Augusztus
Írta: kyra - Dátum: 2013. August 02. 23:50:37
Augusztus az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos.
Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta.
Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van.
Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. Eredetileg Sextilis („hatos”) volt a neve, mivel átnevezéséig ez volt a hatodik hónap a római naptárban.
A 18. századi nyelvújítók szerint az augusztus: hévenes.
Az Arvisurák szerint 'Újkenyér hava.
A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi.
forrás: wikipédia
Teljes hír
AUGUSZTUS 1. VASAS SZENT PÉTER NAPJA
Vasas Szent Péter napja a Mura-vidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről.
Zagyvarékasi, kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint:
„Ha Vasas Szent Péter napján még eső lesz, lesz kukorica, de még akkor se esik, gyühet a Duna vize is, nem lesz kukorica” (Pócs 1964: 28).
Ilyenkor vetették a kerékrépát például Vásárosmiskén, Sárkeresztesen.
Turán patkányűző napnak tartják. A patkányoktól való szabadulás egyik módja, ha egy öregasszony a mise alatt minden ajtóra felírja: „Dömötör püspök”. A másik módja pedig, ha egy patkány szemét kiszúrják és eleresztik, akkor a többi is elmenekül. Próbálkoztak azzal is, hogy ezen a napon megkerülték a patkánylyukat kilencszer, kilenc Miatyánk elmondásával.
AUGUSZTUS 10. LŐRINC NAPJA
A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert lőrinces.
„Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz. Mondjuk, mikor megvágjuk az ilyen dinnyét, no itt is itt járt Lőrinc, jól megkotorta a dinnye belét” (Pócs 1964: 28).
A Tápió menti falvakban is úgy tartják, hogy Lőrinc-nap után a sárgadinnye meglevesesedik.
„No, gyün Lőrinc, a sárgadinnyének vége, belepisil!” (Barna 1985b: 785).
Az Ipoly menti falvakban az uborkára is vonatkoztatták a dinnyével kapcsolatos megfigyelést.
Göcsejben azonban a Lőrinc-napi esőt jó előjelnek tartották a bőséges bortermésre vonatkozóan.
Kalendáriumi regula szerint:
Lőrinc napja, ha szép,
Sok a gyümölcs és ép.
A Drávaszögben úgy tartják, hogy ha Lőrinc-napkor szép az idő, hosszú lesz az ősz.
AUGUSZTUS 15. NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA
A moldvai magyarok e napon mindenféle virágokat, gyógynövényeket szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették.
E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben, mert – például a bukovinai magyarok szerint – aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg.
A Mura-vidéken dologtiltó nap sütésre, kemencében való tüzelésre, mert a tűz kitörne a kemencéből.
Baranyában most vagy egy nappal előbb vették ki a beáztatott kendert.
Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke.
A Drávaszögben, Laskón azt tartották, hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen.
Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap, például Hadikfalván. Ilyenkor háromnapos táncmulatságot rendeztek a fiatalok.
A Bács megyei Topolyán a Nagyboldogasszony-napi búcsú a mulatság, ismerkedés alkalmát is jelentette.
Az ún. két Boldogasszony közét (aug. 15–szept. 8., Kisasszony) az asszonyi munkában tartották fontosnak. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék.
Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtik, mert úgy vélik, hogy sokáig eláll.
Medvesalján is úgy tartották, hogy a Nagyboldogasszony és Kisasszony-nap között tojt tojás sokáig eláll. Ezeket külön elrakták és meszet szórtak rá.
A kétasszony nap közti időszakot szerencsés időszaknak tekintették. A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt.
A két Boldogasszony köze a magyar nyelvterületen általános hiedelem szerint a téli holmik, ruhafélék szellőztetésének az ideje, hogy a moly ne essen beléjük.
Zagyvarékason úgy vélték, hogy kétasszony között ki kell szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.
AUGUSZTUS 20. SZENT ISTVÁN NAPJA
Különösebb paraszti hagyományok nem fűződtek Szent István-naphoz.
Topolyán augusztus 20-án, ha már befejeződött a cséplés, ünnepséget tartottak.
István-napkor a Drávaszögben a szép idő jó gyümölcstermést jelez.
Tréfásan azt mondják, hogy ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, ettől kezdve kevesebb van ebből a rovarból.
A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István-napkor mennek el a gólyák.
Medvesalján, Péterfalván a málna szedésének ideje volt.
AUGUSZTUS 24. BERTALAN NAPJA
Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti. Az e napi időjárásból jósolnak a várható őszi időjárásra.
A Bertalan-napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.
Bertalan-nap a Mura-vidéken vajköpülő nap volt, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg. A lencsét is megdörgölik vele, hogy ne essen bele a zsizsik.
forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/07/151.html