When a dream comes true
8. fejezet
Másnap mikor
felébredtem azt hittem én vagyok csak ébren.
Körülnéztem, Lucyt ölelte Joel, Lucy pedig Benjit
öltelte. Elég vicces volt. Olyanok voltak, mint a
szendvics.Paul a földön fekve horkolt és Billy pedig a
hasam felé fordult, átkarolva a derekamat. Kicsit
mocorogni kedztem, mert elzsibbadt a lábam. Billy
felnézett.
- Jó reggelt!
- Neked is! Bocsi, ha felébresztettelek! - suttogtam neki.
- Semmi baj. Inkább nekem kellene bocsánatot
kérnem, hogy miattam ülve kellett aludnod.
- Ugyan, amilyen fáradt voltam... - mosolyogtam. - De most
felkelhetnél, mert teljesen elzsibbadtam.
- Jajj... - ült fel. - Tényleg, ne haragudj!
- Mondom semmi baj! Inkább őket nézd.. - mutattam
Lucyék felé, mire ő csak elmosolyodott.
- Gruppen? - nézett huncutul.
- Nem tudom, Lucyból kinézem - nevettem, majd amikor
feláltam, egy pillanatig áltam, majd a lábaim nem
tudtak megtartani, így eldőltem. A puffanásra mindenki
felébredt.
- Köszi, jól vagyok. - tettem fel a kezem.
- Mit csináltok? Mi volt ez? - nézett fel
kómásan Luce.
- Ugyan ezt kérdezhetném tőled! Egyel be se éred?
- nevetett Billy. - Mandy elzakózott... - itt viszont
visszafolytotta a nevetését.
A reggeli beszélgetés után reggeliztünk.
Amikor a fürdőt kerestem, betévedtem egy szobába,
ahol mindenütt cd-k voltaka falon és gitárok
körbe a fal mellett. Nem bírtam ki, hogy meg ne pengessem
kicsit az egyiket. Egyszerűen rá volt írva hogy: Mandy,
gyere és játsz rajtam! :) Nem mondhattam neki nemet,
ígyhát elkezdtem játszani, hátat
fordítva az ajtónak, kibámulva az ablakon. Nagyon
szépen szólt a gitár. Amikor befejeztem leraktam a
gitárt és mentem volna ki, de...
- Ez nagyon szép volt - szólalt emg Benji, aki
mögött ott állt mindenki.
- Ne haragudj, én nem akartam... - magyarázkodtam.
Elvégre is megse kérdeztem, hogy használhatom-e. -
Csak a fürdőszobát kerestem, és betévedtem
ide és nem tudtam ellen álni neki. Imádok
gitározni és énekelni. - magyarázkodtam.
- Szép hangod van - jegyezte meg Billy.
- Igen. És az én barátnőm - ölelt meg Lucy. -
Ügyes voltál, ezt még nem is hallottam :)
- Köszönöm - pironkodtam.
- Nem gondoltál arra, hogy alapíts egy kisebb
bandát? - kérdezte Joel.
- De igen. A napokban gondolkodtam már ezen. És nem is
kéne messzire mennem a tagokért, ugyanis Lucy dobol a
nővére, Chloe pedig gitározik és énekelget.
Szóval lehetne vokál én meg az énekes
és basszeros. Szóval nem egyszer fordult meg a fejembe.
- Ez most komoly? Én benne vagyok és szerintem Chloe is!
- csillant fel Lucy szeme.
- Na tessék! Akkor mi tart vissza titeket a banda
alakítástól? - kérdezte Billy.
- A felszerelés hiánya, a hely hiánya ahol
próbálhatnánk.
- Ez mind megoldható. Mi adunk helyet, cuccokat és egy
kiadónál beajánlunk titeket. Ha már
összeált a bandátok, akkor jöhettek
előzenekarként a koncertjeinkre, hogy
népszerüsítsünk és ti is
népszerüsítsétek magatokat. -
ajánlotta fel Benji.
- Ez komoly? - kérdeztük együtembe Lucyval.
- Ez komoly! - nevette el magát Benji.
- ÚRISTEN! - ujjongtam és könnyekig hatódtam.
- Jó nem kell sírni. - ölelt meg Benji.
- Nem sírok - hüppögtem. - Vagyis de, de ezek az
öröm könnyei. Apukámnak megígértem,
hogy teljesítem az álmomat. És most
sikerülhet. Olyan boldog vagyok - szoríttottam meg Benjit.
- Örülünk, hogy boldoggá tehetünk titeket.
És amúgy mi lenne a nevetek? Azon is gondolkodtál
már?
- Igen...