Jószomszédi iszony
4. fejezet
Mielőtt indultam Luce elé,
egy papírra írtam a telefonszámom, majd
ráragasztottam David ajtajára. Ezt követően
elindultam.
Lucyt vártam a háza előtt. Aztán megjelent.
Beszállt a kocsiba és mindent elmeséltem neki az
odafele úton.
- Szóval. Ti most jártok? – kérdezte Luce
lényegretörően.
- Igen. – mondtam boldogan.
Majd megcsörrent a telefonom. Ismeretlen szám…
- Tessék, Mandy Moore.
- Itt pedig David Desrosiers. – nevette el magát. -
Mikor érsz ma haza?
- Hát úgy 8 körül.
- Amikor hazaértél, utána átjössz?
– kérdezte.
- Őőőőőő…. Át. A fiúk is ott lesznek?
- Nem. Ezuttal kettesben leszünk. Csak te meg én.
- Jól hangzik. De most lerakom mert megérkeztünk
Anyuékhoz. Szia.
- Szia kicsim!
Alig vártam, hogy lássam újra a szüleimet.
Főleg apukámat, mert szívbeteg. Anyu 20 éves volt
amikor összeházasodtak apuval. Apu akkor 31 volt. De
szerették egymást a korkülönbség
ellenére is. Félév múlva megszülettem.
A 18. születésnapomon, apunak szívinfarktusa volt.
Szerencsére életben maradt. De az orvosok azt
mondták, hogy még egy ilyen és meghal.
Kerülnie kell az izgalmakat, így felmondott. Azóta
rendben van.
- Sziasztok! – köszöntem nekik.
- Szia drágaságunk! Úgy hiányoztál.
– mondta anyu. – Szia Luce.
- Csókolom! – mondta Luce.
- Ti is hiányoztatok. – megöleltem anyut majd aput
is. – Hogy vagy apa?
- Köszönöm jól. És te?
- Jól. De képzeljétek , Dan megcsalt. –
szomorodtam el.
- Ejjj, akkor nem mostanába lesz esküvő ugye? Tudod
kislányom, meg szeretném érni az esküvődet.
Szeretnélek oltár elé vezetni. De sajnos
bármikor jöhet egy szívinfarktus, és
már itt se vagyok. – mondta könnyes szemekkel apu.
- Meg fogod érni! Ígérem! – öleltem meg.
- Remélem is. – mosolyodott el.
Hosszasan beszélgettünk majd vissza indultunk
Montreálba. Kiraktam Lucet majd siettem haza. Egy kis
meglepetést fundáltam ki hazafele Davidnek. A
hálóingembe megyek át és majd
meglátjuk mi sül ki belőle.
Hazaértem, felvettem s hálóingem és
már mentem is át hozzá. Kopogtattam.. ajtót
nyitott és meglepődött arccal tessékelt be.
- Na mi van? Egy csókot se kapok? – mosolyogtam rá.
- De. – és már kaptam is a csókot.
- Hiányoztál! – mondtam Davidnek, miközbe a
pólóját vettem le róla.
- Te is nekem! – mosolyodott el.
Az ágyban kötöttünk ki és egy hatalmasat
szeretkeztünk. Nagyon jó volt.
Reggel amikor felébredtem ő még aludt.
Ránéztem az órára.
- Basszus. El fogok késni. – morgolódtam.
Felvettem a hálóingem és hazamentem.
Felöltöztem majd írtam egy cetlit „ Dolgozni
mentem” és David ajtójára ragasztottam. Majd
elmentem dolgozni…