Soós Gábor:
Át meg átjár

Át meg átjár, hogy a szád szélén nyál.
Feladva vagy elvesztve hatalom.
Arcodon minta, kivájt táj. Némán
kerülget egy ördög. Betakarom

tested, édesdeden alszol. Nincs már
erőnk, aki bújt, azt az, aki nem,
nézi, ajkán mosoly és fény. Kincstár
a test, amit őrizni szivesen.

Mert kezemben van a kulcs, és vérbő
szavakra bukó angyali alak
álmodik kincset elérő kérő-
je arca elé kulcslyukat. A nap

megjön, és már csak a vágyak súlyát
hiszem magaménak, csak agyamon
érzem alvadva az élet sóját.
Maradt veled egy-két feladatom.

Duzzadó erek, lüktető halánték.
Kávé a gázon, felébredsz, még meleg.
Nincs ilyen szép, talán csak a halál még:
ma még eléd, holnap feléd térdelek.

vissza