When a dream comes true
15. fejezet
Miután
megbeszéltük Maryvel a dolgokat, átadtam a kulcsot
és bementem a munkahelyemre, felmondani, így
hétfőtől már nem dolgozok és több idő lesz a
zenekarra. Hazafele leültem egy padra és ihletet kaptam,
így elővettem a táskámban lapuló
füzetet és írni kezdtem. Mikor végeztem,
átolvastam. Sokmindenen gondolkodtam. Ám a mély
gondolkodásomból valaki kizökkentett.
- Szia Mandy! - köszönt rám Billy. - Hát te mit
ücsörögsz itt egyedül?
- Szia! Dalszöveget írtam. De már kész.
És most, hogy leültél mellém, már nem
is ülök egyedül - mosolyogtam.
- Elolvashatom? - kérdezte.
- Nem! - mosolyogtam. - Majd meghalgathatod, ha kész lesz. -
kacsintottam.
- Mikor készül el?
- Ma! Tegnap 3 dalt begyakoroltunk. 8 órát ott voltunk.
- 8 órán keresztül próbáltatok? -
csodálkozott.
- Igen. Tudod a kezdeti nagy lelkesedés. - mosolyogtam. -
Elindulok hazafele, mert nemsokára megyünk
próbálni. Velem tartasz?
- Aha. De üljünk be előtte ebédelni.
- Inkább menjükn aztán úgyis csinálom
az ebédet, ebédelj nálunk.
- Rendben - mosolygott majd megnyalta a szája
szélét.
Amikro hazaértünk nekiálltam főzni. Összedobtam
egy levest meg főztem ki tésztát.
Megebédeltünk, közben dumáltunk. 1
órával később próbálni imdultunk, de
ide már Billy nem jött. De megígértem neki,
hogy másnap meghallgathatja a kész dalainkat.
A csajoknak betanultuk az újonnan szerzett dalt, majd sokat
gyakoroltuk a számokat. Tetszett nekik, de volt némi
beleszólásuk. Ismét próbáltunk. Ezt
a dalt is betanultunk, szóval most már kész van 4
dalunk: Wonderful day, Why, When I'm die és a Reproduction. Az
utolsó arról szól, hogy egy lány
csalódik, és nem tudja mi tévő legyen és
egy bizonyos idő elteltével újra szerelmes lesz.
Tartottunk egy kis pihenőt, ekkor vendégeink érkeztek.
- Kopp-kopp! Mi ez a lazsálás? - mosolygott Benji az
ajtóból Joel és Billy
társaságában.
- Sziasztok! - köszöntem oda, miközben én a
falnak döltem. - Most van egy kis szünet, mert
fáradtak vagyunk.
- Ohh értjük! Kaphatunk bemutatót? - kérdezte
Billy.
- Aha! Szívesen! - vágta rá Luce.
- Akkor had halljuk! - mondta Joel, mi pedig a helyünkre
álltunk és játszani kezdtünk.
Első szám..második szám... harmadik és
végül a negyedik.
- Ez k***a jó lett! Nagyon jók vagytok! - tapsolt Benji.
- Én még most se kapok levegőt! Lucy ügyesen
jár a kezed és amilyen elalélt fejet vágsz
hozzá! - nevetett Billy.
- Kössz! - áldurcizott Luce, mire Benji ott termedt
és megcsókolta.
- Chloe, nagyon ügyes vagy és szép hangod van! -
kacsintott rá Joel.
- Köszi. Nem az én érdemem! Az egész Mandy
nélkül nem menne, mert amikor kezdünk szétesni
ő hajt minket hogy nem szabad abba hagyni! - dícsért
Chloe.
- Ugyan! A ti akaraterőtök is kell hozzá! - pironkodtam.
Nem maradtunk tovább, elmentünk haza és a
fiúk is velünk tartottak. Előkerültek az italok.
Én nem ittam annyit mert fájt a fejem és nem
akartam rákontrázni, de a többiek. Volt ám
erezd el a hajamat...