When a dream comes true
26. fejezet
2 nappal később
címlapon voltunk Billyvel. Amikor megláttam, kicsit
megijedtem, hogy Molly mégis csak rosszat akar nekünk, de
nem. Elolvastam a cikket és csupa jó dolgot
találtam benne. Például, hogy én milyen
kedves voltam hozzájuk és Peterhez. Vagy pl hogy Billy
mennyire szeret engem, hogy még ilyenkor sem hagy el.
Szeptember első hetében a lábam mozgásnak indult.
Hál'istennek lett eredménye a sok
terápiának és tornának. Meg tudom
már mozdítani, ám ráálni még
mindig nem. GC sokat van távol, mert túrnéznak
folyton. Mi is koncertezünk.
Egyik koncertünk után ültem a színfalak
mögött, amikor...
- Szia Mandy! - ált emg előttem David.
- David? Te mi a frászt keresel itt? - húztam ki az
utcára, majd be a lakókocsba.
- Nem örülsz nekem? - csodálkozott.
- Őszintén? Nem! Megint jösz és mindent
összekeversz!
- Nem az én hibám, hogy idehúz a szívem -
térdelt le az én szintemre, majd megcsókolt. Ekkor
betoppant Luce.
- Mandy? David? Mi folyik itt? - csodálkozott.
- David tűnj el! - mondtam sírva.
- De...de.. - mondta, miközbe Luce kicsapta a
lakókocsiból.
- Mi volt ez? - kérdezte Luce.
- Jött és megcsókolt! - zokogtam.
- Deén ezt nem értem.
- Tudom, hogy nem. Elmesélem. AZ egész márciusba
kezdődött... - majd elmeséltem neki az egész
hosszú történetet rólam és Davidről.
- Hát nemtudom mit mondjak - nyökögött Luce,
én pedig sírtam, mint egy kisgyerek, akinek
elvették a játékát.
Nagyon bűntudatom volt. Amikor Billyék hazaértek a
túrnéról, nem bírtam a szemébe
nézni. Így döntöttem a sorsunkról...
- Billy! Beszélnünk kell. - hajtottam le a fejem.
- Igen? Nem hangzik túl jól. - szomorodott el.
- Te túl jó vagy nekem! Meg sem érdemellek! -
küzködtem a könnyeimmel.
- Te..Te most azt akarod mondani, hogy vége?
- Igen - kezdtem el sírni.
- De Mandy nem értelek! Mért mondod ezeket? -
értetlenkedett és láttam rajta, hogy a
szíve fájdalma lassan felemészti.
- Kérlek menj el! - zokogtam.
- Hát jó! - puszilt meg még utoljára, majd
kiment az ajtón.
A következő éjjszakáim álmatlanok voltak.
Csak sírtam és sírtam és sírtam.




