A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

A MAGYAR IFJÚSÁG KÖVETELÉSE 1956:

1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról.
2. A Magyar Dolgozók Pártjában alulról felfelé titkos alapon új alap-, közép- és
központi vezetők választását követeljük.
3. A kormány alakuljon át Nagy Imre vezetésével, a sztálinista Rákosi-korszak
minden bűnös vezetőjét azonnal váltsák le.
4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai bűnügyében.
5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban több párt
részvételével.
6. Követeljük a magyar—szovjet és a magyar—jugoszláv politikai, gazdasági és
szellemi kapcsolatok felülvizsgálatát és új rendezését.
7. Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését szakembereink
bevonásával.
8. Hozzák nyilvánosságra külkereskedelmi szerződéseinket.
9. Követeljük a munkások és értelmiség bérköveteléseinek sürgős és alapvető
rendezését.
10. Követeljük az egyénileg gazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását.
11. Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek felülvizsgálatát, az
ártatlanul elítéltek szabadonbocsátását, rehabilitálását. Követeljük a Szovjetunió¬
ba kihurcolt hadifoglyok és polgári személyek azonnali hazaszállítását.
12. Teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk!
13. Követeljük, hogy a Sztálin-szobor helyébe az 1848—49-es szabadságharc
hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.
14. A magyar népnek idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth-
címer visszaállítását, a magyar honvédségnek a nemzeti hagyományokhoz méltó
új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy március 15. és október 6. nemzeti
ünnep és munkaszüneti nap legyen.
15. Az egyetemi ifjúság a munkássággal és parasztsággal karöltve egyhangú
lelkesedéssel nyilvánította ki teljes szolidaritását a lengyel munkássággal és
fiatalsággal, a lengyel nemzeti függetlenségi mozgalommal kapcsolatban.
16. Tiltakozunk az államvédelmi hatóság fegyveres beavatkozása ellen.


Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a sztálinista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett.



November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről.

A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen.



Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott.

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el.



A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve.

1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte.

Dutka Ákos: Ember és magyar

Ady kérdezte sorsa éjjelén:
Lehet-e az ember, ember és magyar?
Feleltek ti bátor, szent fiúk
Lássuk: a Világ most vélünk mit akar?
Vagyunk egy szálig elszánt emberek,
Kiket tiporni tovább nem lehet
Ha kell még én is veletek halok,
Ha engedtek Ti szent fiatalok.
Öt nap, s öt véres, szörnyű éjszaka
A csillagokba írta szentelt nevetek,
Köszönöm nektek drága, szent fiúk,
hogy visszaadtátok a csüggedő hitet,
S a barrikádok hunyó szent sugarainál
Adynak kiáltsuk szabadon ma már
Mit az ég falára vérrel írtatok
Emberek vagyunk, újra magyarok.

Magyar Ifjúság, 1956. november 3.

A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték.

1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából