Gencsapáti község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben. 1943-ban egyesítették Nagygencs (korábban Németgencs) és Gyöngyösapáti községeket.
A falu Szombathely észak-északnyugati szomszédságában, a Gyöngyös-patak partján 4 km hosszan elnyúlva fekszik. Határos települések: Szombathely, Söpte, Pusztacsó, Gyöngyösfalu, Perenye, Bucsu. Vonattal elérhető a Szombathely–Kőszeg-vasútvonalon.
Nagygencs neve a török genzs (= kincs) főnévből ered, feltételezések szerint egy Bulcsú horka kíséretében levő káliz néptöredék neve lehetett, melynek itt volt a szálláshelye.
Gyöngyösapáti neve onnan való, hogy a falu egykor apátsági birtok volt. Nevének előtagja a Gyöngyös-patak menti fekvésére utalt.
A falu területén már a rézkorban is éltek emberek. A Kápolnadomb környékén rézkori sírok kerültek elő, melyek egykori településhez tartozhattak. A római kori betelepülést támasztják alá a határában talált épületnyomok, a Rőzsegátnál magtalált római vízvezeték és a Szentkút útjánál talált Isis-oszlop. 1941-ben területén népvándorláskori csontvázas sírra bukkantak. Gencset 1288-ban Gench, Apátit 1328-ban Apaty alakban említik először. Gencs ellő említése Zynsa határleírásában szerepel villa Gench alakban mint szomszédos település. Birtokosa a Genchi család volt, akik 1372-ben megosztoztak a birtokon. Apátiról a vasvár káptalan 1328-ban kelt oklevele írja, hogy Salamon fia Mihály birtoka. Gencs falu temploma a középkorban épült gótikus stílusban. Birtokosai Garai, a Jurisich, a Nádasdy, a Széchy és az Esterházy családok voltak.
A 16. században lakói evangélikusok lettek. 1655-ben templomában evangélikus zsinatot tartottak. Az 1674-es egyházlátagatáskor a templom már újra katolikus. A 17. században, majd 1880-ban a templomot átépítették.
Apáti birtokosai a Nádasdy, a Chemetey, a Batthyány és a Széchenyi család voltak. A 16. században a Chemetey család épített itt várkastélyt, melyet az 1820-as évekban a Széchenyi család klasszicista stílusban építtetett át. A falu régi kápolnáját 1815-ben bontották le, helyére kőkeresztet állítottak. Mai templomát 1903-ban építették. A kastély utolsó birtokosa Apponyi Albert volt, 1935-től tiszti üdülő, ahol a II. világháború alatt lengyel menekülteket szállásoltak el.
Vályi András szerint "Német Gencs, Gentsdorf. Elegyes német falu Vas Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenitöl nem meszsze, határbéli földgyei termékenyek, fája, legelője elég; Kőszögön, és Szombathelyen jó piatzozása, réttyei elegendők, és jók, első Osztálybéli. APÁTI. Magyar, és tót falu Vas Vármegyében, birtokosa 43Péchy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kőszegtöl egy, és 1/4. mértföldnyire, Szombathelyhez is egy mértföldnyire. Határjok termékeny, földgyei, réttyei jók, fája nintsen, de e’ fogyatkozást meghaladgya, földgyének termékenysége, kereskedésre, ’s vagyonnyiaknak eladására való jó módgyokért, első Osztálybéli." Fényes Elek szerint " Német-Gencs, magyar f., Vas vmegyében, a Kőszegről Szombathelyre vivő országút mellett, 685 kath., 6 zsidó lak. Van itt kath. paroch. templom, egy téres, emeletes katonai kórház. Termékeny róna határát és rétjeit a Gyöngyös öntözi. Lakosai jó lovakat és marhákat tenyésztenek. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Kőszeg."1910-ben Nagygencsnek 1316, Gyöngyösapátinak 230 magyar lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A két községet 1943-ban egyesítették.