Aratáshoz kapcsolódó népszokások:

Az aratás megkezdése előtt, az aratáshoz szükséges eszközöket összegyűjtötték a templomkertben, amit a pap megszentelt, ezután kezdődhetett az aratás. A földeken imádság nélkül nem kezdődhetett el a munka.

Az első és az utolsó learatott búzaszálaknak nagy jelentőséget tulajdonítottak.
Az elsőből készített kévéből megetetett baromfik egészségesek és termékeny lettek. Ha pedig az arató a derekára kötötte, elűzte a fájdalmát.

Az utolsó kévéből aratókoszorút készítettek, amit a gazdának adtak váltság fejében, amit ő a mestergerendára akasztott (ebből a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetendők közé keverték tavasszal, hogy jó termés legyen), jelezve a munka végeztét.

Az aratókat elsőként meglátogató gazdát a learatott gabona szalmájával megkötözték, aki borral és pénzzel kiválthatta magát.

Aratás végén egy talpalatnyi részt meghagytak aratatlanul, hogy jövőre is jó termésük legyen, és hogy jusson az ég madarainak is.

Munkájuk végeztével aratási ünnepségeket rendeztek.




júliusi jeles napok:


Július 2. Sarlós Boldogasszony napja


Boldogasszony a várandós anyák, a szegények, a szükségben szenvedők és a halottak oltalmazója.
Ünnepe sok helyütt az asszonyoknak dologtiltó nap volt.

Ezt a napot régen az aratási vásárok napjaként tartották számon.

A régi hiedelem szerint, ha ezen a napon esik az eső, akárcsak a Medárd esetében, negyven napig fog esni.

Magyarországon e nap az aratás kezdőnapja, a Sarlós Boldogasszony nap elnevezést azért kapta, mert régen az asszonyok az aratást sarlóval végezték.




Július 20. Illés napja

Ezen a napon, illetve e nap táján gyakoriak a viharok, ezért régen e napon munkatilalom volt, mert úgy hitték, hogy aki kint dolgozik a mezőn, abba belecsaphat a villám, a termést pedig jég éri.




Július 22. Mária Magdolna napja

A bűnös életből megtért Mária Magdolna ünnepe, aki hajával Krisztus lábát törölgette, ezért régen szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni, hogy az még hosszabbra nőjön meg.

Időjárásjósló hiedelem is kötődik ehhez a naphoz, úgy hitték, hogy ezen a napon esnie kell az esőnek, hisz Mária Magdolna siratja bűneit. Szépségvarázsló nap, az ezen a napon levágott leányhaj varázslatra volt képes.




Július 25. Jakab napja

Az első vértanúhalált szenvedő apostol. Ő a búcsújárók, utasemberek, hajósok védőszentje.

Jakab napra kellett learatni a zabot, mert amit kint hagynak az elvész.

Az e napi időből jósoltak a várható téli időjárásra, volt olyan település ahol az északi szélből hideg telet jósoltak. Ha ezen a napon derűs az idő, jó gyümölcstermés lesz.



Július 26. Anna napja

Szűz Mária édesanyjának ünnepe, aki a gazdasszonyok, a bányászok, a szabók, valamint a járványos betegségben szenvedők, haldoklók egyik pártfogója.
Különösen a katolikus asszonyok, a meddő-, a terhes és szülő nők védőszentje, akik hozzá fohászkodtak pártfogásért.
Eredete a középkorhoz kötődik, a keddi naphoz, több helyütt a meddő asszonyok e napon böjtöltek.

Ha Anna napon jó idő volt, megkezdték az "annabab" szedését, a kender nyüvését.

)))

A Csízió szerint július hónapban tartózkodni kell a borsos és fűszeres ételektől, valamint az édes lekvároktól.
Nem ajánlatos ilyenkor az érvágás, a purgálás, de az asszonnyal együtt hálás sem. Ártalmas fürdőt venni és sokat aludni.
Az italba zsályát, ürmöt és ezerlevelű füvet kell áztatni.

innen: vaskarika.hu