Történetek ~ Mandy Moore

When a dream comes true


49. fejezet

A karácsonyi ünnepek után kiderült, hogy Benjinek van egy barátnője, akit még a banda előtt is titkolt. Elgondolkodtató, hogy lehet azért mert egy bányarém. Na mind1. Joel ismerte egyedül, de nem volt jó véleménnyel róla, ráadásul a lány, Vanessa, nem is a mi városunkban lakik, így Benji ide-oda utazgat.

Eljött a születésnapom is. Reggel. amikor felébredtem és kinéztem az ablakon, alig láttam ki, mert a szél telefújta hóval az ablakom. Nem volt valami jó idő, így visszabújtam még egy kicsit az ágyba. Ekkor Billy jött be és ágyba hozta nekem a reggelit.

- Jó reggelt szépségem! - ült le mellém egy naaaagy tálca kajával. Volt rajta gofri, karamella öntet és egy pohár forró tea, valamint egy szél vörös rózsa.
- Neked is! - nyugottam a nyakam egy csókért, amit meg is kaptam.
- Jó étvágyat! - mondta, majd egy falatot az ő szájába adtam.
- Neked is. - mosolyogtam. - Megyünk ma valamerre? - kérdeztem.
- Nem tudom. Néztem a reggeli híreket és mondták hogy nem nagyon ajánlatos kimenni ebben az időben. Röpködnek a minuszok, és az isten tudja mióta esik a hó. Nézz ki az ablakon. - mondta, mire én odasétáltam és kinéztem.
- Hűűű! Ez aztán a hó - bámultam a kb 1 méteres havat, ami mindent beborított. Itt-ott láttam a hokotró autók sárga fényű villogását. A szomszédok szorgosan söpörgették és sózták a járdarészüket, épp csak a miénk nem volt eltakarítva. - Na, menjünk ki mi is és takarítsuk el azt a sok havat. A mi felünkön járhatatlan az út. - mentem a szekrény fele.
- Kicsim! A jegesmedvék is fáznak ebben az időben, és neked nem kéne megfáznod! - ölelt át.
- Igazad van - mosolyogtam. - A lapát és a só a garázsban - mondtam neki mosolyogva.
- Köszi - nézett megsértődva.
- Na, gyere ide! - tártam szét a kezem, majd odajött és újra megölelt és megcsókolt.
- Jut eszembe, Benji ma jön haza Vanessával.
- Repülővel? - esett le az állam. - De nagyon rossz idő van...
- Tudom. Az első járatukat törölték is... Na de mindegy. Csak nem lesz semmi baj.
- Remélem. A szülinapomon ne is történjen semmi - mosolyogtam, kicsit sem utalva arra, hogy hol az ajándékom.
- OO.. Basszus... Elfelejtettem, hogy ma van a szülinapod - mondta halál komolyan Billy.
- Most ez komoly? - néztem rá csalódottan.
- Hát persze hogy nem - nevette el magát. - Az ajándék odalennt vár.
- Akkor most én.. hm.. le is mennék - vogyorogtam, majd lementem a nappaliba és körülnéztem. - Billy, hol van? - kérdeztem.
- Keressd meg! - nevetett. - Annyit mondok, hogy a fán van.
- Cseles... - néztem végig a fán, és akkor megláttam egy aranyszínű csomagolású dobozkát. - Ott van. - mondtam, majd leakasztottam a fáról és kibontottam.
- Remélem tetszik - mosolygott.
- Billy, ez gyönyörűű! - vettem ki a dobozból a gyűrűt.
- Boldog születésnapot! - csókolt meg. - Szeretlek!
- Én is szeretlek! El se tudom mondani mennyire.

A nap további részét bennt töltöttük, hiszen mint már mondottam rossz idő volt. Ám 3 fele Joel hívott minket.

- Szia! ..... Hogy mi?!....Én...Sajnálom, tarts ki, indulok! - hallottam Billy szavait.
- Ki volt az? - kérdeztem, de nem felelt, egy könnycsepp folyt végig az arcán. - Mi a baj? - rémültem meg teljesen.
- Benji gépe lezuhant. - mondta zokogva Billy, mire én megöleltem és együtt sírtunk.

Azonanl felöltöztünk és Joelék, azaz Joel felé vettük az irányt. Joel nem nyitott ajtót.