Április az év legszeszélyesebb hónapja. Legalábbis ezt mondják a hirtelen változó. és kiszámíthatatlan időjárása miatt. Április 2.-án járunk amikor ez az írás megjelenik, de igazolhatom hogy ez a népi megfigyelés eddig teljesen bejött.
Nézzük meg mit is rejt számunkra az április hónap a Nyírmártonfalva naptárban?...

Mi Mártonfalvasiak akik ezt a naptárt kaptuk első ránézésre vágjuk a választ.

Talán mindannyiónk, életük során legalább egyszer már tartózkodtunk a községi művelődési házban. Lehet esküvőkor, vagy az utóbbi néhány évben divattá vált négy fal, illetve utcák közzé beszorított falunap alkalmával, kiárúsításkor,vagy valamely ünnepség megtartásakor...de hogy mi köze a műv. háznak az április hónaphoz még eddig nem sikerült rájönnöm...Tudom hogy kevés kis falunkban a látványosság, és valószínű ha falusi turizmusból kellene megélnünk egy hónapon belül éhen pusztulna szebb sorsra érdemesített kis falucskánk népe, és sajnos már egy fehér klinker téglával bekerített sárga kockaház is látványosságnak számít.
Jó azért azt hozzá kell hogy tegyem hogy a február hónapban megjelentetett fogorvosi rendelőnél fényévekkel reprezentatívabb, és be kell hogy lássuk ez a csúcs áprilisra!

Április az év negyedik hónapja, amely 30 nappal és négy teljes hétvégével vonul fel ebben az évben. Az idei évben a hónap legnagyobb ünnepe a húsvét, karácsony után a második legjelentősebb ünnepünk amely egy mozgó ünnep. Legnagyobb részt áprilisra esik, most 5.-én és 6.-án tartjuk. Igaz nem ünnepnap, de meg kell említenünk április 1-ét is amely a közhiedelemben mint a bolondok napja híresült el. Ezen a napon szoktuk ugratni megtréfálni ismerőseinket akiket az általunk okozott döbbenet után a "ma van a bolondok napja, vagy április bolondja" kijelentéssel, nevetve próbálunk feloldani, nevetésre bírni, hogy hírtelen felindulásából nehogy a gyomrunkba térdepeljen.
Továbbá ne feledjük el április 4.-ét, amely egy teljesen más jellegű dátum, ugyanis egészen a rendszerváltásig 1990-ig mint a német uralom alól ( 1945 ) hazánk felszabadulásának ünnepe volt. Persze ez már azóta teljesen átértékelődött, és kiderült hogy az akkoriban hős Szovjet hadseregnek feltüntetett horda nem hogy felszabadító nem volt, de annyi magyar embert nem pusztított el senki, és annyi magyar nőt nem erőszakolt egyetlen átvonuló hadsereg sem mint ők.

Az április már egy igazi tavaszi hónap amikor még igaz hidegek, néha még fagyosak is a reggelek, sőt még ilyenkor egy egy tiszavirág életű hózápor is megpróbál vitézkedni, de ekkor az ember már bizakodik, minden nappal kevesebb, és jön a nevelő idő, a kellemes tavaszi napsütés.
Az áprilisi középhőmérséklet 12 celsius fok köré emelkedik. Már virágzik a barack,nyillik rövidesen a szilva, cseresznye és a meggy.

Ez a hónap a megújhodás ideje. Megérkeznek a fecskék, a vándormadarak. A kis bárányok is vígan ugrándoznak a gyenge, ízes füvet kínáló réten, bár "a pásztorok félnek, mert még akolba szorulhatnak a bárányok a hidegtől". A meteorológusok Tavaszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Szelek havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Báránytor (Rügyezés) hava elnevezést használták áprilisra. A hónap régi magyar (katolikus) neve Szelek hónapja. A Nap a Bika jegyébe lép.

Népi megfigyelések:

Ha az idő áprilisban igen kellemetes, rossz május szokott rá következni. Ezen hónapi égiháborúk nedves esztendőre mutatnak. Ha a szivárvány kék és sárga színe jól látszik, néhány napra jó időt lehet várni. Húsvét körüli nedves idő rossz rozsaratást okoz. Ha Szent György napja körül a rozs akkora, hogy a varjú elbújhatik benne, gabonabőségre mutat.

- április esője elkergeti a fagyot
- áprilisi hó, nem jó
- áprilisi hó trágyáz, márciusi szalmáz
- április hónap, ha nedves, aratás lesz bő és kedves
- lucskos áprilist, virágos május és száraz június követ
- áprilisban hét tél, hét nyár
- áprilisi zivatar kergeti a fagyot
- hideg április, rossz esztendő

Jeles napok áprilisban:

Nagycsütörtök



Nagycsütörtök a bibliai utolsó vacsora emlékét idézi. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt. Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A templomban a gyerekek égtelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek. Elterjedt szokás volt a nagycsütörtöki rituális mosakodás a faluhoz közeli folyóban. Egy-egy faluban az állatokat is megmosták. Bajelhárító szerepet tulajdonítottak ennek a rituálénak. Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót...), a bő termés reményében.





Április 1. - Hugó napja:

Ez a bolondozás napja.



E napon az a szokás, hogy az emberek tréfásan bolondot csinálnak a másikból.
A beugratottakat nálunk április bolondjának, Olaszországban és Franciaországban áprilisi halnak (Poison d'Avril, illetve Il Pesce d'April) nevezik.
Ez a népszokás már régóta megszokott, bár eredete nem tisztázott.
Eredhet a bolondos áprilisi időjárásból, de abból is, hogy a kelták idejében e napon bolondos ünnepeket ültek, de abból is, hogy IX. Károly 1564-ben az új esztendőt, április 1-jéről január 1-jére tetette.

Régen pl. cédulákat is küldözgettek egymáshoz az emberek, majd azt mondták, hogy nem nekik szól, s adtak egy másik címet, hogy vigye oda a cédulát neki az illető.
Ehhez a szokáshoz mondókák is tartoztak:
- "Csiribiri bakveréb, a bolondot küld elébb."
- "Áprilisnak bolondja, felmászott a toronyba, azt kérdezte hány óra, fél tizenkettő, bolond mind a kettő."

Magyarországon kb. a 17. század óta él. Eleinte csak a gyerekeket viccelték meg, pl. elküldték őket a boltba egy-egy nem létező dologért, pl. esernyőmagért, trombitahúrért.

Majd a beugratottakat úgy csúfolták, hogy: "Április bolondja, május szamara...!"

Nagypéntek

Nagypéntek, Jézus kínszenvedésének és kereszthalálának a napja. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással.

Ez a nap szintén nem mentes a babonás hiedelmektől. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak. A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. A lányok, akik még szebbek akartak lenni, napfelkelte előtt, a patak vizében - az ún. aranyvízben - mosakodtak. Ez védett a betegségek ellen is. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.
Számos étkezési szokás is kötődött nagypéntekhez. A férfiak, tartván a szigorú böjtöt, reggelire csak kenyeret ettek, és hogy majd nyáron a kígyó a hasukba ne másszék, pálinkát ittak rá. A Szeged környéki falvakban csak hideg ételeket ettek, azt is csak akkor, amikor a templomi szertartásból hazaértek. A katolikus vallás tiltja a húsevést és csak egyszer szabad jóllakni a nap folyamán.

Nagyszombat

Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli.
Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.

Ősi néphagyomány, a Húsvét hajnalára virradó Jézus-keresés, amely szokás keveredik a határkerülés mozzanatával. Székelyföldön a búzába rejtett Krisztus-szobrot kellett megtalálni a keresőknek. Néhány vidéken éjjel vonultak ki a keresők, mert úgy hitték, majd amikor felkel a nap, abban megpillanthatják a húsvéti bárányt, Jézust. A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.




Húsvétvasárnap

Húsvétvasárnap Krisztus feltámadásának az ünnepe. Dologtiltó nap, a szokásos vasárnapi munkatilalomnál is szigorúbb. Aki Húsvétvasárnap a mezőn dolgozik, elveri termését a jég, aki befogja a jószágot, szerencsétlenség éri, tartották a régiek. Húsvét örömünnep, egyben a nagyböjt vége. Étkezési szokás szerint sonkát, tojást, tormát fogyasztottak még a nem katolikus hivők is. Az ételekből a családfő mindenkinek adott egy keveset, először a tormát kóstolták meg, emlékezve Krisztus szenvedéseire a keresztfán, utána a főtt tojást. A szentelt ételek maradékát sokféle módon használták fel: elégették, vagy a szentelt sonka csontját gyümölcsfára akasztották, hogy a fa sokat teremjen. A morzsákat a tyúkoknak adták, hogy jól tojjanak.
A legismertebb húsvéti ételeknek mágikus-misztikus eredete van. Szinte áldozati jellegű étel a bárány, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak, Egyiptomból való menekülésük emlékére. Ezért Krisztust az Isten bárányának nevezik, hiszen az újszövetségi könyvek az ószövetségi szimbólumokra támaszkodnak. A tojás az élet újjászületésének a jelképe, a piros tojás színe pedig Jézus kiontott vérére emlékeztet. A sonka a paraszti élet rendje következtében vált húsvéti étellé, ugyanis nagyböjtben nem ehettek húst, így a füstölt húsok megmaradtak Húsvétig. A tormának gonoszűző erőt tulajdonítottak.



Húsvéthétfő

Húsvéthétfő a vigasságok napja. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Viszonzásként hímes tojást, aprósüteményt, italt kínáltak a lányok, asszonyok.
A tojásfestésnek komoly hagyományai vannak Magyarországon. Természetesen az asszonyok, lányok dolga volt, vidéken a házaknál természetes anyagokkal festették a tojásokat, például hagyma héjával, zöld dió főzetével.

Dunántúlon a locsolkodással egyenértékű szokás volt a vesszőzés. Sibának nevezték a vékony általában fűzfavesszőből font korbácsot, mellyel a legények megcsapkodták a lányokat. A vesszőre a lányok szalagot kötöttek és a fiúkat borral vendégelték meg.
Az ajándékot hozó húsvéti nyúl szokása, valószínűleg német nyelvterületről származik, és az állat szaporasága miatt a termékenységet szimbolizálja. A hétfőt követő húsvét keddjén, egyes vidékeken a lányok locsolták vissza a fiúkat.

Április 6. - Irén. Vilmos napja:

Vilmos napját, hatodikán, sokfelé szemmel tartották a népi megfigyelők, s ha ezen a napon eső esett, abból bizony a babonát sem nélkülözve, szűk esztendőt jósoltak. Április a "hét tél, hét nyár" időszaka, amikor az időjárásban szinte minden előfordulhat: a tikkasztó forróság éppúgy, mint a virágszirmokat megdermesztő, hirtelen haragú hózápor, vagy a zsenge növényeket fenyegető, erősebb hajnali lehűlés. "Április esője elkergeti a fagyot" - mondogatták a gazdaemberek, és sokfelé a mennydörgésből is jó gabonatermésre következtettek.

Fehérvasárnap

Fehérvasárnap (latinul Dominica in albis) a húsvét nyolcadát záró vasárnap (tehát a szent szombatot követő nyolcadik nap), amelyet a II. Vatikáni Zsinat óta húsvét második vasárnapjaként ismer a katolikus naptár. A nevét onnan kapta, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ezen a napon vehették le a fehér ruhát, amelyet egy héten át viseltek.
Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.
A fehérvasárnap népies neve a szokás miatt mátkálóvasárnap, vagy komálóvasárnap. Némely vidéken szokás volt, hogy a farsang óta férjhez ment lányok fehérvasárnapon menyasszonyi ruhájukban mentek a szentmisére, de koszorú és fátyol nélkül. A fehérvasárnap szakrális tartalma a katolikus egyházban a halottakról való megemlékezés, a "halottak húsvétja". A nap neve a görög katolikusoknál tamásvasárnap.

április 7.
EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAP

április 8.
AZ EMBERSZERETET VILÁGNAPJA
A ROMÁK VILÁGNAPJA

április 11.
JÓZSEF ATTILA SZÜLETÉSNAPJA – 1905; A KÖLTÉSZET NAPJA MAGYARORSZÁGON
MÁRAI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1900



Április 12. - Gyula napja:

Az év 100. napja. A tisztaság, a takarítás napja. Ilyenkor kitakarítják a lakást, az ólakat és az állatokat is lemossák.

Április 14. - Tibor napja:

Tibor napján, április 14-én ez a rigmus járta: "Tiborc király könyve szerint, ha zöldül a nyírfa, nem kell félni már a fagytól, akárki is írta". Persze a szőlősgazdákat ekkor is a várható szőlőtermés érdekelte, így az ő mondókájuk szerint: "ha Tibor napján virágos a cseresznyefa, virágos lészen a szőlő is".

A hagyomány szerint e napon szólal meg a kakukk.
S ha ekkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a széna.



április 18.
NEMZETKÖZI MŰEMLÉKI NAP



április 22.
A FÖLD NAPJA
AZ ÁPOLÓK NAPJA MAGYARORSZÁGON

Április 24. - György napja:

A magyar nyelvterületen számos tavaszi, évkezdő szokás fűződik az ünnephez. Ekkor történik az állatok első kihajtása, amit régen különböző boszorkányűző, rontáselhárító, illetve szaporodást, tejhozamot növelő praktikák öveztek. A jószágot nyírfaággal veregették meg, láncon, fejszén, ekevason, tűzön, a gazdaasszony kifordított kötényén hajtották át és fokhagymafüzért kötöttek a nyakába. A házat, az ólat, az istállót körülfüstöléssel, zöld ág kitűzésével, felfordított seprűvel igyekeztek megvédeni a gonosz szellemek rontása ellen.
Kora hajnalban az asszonyok lepedővel szedték föl a harmatot a mezőn, amit azután kicsavartak a vászonból - és a tejhozam gyarapítása végett - a tehenekkel itattak meg. A lányok szintén "szentgyörgyharmattal" mosták orcájukat, hogy szépek legyenek. A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek varázserővel bírtak, szedegetőik, a "bűbájos" vénasszonyok ilyenkor a Gellért-hegyre nyargaló boszorkányokat is meglátták. A pásztorok szegődtetése és szolgálatba állításuk mellett ugyancsak ezen a napon fogadták az uraságok az éves cselédeket, akiknek a szolgaidejük kerek egy esztendeig tartott. Szintén György napján választották a falubírákat, szőlős vidékeken a hegymestereket és a csőszöket is.
A nők szépségének és karcsúságának megőrzése érdekében pedig friss levegőt, lágy természetet és zengő fülemüleszót ajánlanak.

Áprilisban, akkor is lehetőleg Szent György napján jó vetni babot. A szilágyságban például ültetés előtt három napig nyári esővízben áztatják, amit előző nyárról őriztek erre a célra. A Balaton mellékén pedig a vetés közben szidalmakkal illették, mert hiedelmük szerint akkor hozott bő termést.

Ez a nap egy ősi pásztorünnep (a Palilia) napja, amikor is az állatok e napon hajtják ki először a legelőre.

Április 25. - Márk, Pál napja:

A kukoricavetés és a búzaszentelés napja.
A pap a mise után a hívőkkel kivonult a határba, majd megszentelte a vetést, ezekből a megszentelt búzaszálakból vitt mindenki haza magával.
Ennek a megszentelt búzának mágikus erőt tulajdonítottak, többek között gonosz űzésre használták.
Volt olyan térség, ahol ebből a szentelt búzából koszorút készítettek, amit templomi zászlóra, keresztekre helyeztek, majd nyolc nap eltelte után levettek és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen.
De volt, hogy a beteg feje alá is helyezték gyógyítás céljából.
Vagy a Szent György-napi harmattal együtt beletették a kovászba, hogy szépen megkeljen a kenyér.

április 29.
A TÁNCMŰVÉSZET VILÁGNAPJA



április 30.
A MÉHEK NAPJA MAGYARORSZÁGON

forrás:
jelesnapok.oszk.hu/
kovacsneagi.qwqw.hu

( Az e-havi naptárfigyelőt készítette Kyra, és Nymf2015.)