Papírmárványozás - EBRU

 

 

         Ez  az ősi papírdíszítő művészet Ázsiából indult hódító útjára, és valószínűleg arab közvetítéssel került Európába. Az ebru szó perzsául felhőt vagy felhőset jelent, angol elnevezése: marbled paper. A legrégebbi ismert kép a XV. századi, Japánból származik. A technika ma újra reneszánszát éli. 

        Mi a technika lényege? A vízbe növényi ragasztóanyagot keverünk, ez az alap, melyet egy tepsibe öntünk. A festékekbe - melyek lehetnek természetes alapúak, vagy szintetikusak - ökörepe alkoholos oldatát vegyítjük. Ettől a festék a víz felszínén lebeg, szétterül, sajátos foltszerű mintázatot alkotva. Amikor már felvittük a tetszőleges színeket, különféle eszközökkel (ecset, pálcika, ujj, toll) mintázatokat alakíthatunk ki. Ha a kép elkészült, óvatosan a víz felszínére simítjuk a papírt - s abban a pillanatban a kész kép rögzült a papírra! Az évszázadok során különféle mintázatokat kísérleteztek ki, így léteznek török minták, spanyol, francia, holland  márványpapírok. Egy képet soha nem lehet ugyanúgy elkészíteni, minden kép egyedi és utánozhatatlan, ezért megismételhetetlen műalkotásnak kell tekintenünk. Másolhatatlansága miatt sokáig állami dokumentumokat írtak ilyen papírokra.

           A változatos színek és formák könnyed játszadozásra csábítanak, mintegy hívogatják az embert ebbe a misztikus keleti technikába. Készítése  csak látszólag egyszerű, de sok mindentől függ a siker. A tapasztalás hosszú útján kell bejárnia, aki ezzel elmélyülten akar foglalkozni. Európában főleg a könyvkötészetben volt általános, külső és belső borítóként egyaránt felhasználták, sőt a vágott széleket is díszítették márványozással. Magyarországon a XIX. század végén Halfer József újította meg e technikát, könyvet is jelentetett meg róla, művészete ma is iránymutató. Törökországban és Arábiában  magas szinten ma is a művészeti oktatás része. Európában és Amerikában művészetterápiaként is használatos.

        Én 1999 óta márványozok papírokat, melyekből különféle dolgokat készítek (képeslap, boríték, levélpapír, ajándékzacskók, dossziék, könyvjelzők) és  képeket is komponálok. Több kiállításon szerepeltem csoportosan és egyénileg. Egyedi jelleget ad munkáimnak, hogy magyarországi földekből nyert pigmentekkel is dolgozom.  Számomra ez egy csodálatos hobbi, ahol megtapasztalhatom az alkotás izgalmát, az akarat és a véletlen játékát, a színek és a formák egymásra hatását, átalakulását!  Hivatásomnak a  könyvtáros-tanárságot tekintem, a Budai Nagy Antal Gimnáziumban dolgozom. Időnként gyerekeknek tartok foglalkozásokat, ill. szakkört is vezetek.

               

 

 

Bp. 2004. október 15.                                             Szakmári Klára