sport11

tartalomjegyzék lap

erdi1208

MAGYAR TARTALÉKOSOK

SZÖVETSÉGE

A BÁTAI TANÁCSKOZÁS UTÁN

ELŐTTÜNK ÁLLÓ FELADATOK

- 2008 -

Bevezetés

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) a Magyar Köztársaság Alkotmánya és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján - a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség tényleges állományú, nyugállományú és tartalékos állományú tagjainak, valamint a Magyar Köztársaság állampolgárainak legaktívabb, a honvédelem ügyét egy életre magukénak vallók közreműködésével és szerepvállalásával – 2001. júniusában alakult. A megalakítást a NATO felkérésére a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezte, azzal a céllal, hogy a nemzetközi tartalékos szervezetekben a magyar tartalékosokat is egy fiatalosabb civil (NGO) szervezet képviselhesse. Kezdetben a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség politikai- és katonai felső vezetése minden támogatásáról biztosította szervezetünket.

Az egyesületet 2001. szeptember 28.-án vette nyilvántartásba a székhely szerint illetékes Fővárosi Bíróság. Tagjai hozzáértő tevékenységével ettől az időponttól működik hivatalosan napjainkban is. A Honvédelmi Minisztérium által kiadott felhatalmazás alapján már 2001. nyarától egyesületünk a hivatalos képviselője a Magyar Köztársaság tartalékosainak a NATO tagállamok, és a Partner-országok (PfP) hasonló, nemzeti civil (NGO) szervezeteit tömörítő nemzetközi szervezeteiben. Teljes jogú tagjai vagyunk, és ezért tagdíjat is fizetnünk kell, a Tartalékos Tisztek Nemzetközi Szövetsége (CIOR), a Tartalékos Orvos Tisztek Nemzetközi Szövetsége (CIOMOR), az Európai Tartalékos Tiszthelyettesek Szövetsége (AESOR), valamint a Közép-európai tartalékosokat tömörítő GAMINGI Kezdeményezés nevű szervezeteknek. Nemzetközi kapcsolataink sikerét jelzi, hogy egyre több államban, és egyre gyümölcsözőbb kétoldalú kapcsolatokkal rendelkezünk. Kiemelkedő a Bundeswehr tartalékos szervezetével (VdRBw) 2002-ben aláírt együttműködési megállapodás alapján működő kapcsolatunk, de említhetjük az olasz, szlovén, osztrák, cseh partner szervezetekkel – főleg a megyei szervezeteink szintjén kötött együttműködési megállapodások alapján – működő kapcsolatot épp úgy, mint a kezdeményezés, illetve az elmélyítés szintjén lévő kétoldalú kapcsolatainkat a szlovák, román, lengyel, s nem utolsó sorban a svájci, horvát, szerb és ukrán tartalékos szervezetekkel.

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) megalakulása óta olyan közhasznú tevékenységet folytat, amely méltán nevezhető kiemelkedően közhasznú tevékenységnek. Az alapszabályában rögzített, cél szerinti tevékenységi körében olyan fontos feladatokat végez, mint:

a katonai hagyományőrzés;

a hazafias, honvédelmi nevelés;

az Euró-atlanti integráció elősegítése;

a katasztrófavédelmi feladatokban való közreműködés;

a tartalékosok (potenciális hadkötelesek, önkéntes tartalékosok) és a veteránok (nemzetközi missziót megjárt katonák) összefogása, képzése, továbbképzése;

a katonai sport népszerűsítése;

a társadalom és a haderő közötti kapcsolat erősítése;

a Magyar Honvédség humánerőforrásának biztosításában való közéműködés pályára-irányítás és toborzás útján;

valamint tagjainak, illetve a Magyar Honvédség tényleges-, tartalékos- és nyugdíjas állományú katonáinak érdekvédelme, szociális gondoskodás;

amelyek különböző törvényi előírások alapján a kormányzati-, és önkormányzati szervek feladatrendszerébe tartoznak. Természetesen e feladatokat a Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) önkéntes alapon, a védelmi igazgatás szervei által koordináltan, a honvédelmi feladatokat ellátó szervekkel és civil szervezetekkel együttműködve végzi. A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ önállóan nem képes, de nem is célja a Magyar Köztársaság védelmi feladatrendszerének teljes ellátása.

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) - az alapszabályának a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény előírásaihoz igazítása után - kérte az illetékes bíróságot, hogy kiemelkedően közhasznú szervezetként vegye nyilvántartásba. A bíróság - illetékességi körén, és a törvényi előírásokon túlterjeszkedve - jelezte, hogy kérelmünk visszavonása után, „csak” közhasznú minősítést megjelölve, új kérelmet nyújtsunk be. Végül a Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétele a Fővárosi Bíróság 16. Pk. 60. 783/2001/9. számú határozatával 2004. november 02.-án hatályba lépett.

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) a közhasznú cél szerinti tevékenységi körébe tartozó feladatokat a kormányzati-, önkormányzati-, valamint a non-profit és a fór-profit szervezetekkel, továbbá a média képviselőivel szoros együttműködésben végzi. Az együttműködés alapelve a partnerség, melyet az egyes feladatok végrehajtása során spontán kialakult együttműködéskor épp úgy szemelőt tartunk, mint a közép- és hosszú távú - írásos megállapodásokkal alátámasztott – együttműködéskor.

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) érvényes együttműködési megállapodásokkal rendelkezik több, szintén a Honvédelmi Minisztériumhoz kötődő civil szervezettel. Hivatalosan vissza nem vont együttműködési megállapodásunk van a honvédelmi miniszterrel, a honvéd vezérkar főnökével. A szervezeti változást, az Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) megalakulását követően megszűnt együttműködési megállapodásunk volt a Magyar Honvédség középszintű vezető szerveivel.

A 167 év után – éppen közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételünket követő nap, 2004. november 3.-án, miniszteri döntéssel - megszüntetett sorkatonaság volt a jel az önkéntes haderőre való áttérés beindításának. A politikai okokból nagyon gyors törvény-előkészítést követően - már november 8.-án elfogadta az Országgyűlés az Alkotmány módosítását, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényeket, melyek 16.-án már ki is lettek hirdetve – olyan, úgynevezett „kétharmados” törvények kerültek az Országgyűlés elé beterjesztésre, és elfogadásra, melyek több sebtől vérzenek. Igazolja ezt az a tény, hogy azóta is több módosításra került sor, legutóbb éppen 2007. november 28.-án terjesztettek elő ilyen irányú javaslatot. Pedig a törvény előkészítők részéről mindig annak hangoztatására kerül sor a változtatás igényének felmerülésekor, hogy „kétharmados” törvény módosítására nem számíthatunk. Tehát ez nem állja meg a helyét. Törvénymódosításra bármikor sort lehet keríteni, mert ha az indokolt, akkor megvan a „kétharmados” támogatottsága!

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) létjogosultságát is megkérdőjelező hangok, mint: „milyen szövetség ez, mikor nincs is tartalékos?”, higgadt, de határozott visszautasítása után sikerült megértetni mindenkivel, hogy a tartalékos katona a továbbiakban is, még a hatályos törvények szerint is a Magyar Honvédség állományába tartozik. Békében az „önkéntes tartalékosok”, a hadkötelezettség visszaállítása, vagy ha úgy jobban tetszik, bevezetése után a „kiképzett hadkötelesek” alkotják. Annak ellenére, hogy civil szervezetként, önálló jogi személyként akár a régi alapszabályunk alapján is tovább dolgozhattunk volna, a Honvédelmi Minisztérium kérésére végrehajtottuk az alapszabályunknak a meghozott törvényekhez történő igazítását. Közben a társadalomban, alapvetően költségvetési gondok miatt általánossá vált, főleg a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény elfogadása után, hogy a minisztériumok, így a Honvédelmi Minisztérium is, egyre kevesebb pénzt tud adni a civil szervezeteknek, és azt is csak pályázati úton, szoros elszámolás mellett. Napjainkra a Honvédelmi Minisztérium olyan csekély költségvetésből gazdálkodik, hogy nem jut fejlesztésre, s várható, hogy költségmegtakarítás céljából újabb drasztikus létszámcsökkentést irányoznak elő. A társadalom annyira nem tartja fontosnak a honvédelem ügyét, hogy folyamatosan a védelmi ágazat költségvetésének terhére javasolnak átcsoportosításokat az Országgyűlési képviselők az éves költségvetések vitájában.

Ilyen körülmények között a honvédelmi ágazathoz kötődő civil szervezeteknek, benne a Magyar Tartalékosok Szövetségének romlanak a működési feltételei, ugyanakkor nő, és jelentős szerepe lehet a közvélemény formálásában.

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) és a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Magyar Honvédség közötti partneri együttműködés közép- és hosszú távon is a jelenleg érvényben lévő szabályozókból kiindulva alakítható. A legfontosabb szabályzókat, az együttműködést elősegítő, illetve a lehetséges irányokat megszabó előírásokat a következő rész tartalmazza. Mivel a lehetőségek megítélésében nem egyformán gondolkodunk, hisz egy civil szervezet a tagjai felelős, de szuverén gondolatai által vezérelten működik, és nem centralizáltan, illetve parancsok által vezérelve, egyre hangosabban jelentkezett az igény, hogy vizsgáljuk meg közösen, merre haladhatunk a legeredményesebben a kitűzött stratégiai célunk elérése érdekében. Ez a cél nem más, mint az, hogy a Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) tagjai élhessenek szerzett, de egy gyorsított eljárásban készült, és át nem gondolt törvénymódosítással elvett jogaikkal. Rendfokozatuk használatának elvesztése személyiségi és alkotmányos aggályokat vet fel. El kell érnünk, hogy az „önkéntes” , haderőnek legyen végre korszerű, önkéntes, aktív tartalékos rendszere. Az aktív, önkéntes tartalékosok viselhessék a tartalékos rendfokozatukat, viselhessék a Magyar Honvédség egyenruháját, természetesen megkülönböztető jelzéssel, illetve korhatár nélkül szolgálhassák hazájukat, ha ráadásul ezt önként, már békeidőben is áldozatot hozva vállalják! El kell gondolkodni a jogszabály előkészítőknek, de a jogalkotóknak is, hogy bármely eszmeiség, pláne a liberális, az egyéni szabadságér küzdő, szabadelvű eszmeiség szellemében szabad e korlátozni az önkéntességet, és annak mi szabhat határt!

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ), befolyásos civil szervezetként, nem fogadhatja el azokat az érveket, hogy ezek a szabályozók nem változtathatók meg. Mindannyian érezhetjük azt a társadalmi igényt, hogy a Magyar Honvédség tartalékos rendszerét végre ki kell dolgozni, sőt működtetni kell. A Magyar Honvédség képességeit, éves költségvetését, szervezeti erejét tovább csökkenteni semmilyen „haderőreform” mentén nem szabad. Tudjuk azt is, hogy a „Magyar Gárda” típusú, félkatonainak mondott szervezetek megalakulása riadalmat okozott politikai körökben. Ennek vizsgálata nem tisztünk. Ugyanakkor az igen, hogy határozottan leszögezzük, hogy a Magyar Honvédség tartalékos rendszere kidolgozásának, egy új, a Magyar Honvédség szervezetébe tartozó tartalék erőnek a megalakítása nem pártpolitikai küzdelem kérdése, hanem nemzeti ügy. Be kell látni végre, hogy a Magyar Honvédség feladatrendszerében vannak olyan feladatok, melyeket akár az úgynevezett „Nemzeti Támogató és Befogadó Tartalék Parancsnokság” (a nemzetőrség, nemzeti gárda, stb. megnevezések lejáratódása miatt nem alkalmas megnevezések) alárendeltségébe szervezett tartalék erők olcsóbban, és a főerőket tehermentesítve hajthatnának végre.

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) természetesen nem kíván a civil szervezeti kereteiből kilépni, és sem „katonai”, sem „félkatonai” szervezetté nem kíván válni. Az ország egész területét lefedő szervezete biztosítja az alkalmas „aktív tartalékosok”, valamint a honvédelem ügyét magukénak valló állampolgárok közösségi életének szervezését, a társadalom (benne a potenciális hadkötelesek, valamint a honvédségi nyugállományúak), és a katonai szervezetek közötti híd szerepének betöltését. A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) szervezetében jelenleg is meglévő humánerőforrás biztosítja a potenciális hadkötelesek, valamint a tényleges szolgálatot el nem látó (újra bevezetendő fogalommal „szolgálaton kívüli” állomány)„aktív tartalékosok” képzését, továbbképzését. A védelmi igazgatás szervei által koordináltan ezeken kívül részt vehet szervezetünk a toborzó munkában, a hagyományőrzésben, a szociális és érdekvédelmi, illetve protokoll feladatok végrehajtásában, valamint önállóan, és a Magyar Honvédséggel együttműködésben is a katasztrófavédelmi feladatokban.

1.) A HM, MH és a MATASZ közép- és hosszú távú együttműködésének lehetőségei

Az együttműködés lehetőségeit a már említett, és az alábbiakban összefoglalt törvényi szabályozók mentén lehet kiaknázni. A Magyar Köztársaság Alkotmánya, a civil szervezetekre, illetve a honvédelemre és a Magyar Honvédégre vonatkozó törvények vizsgálatával határozhatjuk meg az együttműködésünk kereteit, lehetőségeit. Természetesen önálló jogi személy társadalmi szervezetként, támaszkodva tagságunk felkészültségére és tapasztalatára, folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk az együttműködésünk jogi kereteit, és azok megváltoztatására kidolgozott javaslatot kell előterjesztenünk az alapszabályunkban meghatározott célok eredményes elérése érdekében. A jelenleg hatályos jogi szabályozók nem örökéletűek, s azokat mindig a szükségletek által meghatározott valós helyzethez kell igazítani, akár „kétharmados” törvények módosításával is. A törvény előkészítésben egyre nagyobb szerepet kapnak a minisztériumok, így a Honvédelmi Minisztérium is. A kidolgozói, véleményezői munkában fontos feladata lehet a Magyar Tartalékosok Szövetségének (MATASZ), mint civil szervezetnek, a „civil kontroll” egyik elemeként is.

Az együttműködés jogszabályi keretei

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ), mint civil szervezet az alábbi jogi keretek mentén végezheti tevékenységét:

1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya,

1989. évi II. Törvény az egyesülési jogról,

1997. évi CLVI. Törvény a közhasznú szervezetekről,

2003. évi L. Törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról,

MAGYAR TARTALÉKOSOK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA, valamint

A számviteli, és adótörvények, illetve a végrehajtásukra vonatkozó kormányrendeletek.

A Magyar Honvédségre vonatkozó jogszabályokból az együttműködést lehetővé tévő, illetve az együttműködést szabályozó törvényi keretek az alábbiak:

1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya,

2004. évi CIV. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény módosításáról,

2004. évi CV. Törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről,

2005. évi CXXIII. Törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. Törvény, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. Törvény kapcsolódó módosításáról,

2001. évi XCV. Törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról,

22/2002. (IV. 10.) HM rendelet az önkéntes tartalékos jogviszony szabályozásáról,

10/2002. (III. 5.) HM rendelet a hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítéséről, módosításáról, megszüntetéséről, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendjéről,

4/2006. (II. 7.) HM rendelet a hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítéséről, módosításáról, megszüntetéséről, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendjéről szóló 10/2002. (III. 5.) HM rendelet módosításáról,

9/2005. (III. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédség Öltözködési Szabályzatának kiadásáról,

24/2005. (VI. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról,

28/2004. (XI. 8.) HM rendelet a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség tartós vagy ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítő, valamint külföldi tanulmányokat folytató tagjai ellátásáról.

Az együttműködés jogszabályi hátterének áttekintése után megállapíthatjuk, hogy az együttműködés a Magyar Honvédség feladatrendszerébe tartozó, valamint a Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) Alapszabályában meghatározott célok érdekében végzett tevékenységek mentén lehetséges.

A 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről 70. § (1) A Honvédség feladatait az alábbiakban határozza meg:

a) a Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,

b) a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok – teljesítése,

c) közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában,

d) a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme,

e) a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátása,

f) közreműködés az Alkotmány 40/B. §-ának (2) bekezdése szerinti fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában,

g) talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, illetőleg egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása,

h) hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához,

i) állami szervek részére térítés ellenében katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása,

j) részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében.

Az egyesület alapszabálya 2.§ az egyesület céljait, és a célok megvalósítását szolgáló eszközöket az alábbiakban rögzíti:

a) A tartalékos katonák összefogása, különös tekintettel az önkéntes tartalékosokra.

b) Híd szerepének betöltése a Magyar Köztársaság hadereje és a magyar társadalom, valamint a Magyar Honvédség tényleges szolgálatot teljesítő béke, és hadkiegészítési állománya között.

c) Rendszeres kapcsolattartás a Magyar Honvédség szervezeteivel.

d) A haza védelme társadalmi támogatottságának elősegítése, részvétel a hazaszeretetre való nevelésben.

e) Önkéntes közreműködés a haza védelmi képességének erősítésében, részvétel a katasztrófa elhárítással és mentéssel, illetve az ár – és belvízvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában (Kszt. 26.§ c) pont 15. és 21. alpont).

f) A NATO országok védelmi szervezeteivel való interoperabilitás, és az euroatlanti integráció elősegítése (Kszt. 26.§ c) pont 19. alpont).

g) A katonai etika és viselkedési módok elfogadtatása, értékeik megőrzése és képviselete (Kszt.26.§ c) pont 4. és 5. alpont).

h) Közreműködés a haderő önkéntes jellegének erősítése érdekében folytatott tevékenységben, önkéntes részvétel a katonai kiképzési feladatok végrehajtásában (Kszt. 26.§ c) pont 4. alpont ).

i) A magyar katonai hagyományok ápolása (Kszt. 26.§ c) pont 5. alpont), a bajtársiasság és barátság elősegítése.

j) Az egyesület természetes személy tagjai fizikai állapotának erősítése, katonai sportversenyeken és kulturális programokban való részvétel biztosítása részükre (Kszt. 26.§ c) pont 5. és 14. alpont).

k) Tájékoztatás a Magyar Honvédség nemzetközi tevékenységeiről, az azokban való önkéntes részvétel lehetőségeiről, és a felkészítés elősegítése.

l) Az egyesület tagjai, valamint a tényleges katonai állományba tartozó szerződéses, önkéntes tartalékos, és hadköteles állományból tényleges katonai szolgálatot teljesítők családja helyzetének figyelemmel kisérése, az estleges problémák megoldásának segítése (Kszt. 26.§ c) pont 2. alpont).

A Magyar Honvédség feladatrendszerében a legfontosabb a Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme. Ez az a legfontosabb terület, ahol az alkotmány és a honvédelemről szóló törvény alapján a Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) már a jelenleg hatályos törvényi keretek között is, a védelemigazgatás szervei által koordináltan segítséget nyújthat az önkéntes haderőnek, toborzással, pályára-irányítással, a tartalékosok közösséggé kovácsolásával, képzésével, továbbképzésével, érdekvédelmi és szociális tevékenység végzésével. Természetesen együttműködési megállapodások alapján történő támogatás mellett.

A későbbiekben ezen a prioritást élvező területen történő együttműködés legfontosabb feladata a jogszabályi háttér megteremtésében való közreműködés az önkéntes haderő önkéntes tartalékos rendszere kialakítása és működtetése érdekében. Az alapszabályunkban megfogalmazott célokat, és tagságunk igényét csak így tudjuk megvalósítani.

A honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme területén is nyílik mód együttműködésre a jelenlegi jogszabályi keretek között is, de az ésszerű módosítások végrehajtása után még fokozottabban. A katasztrófavédelmi feladatok megoldásában egyesületünk támogatást nyújthat szakemberek képzésével, összetartásával, behívhatóságuk biztosításával a Magyar Honvédségnek, de önállóan is tevékenyen hozzájárulhat a katasztrófavédelmi feladatok megoldásában. A katonai hagyományőrzőink segíthetik a Magyar Honvédséget az állami és önkormányzati protokolláris feladatok teljesítésében. Ugyanakkor egyesületünk hidat képez a társadalom és a hadereje között, megvalósítja a civil kontrollt, részt vesz az állampolgárok, kiemelten az ifjúság hazafias nevelésében, honvédelmi felkészítésében. Ápolja a katonai hagyományokat, népszerűsíti a haderőt, megszilárdítja a nemzetközi katonapolitikai kapcsolatokat, erősíti a NATO és az EU integrációt.

Ahhoz, hogy az együttműködés a kölcsönös előnyökön, a partnerségen alapuljon, valamint a támogatás, illetve a szolgáltatások ellentételezése a törvényes keretek között biztosítsa a Magyar Tartalékos Szövetség (MATA SZ) fenntartható működését, az alábbi területek alapos vizsgálata szükséges:

1. A Magyar Honvédség személyi állománya szükségleteinek béke és minősített időszakban történő biztosításához történő hozzájárulásunk, és annak támogatási lehetőségei;
2. Az érdekvédelem és a szociális tevékenység terén történő partneri kapcsolat kialakításának lehetőségei;
3. A honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme terén történő együttműködési lehetőségeink;
4. A Magyar Honvédség katasztrófavédelemben vállalt feladataiban való közreműködésünk lehetőségei, illetve önálló szerepvállalásunk, és annak ellentételezése;
5. A Honvédelmi- és a Külügy Minisztérium kompetenciájába tartozó területeken történő nemzetközi szerepvállalásuk, és azok támogatásának lehetőségei;
6. A hazafias nevelésben (kiemelten az ifjúság körében) betöltött szerepünk, és szerződés szerinti ellentételezésének lehetőségei;
7. A katonai hagyományőrzés fontosságának elfogadtatása, felhasználásának támogatása az állami és önkormányzati protokoll tevékenység során;
8. A katonai sport népszerűsítése terén végzett tevékenységünk elismertsége, és támogatási lehetőségei.

Az adott területeken meg kell vizsgálni a jelenlegi törvényi szabályozók által biztosított együttműködési lehetőségeket, illetve a közép- és hosszú távú együttműködés érdekében szükséges törvénymódosítások elvégzéséhez szükséges szakmai javaslatokat meg kell tenni. A 2007. december 7-8.-án, Bátán megtartott tanácskozás ezt a célt szolgálta.

1. A Magyar Honvédség személyi állománya szükségleteinek béke és minősített időszakban történő biztosításához történő hozzájárulásunk, és annak támogatási lehetőségei

A jelenleg hatályos törvények alapján, önkéntesen, a védelmi igazgatás szervei által koordináltan részt vehetünk a fiatalok pályára-irányításában, a szerződéses, valamint az önkéntes tartalékosok toborzásában. Természetesen ezeknek a feladatoknak az elvégzésére együttműködési megállapodással kell rendelkeznünk, valamint a feladathoz szükséges szervezeti struktúrával, és infrastruktúrával kell rendelkeznünk az ország egészét lefedve. A nagyvárosoktól a kisfalvakig. Ezt felmutatva a védelem igazgatás szervei nem térhetnek ki az együttműködési megállapodás, illetve a konkrét feladatok követelményeit, és ellentételezését, a támogatást, és az azzal történő elszámolás rendjét is rögzítő „feladatátvállalási” szerződés megkötése elől. A toborzásra éveken át felhasznált temérdek ráfordítás lehet, hogy hatékonyabban működhetne úgynevezett civil, „MATASZ Toborzó Irodák” anyagi érdekeltsége mellett. Az NGO civil szervezet aktivistájára nem kell járulékokat kifizetni, és túlóra pénzt sem kellene adni a többnyire feleslegesen eltöltött munkaidő után, vagy szabad- és ünnepnapokon.

Az önkéntes tartalékosok, de a potenciális tartalékosok képzése, továbbképzése, bármely hihetetlennek tűnik - bár inkább a féltékenység miatt van az ellenállás - nagymértékben megoldható közhasznú szervezet keretei között is, hiszen az általános kiképzés nagyrészt nyilvános összetevőkből áll. A szakkiképzés egyes elemeit is el lehet sajátítani a haderő keretein kívül, mint például informatika, hadijog, járművezetés, búvárkodás, repülés, ejtőernyőzés, stb. A lövészeti foglalkozások, sport- és hadifegyverekkel, együttműködési megállapodások alapján a technikai- és tömegsport és más sportlövő egyesületek bázisán, vagy akár önálló MATASZ bázison valósulhatna meg. Tehát az „önkéntes haderő” nem hivatásos állománya – bár a pályára-irányítás során kapott előképzés őket is érinti – megfelelő előképzettséggel kerülhet a haderő rendszerébe, és ott, rövidebb alapkiképzés után, a szakmai ismeretek elmélyítése, a kötelékek kiképzése, és szintentartása folyhat.

A törvény (hvt. 83.§) meghatározza a tartalékos fogalmát, de nem ad eligazítást arra, hogy a potenciális tartalékos mitől, és kitől lesz kiképzett rohanó világunkban. A nemzetgazdaság teljes erejét fel kell használni a védelemre, és a haza védelme minden magyar állampolgár kötelessége, mondja az alkotmányunk 70. §-a. Ezért is érthetetlen, hogy a honvédelmi törvény, és az abból levezetett jogszabályok miért hagyták meg a hadkötelezettség „béke időszakra” kierőltetett korhatárát, amit még a sorozott haderő idején változtattak meg, és miért alkalmazták azt az önkéntes tartalékos állományra is, ráadásul társadalmi vitára bocsátás nélkül, amikor az önkéntes tartalékos katonákra vonatkozó HM rendeletet beépítették a jogállási törvénybe, amit szintén „kétharmados” módosítással fogadtak el a törvényalkotók. Törvénymódosítást kell kezdeményeznünk, hogy a hadkötelezettség idejét 57 éves korban állapítsa meg a törvény, annak visszaállítása, bevezetése utáni időszakra! A honvédelmi kötelezettséget önként vállalók esetében békeidőszakban a felvétel lehetőségét, minősített időszakban a hadkötelezettséget ne a korhatár, hanem a követelményeknek történő megfelelés jelentse! A szerződéses és az önkéntes tartalékos katona állomány (aki szintén szerződés alapján lehet a Magyar Honvédség tényleges, és szolgálaton kívüli állományának a tagja) békeidőszakban - a szerződésben foglalt időtartamra (minimum 3 évre) - a hivatásos állománnyal azonos ideig, a mindenkori nyugdíjkorhatárnak a korkedvezmény idejével csökkentett (jelenleg 57 év) koráig szolgálatban tartható legyen.

Természetesen a különböző beosztásokra előírt követelményeknek történő megfelelés esetén. A haderőből korábban történő kiválásuk esetén a Magyar Honvédség potenciális tartalékos állományába kerülnek. Ezekkel a változtatásokkal elérhető, hogy minden állománycsoportra azonos norma vonatkozzon.

Az alkotmány a honvédelem fogalomkörében ismeri a hadi-, a rendkívüli- és a szükségállapot, valamint a megelőző készenlét fogalmát. A honvédelmi törvény azonban a Magyar Honvédség tényleges állományának kiegészítését csak békeidőszakra, rendkívüli állapotra és megelőző készenlét időszakára határozza meg. Törvénymódosítást kell kezdeményeznünk, hogy a haderő kiegészítését, veszteségpótlását a szükségállapot, és a hadiállapot időszakára is írja elő törvény! Szükségállapot esetén a várható feladatokra előre tervezett katonai szervezetek személyi állománya szolgálaton kívüli önkéntes tartalékosokkal legyen feltölthető. Hadiállapotban elsődlegesen az úgynevezett „aktív” tartalékosokkal, ezenkívül a hadkötelesekkel kell a tényleges állományt kiegészíteni, veszteségeit pótolni.

A NATO tagállamok haderejének hivatásos és tartalékos állományából is sokan felvetették már, hogy a Magyar Köztársaság nagyon gazdag lehet, ha a drágán kiképzett hivatásos, és tartalékos állományáról ilyen könnyűszerrel lemond. Érthetetlen, hogy a „reformoknak” nevezett, költségvetési kényszer szülte átalakítás során jól képzett hivatásos katonák, akik nem rendelkeztek a 25 év szolgálati idővel, örökre eltűntek a haderő „potenciális” tartalékából. Érthetetlen, hogy fiatal nyugdíjasaink, tábornokok, és főtisztek, tisztek és tiszthelyettesek, ha akarnának, és minden követelménynek megfelelnének, akkor sem képezhetnék a haderő személyi tartalékát. Törvénymódosítást kell kezdeményeznünk, hogy a haza védelmére „egy életre” az élete árán is felesküdött hivatásos állomány a haderőből történő kiválását követően, amennyiben az nem fegyelmi, vagy egészségügyi okokból történt, a Magyar Honvédség szolgálaton kívüli állományát, illetve az aktív tartalékos állománya gerincét képezze!

Két új fogalmat kell bevezetni. A Magyar Honvédség tényleges állománya mellett, hasonló, de az ideiglenesen szolgálaton kívül állás miatt csökkentett jogosítványokkal rendelkező állomány a szolgálaton kívüliek állománycsoportja. Beletartoznak a haderőből nem fegyelmi okból kivált, volt hivatásos állományúak az életük végéig, valamint a szerződéssel rendelkező, de beosztást be nem töltő önkéntes tartalékosok a szerződésük lejártáig. A szerződéses állomány – mivel alapvetően nem „önként”, hanem szerződésben rögzített járandóság ellenében vállal tényleges szolgálatot – csak a haderő potenciális hadköteles állományába tartozhat a szerződése lejártát követően. A Magyar Honvédség aktív tartalékos állományát képezik a haderőből nem fegyelmi és egészségügyi okokból kivált volt hivatásos állományúak 65 éves korukig, és az önkéntes tartalékosok a szerződésük idejéig (jelenleg maximum 57 éves korukig), valamint a volt szerződéses állományúak, és a hadkötelezettség visszaállítása, bevezetése után a kiképzett hadkötelesek, a hadkötelezettség időszakáig.

A Magyar Honvédségnek a törvénymódosításokkal kialakított új tartalékos rendszere biztosítja a haderő mobilizálást, feladatorientált működését, és a szükséges erő alkalmazásának feltételeit béke és minősített időszakban egyaránt. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a minőségileg új, elkötelezett, az adott katonai szervezethez kötődő tartalékos állománya élhessen a felkészülés, az egyenruha viselés és a haza katonai védelmének jogával és kötelezettségével. Ahhoz, hogy az önkéntes haderőre jellemző tartalékos rendszer jöhessen létre, az önként jelentkezőket törvény által szabályozottan vizsgálat alá kell vonni, ki kell képezni, s a követelményeknek történő megfelelés estén létszámuktól függetlenül szerződést kell velük kötni. Csak a tényleges állományba tartozó önkéntes tartalékos aktuális létszámát határozhatják meg az állománytáblás adatok!

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) „aktív tartalékos” állományának egyre markánsabban megfogalmazott egyenruha viselési igénye a szükséges törvénymódosítások következtében megvalósulhat! A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) személyi nyilvántartásában szereplő jelentkezőkkel a hivatalos egészségügyi, és szakmai követelményeknek történő megfelelést követően azonnal szerződés köthető. Az önköltséges áron, saját erőből beszerzett egyenruhájukat (hadi gyakorló, társasági), a tartalékosokat megkülönböztető „R” (reservist) jelzésekkel, az öltözködési utasításban szabályozottan viselhetik!

2. Az érdekvédelem és a szociális tevékenység terén történő partneri kapcsolat kialakításának lehetőségei

A Magyar Tartalékosok szövetsége (MATASZ) már most tagjai sorában köszönthet hivatásos, nyugállományú, szerződéses, és önkéntes tartalékos katonákat. A két Hadkiegészítő Parancsnokság, valamint a kis létszámú megyei Toborzó Irodák nem érik el azokat a volt helyőrségeket, ahol jelentős számú érdekvédelemre szoruló, és információra váró volt katona él. A civil életbe a nyugdíjkorhatár előtt kiáramlott, volt hivatásos állományú katonának a szervezetünk által történő segítése növelné a MATASZ potenciális táborát.

Szövetségünk a megfelelő infrastruktúra sürgős kialakítása után szerződéses támogatást igényelhet a védelem igazgatás központi- és helyi szerveitől. Az érdekvédelem és a szociális tevékenység azért is fontos terület, mert ezáltal a Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) jogot formálhat a Honvédelmi Minisztérium égisze alatt működő Érdekegyeztető Tanács munkájában történő részvételre. Fontos ez azért is, mert a hjt. 234. § alapján az érdekvédelmet folytató szervezetekkel a katonai szervezetek együttműködnek, és a nyugállományúakkal foglakozó szervezetek támogathatók!

3. A honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme terén történő együttműködési lehetőségeink

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) igényt formálhat a katonai objektumok őrzés-védelméből történő részesedésre. A Szövetség által elnyert munkákat a tagságunk körében meglévő szakemberek alvállalkozóként ellátnák, s az alkalmazott vagyonőrök többsége a haderő önkéntes tartalékos állományt képezhetnék, így adott veszélyeztetettségi időszakban a katonai őrség felállása a tényleges önkéntes állományba vétellel azonnal megoldódhatna. Az ebben az irányban folytatott lobbi tevékenységünket erősíteni kell! Rá kell mutatnunk, hogy egyesületünk támogatása ezen keresztül is törvényes keretek között növelhtő!

4. A Magyar Honvédség katasztrófavédelemben vállalt feladataiban való közreműködésünk lehetőségei, vagy önálló szerepvállalásunk, és annak ellentételezése

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) a katasztrófavédelmi, és helyreállítási munkákban önállóan is részt vehet. Nem fő feladatként, de alapszabályunkban rögzítésre került ez a közhasznú feladat is. Tagságunk már megmutatta, hogy egyes megyei szervezeteink sikerrel működnek együtt a helyi védelmi bizottságokkal elemi csapások, árvíz esetén. A központi szervezettséget erősítve megállapodást köthetünk a Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal és a megyei Védelmi Bizottságokkal, helyi szervekkel. Búváraink, kétkezi munkásaink tapasztalatot szereztek. Célszerűnek látszik azon javaslat gyors végrehajtása, hogy a központban kiépített nyilvántartó és riasztó rendszer alá két katasztrófavédelmi egységet (Pannon és Hunnia) hozzunk létre a Dunántúlon, illetve a Tiszántúlon. Ezek az egységek irányítanák a helyi, települési szintű csoportokat.

Természetesen, mivel a Magyar Honvédség a feladatrendszerében megfogalmazottan rész vesz a katasztrófavédelem munkálataiban, az önkéntes tartalékosokra is számítania kell, mert adott esetben nem lesz képes a főerőivel eleget tenni a felkérésnek. Önálló tartalékos katonai szervezetek is megalakíthatók erre a célra, de meglévő szervezetek állományának pihentetése érdekében is szükség lehet önkéntes tartalékosok beosztásba helyezésére. Árvíz esetén a Vízügyi Igazgatóságok alárendeltségébe kerülnek a katonai szervezetek éppúgy, mint az önállóan tevékenykedő csoportjaink. Az élőerőt általában biztosítani tudják a terveik szerint, de szakemberekből, összeszokott csoportokból hiány lehet. Fontosak lehetnek búváraink, repülőink, műszaki gépkezelőink, de a Magyar Honvédséggel együttműködve fontosak lehetnek azok az önkéntes tartalékosok, akik az együttműködés keretében kiképzést kapnak a műszaki alakulatnál gépkezelői ismeretekből, csónak, és kétéltű járművek vezetéséből. Hosszan elnyúló védekezési időszakban a fáradt állomány pihentetésére behívhatók ezek az önkéntes tartalékosok. Ennek csak az állománytáblás kereteit kell megteremteni.

5. A Honvédelmi- és a Külügy Minisztérium kompetenciájába tartozó területeken történő nemzetközi szerepvállalásunk, és azok támogatásának lehetőségei

A Magyar Tartalékos Szövetség (MATASZ) multilaterális és kétoldalú nemzetközi katona-politikai kapcsolatokkal rendelkezik. A NATO által elismert és preferált nemzetközi szervezetekben (CIOR, CIOMOR, AESOR) meglévő tagságunk fontos nekünk, ugyanakkor fontos a honvédelmi és külügyi vezetésnek is. Erre a tényre folyamatosan figyelmeztetni kell a minisztériumok képviselőit!

A kétoldalú kapcsolataink is gyümölcsözőek. Azokból nem csak mi, de hazánk külpolitikai irányítói is profitálhatnak. Elég csak a CIOR elnökség által ösztönzött román, szerb, ukrán kapcsolatainkra utalni. Azonban ennek ellentételezése elmaradt. Sőt a Külügyminisztérium a beadott pályázatainkat sem díjazta eddig!

6. A hazafias nevelésben (kiemelten az ifjúság körében) betöltött szerepünk, és szerződés szerinti ellentételezésének lehetőségei

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) sikeresen működik közre az ifjúság hazafias nevelésében, és honvédelmi felkészítésében. A Békés- és Nógrád megyei jó példákat meg kell szilárdítani, és központi programmá alakítani néhány helyi programot, valamint a minta átvételével országos lefedettséget biztosítani az ez irányú tevékenységben. A medinai bemutató csoportot MATASZ bemutató csoportként kell preferálni (támogatni és követelni), illetve hasonló bemutató csoportokat kell szervezni, és működtetni legalább régiónként.

7. A katonai hagyományőrzés fontosságának elfogadtatása támogatása az állami- és önkormányzati protokoll tevékenység során

A katonai hagyományőrzésnek kiváló vezetői voltak, és vannak szövetségünkben. Sajnálatos, hogy egyikük nagyon hírtelen hagyott itt bennünket, de az általa végzett tevékenység örök példa marad. Megérdemli, hogy név szerint megemlítsük Kovács László nyugállományú ezredes urat. Az élet megy tovább, és a Magyar Tartalékosok Szövetsége Hagyományőrző Tagozata képes megfelelni a szigorú protokoll követelményeknek is. Feladatátvállalási szerződés megkötésére kell felkészülni, valamint folytatni kell az önálló tevékenységet a helyi önkormányzatok felkérésének eleget téve. A tagozatnak egységbe kell formálnia a 160 éves Magyar Honvédség történetének minden korszakát átölelő hagyományőrző csoportokat, a 48-as Forradalom és Szabadságarc honvédjei, huszárjai és nemzetőrei hagyományainak őrzőitől, az I. és II. Világ Háborús hagyományőrző csoportokon át, a Magyar Néphadsereg hagyományőrző csoportjáig.

Fel kell készülni, hogy a leendő Nemzeti Katonai Emlékhely Pákozd Mészeg-hegy területén színvonalas bemutatókkal toborozzunk és hívjuk fel a figyelmet a haderőre és civil szervezetünkre. A Magyar Honvédség 160 éves évfordulója alakalmából emlékezetes programot biztosíthatunk más civil szervezetekkel együttműködve.

8. A katonai sport népszerűsítése terén végzett tevékenységünk elismertségét, és támogatási lehetőségeit

A katonai sport terén nagyobb reklámot kell adni annak, hogy a Magyar Tartalékosok Szövetségét képviselik a sportolók! Természetesen ehhez több támogatásra is szükségük van. Rá kell döbbenteni a HM és MH vezetését, hogy a katonai sportot tömegsportként gyakorlók nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy van még katonának alkalmas állampolgár. A pályázat kiírókkal tisztázni kell, hogy a MATASZ alapszabályában szerepel a sport, mint célszerinti tevékenység, tehát mindennemű sportversenyen való részvétel, vagy megrendezés érdekében jogosan pályázhat!

2.) A MATASZ szervezeti élete és kommunikációja

9. Az elnökség vezető szerepe

Fontos elemző vita folyjék az elnökség jól megtervezett, előkészített ülésein. Az ülések előkészítése és levezetése során használni kell az elfogadott ügyrendet. Az elnökség nem laikus amatőrök testülete, ezért átgondolt, megalapozott, ügyes, kezdeményező, szakszerűséget kell felmutatnia, mert ezt várja el tőle a tagságunk. Amit eldönt, azt egységesen kell képviselni.

A fő kérdés: (döntő láncszem) a HM. MH. És a MATASZ Együttműködése! A világos, érthető, egyértelmű helyzet teremtése alapvetően az elnökség feladata A továbbá miniszteriális, főhatósági, országos és más együttműködések felülvizsgálata szükséges. Együttműködési megállapodásokat lehet kötni, és fenntartani is, de csak a kölcsönös előnyök alapján. Meg kell keresni a legjobb megoldást. Ezekben a választott és képviseleti jogkörrel rendelkező Elnök, és az elnökség járjon el! Ha igény van rá, akkor a tagság köréből meg lehet keresni a szakértelemmel bíró segítőtársat.

10. A MATASZ kommunikációja

A szervezet megfelelő propaganda, figyelemfelkeltő, népszerűsítő tevékenysége egyöntetű vélemény szerint hiányzik. Pedig pénz valószínű van. A konkrét hasznos célokat, be kell mutatni. Lózungok kevesek! A dolgok feltárása nyilvánvalóan érdekeket sérthet. Vállalkozások létrehozásához segítség kell. A törvényes működés (képzés, őrzés, stb.) saját bevételi forrás lehet. A helyes választ az egyéni (csoport) és a közérdek helyes összehasonlításával lehet megtalálni. Közterhek tovább nem növelhetők!

Ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy az alapvető információkat biztosító honlap a www.matasz.uni.hu látogatottsága is azt mutatja, hogy egyes emberek, csoportok és tagszervezetek érdeklődése nem kifejezetten élenjáró. Furcsa, hogy az egymás közötti kapcsolatokban még ma is milyen nehézkes az információ cseréje. Elvárható, hogy minden tisztségviselő, és tag rendelkezzen olyan E-mail elérhetőséggel, melyet a szervezet nyilvánosságára bíz. Ha ezt teszi, ezzel biztosíthatja, hogy ezen az elérhetőségén MATASZ ügyekben fogják megkeresni!

Szólni kell a telefon kapcsolatunkról is. A Vodafon akció „sikeres volt”. Egy-két embertől eltekintve alig-alig használtuk ki a lehetőséget. Ráadásul azoknak a számát sem tartjuk nyilván. Ugyanakkor azt sem propagáljuk, hogy nagyon sokan közülünk használhatják a T-mobil MH csomagját, ahol 9 Ft percdíjon, vagy opció előfizetése esetén ingyen beszélhetnénk egymással. De ne álmodozzunk. Hisz arra is képtelenek vagyunk, hogy bármely információ hiányában azt keressük meg, aki elindította az információt, hisz nem biztos, hogy az elnök mindent tud.

11. A PR tevékenység helyszínéről, az emberekről, és a stílusról

A propaganda a helyszínen, a településeken, lakóterületeken, iskolákban, folyjék. Itt szervezzük programjainkat is, ahol az emberek élnek.

Alapvető igény, hogy a tartalékosok jog állását rendezni kell. A megyei szint elvárása, hogy a végzett munkát értékelni kell, és elismerni. Bárki véleménye természetesen lehet eltérő, sőt sokszor hasznos is. Azonban a vitastílus legyen emberi.

Az általános rendező elv az legyen, „Azt támogatjuk, ami kívánatos és összetart”. A kirekesztő megosztó (maximalista, irreális) nézeteket, kerüljük! Vegyük figyelembe, az esetleg eltérő elképzeléseket, lehetőségeket, tapasztalatokat. A területi szervezetekben ennek igen nagy a jelentősége.

Összességében

Meg kell őrizni a MATASZ -t attól, hogy a párt struktúrák nélküli párt politizálás helyszínévé váljon. Kövessük az alapszabályt, és az ügyrendet. Ugyanakkor a lojalitás nem jelentheti a feltétlen engedelmességet. Civil szervezetként a konszenzuskeresés mentén kell haladnunk, és szakmaiságunk hosszú távon többet ér, mint a megalkuvás.

Székesfehérvár, 2008. január 23.

A bátai tanácskozáson elhangzottak alapján,

Tisztelettel:

Buth Sándor

elnökségi tag sk.