Január
Írta: kyra - Dátum: 2013. December 29. 08:38:08
Január – Boldogasszony hava – Télhó – Fergeteg hava.
Teljes hír
Január 1. - Újév
Régen szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket.
Sok tiltás is tartozik e naphoz:
Tilos a mosás, a teregetés, a varrás, és nem ajánlatos kivinni a szemetet sem, mert a szerencsét is kiönthetjük a házból.
Nem szabad pénzt kölcsönadni, orvost hívni vagy orvoshoz menni, mert akkor egész évben betegeskedhetünk.
Baromfit nem lehet enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsét.
Halat sem ajánlatos enni, mert elúszik a szerencsénk.
Előnyben részesítették ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a kővetkező esztendőben.
Híres újévi fogás a malacsült. A hiedelmek szerint ugyanis a malac befelé túr, így a szerencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja.
Időjárásjósló nap is ez:
„Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő."
"Ha újesztendő napján szép napfényes idő van, az jó esztendőt jelent"
Házasságjósló hiedelem erre a napra:
Amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez.
Január 6. - Vízkereszt, avagy a háromkirályok napja.
A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete.
A 4. századig Jézus születésnapját és az év kezdetét is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ekkor emlékezik meg Jézus megkereszteléséről és a napkeleti bölcsekről. Ekkortól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. Régen haza is hordták a szentelt vizet s meghintették vele a házat, az állatokat a gonosz szellemek ellen, de hittek a gyógyító hatásában is, szerintük minden betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés.
Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások.
„Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél”.
Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált.
Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.
Január 17. – Antal napja
(Remete) Szent Antal szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek.
A szerzeteshez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás korában lehanyatlottak s Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá.
Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot, amelyet imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Sokan hittek abban, hogy az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt, és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással.
Január 18. – Piroska napja
Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy!
Házasságjósló hiedelem is fűződik e naphoz: Azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.
Január 21. – Ágnes napja
Ezen a napon a várandós asszonyok sós vízben mosdottak, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek.
Ehhez a naphoz is fűződik időjárási népszokás:
„Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.”
Január 22. - Vince napja
E naphoz főleg időjárásjósló népszokások tartoznak. A szőlőtermelők e napon megfigyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak.
Máshol vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak s a kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését.
Január 25. - Pál napja
E napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, miszerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és lett belőle Pál apostol.
A néphit szerint e nap az időjárás-, termés- és haláljóslás napja.
Időjárással kapcsolatos néphit:
„Ha kisüt a nap és előjön a medve, még negyven napig lesz hideg.”
Terméssel kapcsolatos néphit: „Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna.”
Betegséggel és halállal kapcsolatos néphit:
Ismeretes e napon az ún. pálpogácsával való a haláljóslás. Ilyenkor minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek, s akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. Az Alföldön ez a pogácsa lucapogácsa néven ismeretes.
forrás: hoxa.hu