Manga és Anime

főoldal

manga

anime

Képek :









Kialakulása

Az anime sajátos formája a mangához képest kissé késleltetve, a második világháborút követő zaklatott lelki világú Japánban alakult ki. Például számos műben megfigyelhető az atombomba gombafelhője. Egyik ilyen az Akira, mely a 80-as évek egyik nagy anime disztópiája, amikorra a feszült társadalmi helyzet bizonyos alkotókból fokozott borúlátást váltott ki. Sokszor jellemző a sötét jövőkép, ami jól kifejezi, hogy milyen mélyen benne él a japán társadalomban a nukleáris csapás okozta sokk. Más rajzfilmek közvetlenül a bombatámadásokat dolgozzák fel történelmi valószerűséggel, példaképp említhető a Hadasi no Gen (はだしのゲン Mezítlábas Gen).

A japán animáció rajzstílusa a japán képregényművészetből vezethető le: a manga, mint rajzstílus a hagyományos japán fametszetekre és tekercsekre rajzolt történetek és kompozíciók stílusát (a sajátosságok nagy részét innen származtathatjuk), valamint az akkori amerikai képregénystílust ötvözte. A női alakok ábrázolásánál a korabeli amerikai szexideált vették alapul: nagy kék szemű, szőke és karcsú. Oszamu Tedzuka tekinthető a műfaj egyik atyjának, akinek első fekete-fehér képregényei a megszólalásig hasonlítanak az 1930–1940-es évek amerikai rajzstílusára. Ezeket a jegyeket animációs filmjeiben is átültette, amikben Oszamu egy nagyon vizuális forma létrehozásával kísérletezett. A japán animátorok tulajdonképpen a képregény rajzolási stílusát vitték át az animációs filmekbe. A nagyon alacsony költségvetés egészen egyedi animációs stílus kifejlesztését eredményezte, ahol olyan hatáselemeket alkalmaznak, amelyek szinte észrevétlenül kevés rajzolást igényelnek. Így a mozgás illúzióját, annak elképzelhetetlenné nagyításával ábrázolják: a szereplő szinte mozdulatlan, miközben körülötte egy elmosódott háttér kavarog eszeveszetten. Lassításokat alkalmaznak, vagy hatalmas állókép pásztázásával fejezik ki a drámaiságot, a csend és mozdulatlanság által. Eközben Amerikában a valóságot egyre precízebben visszaadó animációs színvonalat céloztak meg. Így Japánban egy új ábrázolás és látásmód, egy új stílus született. Ekkora válik el jelentősen a két ország animációművészete. Míg Amerikában és az általában nyugati világban úgy tekintenek a képregényekre és a rajzfilmekre, mint gyerekes szórakozására, addig Japánban mindenki tisztában van vele, hogy a képregények és az animációs film egyes műfajaira a felnőtt tartalom a jellemző. Ez nem csak az erőszakra és az erotikára, hanem a gondolatvilágra is értendő. Egyre filmszerűbb rendezésmód a jellemző, ami jól látható a Neon Genesis Evangelionban vagy a Szentjánosbogarak sírjában (Grave of Fireflies – 1988), ez utóbbi háborús dráma, ami két gyermek tragédiájáról szól, akik elvesztették szüleiket a háborúban. Az animék manapság világszerte, így Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendenek.

Kifejezőeszközök

Az anime kialakította sajátságos kifejező eszközkészletét. Nem minden anime él ezekkel az effektekkel, de ha igen, akkor általában ugyanazt értik alatta: Állóképek használata: a jelenet dinamizmusát, drámaiságát fokozza, akár a lassított felvétel az élőszereplős filmeken. A kép kimerevítésével az hangsúlyosabbá, jelentőségteljesebbé válik, mintegy beleég a néző emlékezetébe. (A modern amerikai filmgyártás átvenni látszik ezt a technikát, olyan sikeres filmekben is alkalmazták, mint például a Mátrix vagy a Mission: Impossible 2.) Sebességvonalak: többnyire az állóképek mögött, a háttér helyén láthatók. A mozgás gyorsaságát az amerikai képregények is gyakran vonalakkal jelzik – az animében ilyenkor a háttér helyét teljesen a sebességvonalak veszik át. Szemek: jó és gonosz szereplők közötti megkülönböztetésre is használják, a gonoszoknak általában keskeny szemük van. Például: Icsimaru Gin. Izzadságcsepp: a vígjátékok leggyakoribb eleme. Ha valaki nagyon „lefárad”, vagy kínos helyzetbe keveredik, a feje mellett és felett jelenik meg egy hatalmas csepp. Ez többnyire társul a megfelelő fáradt, vagy döbbent arckifejezéssel, de működik háttal álló, vagy meglepetését titkolni akaró szereplővel is. Super Deformed (SD) vagy más néven Csibi: egy-egy viccesebb jelenetnél fordul elő, hogy a szereplő hirtelen átalakul saját maga kicsinyített, gyerekes formájába, és úgy beszél vagy tesz valamit. Ez az alak fokozza a komikus helyzetet, a szereplő viselkedését, tettét a külalakjára is kivetíti. Egyéb gesztusok, jellemző arcok és formák: ilyen a tarkóra tett kézzel való kínos nevetgélés, vagy az idegesség esetén a homlokon megjelenő kereszt alakú, lüktető ér. Ezek általában a hagyományos japán ábrázolásból, illetve a hagyományos színjátszás gesztusai közül alakultak ki és terjedtek el.

Műfajok

  • Gyermek:
  • Kodomo: (子供 – gyerek, gyermek) elsősorban kisgyermekek számára készült anime vagy manga, ilyen például a Doraemon.
  • Moé: olyan anime vagy manga, amiben nagyon pajkosak vagy cukik a szereplők, ilyen például a Little Snow Fairy Sugar. A moé önmagában is egy jellemző, tipikus moé szereplő például egy szép, okos, de ügyetlen, szégyellős, szemüveges lány, mint például Mijuki Takara a Lucky Starból.
  • Mecha: az Eva Unit 02, Neon Genesis Evangelion
  • Fiú:
  • Sónen: (少年 – fiú), azaz elsősorban fiúk számára készített anime vagy manga, mint például a Dragon Ball Z.
  • Mecha: óriás, többnyire ember által irányított robotokat felvonultató anime vagy manga, mint például a Mobile Suit Gundam. Szentáj/szuper szentáj: szó szerint „harci alakulat”, ezekben szuperhős-csapatok szerepelnek, ilyen például a Cyborg 009.
  • Szeinen: a sónenhez hasonlít, felnőtt férfiak számára készül, például az Oh My Goddess!. Sokan „hárem anime” címen említik a stílust, mivel a főhős egy tucat szépséges lánnyal „kénytelen” élni, általában a saját házában. Ezt az élethelyzetet gyakran tömik teli fan service jelenetekkel, de a hentai műfajban is találkozhatunk vele.
  • Lány:
  • Wikipe-tan, a Wikipédia megszemélyesítésére használt mangaszerű lány szereplő
  • Sódzso: (少女 – lány) elsősorban lányok számára készített animék, ilyen például a Fruits Basket. Általában kifejezetten nőies témákat, problémákat vet fel a történet.
  • Mahó sódzso: (魔法 少女 – „mágikus lány”) a sódzso alműfaja olyan történetekkel, amikben szerepet játszik egy vagy több, varázserővel felruházott lány, mint például a Sailor Moon. Ritkán, de előfordul, hogy hentai animék is használnak ilyen szereplőket.
  • Dzsoszei: (japánul ’fiatal nő’), olyan anime vagy manga aminek felnőtt nők képezik a célközönségét, ez az egyik legritkább műfaj.
  • Progresszív: művészfilmek, nagyon stilizált animék, például a Neon Genesis Evangelion, The End of Evangelion.
  • Elegáns:
  • Bisónen: (japánul ’gyönyörű fiú’) olyan animék összefoglaló neve, amikben nőies, gyengéd, megnyerő és érzékeny alakként ábrázolják a fiúkat vagy férfiakat, például a Fushigi Yugi.
  • Bisódzso: (japánul ’gyönyörű lány’) olyan animék összefoglaló neve, amikben csinos lányok szerepelnek, például a Magic Knight Rayearth.