A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb tava. 23 km2-es területéből 10 km2-t borítanak nádasok. A tó természetes halprodukciója gazdag, és halfajainak száma meghaladja a húszat.
A különböző parti szakaszok és a mólók is kedvelt horgászhelyek. A déli parton elsősorban a csónakkikötőkben és környékükön, a parkok, sétányok melletti szabad partszakaszokon és a nyári időszak kivételével a szabad strandok területén találhatnak kedvező helyeket a parti horgászok.
A területi engedélyek megvásárolhatók a tó körüli egyesületi, szövetségi jegyforgalmazó helyeken és a horgászboltok, idegenforgalmi irodák legnagyobb részében is.
Jellemző halfajok:
A magyar horgászok számára legfontosabb halfaj, a ponty fogására szinte az egész tó területén, bárhol számíthatunk. A nádasok mellett elsősorban úszóval, nyílt vizeken fenekező módszerrel horgásznak rá.
A süllő a tó egyik legértékesebb ragadozó hala, kedvelt élőhelyei többek között a tó nyílt vizű területei, ahol úszó, fenekező élőhalas és műcsalis pergető módszerrel is fogják.
A Velencei-tó korábbi jelentős nádas fedettsége igencsak kedvezett a csukáknak is, ebben az időszakban e faj volt a domináns ragadozó.
A tavon különösen rejtett életet él a harcsa.
A tó horgászatilag fontos halfajai közé tartozik még a balin, valamint az angolna és az amur.
A keszegfélék közül a dévérkeszeg és a bodorka adja a legtömegesebb zsákmányt.