Domingo Cuetlachtli - Ösztönök játéka

[Syrocco]

- Vodkát - vágja rá szemrebbenés nélkül.

- Akkor legyen kettő - szólal fel egy idegen hang. Idegen, de mégis... ismerős valahonnan.

Az asztal túlsó végében Álomjáró alakja rajzolódik ki - elegáns öltönyével tökéletesen beleillik az itteni társaságba. Bár a haja kissé zilált - kócos tincsei helyenként belelógnak az arcába.

- Szabad? - kérdezi fennhangon, de a választ meg sem várja, máris helyet foglal. - Ó, azt hiszem, mi még nem találkoztunk. - mondja Tatjánának. - Diego a szobatársam volt, az egyetemi évek alatt - e kijelentés közben rád sandít - John, John Peterson, de a haveroknak csak Johnny.

- Örvendek. - feleli az orosz szépség, s az ajkai mosolyra húzódnak; talán először az est folyamán. Az arca is egészen kivirul.

- Remélem, nem zavartam meg semmit... - szabadkozik Álomjáró.

Mélyen legbelül, valami motoszkálni kezd benned - valami ősi, valami... ösztönös. Emlékek suhannak át az agyadon - emlékképek, a területüket megjelölő kutyákról, a nőstényekért viaskodó farkasokról.
_________________
Karakterek:



Éjben-Járó, Crinos, Lupus

[Pentangelis]

Kocsimmal leparkolok az étterem közelében majd bemegyünk az épületbe.

Á, remek, szinte ki volt számolva - teszem hozzá és követem a pincért aki a helyünkre kísér. Körbe nézek, mindenhol puccosan kiöltözött emberek - Hát azért remélem nem szólnak meg, hogy nyakkendőt nem vettem - gondolom magamban a látottak alapján

Mikor az asztalhoz érünk, Tatjána székét udvariasan kihúzom majd én is helyet foglalok. Italt? - Kérdezem vissza automatikusan - egy pohár szénsav mentes ásványvizet kérnék - mondom a pincérnek utána Tatjánára nézek - Te mit szeretnél? - kérdezem tőle. Miután ezzel is meg vagyunk az étlapot kezdem lapozgatni, nem szeretnék túl drágát választani. Valami olyat keresek amibe sok hús van.
_________________
Egyedül vagyok...Mégis féltek tőlem?

[Pentangelis]

Kocsimmal leparkolok az étterem közelében majd bemegyünk az épületbe.

Á, remek, szinte ki volt számolva - teszem hozzá és követem a pincért aki a helyünkre kísér. Körbe nézek, mindenhol puccosan kiöltözött emberek - Hát azért remélem nem szólnak meg, hogy nyakkendőt nem vettem - gondolom magamban a látottak alapján

Mikor az asztalhoz érünk, Tatjána székét udvariasan kihúzom majd én is helyet foglalok. Italt? - Kérdezem vissza automatikusan - egy pohár szénsav mentes ásványvizet kérnék - mondom a pincérnek utána Tatjánára nézek - Te mit szeretnél? - kérdezem tőle. Miután ezzel is meg vagyunk az étlapot kezdem lapozgatni, nem szeretnék túl drágát választani. Valami olyat keresek amibe sok hús van.
_________________
Egyedül vagyok...Mégis féltek tőlem?

[Pentangelis]

Kocsimmal leparkolok az étterem közelében majd bemegyünk az épületbe.

Á, remek, szinte ki volt számolva - teszem hozzá és követem a pincért aki a helyünkre kísér. Körbe nézek, mindenhol puccosan kiöltözött emberek - Hát azért remélem nem szólnak meg, hogy nyakkendőt nem vettem - gondolom magamban a látottak alapján

Mikor az asztalhoz érünk, Tatjána székét udvariasan kihúzom majd én is helyet foglalok. Italt? - Kérdezem vissza automatikusan - egy pohár szénsav mentes ásványvizet kérnék - mondom a pincérnek utána Tatjánára nézek - Te mit szeretnél? - kérdezem tőle. Miután ezzel is meg vagyunk az étlapot kezdem lapozgatni, nem szeretnék túl drágát választani. Valami olyat keresek amibe sok hús van.
_________________
Egyedül vagyok...Mégis féltek tőlem?

[Syrocco]

- Valóban, ideje volna harapni valamit. - mondja; és szemmel láthatólag nem vesz tudomást átmeneti gondterheltségedről.

Az étterembe , rögvest egy pincér fogad benneteket. Közli, hogy épp időben érkeztetek, mert már alig tudták fönntartani az asztalfoglalást. Hiába, mégiscsak egy nevesebb étteremről van szó - mindefelé öltönyös urak, s kosztümös hölgyek foglalnak helyet.

- Parancsolnak esetleg egy italt? - teszi fel a pincér a költői kérdést.
_________________
Karakterek:



Éjben-Járó, Crinos, Lupus

[Pentangelis]

Nem szeretem ezt a kínos csendet, valahogy olyan rossz, magányosnak érzem így magam és egyébként is kellemetlen - egy ilyen gyönyörű nő ül mellettem és nem tudok neki mit mondani. - ÉS habár az embereket inkább kerülöm de ha már van valaki velem akkor inkább beszélgetek

megörülök mikor Tatjána kezdeményez, figyelmesen végig hallgatom és amikor befejezte válaszolok a kérdésére - Patkány? Igen valami hasonló elszabadult de ma már nem találtam, szerintem már akkor eliszkolt messzire de ha gondolod akkor majd kiteszek egy csapdát. - mosolygok felé, de gondterhelt érzések keringenek bennem - franc, azt a lényt már nem láttam rossz érzésem van még az is lehet, hogy ott van kórházban és bárkit megölhet mint ahogy azt a nővel tette, fene vigye el el kellett volna kapnom azt a kis bestiát - Tudom, nincs értelme magamat hibáztatnom de ez a gondolat befészkelte magát most a fejembe. Kívülről igyekszem nem kimutatni ezt.

Mikor látom, a cégérét újból megszólalok - Á, látod azt ott? Ott fogunk vacsorázni, mindjárt meg is érkezünk, kezdek farkas éhes lenni - tréfálkozom habár ezt most csak én értem egyedül - Te, hogy vagy vele?
_________________
Egyedül vagyok...Mégis féltek tőlem?

[Syrocco]

Hosszas csend szállja meg a kocsit - valahogy egyikőtök sincs beszédes kedvében. Végül - talán csak udvariasságból - Tatjána kérdez ismét.

- Hallottam, hogy a napokban elszabadult egy patkány a patológián. Igaz ez? Tudod, én ne szívlelem a rágcsálókat. - arca furcsa grimaszba torzul; fölhúzza az orrát, mire megannyi mimikai ránc csúfítja el az arcát - A labor is tele van velük - a kísérletek végett - de mindig az asszisztensem takarítja a ketreceket.

Közben, a látóhatáron fölbukkan az étterem cégére - már nem lehet messze; talán alig pár saroknyira.
_________________
Karakterek:



Éjben-Járó, Crinos, Lupus

[Pentangelis]

Szép dolog ha a családi hagyomány - jegyzem meg mikor a mondandója végére ért - azért az nem szép dolog, hogy csak azért mert van egy papírod arról, hogy amerikai vagy, azért esetleg megszólnak vagy nem szívlelnek - csóválom fejemet.
Mikor csöndbe van én se beszélek, hisz gondolom ez most egy kicsit felkavarta - franc, ha tudtam volna akkor nem hánytorgatom fel, most lehet, hogy azt gondolja, hogy tapintatlan vagyok - ezek a gondolatok suhannak végig a fejemben mikor megszólal Tatjána.

Hogy én miért lettem az ami vagyok, Pfhú..hát jó kérdés. Nem, véletlenül se családi hagyomány nálunk a nekrofília - mosolyodok el - a szüleim keresztények, szóval ilyen még véletlenül sem történhetne nálunk - teszem hozzá komolyan, habár sejtem, hogy Tatjána nem gondolta annak - Mindig is érdekelt a halál, persze nem vagyok beteg vagy pszichopata, egyszerűen csak jobban foglalkoztatott ez, mint mondjuk, hogy élő betegekkel törődjek. Azokkal amúgy is annyi probléma van - teszem hozzá mosolyogva, hogy lássa ezt meg én nem gondoltam annyira véresen.
Majd kifogyván a szóból újra csendben ülök és vezetek, várom, hátha ő is kezdeményez
_________________
Egyedül vagyok...Mégis féltek tőlem?

[Syrocco]

- Nos... Tudod, ez nálunk amolyan családi hagyomány. Már a nagyapám is orvos volt, még odahaz, Oroszhonban, a diktatúra idején. Persze, én már itt nőttem fel, a tengeren túlon, de évente egyszer azért hazalátogatok... ha megtehetem. A papírforma szerint: én amerikai állampolgár vagyok, így nem látnak szívesen.

Elhallgat - hosszasan figyeli az ablak mellett elsuhanó tájat; noha a városi látkép nem túl szívderítő.

- És te? Te miért lettél patológus? Csak azt ne mond, hogy a nekrofília nálatok örökletes! - jegyzi meg, kissé cinikusan.
_________________
Karakterek:



Éjben-Járó, Crinos, Lupus

[Pentangelis]

A kocsit beindítom - Egy kis étterembe megyünk, nem túl puccos, de nem is a tipikus hamburgeres, szóval kis beülős , barátságos helyet néztem, remélem nem gond - mosolygok rá - háromnegyedre foglaltam asztalt, remélem oda érünk időbe, nem szeretek késni - mondom miközben az egyik piros lámpa fényében megálltam amit kínos csend követ, de miután a lámpa ismét zöldre vált és elindultam kitör belőlem a beszélhetnék - mesélj valamit Tatjána, igazából nem is tudok rólad sokat csak a kórházban látlak az pedig nem sok, mert általában csak a bonc teremben vagyok. Miért léptél a gyógyítás utjára - kérdezem tréfásan - hogy hogy ezt a pályát választottad? - érdeklődöm a lánytól
_________________
Egyedül vagyok...Mégis féltek tőlem?

[Syrocco]

Természetesen a Világhálón gyorsan ráakadsz az Inferno clubra - s a gép monitorát azonnal el is lepik a kétes szex-hírdetések. Maga a club sem különb, egyfajta bordé lehet; de természetesen a weblapon csak homályos utalásokat találhatsz minderre.

A mosdót valóban helyre kéne hozni. Ha mást nem, hát a csempét borító karmolásnyomokat el kellene tüntetned valahogy - fut át az agyadon.

***

Tatjána, arcán egy félmosollyal, veszi át a virágot - s tétova bókjaid hallatán fölhúzza a szemöldökét.

- Hát... izé... kösz. Te is egész jól festesz. Na és, hová megyünk? Étterembe, kávézóba...?
_________________
Karakterek:



Éjben-Járó, Crinos, Lupus

[Pentangelis]

A címet megkapva haza megyek, össze készülődők az estére. Közben persze meg is ebédelek - lassan bevásárolnom is kéne - jegyzem meg magamban amikor látom, hogy a hűtőm már nem roskad a kajától.

Mikor készen vagyok, az interneten megnézem, hogy mi is ez az Inferno club pontosan. Majd ha ez meg van foglalok helyet valami vendéglőbe, persze ha ezt nem lehet neten akkor telefonálok.

Este 5 körül elkezdek készülődni. Megfürdök, borotválkozok - a mosdó tálat meg kéne majd csináltatni - teszem ezt is hozzá a képzeletbeli listámra. Majd felveszek valami alkalomhoz illő ruhát, egy fekete inget, rá zakót, öltöny nadrágot és ahhoz passzoló cipőt. Egy kis parfümöt is locsolok magamra, persze nem sokat nem szeretném ha megfulladna tőle. Majd olyan 6óra magasságába elindulok.

Útközben megállok egy virág üzletnél és veszek egy szál rózsát. majd vissza a kocsimba és irány a megadott cím.

Hú, itt vagyok - izgulok magamban mint ha az első randimon lennék habár ez már jóval túl van azon az estén.
becsöngetek de ő még várat - tipikus nő, még mindig nem készült el - mosolygok magamban ám amikor kinyitja az ajtót a szám tátva marad milyen csinos ez a Tatjána.

E..ezt neked hoztam - nyújtom át a rózsát - bár ez a virág szépsége elhalványul a tiéd mellett - bókolok a lánynak - Indulhatunk? - kérdezem és a karomat nyújtom, majd ha a kocsihoz érek kinyitom neki az ajtót és beszállok én is, és elindulok.
_________________
Egyedül vagyok...Mégis féltek tőlem?

[Syrocco]

- Remek, de ne a kórház előtt találkozzunk - feleli az orosz nő, majd megad egy belvárosi címet - Várlak, úgy hét óra magasságában.

***

Az est leszálltával a város kicsit lecsendesedik - persze csak átmenetileg; mindenki szusszan egyet, az egész napi hajtás után.

Hét óra múlt, hűvös esti szelek fújnak, ám téged valamiféle belső tűz emészt. Pezseg a véred, mikor - kissé habozva - becsengetsz Tatjána lakására.

- Egy perc és jövök... - ordítja odabentről, majd kisvártatva ajtót nyit.

Gyönyörű látványt nyújt a vörös hajzuhatag, s a hasonlóan tüzes színekben pompázó ruhaköltemény - mely éles kontrasztot mutat a nő sápatag bőrável.

- Nos, részemről indulhatunk.
_________________
Karakterek:



Éjben-Járó, Crinos, Lupus

[Pentangelis]

// bocsi kétszer ment el :oops: //
_________________
Egyedül vagyok...Mégis féltek tőlem?

[Pentangelis]

Karomat össze kulcsolom a mellkasom előtt - á, ez remek - jegyzem meg cinikusan - remélem azért sietnek vele - bár tudom erre nem sok esély van ahogy elnézem ezt az embert.

Mikor elmegy az íróasztalomon kicsit rendet teszek, majd elgondolkozok, hogy mit is kéne tennem hisz akkor most tele vagyok idővel. Először is felhívom az ügyeletest

- Hallo, itt Domingo. Csak szólok, hogy mostanában nem nagyon tudok vendéget fogadni mert a hűtők bekrepáltak és ezért a tárulásuk nem lenne megoldható. Kérem értesítse az illetékes kórházat aki ilyen esetekben átveszi a munkát. Én valószínű addig nem jövők be hacsak nem lesz valami elhalaszthatatlan. A mobilomon bár mikor eltudnak érni majd. További szép napot. - búcsúzok és leteszem a kagylót.

A cuccaimat összeteszem addig, a fehér köpenyt leveszem és utcai ruhába bújok. Majd elteszem azokat a holmikat amik a halott nőhöz tartoztak.
Kifelé menet elköszönök az ügyeletestől - További szép napot, remélem hamar megjavítják a hűtőt nem szeretnék sokat otthon lenni - teszem még hozzá.
Tatjánát is megkeresem útközben - Szia Tatjána, mikor végzel? Érted jövök majd kocsival, na mit szólsz hozzá?
_________________
Egyedül vagyok...Mégis féltek tőlem?