Won't go home without you
5. fejezet
Amikor ajtót nyitottak, azonnal berántottak
és a nappaliba ültettek a sok párna
közé. Akkor láttam csak, hogy az asztalon
édesség hegyek álltak, valamint egy üveg
pezsgő.
- Hát itt meg mivan? Cukorszalon? - mosolyogtam.
- Igen. És mind a miénk - nézett
büszkén Luce, Chloe pedig a hasát simogatta.
- A terv a követlező: hányásig esszük magunkat
csokival, gumicukorral és minden kártékony
dologgal. Aztán pedig egy kisebb összeröffenés
lesz nálunk - magyarázta a rangidős.
- És a szülők? - értetlenkedtem.
- Ott vannak, ahol a tieid.
- Hol? - néztem továbbra is furcsán.
- Te nem tudsz semmiről? A hétvégére elutaztak.
Szabad hétvégét kaptunk - mondta Luce.
- Én.. Nem tudtam. Vagy nem figyeltem inkább.
Mostanába egy kicsit szétszórt vagyok. A
múltkor is a tv irányítót a hűtőbe
találtam meg - nevettem.
- Te lüke. Úgy szeretünk - öleltek át
jó szorosan.
- Én is titeket - puszitam meg az arcukat.
- Na akkor indulhat a buli?
- Igen. De kik lesznek a további vendégek? -
érdeklődtem.
- Az meglepetééééééés
- titkolóztak.
- Ám legyen! Ma elengedem magam és beveszem a
leszaromtablettát - rántottam meg a vállam.
- Nagyon helyes. Akkorhát csavard fel a szőnyeget...
Ezek a bolondok még bolondabbá váltak és
izgatottá. Miután befaltunk mindent, megbontották
a pezsgőt és megiszogattuk zenehallgatás,
képcsinálás, táncolás és
ökörködés közepette.
10 órakor aztán az órájukra néztek.
Engem betoltak a fürdőbe, Luce mosta a hajam, Chloe pedig lent
tevékenykedett valamit. Luce aztán
megszárította és kivasalta a hajam. Aztán
rámkent 100féle mittymuttyot és ruhák
társaságába benthagyott a fürdőbe.
- Öltöztetni talán nem kell - nevetett.
- Nem, az menni fog, nem mintha ez nem ment volna egyedül is..
- Kitudja mikor szöktél volna meg - nézett
rám szúrós szemmel. - Na öltözz, addig
mi is redbe kapjuk magunkat a nővérkémmel. Ha
egyáltalán már rendet varázsolt odalent.
- Okés - majd becsuktam az ajtót és
felöltöztem.
Belenéztem a tükörbe és meglepődtem. Az
elmúlt másfél hónapba nem volt rajtam
festék, és most meg ki vagyok vakolva. De tetszettem
magamnak, főleg azzal a cuccal ami magamon volt. Már vagy 10
perce álltam a tükör előtt, mikor Luce
rámtörte az ajtót.
- Azt hittem megszöktél - nevetett.
- De itt vagyok nem? - vigyorogtam.
- De igen, és micsoda bögyöd van - mutogatott
felém Chloe.
- Na te meg se szólalj a tejcsárdáiddal -
böktem felé.
- Na na na. Ne sértegesd őket - nevetett.
- Ó, én kérek elnézést.
- Most hogy befejezétek a: "kinek milyen melle van"
témát, lekéne menni, mert a fi őő vendégek
hamarosan itt lesznek - lett izgatott a végére Luce.
- A fi? Fiú? - húztam fel a szemöldököm.
- Csak egy pár ember. Nem kell beszarni - legyintettek, majd a
lépcső felé mentek. Ebben a percben csengettek is, majd
az ajtó nyílt és a sok szia és
hali-ból ítélve sokan voltak.
Én is levágtattam a lépcsőn és hát a
látvány... Deszkás fiúk tömkelege
özömlött be az ajtón, és mindenfelől
ismerős csajok. Nagy levegőt vettem, majd bevetettem magam a
tömegbe.