Történetek ~ Mandy Moore

When a dream comes true


25. fejezet

Másnap Billy megszervezett egy találkozót Mollyval, hogy megismerhessem őt is és a fiát, Petert is.

- Kész vagy? - kérdezte Billy, amikor bejött hozzám.
- Nem - hüppögtem. - Mikor lesz már ennek vége? - tört ki belőlem a sírás.
- Jajj kicsim - ölelt emg. - Várj türelemmel! - simogatta emg a fejem. - Gyere, segítek öltözni.
- Köszönöm.

Nagyon hálás voltam Billynek. Éjjel nappal velem volt és ott segített ahol csak tudott.

Amikor elkészültünk elindultunk a közeli kávézóba. Vagyis hát Billy ment én meg gurultam. 15-20 perc múlva meg is érkeztünk. Molly és Peter már ott volt.

- Sziasztok! - köszönt oda Billy, míg én a háta mögött voltam.
- Szia Billy! De jó újra látni! - ölelte meg Molly Billyt és ekkor meglátott engem.
- Szia Mandy! Molly vagyok! - nyújtotta a kezét.
- Szia! Örülök, hogy megismerhetlek! - mondtam. - De honnan tudod, hogy ki vagyok? - csodálkoztam.
- Hát a The Madisonsba játszol, és anyu újságíró. - lépett közbe ekkor a kicsi Peter.
- És ki ez a nagylegény? Csak nem Peter? - mondta Billy.
- De de! - mondta büszkén. - És te vagy az apukám! - mosolygott.
- Peter, kijössz velem egy kicsit ide a játszótérre, hogy anya meg apa had ebszélgessenek 4szemközt? - nyújtottam neki a kezem.
- Aha! - mosolygott.
- Akkor gyere, ülj bele az ölembe. - mondtam, majd Peter úgy tett.
- Köszi! - súgta oda Molly nekem, mire én csak kacsintottam, majd kihajtottunk az ajtón.

Mivel a nyitott teraszon ültem, próbáltam úgy lenni, hogy halljam Billy és Molly beszélgetésést. Bejött. Hallottam minden egyes szavukat.

- Szóval Peter egész végig tudta, hogy én vagyok az apukája? - hallottam Billy hangját.
- Igen. Úgy 5 éves kora óta kérdezősködött. És elmondtam neki. Kicsit furcsálta, hogy mindenkinek van apukája, csak neki nincs.
- De mért nem mondtad előbb?
- Mert nem akartam tönkretenni a zenei pályádat, meg az életedet sem.
- De Molly, az isten szerelmére! Ő a fiam!
- Jó, ne haragudj.
- Amúgy, hogy-hogy ide költöztetek?
- A munka kötelezett.
- Ja igen, újságíró vagy.
- Pontosan. Cikket is írtam már a két bandáról... Jut eszembe. Én nem akarlak lehúzni pénzzel vagy akármivel. Annyi, hogy néha néha legyél Peterrel.
- Ez természetes. És a gyerektartást is kifizetem.
- Nem kell. Hagyjad csak! Meg tudunk élni így is.
- Akkor is adom. Téma lezárva. Na de gyere, menjünk mi is a játszótérre. Had foglalkozzak a fiammal.

Így tettek. Billy sokat volt Peterrel. Peter egy értelmes, kedves és okos kisfiú. Kedveseket mondott nekem. Megtudtam azt is hogy Molly és Peter TM rajongók. Örömmel töltött el. Megbeszélték hogy hétvégén nálunk lesz Peter. Azaz nem nálunk, hanem Billynél