Manga és Anime
főoldal
manga
anime
Képek :
Fajtái
Elnevezés eredete
A kifejezés jelentése szó szerinti fordításban "véletlenszerű képek" vagy "vázlat", de mostanra a szótárakban is csak képregény címszóval van feltüntetve.[forrás?] A szó két kandzsiból, avagy kínai eredetű japán írásjegyből tevődik össze ilyeténképpen: 漫画, hiragana átírata まん(man)が(ga), katakana írásrendszerben pedig マンガ. Az első írásjegy önálló jelentéssel szövegösszetételben nem bír, összetételben viszont lehet: "nem szándékos"," véletlen", "romlott". A második jel rendelkezik önálló olvasattal, amely képet jelent, s egyszerűen え "e" a beszélt nyelvben. Érdekességképpen megemlíthető, hogy egyik elődje elnevezésében, az ukijoe olvasatában is megfigyelhető az "-e" végződés, jelentése majdhogynem teljesen egyezik, viszont egy egész másmilyen kandzsival írják: 浮(uki)世(jo)絵(e).
Története
Az első mangára emlékeztető művészi megoldások igen messzire, a 12. századra vezethetők vissza. A fametszetek nagyfokú népszerűsödésével aztán a 18-19. század folyamán kialakult stílus bizonyos szembeötlő jegyei öröklődtek tovább, hogy a nagy változások korának Japánjában kialakuljanak az irányadó elvek a képregényekkel kapcsolatban, s elterjedhessenek, mint népszerű árucikk. A manga kifejezés ellenben nem a második világháború után keletkezett, hanem az Edo-kori Japán (az 1800-as évek egy olyan kora Japánban, amikor a fametszetek igazi reneszánszukat élték) egyik nagy ukijo-e festőművészének, Kacusika Hokuszainak köszönhetően került először köznapi használatba, az úgynevezett, és széles körben elismert 'Hokuszai manga' stílusmegjelölésű alkotások nyomán.
Formai sajátosságai
A japán írás jobbról balra halad, a mangák is ilyen formában olvasandóak. Ez a nyugati terjesztésnél nehézségekkel járhat, mivel ez elsőre szokatlan az európai és az amerikai olvasóközönségnek. Erre egyik megoldás a lapok tükrözése, de ez olyan próblémákat okozhat mint hogy a szereplők így rossz oldalukon hordják a kardjukat, és az eredeti szerzők elképzelése is sérülhet - sokan ezért nem is járultak hozzá munkáik ilyen módosításához. Ezen okokból a mangák más nyelvű változatainak többsége eredeti formájában jelenik meg, mint Magyarországon is. Jelenleg Japánban a legnagyobb példányszámában kiadott írásos média a manga.[forrás?] Méretük és hosszuk igen eltérő lehet, akár ezer oldalastól a mellényzseb méretűig széles skálán mozog. A mangák nem kizárólag kötetekbe foglalva találhatóak meg, a különböző presztízsű manga folyóiratok is közölnek sorozatokat, heti és havi rendszerességgel. A jelenlegi manga irányzat egyik legmeghatározóbbja a Weekly Shonen Jump, amely az évek során olyan jelentős művek népszerűsödését segítette elő, mint a Ruróni Kensin, Saint Seiya, Hikaru No Go, Naruto, One Piece vagy a Dragon Ball.
A manga jellemző kellékei
Cseppecske, vagy cseppek a homloknál és halántéknál zavart, értetlenséget és szkepszist jelképez (ez egyike a legszélesebb körben felismert manga-megoldásoknak). Hanyattvágódás, vagy átmenet nélküli esés a földre a váratlan ostobaságokra, ironikus eseményekre adott reakció. A legerőteljesebb érzelemkifejező forma a szem. Ez számtalan módon változhat, két felfelé ívelő félkör (boldogság, öröm), lefelé ívelő félkör (bánat, szomorúság, csalódottság), két apró pici fekete ponttá sűrűsödés (értetlenség, meglepettség) stb. Az egyik orrlyukban lévő buborékocska azt jelzi, hogy az alany alszik. A pupilla teljes eltűnése és a szem kifehéredése az önkontroll elvesztését fejezi ki. kivétel ezalól a nagy kikerekedő fehér szem, több körülvonalazással, ami ijedtséget, döbbent szóhoz nem jutást és pánikot fejez ki, legtöbbször komikus kontextusban (komolyabb hangvételű mangákban, persze képkörnyezettől függően hangsúlyosabbak a negatív érzelmek és ritkán kapnak humoros felhangot). Négy, kereszt alakban elhelyezett derékszög a homlokon vagy az öklön dühöt, vagy bosszúságot fejez ki, általában a megfelelő arckifejezéssel kísérve, leggyakrabban ironikus megjegyzésekre adott válaszként. Orrvérzés, erotikusan befolyásoló vagy felajzó eseményeknél A kép tetejének vagy az arc felső részének elsötétülése és a fentről lefelé haladó függőleges fekete vonalak jelezhetik a zavart, döbbenetet.