Windows Xp
A Microsoft Windows XP (eredeti kódnevén Whistler), a Microsoft Windows operációs rendszer egyik verziója. A 2001. október 25-én kiadott két alapváltozat (Professional és Home Edition) magyar nyelven is megjelent. A Windows XP-vel a Microsoft egybeolvasztotta az otthoni és üzleti felhasználóknak címzett operációs rendszer vonalait, a Windows 2000 alapkód körül egyesítve ezeket. A terméktámogatás Mainstream Support fázisa 2009 áprilisáig, a meghosszabbított támogatás (extended support) 2014-ig fog tartani mind a Home, mind a Professional változatnál.
Az XP a termék nevében az angol experience (élmény) szóra utal, ezzel szimbolizálva a Windows XP felhasználók részére nyújtott innovatív élményeket.
A Windows XP új, feladatalapú, valamelyest egyszerűsített grafikus felhasználói felülettel rendelkezik ("Luna"). A Start menüt és a keresési megoldást újratervezték, és sok vizuális hatást adtak az operációs rendszerhez.
A Windows XP beépítetten kezeli a „vizuális stílusok” használatát, viszont ezeket a Microsoftnak digitálisan alá kell írnia, hogy működjenek. A Windows XP alapértelmezés szerint két vizuális stílussal rendelkezik (melyet három különböző színsémára lehet állítani). A korábbi Windows 2000-szerű kinézet is választható.
A 2001-ben kiadott, magyar nyelven is megjelent Windows XP Home Edition új, egyszerűsített megjelenést nyújt. Az otthoni felhasználóknak tervezett operációs rendszer olyan újításokat nyújt, mint a Hálózat telepítése varázsló, a Windows Media Player, a Windows Movie Maker és a javított digitálisfénykép-kezelés. A Professionaltól eltérően ez nem képes kihasználni a többprocesszoros PC-k SMP lehetőségeit.
A 2003-ban kiadott 64 bites Windows XP változat az olyan felhasználók
igényeit elégítik ki, akik 64 bites processzort használó munkacsoportokban
dolgoznak. Az első 64 bites Windows operációs rendszer, a Windows XP 64-Bit
Edition (kódnevén Sundown) a specializált, technikai
munkacsoport-felhasználóknak lett tervezve, akiknek sok memóriára és
lebegőpontos teljesítményre van szüksége az olyan területen, mint a filmek
speciális effektjei, a 3D animáció, a tervezés és a tudományos alkalmazások.
Ez a változat már nem támogatott.
Támogatott processzorok: 64-bites Intel Itanium® processzorok.
Az otthoni számítógépezéshez és szórakozáshoz adta ki a Microsoft a Windows XP Media Center Edition (kódnevén Freestyle) operációs rendszert 2002 októberében speciális médiaközpont személyi számítógépekre.
A Windows XP Professional összes előnyével együtt a Media Center Edition további digitális média és szórakoztatási lehetőségeket nyújt, így az otthoni felhasználók böngészhetnek az interneten, élő televíziót nézhetnek, kommunikálhatnak a barátaikkal és családjukkal, digitális zene- és videokollekciókat és DVD-ket nézhetnek, és otthonról dolgozhatnak.
A Windows XP Media Center Editionnek a kezdeti kiadása óta két frissítése is volt, az egyik a 2004, a másik a 2005-ös számú. A Media Center Edition 2005-ben számos új szolgáltatás és javítás érhető el.
A Microsoft 2002 novemberében mutatta be a Windows XP Tablet Editiont. A notebook számítógépek következő lépése, a tábla PC-k egy tollat használnak kézírás-felismerési lehetőségekhez, de billentyűzettel és egérrel is használhatók. A felhasználók a létező Windows XP alkalmazásaikat is futtathatják ezen az operációs rendszeren. Így egy a hagyományos notebook számítógépeknél sokkal sokrétűbb és hordozhatóbb számítógépet kapunk.
A Windows XP Starter Edition egy olcsóbb Windows XP, mely csak a fejlődő országokban érhető el. Hasonlít a Windows XP Home Editionhöz, de bizonyos funkciókat eltávolítottak belőle, és korlátozásokat adtak hozzá: a képernyőfelbontás legfeljebb 1024 × 768 képpontra állítható, egyszerre legfeljebb három alkalmazás futtatható, az otthoni hálózat és a nyomtatómegosztás nem hozzáférhető, és csak egy felhasználói fiók van engedélyezve, melynek neve owner. Az operációs rendszerhez honosított súgófunkciókat adtak, országfüggő háttérképeket és képernyőkímélőket, és számos előre meghatározott beállítást, hogy könnyebb legyen a kezdőknek használniuk a Windowst.
A terméket azért adták ki, hogy a szerényebb anyagi körülmények között élők is biztonságosan és felhasználóbarát felületen internetezhessenek. A gyártó nem titkolt célja, hogy visszaszorítsa az illegális szoftverek piacát azokon a területeken, ahol egyébként a legnagyobb mértékű a szoftverkalózkodás.
x64 architektúrájú processzorokhoz kiadott, a Windows Server 2003 SP1-en alapuló változat, AMD AMD64 technológiájú vagy Intel EM64T kiegészítéssel rendelkező rendszerekre. A közös kódbázis miatt ugyanazok a szervizcsomagok és hotfixek vonatkoznak rá, mint a Windows Server 2003 x64-es változatára.
Lásd: Windows XP Extended Edition szócikk
A Microsoft szervizcsomagokat (service pack) is kiad a Windows operációs rendszerhez, hogy problémákat javítsanak és funkciókat adjanak a rendszerhez. Ezek a csomagok kumulatívak, vagyis tartalmazzák az addig megjelent összes frissítést, illetve akár új szolgáltatásokkal is bővíthetik a rendszert.
Az 1. szervizcsomag (Service Pack 1; SP1) angol verzióját 2002. szeptember 9-én adták ki. Legfontosabb funkciói az USB 2.0-támogatás és a Programok hozzáférhetősége és alapértelmezései nevű kisalkalmazás. Ez a csomag 320 programjavítást tartalmaz.
Nem sokkal később kiadtak egy 1a verziót a szervizcsomagból, hogy eltávolítsák a Microsoft-féle Java virtuális gépet, ugyanis elvesztették a Sun Microsystemsszel szembeni bírósági ügyet. Jelenleg Szervizcsomag 1-nek az 1a-t nevezzük.
A 2. szervizcsomag, a Service Pack 2 (SP2) angol verzióját 2004. augusztus 6-án adták, a magyar változatot pedig szeptember 22-én. Ez a szervizcsomag erősen a biztonságra fókuszál. Az eddigi szervizcsomagokkal szemben az SP2 sok új funkciót ad a Windows XP-hez, beleértve egy új tűzfalat (lecserélve az Internetkapcsolat tűzfalát Windows tűzfalra), WiFi-segédprogramot, előugróablak-blokkoló funkciót az Internet Explorerhez, valamint továbbfejlesztett Bluetooth-támogatást. Továbbá új alkalmazásprogramozási felületet is tartalmaz, melynek segítségével a külső víruskeresők és tűzfalak együttműködhetnek az új biztonsági központ alkalmazással, mely általános áttekintést ad a rendszer biztonságáról. Ennek a változatnak a segítségével valamelyest csökkenthető a kémprogramok és vírusok jelentette veszély. Összesen 800 hibajavítást és programbővítést tartalmaz.
Az SP2 egyúttal számos frissítést nyújt a Tablet PC Edition és a Media Center Edition részére is.
A Windows XP Service Pack 3 (SP3) build 5512-nek 2008. április 21-én készült el a gyártásra kész verziója. Nyilvánosan 2008. május 6-ától hozzáférhető a Microsoft letöltőközpont oldalán és a Windows Update-en.[2][3][4] Nyár elejétől automatikusan települ a felhasználóknak.[2] A Microsoft Dynamics Retail Management Systemmel való kompatibilitási probléma miatt a Microsoft azt javasolja, hogy az SP3-at az érintett rendszerekre ne telepítse senki, míg nem készül el a hotfix.[2][3][5] Az XP-hez különálló letöltésként eddig is hozzáférhető új képességekről, továbbá a Windows Vistából vissza-portolt képességekről (mint a feketelyuk-útválasztók észlelése, a hálózatvédelem (Network Access Protection, NAP) és a Windows Imaging Component) a Microsoft egy ismertetőt adott ki. A Microsoft állítása szerint 1174 hibajavítást integráltak az SP3-ba.[7] Az Internet Explorer 7-et nem tartalmazza a szervizcsomag.[8]
browseui.dll régebbi változatának visszamásolásával vagy
ingyenes alternatívák használatával (például MuvEnum Address Bar vagy a
Windows Asztali Kereső Deskbarja).A „slipstreamelt”, azaz SP3-mal integrált kiskereskedelmi és OEM XP telepítő médiák termékkulcs nélkül is telepíthetők, és teljes funkcionalitással futtathatók 30 napig, aminek letelte után a felhasználótól kéri a termékkulcsot a termékaktivációhoz. A mennyiségi termékkulcsos (Volume Licence Key) verziók továbbra is kérik a termékkulcsot a telepítés megkezdése előtt.
A Service Pack 3 telepíthető az Internet Explorer 6 vagy 7-et, illetve a Windows Media Player versions 9 fölötti bármelyik verzióját tartalmazó számítógépekre. A szervizcsomag nem frissíti fel az Internet Explorert 7-es vagy újabb, sem a Windows Media Playert 11-es vagy újabb változatokra. Bár az operációs rendszerek szervizcsomagjai a Microsoftnál eddig mindig kumulatívak (az összes eddigi szervizcsomagot tartalmazók) voltak, az SP3-at kizárólag olyan számítógépekre lehet telepíteni, amikre legalább a Windows XP 1-es szervizcsomagja fel lett telepítve. Természetesen lehetséges az SP3-at az XP média telepítőfájljaiba integrálni (slipstreamelni) – akár az SP2-es, SP1-essel integrált, akár az eredeti RTM változat telepítőfájljaiba. Az SP3 slipstreamelése a Windows XP Media Center Edition 2005-be nem támogatott.
A Service Pack 3 nem tartalmaz frissítéseket a Windows XP Media Center Edition (MCE) és a Windows XP Tablet PC Edition rendszerkomponenseihez, sem a Windows XP SKU-iban szereplő .NET Framework 1.0 és 1.1 verziókhoz. Az SP3 szintén nem tartalmaz biztonsági frissítéseket a Windows Media Player 10-hez, bár a lejátszót tartalmazza a Windows XP MCE 2005.
A Rendszer visszaállítása funkció a partíciók 12%-át foglalja le, a lomtár a 10%-át, az ideiglenesen letöltött internetfájlok kb. az 5%-át, és nincs beállított felső határ, így egy 100 GB-os merevlemezen akár 25 GB helyet is elfoglalhat a rendszer.
A rendszer automatikusan bekapcsol olyan védelmi funkciókat (például tűzfal), melyről a felhasználót nem tájékoztatja, és ezzel több nehezen orvosolható hibát eredményezhet.
A Windows XP az automata hálózati beállítással hálózati forgalmat generál, így például kérés nélkül próbálkozik az internet szolgáltató kiszolgálóiban „módosításokat elvégezni” (dinamikus DNS), a tűzfalak által általában „támadásként” jelzett erőszakos megosztási és hálózat-felderítési csomagokkal terheli a helyi hálózatot (UPNP), és általánosan megnehezíti a hálózati és internetproblémák felderítését a számtalan gyári beállítás miatt. Ezen lehetőségeket lehetséges kikapcsolni, de ehhez már a rendszer alaposabb ismerete szükséges, amire pont a megcélzott réteg (a számítástechnikához nem értő felhasználó) nem képes.
Kínában 2009 novemberében felfüggesztették az operációs rendszer értékesítését: a kínai illetőségű Zhongyi Electronics szerzői jogi vitában áll a Microsofttal és a bíróság első fokon helyi cég javára döntött.