All memories are lost in time...
12. fejezet
Fogalmam sem volt, hogy ki
lehetett az ajtó másik oldalán.
- Szia! - hökkentem meg amikor kinyitottam az ajtót. - Mi
járatben erre David? - majd betessékeltem.
- Szia! Nem zavarok?
- Te? Ugyan! Nem zavarsz - mosolyodtam el. - Kérsz valamit?
- Nem, köszi. Igazából azért jöttem,
hogy megkérdezzem, nincs-e kedved eljönni vacsizni?
- Hát... -húztam a számat. - Az a helyzet, hogy
nem nagyon. Tudud most költöztem haza és...
- Jó, nem kell mentegetőzni - szomorodott el David. - Akkor
megyek is. Szia! - majd az ajtó fele vette az irányt.
- Várj! - kiáltottam utána.
- Igen?
- Mi lenne ha itt lennél? Rendelnénk egy pizzát,
beszélgetnénk, estetleg megnéznék egy DVD-t
- vetettem fel.
- Jó ötlet! - mosolyodott el majd adott egy puszit -
Köszönöm.
- Nincs mit - pirultam el.
Amíg én rendeltem a pizzát, addig Dave
körülnézett a filmek között, aztán
amikor befejeztem a telefonálást leültem
mellé. Sokat bezsélgettünk. Többek
között szóba került a szerelmi ésletem
és Richard. Figyelmesen végig hallgatott majd
megölelt. Folytak a könnyeim és David még
mindig szorosan ölelt. Nagyon jól esett. Má ekkor
megjött a pizza és véget kellett vetni az
ölelésnek.
Miután megettük a pizzát előkerült egy
üveg vor. Aztán még egy.
- Te David, mivel mész haza? - kérdeztem a 2. üveg
borunk után.
- Hát, mostmár csak gyalog.
- Vagy sehogy - nevettem del.
- Mire gondolsz?
- Arra, hogy aludj itt - mondtam majd hírtelen
megcsókoltam.
- Van más választásom? - mosolygott.
- Nincs - vágtam rá és újra
megcsókoltam és ő visszacsókolt. Levette a
pólómat én pedig az övét. Ekkor
csengettek. Mentem ajtót nyitni, mindenről elfeledkezve.
- Szia Mandy! David itt van? - kérdezte Chuck, majd
megileltődött amikor rámnézett.
- Itt! - jelentettem ki, és magamra néztem. - Hupsz!
Gyere be, addig felveszem a pólóm.
- David, mi a francér nem evsed fel a telefonodat? - rivallt
rá Chuck.
- Jajj, ne haragudj. Le volt némítva.
- Semmi baj. Tudod elég szar ez a nap - mondta, mire mindketten
értetlenül néztünk rá.
- Mandy, te tudod, nem? - Chuck.
- Nem. Mit????
- Lucyval szalítottunk.
***