When a dream comes true
41. fejezet
Másnap reggel, épp
az újságot olvastam az ágyba, amikor Billy
ébredezni kezdett.
- Jó reggelt! - bújt hozzám, mire én csak
ránéztem durcásan. - De csinos vagy -
bókolt. - Új a ruci?
- Aha. - válaszoltam, mintha mit sem érdekelne.
- Mi a baj? Mért durcizol? - ült fel, miközbe a
vállamat simizte.
- Nincs semmi baj - lapoztam egyet az újságba.
- És ezzel kit szeretnél becsapni? - vonta fel a
szemöldökét.
- Az a bajom, hogy tegnap direkt vettem ezt a cuccot, hogy este
meglepjelek, és amikor kinyílik az ajtó ott volt
Joel és Benji, Benjinek be is húztam egyet, te meg holt
részeg vagy és bealudtál... - csaptam le az
újságot.
- Ne haragudj kicsim! - kezdett el puszilgatni, mire én
keresztbetettem a kezem. - Bepótoljuk most! - kezdte
lehúzni az egyik pántot.
- Nem, most nincs kedvem! - húztam vissza a helyére a
pántot, majd bementem a fürdőbe.
- Kicsiiiiim! - kiáltott Billy. - Ne haraguudj!
- Nem hallom! Zuhanyzok! - kiáltottam vissza, mire nyílt
az ajtó. Billy csatlakozott hozzám.
Délután, mikor hazamentem Luce pakolt.
- Szia! - köszönt.
- Szia! - válaszoltam, majd egy halvány mosoly hagyta el
az arcomat. - Pakolsz?
- Aha. Holnap reggel megyek. - mondta, majd síri csönd
lett. Csak néztünk egymásra, majd végül
ő törte meg a csendet. - Sajnálom.
- Ugyan, semmi baj. A te életed. Kicsit önző voltam, mert
csak a saját dolgaimat néztem és nem
másokét. Akkora álmom volt... És
végülis alig 1 évre teljesült is.
- Hiányozni fogsz. - jött oda hozzám Luce, majd
megölelt.
- Te is nekem! - szorítottam magamhoz. - Ugye azért
néha eljösz hozzánk?
- Kérdés ez?!
- Nem. - mosolyogtam. - El kell menni boltba. Eljösz? -
kérdeztem
- Aha. - mondta, majd összeszedtük a cuccunkat és
kiléptünk az ajtón, ám ekkor popparazzik hada
várt minket.
- Ott annak! Kijöttek! - kiáltotta az egyik
sztárleső. - Tényleg feloszlig a The Madisons? - szegezte
nekünk a kérdést.
- Milyen okokból? - kaptuk akövetkezőt.
- Chloe tényleg terhes? - kaptuk a 3.at és még
sokmindenről kérdeztek.
Nem válaszoltunk egyikre se, otthagytuk őket, és
visszamentünk a házba, majd magunkra zártuk az
ajtót. De csak nem hagyták abba.
Dörömböltek az ajtón és
üvöltöztek. Megelégeltem, kinyitottam az
ajtót és a következőt mondtam nekik.
- Fogják már be! Azonnal tünjenek el innen, mert
kihívom a zsarukat. Nincs joguk ehhez. Ha továbbra se
tűnnek el, egyesével rúgom seggbe magukat! -
ordítottam.
- Nézzétek! A tüzes kis pipi! - szólalt meg
az egyik, mire én odamentem és jól bemostam neki
egyet.
Pechemre megörökítették, és a
rendőrségre kötöttem ki. Feljelentettek testi
sértés vádjával. Képek is
készültek, szóval éjjszakára
benntfogtak. Reggel Billy jött értem újsággal
a kezébe. Hát persze hogy mivelünk volt tele az
összes pletykalap. Jobban mondva velem, de a
bandáról si volt benne szó.