Földrajza
Maroslele Magyarország délkeleti részén, Csongrád megyében, a Körös és a Maros között, az utóbbi jobb partján fekszik. A falutól nem messze torkollik a Maros a Tiszába. A folyók szabályozása előtt erősen vízjárta vidék volt, ahol hatalmas nádasok, ingoványos mocsarak borították a tájat. A falu réti agyagra épült, amely száraz időben mélyen berepedezik, tartós esőzés után pedig sártengerré változik.
A nyár igen meleg, a napsütéses órák száma eléri a 2050-et. Az évi középhőmérséklet 11,4 fok. Évente 5–600 mm csapadék esik.
Megközelítése
A település megközelíthető közúton Makóról, a község távaolsága a várostól körülbelül 12 km nyugati irányban; Szeged felől a tápéi komppal átkelve körülbelül 17 kilométerre fekszik a Makóra vezető úton. Makótól és Hódmezővásárhelytől közel egyenlő, 15–15 km-es távolságra található. A tervek szerint 2010-re megépül az M43-as autópálya, amely a község mellett fog elhaladni. A makói autóbusz-állomásról Maroslelére induló rendszeres helyközi autóbusz-járatokat a Tisza Volán biztosítja.
Története
Először 1274-ben említik Lele (Leleu, Lelee in Chanad) néven a Maros közeli községet. A község nevének eredete máig sem tisztázott, de az elnevezés alapjául szolgáló személynév valószínűleg a lélek szó családjába tartozó régi magyar Lél-ből származik.
A község az 1552-es török hadjárat után 1596-ban a tatárok által pusztul el végképp. A közeli Makó városának lakosai kétszáz évig csak legelőként hasznosítják területét, míg a 18. század végén makói zsellérek telepednek le a térségben és dohánytermesztéssel kezdenek foglalkozni. Nem sokkal később a Csanád Megyei Püspökség birtokába kerül a terület, majd 1873-ban jogilag is elismert község lett.
Lakói a 20. század elején megváltják a püspöktől az addig bérelt földjeiket. Dessewffy Sándor csanádi püspök a falu nagy jótevője volt: hozzájárult a templom és az iskola építéséhez, támogatta a falu lakosságát, akik hálából, az ő tiszteletére 1908-ban Püspöklelére változtatták a község nevét. Emlékét őrzi a templom előtt felállított kőkereszt is, amelyen Dessewffy arcképe is látható.
A két világháború sok helybeli életét követelte. 1944. október 8-án orosz csapatok vonultak be a községbe. 1950-ben a tanács megalakulása után a falu nevét Maroslelére változtatták.
Közigazgatás
Ország          Magyarország
Régió                  Dél-Alföld
Megye                Csongrád
Kistérség            Makói
Rang                  község
Polgármester      Martonosi György
Irányítószám       6921
Körzethívószám  62
Népesség
Teljes népesség    2107 fő
           (2008. január 1.) +/-
Népsűrűség         45,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület          46,56 km²
Időzóna        CET, UTC+1
Nevezetességei
 
  • A községháza
  • Annus József emléktáblája
  • Dessewffy Sándor emlékére állított kereszt
  • Az első világháborúban elesettek emléktáblája
  • Feszület kőtalapzaton a község határában
  • A gázprogram emléktáblája
  • Hősök kútja
  • Római katolikus temploma 1900 és 1901 között épült neogót stílusban
  • Az Általános Művelődési Központ, egy jellegzetes alföldi napsugaras ház
  • Községháza
  • A köztársaság kikiáltásának 10 éves évfordulójára emelt kopjafa
  • A második világháború hősi halottjainak emléktáblája
  • Petőfi Sándor emléktáblája
  • Vetyeháti-erdő
  • A szeptemberben megrendezett egyhetes Lelei Napok programsorozat
  • Október második vasárnapján, a Mária naphoz kapcsolódóan megrendezett búcsú
A község jelene
A község gazdasága a mezőgazdaságra épül. A termesztett növények közé tartozik a fűszerpaprika, különböző gabonafélék és takarmánynövények, valamint a híres lelei fokhagyma. Ez utóbbi növény a település címerében is helyt kapott.

A községet irányító választott képviselet mára elérte, hogy a legtöbb utca szilárd burkolatú, a házak nagy része földgázfűtésű és telefonnal felszerelt. 1986-ban megalakult az Általános Művelődési Központ (ÁMK), mely helyet ad az óvodának, az általános iskolának és a könyvtárnak is. Komoly gondot okoz a munkanélküliség növekedése, a pályakezdő munkanélküliek egyre gyarapodó száma. 1993-ban Maroslele munkaképeskorú lakosságának 16%-a volt állástalan.

A község lakosságának 2001-ben 87,8%-a magyar, 0,2%-a német volt. A népesség 12,2%-a nem válaszolt vagy nemzetisége ismeretlen. A településen cigány kisebbségi önkormányzat működik.[2]
"Ezer éves örökségünk, avagy Csongrád megye hozománya"
maroslele.jpg

Felekezeti megoszlás
Csanádpalota felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 59,7% vallotta magát római katolikusnak, görög katolikusnak 0,3%, református volt a település lakosságának 10,4%-a, evangélikus 1,1%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 12,6% nem volt vallásos. A lakosság 14,8%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.
 Fő oldal