Make love
7. fejezet
Amikor
hazaértünk Daviddel, egyből a szobám felé
vezettem. Mivel franciaágyam van, könnyel
elfértünk rajta ketten is.
- Na figyelj, a mosdó, ott van szembe - mutattam ki az
ajtón, mire David bólintott egyet. - Ha bármi van,
például éhes vagy , vagy akármi kelts fel
nyugottan.
- Rendben. És köszönöm. - mosolygott. -
Amúgy hol alszom? - kérdezte.
- Itt mellettem, ha megfelel.
- Tökéletes - mosolygott.
- De csak semmi hátsó gondolat! - mosolyodtam el
én is.
- Ugyan... - kacsintott, majd vetkőzni kezdett.
Levette a pólóját és a
nadrágját. Egy szál alsónaciba volt,
és én.. Fúha... Nagyon megkívántam
Davidet, de tűrtőztettem magamat. Próbáltam húzni
egy kicsit az agyát azzal, hogy melltartóba és
bugyiba feküdtem be az ágyba mellé. Azt hiszem
siekrült is. :)
- Mandy? - szólalt meg.
- Igen? - fordultam felé.
- Kapok jóéjt puszit?
- Kaphatsz.. - hajoltam az arca felé, majd finoman megpusziltam,
miközbe a kezem a vállára tettem. - Jó
éjt - súgtam a fülébe végül.
- Neked is - felelte, majd lehúnyta a szemét.
Nemsokkal később elnyomott az álom.
Másnap amikor felébredtem nem volt mellettem David,
így felvettem a köntösöm és keresni
kezdtem. Meg is találtm...
- Áh, szóval itt vagy! - mosolyogtam.
- Itt bizony. - mosolygott vissza.
- Szia kincsem - jött be az étkezőbe anyukám.
- Szia anya!
- Kérsz te is valami reggelit? - kérdezte.
- Aha, köszi. Ja és hoznál nekem mellé egy
fejfájáscsillapítót? - vigyorogtam.
- Hát persze. - mosolygott.
- Mióta vagy fennt? - kérdeztem Davidtől.
- Úgy 1 órája. Deborah amikor reggel bejött a
szobádba, elég érdekes szituációba
keveredtünk. De aztán kimagyaráztam a dolgokat. -
mosolygott, mire én értetlenül néztem.
- Érdekes szituáció?
- Igen. Összebújva voltunk reggel tök mesztelenül.
- Hogy mi? - kerekedett el a szemem.
- Nyuugii, csak vicceltem - nevetett David. - Csak nem
számított arra Deborah hogy ottleszek melletted.
- Huhh... már azt hittem, hogy... - halkultam el.
- Hogy? - kérdezett vissza.
- Mindegy. - mosolyogtam.
- Nem! Mondd már! - kíváncsiskodott.
- Jajj már kész is a kajám - láttam anyut
felém jönni.
- Ne terelj! - tette a durcát David.
- Hm de finom. - haraotam bele a szedvicsbe.
- Hát jó. - mondta, majd felállt mellőlem.
Megreggeliztem, majd a fürdőbe mentem. Lefürödtem, majd
a szobámba mentem. Nem láttam senkit se bent,
úgyhogy ledobtam magamról a törölközőt,
ám ...
- Húúha - hallottam David hangját.
- Úristen! - nyúltam a
törölközőmér, majd hamar magam köré
csavartam.
- Csak itt a képeket nézegettem.. aaztán
megfordultam és hűű.. - jött zavarba Dave.
- Öööö...Én..Te.. - hebegtem. - Ez nagyon
ciki. - vörösödtem el. - De amint látom, neked se
ÁLL jól a gúnyád - nevettem David
lábaközére pillantva, mire ő totál zavarba
hátat fordított nekem.
- Ööööö....Most.. - hebegett ő is.
- Én most akkor visszamegyek a fürdőbe. - mosolyogtam, majd
még egy pillanatra megálltam az
ajtóéfánál, és a
törölközőmet alulról elkezdtem felhúzni :P
- Na menj már, mert.... mert isten bizony olyat teszek hogy....
- Milyet? - húztam tovább a törölközőt,
és ezzel David agyát is. David megindult felém,
utánnam jött a fürdőbe. Szinte hozzámsimult,
megcsókolta a nyakam és kiment a fürdőből, becsukva
maga után az ajtót.
Ezek után, úgy kívántam Davidet mint
még soha senki mást.
Amikor kijöttem a fürdőből, felöltözve, anya
közölte velem, hogy Davidnek sürgősen el kellett mennie,
és hogy azt üzeni, hogy bocsi. Ezt az egészet el
kellett mesélnem Lucynak, így írtam neki egy sms-t
hogy menjen ki az erkélyére. Én is kimentem a
sajátomra, és pár perccel később Luce is
megjelent. Elmeséltem neki mindent, töviről hegyire,
miközben rágyujtottam. Lucy állát úgy
kellett visszasegítenie a helyére, annyira
csodálkozott.