Miss Murder
3. fejezet
Miután becsuktam az
ajtót magam mögött, a konyhába siettem
és nekiálltam mindent kipakolni a helyére. Amikor
ez megvolt, nekiálltam főzni. Már nem volt furcsa, hogy
soha semmit nem találok meg, hiszen annyi lakásom volt
már, hogy az eszméletlen. Mindíg minden új
helyre került.
Egy óra múlva csücsültem az étkezőben a
főzelékem mellett, és kanalaztam magamba. Közben
mindenfélén járt az agyam. Hogy kéne
megvalósítani a tervem, vagyis a munkám. 1000 meg
1 dolog jutott az eszembe, és nem tudtam dönteni. A
döntésképtelenség nagyon ritkán volt
jelen az életemben. Mindíg tudtam, hogy mit akarok.
És most, hogy nem tudtam tönreni elhesegettem a fejemből
ezeket a gondolatokat, és arra hagytam, hogy: ahogy esik
úgy puffan. Ekkor aztán bevillant: "Puffan" . Hm...
Eltűrtem a hajam az arcom elől, majd visszatértem az
evéshez.
Aznap már nem mentem sehova sem. Melegítőnadrágban
és topban ültem az ablak előtt, megfigyeltem a
környéket. Mikor ebbe belefáradtam, felmentem a
hálóba és elfeküdtem az ágyon majd
bekapcsoltam a tv-t. Szépen elszundítottam, hiszen
mire kinyitottam a szemem világos volt. Lerobogtam a
konyhába, feltettem egy kávét főni, majd a
kenyérpirítóba kenyeret. Beleléptem a
papucsomba és kicaflattam az újságért.
- Jó reggelt! - hallottam meg egy ismerős hangot, majd balra
nézve Davidet láttam a
postaládájánál.
- Neked is! - mosolyogtam.
- Akkor ma?
- Ott leszek 8 fele - kacsintottam, majd felléptem a
verandára, intettem neki és beléptem a
házba.
Mire kiértem a konyhába, egy kattanás jelezte,
hogy megsültek a kenyereim, és már csordogált
a kávém. Kivettem a pirítóból a
kenyeret, elővettem a hűtőből a vajat, némi felvágottat
és paprikát, majd az asztalhoz vittem azokat. A
második fordulóban egy bögre kávét,
cukor és tejszínhabot vittem a kezemben.
Ezek után nyugalomban megreggeliztem. Ezután
felöltöztem és elugrottam a legközelebbi boltba,
hisz üres kézzel csak nem állíthatok be
Davidhez. Így a boltban vettem egy üveg pezsgőt és
némi rövidet, majd mikor hazaértem muffint
sütöttem.
A délután folyamán megmostam a hajam és
becsavartam, hogy estére gyönyörű loknik legyenek
benne. Amikor aztán közeledett a 8 óra
készülődni kezdtem. Lezuhanyoztam, aztán kifestettem
magam, kiszedtem a hajamból a csavarókat, és ruha
után néztem. Végül egy krémszinű
csipkés felső mellett és egy szűkszárú
sötét, koptatott farmer mellett döntöttem, amihez
szintén krémszínű magassarkút
választottam.
Ezek után a muffint beleraktam egy formás kis dobozba,
majd a pezsgőt a kezembe vettem, és behúztam magam
mögött az ajtót. Átsétáltam
Davidhez, ahol már szólt a zene és emberek
hangját, kacagását hallottam az ajtó
mögül. Megnyomtam a csengőt és pár perc
múlva ajtót nyitottak nekem.
- David! Megjött a karácsonyi ajándék -
kiáltott a srác, majd meg is jelent David.
- Bocs Rose. Ez a haverom, Pierre! Gyere be - mosolygott.
- Örülök, hogy megismerhettelek Pierre - mosolyogtam.
- Hát még én! - lihegett a nyakamba, mire
elnevettem magam.
- Pierre - mordult rá David.
- Nyugi David! Én veszem a poént - kacsintottam
rá, majd a kezébe nyomtam a muffint és a pezsgőt,
majd Pierrebe karoltam aki körbevezetett a lakásba.