~ A Ragadozó ~

[Azrael]

A nőstények hagyják magukat
A kétlábú hímek teste furcsa, más, vágyak és ösztönök kavarognak
Bizony van illatuk, illat ami megvadítja a hímeket!
Amit még így kétlábúként is érzel... ami... megrészegít
A vágy nagy fegyver
Nehéz figyelni
Főleg, hogy két nőstény egyszerre!
De aztán ugranak, szétrebbennek, ketten két felé, otthagyva téged meredező vággyal, kavargó fejjel
Három hím áll körbe, kővégű bottal, amit a torkodnak szegeznek
Valamit mondanak
Az aki enni adott megrázza a véres szakadt lopott bundát, amit elvettél az áldozatodtól
Dühösek, de ő különösen. Dühösebbek, mint amennyire félnek

[Sablepaw]

A nőstényt nem nyugtatja pofadörgölésem - meg hogy nyálam rajthagynám - talán ők nem így barátkoznak? Annyira szokatlanok... el is iszkol a hím makogására. Fura hangok, sokféle, de nem jelentenek semmit, mégis értik... hogy fogom én megérteni? Nem olyan mint a Hang, nem ismerős bentről, régről, mélyről.
Figyelnek, ahogy a húst marcangolom kicsi fogakkal, laposképpel, így nehezebb. Minden nehezebb így - Kétlábúnak lenni rossz lehet, folyton viselve bőrüket... és méregetnek, tekintetükkel, figyelem őket én is, éberen, de nem tudom, nem értem, hogy vannak, mit szokott csinálni egy ilyen csapat egymás között.
Aztán ahogy a húsadó beszél másikkal, megérzem - Harag? Félelem? Tán mégse olyan buták? Nem nézek ki macskának...
De idegennek igen. Ismerős nekik a bot és a lehúzott prém amit leszedtem zsákmányomról? Csordájukból való volt aki megsebzett és felébresztette Haragom?
Gyanakodnak, és nyugtalanná tesznek...
Aztán nőstényeket hívnak. Félnek, de dörgölőznek - dörgölőzök én is hozzájuk. Bőrüket hordom, miért ne párosodhatnék nőstényeikkel? Tüzelhetnek talán? Milyen szagúak amikor tüzelnek? Nem érzem, de úgy sejtem.. tüzelnek!
Gyanakszom, miért engednek idegent pározni nőstényeikkel? Melyik állat engedné? Se ragadozó, se zsákmány nem hagy küzdelem nélkül nősténnyel párosodni idegent...
Ennyire mások? Vagy... trükk?
De ösztönöm mégis a nőstényekre figyel... nyaldosom őket, rövid nyelvemmel, mancsommal fejszőrükbe túrok, aztán a jobb szagút finoman leszorítom a földre, tarkóját harapva...
Nehéz így párosodni, furcsa tagokkal, de megpróbálok - ösztön segít vezetni, meghágnám, ahogy hímmacska nősténymacskát, morranva, fülét nyaldosva, nyakát harapdálva, s a másikra is pakolva mancsom... jó érzés, nagyon jó! A másik majd utána.
De így is figyelni kell, figyelni... odakintre, hímekre is...
Mit akarhatnak?
_________________
- Cobolymancs (Sablepaw), Red Talon, Theurge, Lupus
- Setétholddal Osonó (Darkmoon Stalker), Bastet, Bubasti
- Bosszú Fagyos Karma (Frostiger Kralle der Rache), Fenrir - Schwerter von Heimdall, Modi, Ulfr

[Azrael]

A dörgölőzésre a kétlábú nőstény riadtan tol el
Húzódik, fél
A hím morran valamit, mire iszkol, megkönnyebülten, hogy nem kell a közeledben lennie
Nézik ahogy eszel... méregetnek a többiek. A lopott fegyvereid, a lopott bundád.
Az egyik odahívja magához a hímet, aki enni adott neked. Valamit súg neki
Komorodik a tekintete, néz téged
Látszik ideges
Látod, érzed fél, és dühös
De ravasz is!
Be szól az egyik bőrbarlangba és két fiatal nőstény kerül elő, mint az aki téged ápolt. Beszélnek, sugdolóznak, nem tudják látod őket.
A két nőstény bólint és odamegy hozzád, leülnek.
Félnek, ezt érzed
De mégis, bújnak és cirógatnak, simogatják a karod, a mellkasod, a lopott bunda alatt a tested, hátad. Combod
Szinte mint ha dorombolnának, szép dolgokat mondanak saját nyelvükön, suttognak füledbe, dörgölik arcuk, szájuk az arcodhoz, miközben combod belső felén kalandozik kezük

[Sablepaw]

Nem bírja a tapogató mancsom erejét? Gyengébb! Fogát villantja, száját szélesre húzza... fenyeget? Miért adnak ki hangot, mint Görnyedt Kacagók? Azoknál nőstény a nagyobb, ezeknél, mint Vonyítóknál és Macskáknál, a hím. Kivillantom én is fogam, mint ők, szélesre húzva számat, mint ők - fenyegetés macskáknál - nekik nem... Kacagó hang. Nehéz, én nem vagyok Görnyedt Kacagó. Próbálok makogva kacagni, mint ők, másikaknak is manccsal vállát püfölni.
Játék? Játszanak így? És vezetnek be - ki se hívják az idegent? Furcsák... buták! Halálszag a nyakatokban liheg!
Lenyomnak, ülni mint ők - leülök; a botot leengedem, úgy könnyebb. Emlékszem hogy hajlította hosszú hátsó lábát kőhideg Árnyéknőstényem, s próbálom én is. Tekintetem kíváncsin villan a makogó felé. Mit mondhat? Szája... hasa... nyaljam meg a hasam? Vagy az övét? Nem vagyok elég hajlékony így és nyelvem is rövid... kérdő. Kíváncsi! Mire?
Aztán a nőstényt nézem - a nőstény érzi, érzi a közelgő Halálszagot, neki van ösztöne, erősebb. Félelmét érzem... de még nem jött el az idő, pedig félelme ingerli Haragom; ha macskafarkam lenne, játékosan megbillenne vége, ahogy a vadászat izgalma végigfut furcsa, merev gerincemen.
Hagyom, hogy tapogassa bőröm - sebet keres! Hát sebem nincs, új bőr nőtt rá... s fájdalmam sincs. Mit csinál azokkal a növényekkel? Fura érzés. Nőstény pofájához dörgölöm pofámat... csinál így Kétlábú is?
Új állatbundát is kapok. Halott macska üres irhája.
Ez lehettem volna én is...
De nem lettem - hatalmas lettem! Fiatal Mester, más bőrökbe rejtőzve, erősen, Halálszagból visszatérve... ahogy Árnynőstény mondta... Új Isten! Cahlash őneki...
És csontjai is ott vannak a barlang körül. Vadásznak, macskákra. Meglepetés lesz! Mire megtudják, macska vagyok - késő!
Jön a másik, vissza - forró fényessel harapott hússal, erős, fura szaga van így. Mutatja felém, megint száját, hasát mutatja.
Enni?
Miért akarnak etetni? Kölyküknek hisznek? Betegnek, öregnek a családjukból? Kinyújtom mancsom, elveszem a húst, pofámhoz húzva megszaglászom - fura és forró, mint ha Fényes Szem alatt hevert volna sokat de nem köpték be legyek és nem ült ki rá enyészet-szag. Beleharapok - puha, könnyen szakad. Ropogtatom a kicsi, gyenge fogakkal, nyaldosva...
Prédából éve, forrófényestől érintetlenül jobb, véresebb, és éhes se vagyok, de eszek belőle... és mennyit fogok még enni!
De meg kell ismerni őket előbb. Felmérni melyikek az erősebbek, a veszélyesebbek... Ügyesen, okosan, ravaszan támadni. Mikor azt hiszik, nincs vész - bár a nőstény már kiszimatolta.
_________________
- Cobolymancs (Sablepaw), Red Talon, Theurge, Lupus
- Setétholddal Osonó (Darkmoon Stalker), Bastet, Bubasti
- Bosszú Fagyos Karma (Frostiger Kralle der Rache), Fenrir - Schwerter von Heimdall, Modi, Ulfr

[Azrael]

A férfi akinek megpaskolod a vállát, megroggyan^^
Dörzsöli és a fogát mutatja, hangokat ad ki, mint a kacagók
A társai követik példáját
Bevezet az egyik a táborukba és leültet. Mond valamit de nem érted
Látszik gondban van, próbál beszélni szavak nélkül
Tapogatja a száját, aztán a hasát, néz ... kérdőn? Kérdőn! Felismered a kérdő kifejezést
Int, mire jön egy fiatal nőstény, aki leül melléd, ahol a lopott bundád véres óvatosan húzzza félre, keresi a sebet, de nem talál
Ettől picit bizonytalan, és érzed a félelme erős
Tudja, érzi, az ösztönei ordítanak: veszélyes vagy! Ragadozó! Ösztönösen húzódik, de a férfi rámorran valamit, mire erőt vesz magán és furcsa növényeket kezd a bőrödhöz dörzsölni, ahol a sebnek kéne lennie
Leveszik a véres lopott bundád és kapsz olyat ami ép, ami meleg, ami száraz és tiszta... ami egy kardfogú prémje. Neki már nem kell
Nem kell, mert csontjai ott vannak az egyik bőrbarlang bejáratánál, koponyája pedig a bejárat fölött
Hús sül
A férfi visszajön
Tapogatja a hasát. Tapogatja a száját, néz rád kérdőn és nyújtja neked a húst, amit megmart a forró fényes, amitől barna és kemény

[Sablepaw]

Lát, lát! Büszke vagyok. Körözök három Kétlábú tetem körül. Hideg ellen állatbundájuk, ahogy rajtuk van, figyelem, próbálom magamra húzni, vérüktől csatakosan, fogamtól, karmomtól tépetten is.
Próbálok olyan lenni, mint ők.
Emlékezni képekre, róluk, mikor figyeltem.
Másként üdvözöl, más hanggal, mozdulattal, szagjelzéssel minden ragadozó, dögevő és prédaállat fajtársat - de csupasz kétlábúakéra emlékezni nehéz. Fura hangon vakkantgattak...
Elég úgy kinézni, szaglani mint ők - bár szagom alig érzem, ők se fogják. Árnyéknőstény megmondta - buták, de én nem! Nem macskaként lapulok, hanem közülük valóként járok majd - egész közel, köztük, meglepetés!

/Kheuar/ - Ma éjjel. Életük... enyém. Haláluk... tiéd!

S tele hassal is nyughatatlanná tesz kövér Fakó Szem, éhínség nélkül is hajt a vadászösztön, a játék izgalma, a sok fura, a sok új megismerése, a Nőstény Árnya, sziklára, fára vetülve. Új terület, új hatalom, új erő. Még így furcsán, gyengén, lassún, tompa érzékekkel is... de trükk? Trükk, úgy mondta Nőstényem, trükk ez is. Próbálgatom mancsomban a hegyes követ és a kővégű botot - könnyű, egész könnyű. Hátrahagyom tetemeket - lesz új zsákmány, még több! Botlásom sebei, hidegség is hamar enyhül, gyógyul, mint a nagy Halálszagú seb a hegyes bottól amit mancsomban hordok, véremmel rajta és a portyázóéval, akinek gerincét szaggatta Harag-vezette karmom.

S Harag vezet most is, és a különös Nőstény, mint saját Árnyam, aki változik... akinek Hangja sok, de ő mégis egy, s vadászni indulunk, játékkal, trükkel; pofám a szélbe tartom, szimatolnám a fuvallatot, ízlelném - de tompa minden, ám a Harag, a Harag ismerős, szédítő. Ismerkedek formámmal út során, s idegen bőrben is gyorsabb, erősebb vagyok náluk - mert puha bőröm alatt macska lapul, de nem tudják!

Forró Fényesség.. tűz. Összerezdülök, félelem mar belém - rossz emlék - de kiegyenesedek újra. Ne lássák, hogy félek tőle, ők nem félnek - higgyék, hogy én se félek, ravaszság! A hús szaga ingerel - miért maratják meg a húst a forró fényessel, a tűzzel? Nem értem; elvész a friss vérszag belőle, más szaga lesz, de így is hívogató. Aztán meglátom alakjukat is. Közelednek, bizonytalanul - azt hiszik, én ők vagyok! Elégedett vagyok, morranok is halkan. Közelebb lépdelek, a hegyes végű botot fölemelem magasra, fejem kíváncsian biccen oldalra. Mancsukkal kaszálják a levegőt... nem értem, miért, de teszem én is - nem botos mancsommal mint ők, kaszálom a levegőt.
Szaguk alig érzem, de Félelemszag, ezt megsejti bennem az elbújt macska. Nem tudják, ki vagyok, hogy Fiatal Mester vagyok, hogy macska - de félnek, és az jó; az erőstől félnek, s az erőst tiszteli minden ragadozó, dögevő és préda egyaránt.
Makogó hangjuk nem értem, más, mint a Hang, amin szólni tudok; némán maradok. Szemükbe bámulok, hunyorítok, mintha barátkoznék, lassan közelítek, ne fussanak messzire el.
Mancsával csapkodja egyik vállam... így ismerkedik egy kétlábú csupaszbőrű a másikkal? Szabad mancsommal én is odacsapkodok vállára, mint játékharcban - karmom sincs most, nem szakítom fel bőrét.

S nézek körbe-körbe, figyelem őket, mindahányat - távolabb maradva a forró fényességtől. Úgy tenni, mint ők... minél több közelebb jön, annál jobb. Meglepetés lesz nekik... nagy meglepetés! Buták, buták, gyengék, érzitek Halálszagotok, mit hordozok, de nem értitek? Ravaszság! Büszke vagyok...
_________________
- Cobolymancs (Sablepaw), Red Talon, Theurge, Lupus
- Setétholddal Osonó (Darkmoon Stalker), Bastet, Bubasti
- Bosszú Fagyos Karma (Frostiger Kralle der Rache), Fenrir - Schwerter von Heimdall, Modi, Ulfr

[Azrael]

/Kheuar/ - Látlak fiatal Mesterem!

Suttog hozzád, s olykor látod. Árnyékodban rejtőzik, veled fut. Követ és suttog
Elégedett dorombbal adja tudtodra, büszke

/Kheuar/ - A tied! Tied a fegyverük! Tied a lopott bundájuk! És ma éjjel a tied lesz az életük is!

Nevetése visszhangzik, mint ha sokan lenne, de egy hang
A lopott bunda melegen tart, a kés és ládzsa könnyű

/Kheuar/ - Kövess fiatal Mesterem! Kövess...

Földön sikló árnyék, suhan a kövek oldalán, nagymacska ami utat mutat
Vezet egy táborhoz, nem nagy, három bőrbarlang, közéen köztük nagy forró fényessel
Az orrod rosszabb de így is eléri falami furcsa illat
A kétlábúak a fényes forró fölött sütik a húst
A szemed se jobb... de meglátod az őröket, hímek, kétlábúak kővégű bottal, mint a tied
Integetnek, fura nyelvükön makognak
Ahogy közelebb mész érzed a félelmük. Félnek tőled még így is
A préda megérzi a ragadozót... ösztönösen menekülnének, de maradnak
Az egyik tétován megveregeti a vállad

[Sablepaw]

Fénytelen szemem szokja a sötétet, húzódok tapicskolva barlangszáj felé, ahol több a fény Fakó Szemből. Nőstény is Kétlábú csupasz-nőstény, Árnyból, formáját figyelem, szimatolnám is, de rosszul érzek - minden rossz és ijesztő, puha vagyok, gyenge, bőrömnek hegyes és kemény barlang köve bundám nélkül, csak fejemről lóg hosszú szőr le, lapos pofámba. Fújva próbálom elhessegetni szemem útjából, aztán manccsal - úgy könnyebb. De Nőstény így is tetszik - furcsa, furcsa, mert zsákmányforma, de olyan mint én, Hangunk összeköt.
Cirógat Nőstény, csattan mancsa hátsómon. Hangját ismétlem, csak máshogy hallatszik, tompábban, nem olyan mélyről zengve mint másik morranásom.

/Kheuar/ - Borzalmas!

S a nőstény körül tapicskolok, idegesen, mert zavar hidegség, védtelen csupaszság, érzéketlenség. Tapogatom a Nőstényt, hidegét, körvonalát, pofám újra hozzádörgölöm de nyakam is merevebb, nehezen mozdul. Miért, miért, hogy tudnak Kétlábúak így lenni? Szenvedés!
Hang mondja, olyan vagyok, mint ők - nem látom jól magam, kevés a fény, szagom is alig érzem, lomha vagyok, izmom gyenge. Rossz szemük, orruk, fülük - igaz-igaz. Buták - azt hiszik majd én is vagyok, mint ők? Igaz! Támadhatok köztük! Ravasz dolog, ravasz, csak nehéz, nehéz bőrük hordani!

Hallgatom sötétbe elvesző Nőstényt - okos, ravasz, nagyon okos, amit mond! Szokni formát. Nőstény elvezet, és Területem még nagyobb lesz! Vérrel jelölni területet, Halállal táplálni Árnyék-Nőstényt! Tűz? A... Forró Fényes! Azt se harap így meg? Fegyver? Jó dolgok, jókat mond!

/Kheuar/ - Úgy, úgy! Enyém! Ki, Fakó Szem alá! Frissenölthöz!

Kibotorkálok barlangomból - kurrogva hívva Nőstényt is, furcsa hangon, nagyobb fényben nézem új bőröm. Próbálok állni, járni - nincs farkam egyensúlyozni, szél foga hideg, Fakó Szem fénye is kevés, de amit látok... szín, több a szín! Úgy kell tenni mint Kétlábúak! Iszkolok - elbotolva tán, talpam kő vágja, de seb hamar eltűnik, fájdalmak, élesek, de rövidek - kétlábú maradékhoz, figyelni, figyelni másként. Miben más? Harapok sebébe, fogam gyenge - Nagy Fogaim aprók, bőröm takarja míg elő nem vicsorítom. Van tetemen lopott bunda - hogy marad rajta, mikor mozog? Kővégű botot hogy fogja? Fogni próbálom én is - markolni próbálok - manccsal, nem foggal, karom nélkül még könnyebb - és felemelem, ég felé, mutatni Fakó Szemnek, okosabb vagyok, ügyesebb minden vadnál, akárhány lábon is járjék! S forgatom fejem, mutatva Nősténynek mit tudok... ha látom...

/Kheuar/ - Enyém! Új Isten! Tudásuk, Életük! Járok, mint Kétlábú... ölök, mint Macska! Látsz, látsz?
_________________
- Cobolymancs (Sablepaw), Red Talon, Theurge, Lupus
- Setétholddal Osonó (Darkmoon Stalker), Bastet, Bubasti
- Bosszú Fagyos Karma (Frostiger Kralle der Rache), Fenrir - Schwerter von Heimdall, Modi, Ulfr

[Azrael]

Az árnyék elégedetten nézi ahogy változol
Változik ő is
Árnyék-lány, kétlábú ember nőstény. Fekete mint az éj, haja hosszú sötétség, szemei vörösek. Körvonalak csak, de a nemi jegyei jól kivehetőek; feszes popsi, hosszú comb, telt keblek.

/Kheuar/ - Borzalmas, ugye?

Mosolyog és végigcirógatja a gerincvonalad, majd csap egyett a hátsóra, villan a szem, mint ha kacsintana

/Kheuar/ - Olyan vagy, mint ők! Belopakodhatsz és nem kell félned... nem tudják majd, ki vagy. Mi vagy. Azt hiszik majd, egy vagy közülük... látod? Érzed? Rossz az orruk! Rossz a szemük! Rossz a fülük! És buták...

Lassan visszaolvad a sötétségbe, elbújik árnyékodban
De hangját hallod

/Kheuar/ - Ha megszoktad ezt az alakot fiatal Mesterem... elvezetlek hozzájuk. És megmutathatod kié ez a terület! Nem buta kétlábúaké! Nem kacagóké, vonyítóké vagy morrgóké! Nem másé! A tied! A vérükkel húzd meg a területed határát, a tetemeik jelezzék, ki itt az úr! A fájdalmuk, szenvedésük és haláluk legyen a jel... egy új isten jött el erre a földre! Vedd el az életük! Vedd el a fegyverük! Vedd el az alakjuk és vedd el a tüzük! Vedd el a tudásuk és vedd el az ételük! Téged illet fiatal Mester! Téged...

[Sablepaw]

Nőstény furcsán ül - tudok úgy én is? Hátsó lába furán hajlik. Próbálom utánozni, leülök, próbálom hátsó lábam hajlítani mint ő. Vidám Hangja, szaga, mintha játszana, játszik is, másfajta játékot mint amiket ismerek. Vidámsága rám ragad, de sokat nem értek. Bújjak csupasz kétlábú puha bőrébe? Hogy szedjem le róluk nem cafatokban? Rám se férne bőrük!
Aztán alakokról beszél - eddig négy lábon jártam - buta állat? Miért buta? Erős, figyelmes! Most négyen, kettőn is akár, új test. Fejem oldalra biccen, újra felemelem elülső mancsaim, újra mozgatom - új irányokba, újra furcsa érzés. Hordhatok vele botot mint kétlábúak de karmolhatok, mint macskák. Csak akarni kell? Változni? Úgy bújni bőrbe, le se tépve tetemről?
A levegőbe szagolok - azt hiszem értem, mit beszél. Változott formám, övé is tud, változhat még tovább? Még kétlábúbbá? Nincs kép fejemben változásról, de érzés van, érzést nem tudom Hangba tenni, képbe se - de akaratba próbálom.
Én szagom, én testem - csupasz kétlábú szaga, puha bőre, teste... akarat, akarat!

(Változni: Stamina + Primal Urge)

Dobás:

Eredeti dobás sorozat: 11d10 Rögzített 10-Sided Dice Results: 8, 4, 6, 9, 6, 3, 10, 7, 8, 2, 7 (Total = 70)

S szívdobbanások alatt sötétség nyeli el a helyet, szemeből elvész a fény, vacogok hidegtől, tompulnak hangok, szagok eltűnnek, rossz, rossz érzés, csak tapintani tudok, puha, furcsa, karomtalan mancsom csattan padlón... rossz, rossz, nem látok, alig hallok, bajszom - hol a bajszom, nem érzem! Nyelvemmel ízlelem levegőt, alig érzem, nyelvem rövid... Rossz, rossz, ijesztő! Morranok, hangom... fura, más, más... ilyen bőrükbe bújni? Rossz, rossz, vak, süket, szimattalan, érzéketlen-bajusztalan, hideg, nagyon hideg!
_________________
- Cobolymancs (Sablepaw), Red Talon, Theurge, Lupus
- Setétholddal Osonó (Darkmoon Stalker), Bastet, Bubasti
- Bosszú Fagyos Karma (Frostiger Kralle der Rache), Fenrir - Schwerter von Heimdall, Modi, Ulfr

[Azrael]

A nőstény jókedvűen nevet szavaidon

/Kheuar/ - Bújj bele...

Kuncog és törökülésben feltelepszik egy kőre, alakja olyan mint a tied

/Kheuar/ - Fiatal Mesterem, egész életedben négy lábon jártál és most, pusztán azzal, hogy akarod, két lábra állsz és nagy és erős vagy... elbújsz a négylábú alakban, és egy buta állatnak hisznek

Ide-oda jár a farka, szeme lángol akár két rubint

/Kheuar/ - ...akard és bújj el a kétlábúak bőrébe, vedd fel az alakjukat!

[Sablepaw]

Kíváncsian nézem Árnyakból való Nőstényem, tudja, hol a csapat, tán meg is mutatja - jóllakottan is, de játékos vadászösztön, kihívás is feltüzel, na meg a Vészt elkerülni. Megelőzni. Ő is hátsó lábra áll, körbejárkál, úgy bújik hozzám, én újra dörgölöm neki pofámat, hallgatom, amit mond és emlékszem; más állat lehúzott bőrét-szőrét húzzák fel csupaszmajmok.
De macskabőrt hordva is, minden macska érzi, hogy halott bőr szaga az, alatta kétlábú... nem okosak, nem rejtőznek jól.

/Kheuar/ - Más állat szőr alatt ott van szaguk. Patást rászednek? Ragadozót nem.

Újra horkanok kissé és megrezzen fülem, mikor játszik vele a Nőstény, furcsa érzés, nem mikor macska harapdossa fülem, hanem mint hóesés, hideg, hideg, de kellemes. Bőrükbe bújni. Ilyen ostoba a kétlábú? Zöld szemem villan, ágaskodok, karmom nézem - bőrt darabokban tudom lehúzni tetemről, nem egyben, mint azok.

/Kheuar/ - Húzzam le sima bőrük? Bújjak bele? Nem értem hogy.

Morranom kissé ingerülten - mert túl nehéznek tűnik, túl furcsának a dolog. Furcsa, mint ő, mint én, mint világ, de nehéz is, nehezebb mint Hangba tenni képet, érzetet. Körbeszimatolom hátsólábon-nőstényt, figyelem hosszúra nyúlt formáját, mert hasonló lehet mint enyém. Árnyakból.
_________________
- Cobolymancs (Sablepaw), Red Talon, Theurge, Lupus
- Setétholddal Osonó (Darkmoon Stalker), Bastet, Bubasti
- Bosszú Fagyos Karma (Frostiger Kralle der Rache), Fenrir - Schwerter von Heimdall, Modi, Ulfr

[Azrael]

Az árnyék nőstény bólint, nyájas dorombbal

/Kheuar/ - Igen... tudom, hol a csapat.

Kuncogva kel fel, jár téged körbe, olykor odadörgölőzik hideg pofával, fejjel

/Kheuar/ - Láttad a kétlábúakat, igaz? Láttad hogy hamis bundába bújnak, ne fázzanak! Láttad mikor vadásznak nagy madárra, és gyorsfutúó patásra, a bőrükbe bújnak, hogy elég közel lopakodjanak, míg késő nem lesz

Kel fel kétlábú formára, mint a tied és suttog a füledbe hátulról, elől cirógat mellkast

/Kheuar/ - Nem veszik őket észre, csak ha már késő... te okos vagy. Erős. Gyors. Jobb, mint ők!

Játékosan fület harap, ami olyan mint mikor télen egy károgó leszállt az ágra és a fejedra hullott a hó fentről

/Kheuar/ - Bújj a bőrükbe!

[Sablepaw]

Magabiztosságom majdnem megrendíthetetlen. Amikor épp nem villan át fájdalom-emlék vagy félelem-emlék. Ha dorombolok magamnak, máris jobban leszek, így dorombolok, mint Nőstényem az Árnyakból. Nagy lettem de a világ még nagyobb a sok-sok "miért"-el, de elégedett vagyok. Árnyékmacska nőstény, jó terület, zsákmány, tele has!
Hallgatom hangját. Trükkök. Játékom akkor sem hagyom abba, mikor folytatja, bár a Hang szép dallama néha arra késztet, hogy csak mozdulatlanul, oldalra biccentett fejjel, fülem hegyezve hallgassam. Iszom Árnyékmacska szavait, szomjasan, mint vért vagy vizet szárazságkor. Nyújtózik, nyújtózok én is, csak így furcsa érzés, és vigyázni kell, be ne verjem magam kőbe, hosszúbb lettem, törzsem, lábaim is. Hallgatom hogy előzzük meg a vészt, a Kétlábúak vészét.
Meglepetés. Nem tudom mit tud Kétlábú a világról, mit nem. Nem tudom, tudják-e, hogy én vagyok. Tudhatják amit más portyázó...
Se Vonyító, se Kacagó, se Hatalmas Morgó, se Macska nem megy oda mikor sokan vannak, és van Forró Fényes nekik és esőszag sincs levegőben. Más macska jár magasan, két lábon? Csupasz-kétláb se tudja tán. Azt mondja Nőstény, meglepetés. Buta? Én? Nem! Felhorkanok.

/Kheuar/ - Te tudod csapat... hol? Nem buta állat! Ravasz! Megelőzzük Vészt! Nem hozhatnak Kétlábúak ránk Halálszagot ha mi viszünk nekik! Meglepni!

De azért kis bizonytalanság van bennem.

/Kheuar/ - És Forró Fényest hogy öljük meg... úgy meglepően?

Átfut rajtam másik emlék is, amikor arra a Forró Fényesre ami megharapott, talajt kapartam mint ürülékre. De az nem meglepő... és sok idő. Nem értem. De bátor vagyok és Árnyéknősténynek meg akarom mutatni erőm és okosságom. De sokmindent szokni kell, a képeket amik nincsenek itt, a Hangot és a megnyúlt formát is...
_________________
- Cobolymancs (Sablepaw), Red Talon, Theurge, Lupus
- Setétholddal Osonó (Darkmoon Stalker), Bastet, Bubasti
- Bosszú Fagyos Karma (Frostiger Kralle der Rache), Fenrir - Schwerter von Heimdall, Modi, Ulfr

[Azrael]

Az árnyék nőstény bólogat
Természetesen így tervezted, hogy másképp?
Hisz te vagy a fiatal Mestere^^

/Kheuar/ - Igen... sok trükk. Kő és fa. Tűz és csapat.

elégedetten dorombol
A játék mindig jó és nagylelkűen hagyja,, dögönyözd

/Kheuar/ - Megelőzhetjük.. igen

Bólint a nőstény nyújtózkodik

/Kheuar/ - ...lapulsz. figyelsz. Vársz. Megleped őket! Van egy csapatuk. De nem számítanak rád...

Suttog, dorombol mézes mázosan

/Kheuar/ - Azt hiszik buta állat vagy, aki elbújik. Olyan akinek eső kell... olyan aki fél tőlük!