When a dream comes true
22. fejezet
- Te, Billy! Joellel és
Chloeval mi van? - kérdeztem tőle suttogva.
- Nem tudom! Ugyan ezt akartam kérdezni tőled. A multkor nem...?
- nézett furcsán.
- De, amutlkor lefeküdtek. Ennek utánna kell járnom.
Várj - mondtam madj elszaladtam. - Chloe!
Beszélhetnénk?
- Persze! Miről lenne szó? - mosolygott.
- Hát - húztam félre. - Mi van közted
és Joel között?
- Semmi.
- De a multkor lefeküdtetek. És a reptéren
megcsókolt... - mondtam, közben kerestem az
összefüggést.
- Igen, de így sincs semmi. Vagyis azt hiszem, hogy nincs. Nem
tudom, mi a helyzet most. - húzta a száját.
- De nekem most nem is kell pasi. És szerintem Joelnek sem,
így kiélhetjük a vágyainkat egymáson,
minden kötöttség nélkül. -
magyarázta.
- Ja értem. Vagyis nem értem! Nem szereted? -
kérdeztem.
- Nem. Nem tudom. - bizonytalakodott. - Na de gyere, menjünk
vissza.
- Rendben. - majd visszabalalgtunk.
Amint visszamentünk, elemséltem Billynek, hogy mi volt. Ő
se értette a dolgokat.
Eltelt 1 hét és a fiúk egy nagy ötlettel
álltak elő.
- Na csajok, azért jöttünk, hogy
megkérdezzük, hogy lennétek-e az előzenekarunk, msot
pénteken?! - kedzett bele Benji. Összenéztünk a
csajokkal.
- Hát persze! Ezer örömmel! - vigyorogtunk. Annyira
feldobott minket ez az egész. És ráadásul
ez lesz az eslő. De nem baj, úgy is siekrülni fog.
És sikerült is. Pénteken nagy izgalommal
álltunk színpadra. Úgy játszottunk, mintha
a próbán lennénk, csak jobban odatettük
magunkat. Nagyon inspiráló a nagy tömeg. Úgy
vettük le a tömegből, hogy tetszett nekik.
A hónap végén kijött a várva
várt első lemez. Koncereket adtunk, előzenekar voltunk a
fiúk előtt. A média is velünk foglalkozott. Egyre
híresebbek lettünk. Kiderült az is, hogy én
Billyvel járok, volt min csámcsogniuk az embereknek.
Féltem, hogy a rajongók elpártolnak tőlünk,
de nem így volt. Ők is örültek nekünk.
Felszedtük magunkat pénzzel.
A mi kapcsolatunk bimbózott, de másoké közben
hanyatlott. Benji és Luce nagyon sokat veszekedtek.
Megállás nélkül. Mindenféle
apróságokon megsértődtek, felhúzták
amgukat, aminek az lett a vége, hogy Luce a vállamon
sírt, Benji pedig ivott. Luce nem bírta tovább....
- Benji elegem van már ebből az örökös
vitatkozásból. Hogy mindig én vagyok a hülye
és, hogy minden miatt engem okolsz. Azt hiszem
régóta meg kellett volna már tennem. Hagjyuk
békén egymást. Én nem nézek
feléd, és te se felém. Az ajtó tudod merre
van - ordibál szokás szerint Luce.
- Most vége? - kérdezte meglepődve Benji.
- Igen vége! - mondta Luce, miközben folytak a
könnyei. Rossz volt nézni ezt a drámát. Ahogy
Benji elmegy, becsapja maga után az ajtót és ahogy
Luce összeroskad a földön és zokog.
- Nincsen semmi baj! - öleltem meg.
- Hogy ne lenne?! Most dobtam ki életem szerelemét! -
zokogta.
Nem lehetet mit tenni. El kellett terelni a figyelmét.
Megoldás is jött. Elkészítettük az első
klippünket a Why címő számról.