Dr. Felidae

[RedDrake]

Röviden átgondolom mim van is van a kocsiban, és arra jutok hogy semmi tárgyam. Tehát bármikor elhagyhatom a kutyákat.

Mi a francot csinálnak ezek? Én már nézem melyik házra ugorhatok fel a kocsi tetejéről ha meg kéne lépni?

- /Ara/ Mit akartok?
_________________
"Ashes to Ashes
Dust to Dust.
From ashes you've come
And to ash you'll return!
AMEN!"
(Angel Dust Andersen)

[Inu]

A szó hallatán a farkasok megtorpannak és egy pillanatra összenéznek. A férfi, aki beugrott melléd emberként, majd nemrég váltott harci formába, most kelletlenül ismét lerázza magáról a hatalmas karmokat és masszív bundát, hogy ő is egy még mindig fenyegető, de már emberibb alakjában válaszoljon.

-/Ara/ Iiigen... Sokat kell még megbeszélnünk!

Hogy az igen az Ahadira, vagy a tárgyalásra vonatkozik, abban nem vagy egészen biztos, ami viszont bizonyos, hogy most már nem feléd mozdul a maradék két Crinos, hanem egyszerűen megragadják elölről és hátulról az autót, majd emelnek rajta egyet és elindulnak veled az oldalsó mellékutca felé. A Glabro a kocsi leszakított teteje után nyúl, mielőtt követne benneteket.

[RedDrake]

A sors váratlan fordulatot hozott. Persze a hangyaembereknek nincs esélye, de nem számítottam rá, hogy három koszos bundás kutya lesz itt. Elég volt az a furcsa agymosott, Fenrir, ezek nem hiányoztak.

Az hogy hárman vannak és körbevettek, elég erős taktikai hátrányokat sejtet. Persze semmi olyat, amit egy pallérozott elme ne tudna kivédeni. Át kell vennem a kezdeményezést, talán szerencsém van és az Ahadi részei. Talán. Nem tűnnek sakáloknak és a penetráns bűzük és koszúk egyértelműen alúlfejlett intelligenciára és érzékekre utal. Ha az elméjük érdekelne valószínűleg evvel erős látens önutálatot is felfedezhetnék bennük, de a legkevésbé sem érdekel mi van bennük.

Bár éppenséggel egy kis dns minta mindig jól jön. Viszont Anubist mondtak. Lehetséges hogy lezüllött vándorok? Hátha.

Amennyiben nem akarnak azonnal felkoncolni, mert akkor taktikai visszavonulást választok, akkor visszább alakulnék Soktoba, hogy megbeszéljük itt a dolgokat. Átvenném a kezdeményezést


- Ahadi?
_________________
"Ashes to Ashes
Dust to Dust.
From ashes you've come
And to ash you'll return!
AMEN!"
(Angel Dust Andersen)

[Inu]

Szinte dobni sem kell, ugrik is magától ordítva, amint meglátja a Crinos alakodat!

-/Ara/ Anubis retkes farkára, ez egy macska!

Alig pár pillanattal később a plafon hangosan sikítva elválik a törzstől és elrepül. Két csapzott, koszos, foltos Garou Crinos áll körülötted és egy harmadik épp most kel fel a földről onnan, ahova hajítottad!

[RedDrake]

A tollas meg fogja tanulni a leckét.
Én pedig amint lehet, elmegyek erről a helyről, mert már semmi érdekességet nem rejteget. Rutinos, akkurátus mozdulatokkal indítom a kocsit és indulás el innen.

De úgy tűnik a technológia ma nem velem van. Bár gyanús ez a hirtelen beugró fegyveres. A legkülönösebb, hogy az ajtó zárva volt, de úgy tűnik ez is felmondta a szolgálatot. Ám legyen. Crinosba alakulok a dühömet használva, így ha rám is lő, ő fogja húzni a rövidebbet és kidobnám mint.. nos.. macskát szarni.
_________________
"Ashes to Ashes
Dust to Dust.
From ashes you've come
And to ash you'll return!
AMEN!"
(Angel Dust Andersen)

[Inu]

Amíg te békésen cigizel, addig a pendrive is békésen pihen a korlátnál. Még egy ingerült károgást kapsz, majd a fekete madár eltűnik valahol az épület körül.

Visszamész a helyedre, vizsgálódsz egy ideig, az eddig találtakhoz hasonló, sok évre visszamenő, igen méretes információhalmazt gyűjtöttél most össze, aminek az áttanulmányozása valószínűleg napokat is igénybe vehet. Letelik a néhány óra, teszed a "dolgod", vizsgálódsz, majd az újabb unalommal töltött órák után végre elindulhatsz ki ebből a porfészekből, a srác szerint ennyi idő múlva már feltűnésmentesen.

Fenn az emeleten tiszteletteljes köszöntés fogad az őrök részéről. A liftben egyedül vagy, odalenn pedig még nagyban folyik a munka, nagy a nyüzsgés és a por. Senki nem foglalkozik veled. A parkoló ismét elhagyatott. A szomszédos gyárkéményből okádott füst eltakarja a napot, mintha fekete köpenyével az egész város be akarná borítani. Az autó második próbálkozásra indul. Hűséges masina és strapabíró. Kikanyarodsz a gyárterületről, ráfordulsz a keskeny útra, ami egyenesen a városba visz. Mielőtt azonban elérnéd a nyüzsgő várost és a végtelen dugókat, az eddig békésen duruzsoló motor egyszerűen elhallgat, leáll, a kocsi pedig szép lassan megáll. Ellenőrzöd, benzin van elég, ha nem is túl sok. Megpróbálod újraindítani, nyöszörög, de nem indul. Ebben a pillanatban szinte a semmiből egy szakadt egyiptomi férfi huppan be melléd az anyósülésre, egyik kezében pisztoly, melyet mellkasa előtt keresztbe tartva rád fog. Két másik társa is már csak néhány lépésre van az autótól, egyikük a te oldalaldon, másikuk a túloldalról közelít. Rongyosak, bebugyoláltak, kész csoda, hogy a melletted ülő valahonnan fegyvert tudott guberálni, de a szaga önmagában is komoly fenyegetés.

[RedDrake]

Ezt is kimásolom még. Nem azért mert akarom tömni információval a tollast, hanem azért mert erről viszont mindenkinek tudnia kell.
Az nem zavar ha a rovaremberek elvesznek Ashura ölelő mérgezett karmaibnan, de a rokonok hasznát én is el kell még hogy ismerjem.

S magam is megjegyzem ezeket a lehető legpontosabban. Megvan ami kell, úgy tűnik volt értelme mégiscsak bejönni ide. Kár hogy nem kultúráltabban kérte meg az a tollas.

Tanulmányozni kell majd a pontos elváltozásokat.
Majd.
De most felmegyek, mert idő van, és egyúttal a matricát a helyére illesztem, hogy amikor a tollas felveszi, beteljesüljön az átok. De leragadok a kéménynél és hosszan nézem.
A városnak súlyos problémái lesznek.
Egy pillanatra még a károgás sem zavar, de aztán eszembe jut, itt van. A pendriveot miközben lehajolok látszólag cigit gyújtani elhelyezem ott ahol találtam és ráérősen cigizek.

Lesz elég időm melóban még kibogozni a többit.
_________________
"Ashes to Ashes
Dust to Dust.
From ashes you've come
And to ash you'll return!
AMEN!"
(Angel Dust Andersen)

[Inu]

A kis ajándék felhelyezése a pendrive-ra nem igényel már különösebben sok időt és koncentrációt.


Megnézed az állatkákhoz tartozó feljegyzéseket, legtöbbjük jelenleg is többnyire érintkezés útján, néhány légzés útján került kapcsolatba különböző építkezési anyagokkal. A várakozás az, hogy semmi bajuk ne essen és az eddigi eredmények alapján, valamint felületes megfigyelésed alapján is így van ez. Ez tehát megint tökéletesen unalmas, ugyanakkor tovább lapozva az eredmények már nem ilyen szépek és rájössz, hogy az előző kísérleti generáció több tagja is súlyos elváltozásokat, degenerációkat mutatott. A lapok végén csupa nagy betűvel virít az: ELSZÁLLÍTVA RÉSZLETESEBB MEGFIGYELÉS CÉLJÁBÓL.

A hozzájuk tartozó anyagok a számítógépen részben azok, melyeket már korábban is elkezdtél átnyálazni, a sikertelen ám mégis folytatott kutatások. A különböző termékek kiindulási alapanyagait ötvözve, cserélgetve, dúsítva újra és újra veszélyes, mérgező anyagokhoz jutottak, de ahogy a kutatási folyamatot egészében kezded átlátni, úgy kezd a káosz egy bonyolultabb rendbe összeállni. A termékkódok bizonyos kreatív elnevezések rövidítései, melyek színre, tulajdonságokra, vagy csak fura asszociációkra utalnak a számok pedig különböző anyagok arányai vagy mennyiségei. Az egymást követő, egymásból kiinduló kísérletek bonyolult fájának csak néhány levele igazán izgalmas, ami pedig a legmélyebbre nyúlik, legtöbb időt vett el az elhunyt kutató életéből, az az MPD család, melynek legutoljára tesztelt verziója egészen szerényen a 666-os. A végtermék szemben az korábbi anyagokkal teljesen veszélytelen a tesztek alapján és már-már arra gyanakodnál, hogy ezek szándékosan meghamisított eredmények, amikor megtalálod a készítési eljárást. Az MPD-666 készítése közben olyan légnemű anyagok kerülnek a levegőbe, melyek nehezek, ezért a földfelszín közelében maradnak és hosszan tartó belégzése tartósan tönkreteszi az immunrendszert, majd mentális-fizikai elváltozásokat, degenerációkat okoz a tesztalanyok 100%-ánál. Tehát a káros anyagok a készítés folyamán teljes egészében távoztak. A levegőbe. A káros gázok szűrésének módját egy széljegyzet szerint egy erre szakosodott cég dolgozta ki és sikerüket mi sem bizonyítja jobban, minthogy az anyag gyártása már hetekkel ezelőtt elkezdődött több egyiptomi helyszínen.


Mikor letelik az idő, ismét felliftezel cigizni. Csend van és nyugalom, egy gyárhoz képest legalábbis. A szomszédos épületek kéményeiből ömlő füst, melynek eddig nem tulajdonítottál nagy figyelmet most egészen szembetűnő, sőt zavaró. Lehet, hogy egy órája még nem is füstöltek?

Vádló károgás zökkent ki a gondolataidból, amint a fekete madár elrepül közvetlen feletted, tesz még két kört, majd egy újabb károgással elhúz az épület fala mellett, pontosan alattad.

[RedDrake]

Különösnek tartom, hogy a rovaremberek felülgyelői azt hihetik, hogy ez a környezet hatékony munkát vagy eredményeket produkál? Az igaz illik hozzájuk, de az új ötletekhez tér kell, inspiráció kell, nem ez a kalicka.

Ostobák.
S persze kamera, csak a lényeget nem figyeli. Na nem baj. Rágyújtok, és eltöprengre nézek körbe mintha csak a tájat nézném. Majd lustán rádőlve a korlátra nézem a lenti tájat. Lehamuzás, és persze a megjátszott ásítás közben. Bár korán volt a kelés így ez egészen nagyon hiteles lesz.

Majd hát jön a show, véletlenül elejtem a cigimet és utánakapok de némi káromkodás közben konstatálom hogy nem sikerült elkapni, de a pendriveot így magamhoz veszem közben, és irány vissza a laborba, rámásolni az anyagot.

A vége lesz a legjobb majd, amikor a matrica is majd rákerül hogy aki utánam felveszi az úgy jár.

De van még egy órám. Ezt avval töltöm hogy alaposabban átnézem a számítógépes anyagokat, és úgy is teszek közben mintha nagyon dolgoznék. Átnézem az állatok kísérleti naplóit, mi van nekik előírva és mit várt el ezektől. Ez legalább nem hangzik olyan baromi unalmasnak.
_________________
"Ashes to Ashes
Dust to Dust.
From ashes you've come
And to ash you'll return!
AMEN!"
(Angel Dust Andersen)

[Inu]

A lift felvisz a tetőtérre. Nyílik az ajtaja és egy szobányi méretű téglalap alakú előtérben találod magad, ami körbeöleli a liftet. Két oldalt két kicsi, koszos ablak szolgáltat némi fényt, valamint a plafonon egy meztelen égő pislákol. Lábad alatt érdes beton. Veled szemben egy vasajtó, mellette apró vörös fénnyel világít a kártyaleolvasó. A kártyádat befogadja és a nehéz, rozsdás ajtó csikordulva kitárul. Kissé kesernyés, nehéz, meleg levegő áraszta el a tüdődet, amitől önkéntelenül is megköszörülöd a torkodat. Nem vészes, megszokható. A tetőn találod magad, melyről egy megközelítőleg 5-ször 5 méteres terület korláttal lett leválasztva. Két oldalt a tető folytatódik a korláton túl, szemben azonban lelátni a környékre, főként a parkolóra. A tető széle derékig beton, felette feketére festett fém korlát tartja vissza az életunt dolgozókat, melyet alaposan megrágott már a rozsda. Visszatekintve, az ajtó felett a falon valóban egy kamera figyel. A korláthoz elsétálva, lebámulva a mélybe, könnyen észrevehető a kis pendrive az egyik rozsdás fémcső tövénél, csupán karnyújtásnyira.

[RedDrake]

Amit találtam az nem sok. Sőt kiábrándító. Borzalmasan kevés. Ezt akarták a tollasok annyira? Hát nem tudják mi az igazi nyeremény. Én azt már megszereztem és evvel a bosszút is meg fogom szerezni.

Lockolom a gépet és felindulok cigizni, a legnagyobb nyugalommal, hogy átvegyem majd a pendriveot. Visszaadni lesz igazán igazán érdekes. Alig várom.
_________________
"Ashes to Ashes
Dust to Dust.
From ashes you've come
And to ash you'll return!
AMEN!"
(Angel Dust Andersen)

[Inu]

A szobában nagyjából annyi minden van, mint az elsőre is látszott. Az egyik asztalon ketrecek, patkányokkal. Egy betegesen szunyókáló, és három kíváncsi, fürge állatka, mind külön ketrecben. Mellettük a szekrény tele van papírokkal. Igazolások, hogy bizonyos termékek megfelelnek a legkülönbözőbb minőségi feltételeknek. A másik asztalon kémcsövek, fiolák. Jelenleg mind üres és tökéletesen tiszta. Mögötte a szekrényben különböző anyagok, alapanyagok és néhány végeredmény, a végeredmények CP-350, AR-1500 és hasonlóan unalmas kódnevekkel ellátva.

A számítógép asztalon, ahogy az várható volt, egy mosolygós, aranyos gyerek képe, van is róla egy saját fényképed, névvel a hátán. Bekapcsolod hát a számítógépet és megpróbálsz a nevével belépni, de sajnos nem sikerül. Végül harmadszorra bejutsz, a szintén a kép hátulján található születésnapjának segítségével. Szerencsére a kolléga nem volt túl kreatív, a megbízód azonban kellően felkészült volt.

A számítógép aztán teljes káosz. Csak az asztal teljes képernyője tele van rendezetlenül a már korábban is látott kitalálhatatlan kódnevű mappákkal. Beleolvasol néhányba és pont azt találod, amire rémálmaidban számítottál. Kutatásokat és kísérleteket annak bizonyítására, hogy helyben gyártott különböző cement és egyéb építkezési anyagok a legnagyobb rendben vannak. A gyártás megfelel az előírásoknak, a végtermékek és melléktermékek nem veszélyesebbek, mint az megengedett, valamint a minőség jobb a vártnál. Számtalan unalmas dokumentumot futsz át teljesen feleslegesen. Több, mint egy óra eltelik és majdnem belefulladsz az unalomba, amikor végre megakad valamin a szemed. Egy anyag, ami nem ment át a teszteken, sőt hosszútávon veszélyesnek bizonyult. Ennek ellenére nem lezárt projekt, hanem a hatásait tovább vizsgálták, több különböző egyéb kódszó pedig továbbfejlesztésekre utal. Ez még így is sokkal kevesebb, mint amit reméltél és biztosan sokkal kevesebb, mint amire a megbízód számított. Ennek ellenére tudod, hogy idő van, át kell venni a pendrive-ot a tetőn.

[RedDrake]

- Este hétkor! Alig várom! - teszem hozzá teljesen komolyan. Alig várom, hogy megvizsgálhassam. Úgy tűnik kincsre leltem, már elkezdenek kiértékelődni bennem micsoda génszekvenciái is lehetnek amit felhasználhatok. Micsoda rejtett tudás birtokába kerülhetek.

Az ajtó azonban becsukodik és egyedül maradok, ami régóta először most picit rossz. Miért? Mármint? Nem értem magamat. Talán ez valamiféle mellékhatás. Én nem szorulok rá senkire és semmire. Miért mégis ez az egész?

Nem értem. S ez nagyon zavar. De.. újra fogom látni. Mit számít ez? De mégis, amint ez eszembejutott, könnyebb. Ideje lesz utána pedig nagyon elfelejtenem ezt az egészet. Örülök a többiek nem látták mindezt.

Inkább körbenézek mi is van itt pontosan. Be tudok-e lépni a számítógépbe. Feljegyzések, miyen állatok vannak itt. Ha már bejutottam ide, ideje minél több információval dobbantani majd.
_________________
"Ashes to Ashes
Dust to Dust.
From ashes you've come
And to ash you'll return!
AMEN!"
(Angel Dust Andersen)

[Inu]

- Jó messze van... Legalább senki nem ismer minket arrafelé. - gondolkozik hangosan - Még nem voltam ott, de bízom a választásodban. Este hétkor!

Egy csókot dob még feléd az ajtóból, majd kilibben és becsukja maga mögött. Magadra maradsz a szobában. Csend van, csak a patkányok neszelnek távolabb. Kicsit zavar, hogy elment és magadra maradtál, de nem tudod racionálisan megmagyarázni, hogy miért.

[RedDrake]

Magamban elgondolkodom, szerencsém lett. Pontosan azt akarja amit kell. Találkozni velem odakint, ahonnan elcipelhetem.

- Tudok egy jó helyet. - Idézek fel rutinosan egy pont ilyesmi helyet, ahol lehet inni és nem esik túl messze a laboromtól. Tökéletes lesz régeszen elcipelni onnan. S utána igazán megismerem belülről, a kínzó- és boncasztalon.

Nyugodtan öltözve felállok én is mosolyogva utána.
- Pontosan este 7kor?
_________________
"Ashes to Ashes
Dust to Dust.
From ashes you've come
And to ash you'll return!
AMEN!"
(Angel Dust Andersen)