi csontváz csontjainak számát lehetetlen meghatározni. Előszőr is mert emberek között is eltérések vannak ebben is. Így az emberek kb. 20%-ánál különböző a csigolyák száma. Minden huszadik embernek van egy felesleges bordája, és ez a férfiaknál háromszor gyakoribb mint nőknél' Továbbá a csontok mennyisége a korral változik: az idők folyamán ugyanis néhány csont szoros heggel összeforr. Ezért nem mindig világos, hogyan számoljuk meg a csontokat. Például a keresztcsont nyílvánvalóan öt összenőtt csigolyából áll. Most ötnek vagy egynek számoljuk? Ezért a komolyabb utmutatók óvatosan "200-nál valamivel több" csontot említenek.
Ezek közül a leghosszabb a combcsont, amely az ember magasságának kb. 27,5%-át adja. A legrövidebb a kengyel - a hallócsontocskák egyike -, 3-4 mm.

Érzékszerveink

      Az átlag természetes látásélesség 0,0003 szögperc, ami azt jelenti, hogy a szem képes 25cm távolságból egy tized milliméter átmérőjű tárgyat felismerni. De ha a tárgy egyuttal fényforrás, a mérete kisebb is lehet. Például egy 3-4 ezred milliméter átmérőjű fémlapba ütött lyuk, amelyet hátulról világítunk meg, már jól kivehető szabad szemmel.
a szem 130-250 tiszta színárnyalat és 5-10millió kevert színezet elkülönítésére képes.
Ha egy fényforrás képe nagyon gyorsan villog, folyamatossan égőnek látszik. Ehhez a villanások számának pálcikák számára másodpercenként 15-nek, a csapok számára másodpercenként 71-90-nek kell lennie.
A sötétséghez a szem teljesen 60-80 perc alatt alkalmazkodik.

      A belső fülünkben kb. 25 ezer hangra érzékeny sejt van. A fül a 16 és 20.000 Herz közötti rezgéseket fogja föl. A korral ez a tartomány szűkül, főleg a magas hangok rovására. 35 éves korra a tartomány felső határa 15.000 Hz-re csökken.
A fül a legjobban a 2000-2300 Hz közötti rezgéseket érzékeli. A legjobb zenei hallás (a hangmagasság megkülönböztetésében) 80-600 Hz közé esik. Itt fülünk a 100 és a 100,1 rezgésszámú hangot is elkülöníti. Összeségében az ember 3-4 ezer különböző magasságú hangot ismer fel.
Egy hang a fül elérése után 35-175 millisekundum múlva tudatosul agyunkban. Fülünknek 180-500 milliszeundumra van szüksége, hogy "ráálljon" az adott hullámhosszra, elérje optimális érzékenységét.

      A nyelven kb. 9000 ízérzékelő sejt (receptor) van. Müködésükhöz a legjobb hömérséklet 24 °C. (Az ínyencek tartsák ezt szem elött!)

      Az orr szaglórégiója 5cm2. Itt kb. egymillió szaglóidegvégződés foglal helyet. Ahhoz, hogy a szaglóidegrostokban ingerület keletkezzen, végződésére legalább 8 molekulánk kell jutnia. Hogy szagot érezzünk legalább 40 idegvégződésnek kell ingerületbe jönnie.

Meddig élnek a vérsejtek?

      A vér sejtjei állandóan ehalnak és újjkkal cserélődnek. Egy vörösvértest élettartama 90-125 nap, egy fehérvérsejté néhány órától néhány hónapig terjedhet. (a különbség a többfajta fehérvérsejt miatt ekkora) Egy felnött emberben óránként egymilliárd vörösvértest, ötmilliárd fehérvérsejt, és kétmilliárd vérlemezke pusztul el. Helyükre a csontvelőből érkezik utánpótlás. 24 óra alatt kb. 25 gramm vér cserélődik ki.
A felnőtt ember csontvelőállományának súlya átlag 2600 gramm. Az élet hetven éve alatt 650 kg vörösvérsejtet és 1 tonna fehérvérsejtet termel.

Mekkora az agy?

      Az emberi agy tömege a test tömegének 1/46-a. Az elefánt agya testének mindössze 1/560-a.

      A férfiak agyának átlagos súlya 1375 gramm, a nőké átlagosan 130g-mal kevesebb. A nagyagykéreg összterülete 1468 és 1670 cmközött van.

      Az agyba 2.600.000 idegrost lép be, és csak 40.000 lép ki. A kilépő rostok több mint fele a szemgolyóhoz, annak izmaihoz fut, finom gyors és összetett szemmozgásokat vezérelve. A többi ideg az arcmozgást, a rágást, a nyelést és a belső szervek müködését irányítja. A belépő idegrostok között 2,000,000 látórost.

     Egy perc alatt az agyon 740-750 milliliter vér áramlik keresztül.

      A harmincadik életévtől az emberben naponta 30-50 ezer idegsejt pusztul el. Az agy alapmérete csökken. Az idővel nemcsak az agy súlya csökken, hanem alakja is változik - ellapul. Az agy súlya férfiakban 20-29, nőkben 15-19 éves korban a legnagyobb.

Hány idegsejtünk van?

      Az ember idegrendszere megközelítőleg 10 milliárd neuronból (idegsejtből) és hétszer több kiszolgáló - támasztó és tápláló - sejtből áll. Az idegsejtek mindössze egy százaléka végez "önálló munkát" - ingereket vesz fel, és irényítja az izmok müködését. A többi 99% köztes idegsejt, amely továbbítja és erősíti az ingerületet.

      Az ember legnagyobb idegsejtjei ezerszer nagyobbak a legkisebbeknél. A legvékonyabb idegrostok átmérője mindössze 0,5 mikron, a legvastagabbé 20 mikron.