2009. június 13.
Joachim Holz és Buth Sándor
az
együttműködési megállapodás aláírásakor
A német tartalékos szövetség, a VdRBw1
2007. 04. 16.
Mottó: „Bajtársiasságot
nem lehet vásárolni.”
(Kameradschaft kann man nicht kaufen.)
Felismerve
a tartalékosok kettõs kötõdésébõl fakadó
lehetõségek végtelen tárházát – nevezetesen, hogy katonai feladataik
mellett civil állampolgárként aktívan dolgoznak az üzleti szférában, a
gazdaságban, a tudományban, az oktatásban, a politikában vagy az élet számos
más területén2 –, egyes fejlett demokráciákban már a XX. század elején
létrejöttek a tartalékos szövetségek. A második világháború után pedig a
legtöbb nyugati demokráciában megalakultak a tartalékos szövetségek. Ezek
egyfajta híd szerepét töltik be a haderõ és a társadalom között, és a
társadalmi szervezetek keretei közt módot adnak a tartalékosok katonai
ismereteinek gyarapítására is. Közismert történelmi okok miatt a Német
Szövetségi Köztársaságban csak a NATO-tagságot követõ konszolidáció
idején jött létre egy ilyen demokratikus társadalmi szervezet. Mára a NATO-országok
legnépesebb tartalékos szövetségévé nõtte ki magát a VdRBw. Szerepe és
súlya ennek megfelelõ jelentõségû.
A
többi NATO-tagállamhoz hasonlóan a Német Szövetségi Köztársaságban is létrejött
egy modern értelemben vett tartalékos szövetség, amikor 1960. január 22-én
Bonnban 27 német tartalékos katona megalakította a VdRBw-t.3 A német
tartalékos szövetség olyan független, pártpolitikától mentes, non-profit
társadalmi szervezet, amely a szövetségi parlamenttõl (Bundestag) külön
felhatalmazást kapott a haderõn kívüli önként vállalt tartalékos munka
szervezésére.
Ekkor már az Észak-atlanti Szövetség Szervezete valamennyi országában hosszabb-
rövidebb idõ óta mûködött ilyen társadalmi szervezet, és az
érintett országok védelmi minisztériumai országonként egy tartalékos
szövetséget delegálhattak a NATO Tartalékos Tisztek Szövetségébe, a CIOR-ba,4
melynek így az NSZK már 1961-ben tagja is lett.5
A VdRBw FELÉPÍTÉSE
A VdRBw-nek jelenleg több mint 130 000 tagja van.6 Ezzel a NATO-ban
a legnagyobb tartalékos szövetség. Társadalmi szervezetrõl lévén szó, a
tagsági viszony természetesen önkéntes. A NATO- tagállamok többségéhez
hasonlóan valamennyi állománykategória, így a legénység, a tiszthelyettesek,
valamint a tisztek egyaránt beléphetnek a szövetségbe. Az egyes állománykategóriák
közötti megoszlás nagyjából megfelel a Bundeswehren belüli állományarányoknak.
A tagság felöleli a német haderõ teljes haderõnemi spektrumát is.
Egyaránt megtalálhatjuk a szárazföldi haderõ, a légierõ és a haditengerészet
képviselõit. A tagság több mint 40%-a 20 és 40 év közötti életkorú.
Foglalkozás szerinti bontásban a bérbõl és fizetésbõl
élõk, a szakmunkások, a magasan képzett iparosok alkotják a szövetség
gerincét, ezenfelül nagy számban találunk értelmiségieket a VdRBw-ben. A
szövetség teljes jogú tagja azonban csak a Bundeswehr tartalékosa vagy egykori
katonája lehet. Mások pártoló, illetve tiszteletbeli tagságot nyerhetnek,
amennyiben a szövetség céljait támogatják.7
A VdRBw mûködésének alapja a képviseleti rendszer. A szövetség tevékenységét
az alapszabály, valamint a szervezeti és mûködési szabályzat határozza
meg. A vezetõséget demokratikusan választják, kivéve a fizetett
tisztségviselõket (fõtitkár stb.). Utóbbiak nem választhatnak és
nem is választhatóak.
A szövetség legfelsõ fóruma a küldöttgyûlés
(Bundesdelegiertenversammlung). Négyévente választanak
tisztségviselõket, akik a tartományi elnökökkel (Landesvorsitzende)
alkotják a szövetségi vezetõséget (Bundesvorstand). A szövetség 16
tartományi csoportból (Landesgruppe), 29 körzeti csoportból (Bezirksgruppe),
129 járási csoportból (Kreisgruppe) és több mint 2600 tartalékos területi
szervezetbõl áll (Reservistenkameradschaft)
A szövetség munkáját néhány fõállású fizetett alkalmazott segíti a
fõtitkárságon, a négy körzeti irodában, a 16 szövetségi állami irodában,
a 21 regionális irodában és 74 területi irodában. A VdRBw ezenfelül hat
kisegítõ munkatárssal is rendelkezik.
A VDRBW TEVÉKENYSÉGE
A VdRBw eredeti célja a katonai védelmi képességek elõsegítése, az
ország biztonság- és védelempolitikai elveinek megismertetése belföldön és
külföldön egyaránt. Cél továbbá a tartalékosok egymás közötti, valamint a
tartalékosok és a haderõ kapcsolatának elmélyítése, továbbá a
haderõ és a kormányzat közötti jobb megértés elõmozdítása. Mindez
új megvilágításba került 1971-ben, amikor megjelent a német
tartalékoskoncepció. Az új koncepció lehetõvé tette, hogy a Bundestag
jóváhagyásával a védelmi miniszter megbízza a szövetséget általános tartalékos
munka végzésével a haderõ számára. Az 1988-as tartalékoskoncepció
értelmében a parlament és a kormány már arra kérte fel a szövetséget, hogy az a
haderõn kívül folytasson önként vállalt tartalékos tevékenységet. Az
1994-es koncepció ennek a feladatnak a folytatását rögzíti. A legfrissebb,
2003-as német tartalékoskoncepció mindezek mellett elvárja a Bundeswehr
megváltozott struktúrájához való alkalmazkodást.
Ma
a VdRBw mindenekelõtt kapocs a haderõ és a tartalékos állomány
között. Egyben érdekképviseleti szervezete a Bundeswehr teljes tartalékos
„társadalmának” a közlegénytõl a vezérezredesig. Tevékenységi körébe tartozik
a biztonságpolitikai, biztonságelméleti rendezvények, a katonai ismereteket és
készségeket fejlesztõ programok szervezése, támogató tevékenység
biztosítása a Bundeswehr részére, a népszerûsítõ, tájékoztató
médiamunka folytatása, valamint szociális, jóléti tevékenység.
A biztonságpolitikai, biztonságelméleti munka arra irányul, hogy a tartalékos
katonák naprakész ismeretek birtokában minél hatékonyabban tölthessék be a híd
szerepét a haderõ és a társadalom között, minél felkészültebb és
hitelesebb nagykövetei legyenek a haderõnek. E célból a szövetség
konferenciákat, tanfolyamokat, kerekasztal-beszélgetéseket és egyéb
rendezvényeket szervez a biztonság- és védelempolitika tárgykörében. A
tartalékos állomány fizikai kondíciójának fenntartása, tökéletesítése, valamint
katonai ismereteinek bõvítése érdekében a szövetség számos katonai
sportversenyt, járõrversenyt, lövészetet rendez.
A haderõnek nyújtott támogató tevékenységével a VdRBw segíti a reguláris
állományt annak napi munkája, kiképzése és egyéb feladatai során.
Igen jelentõs munkát végez a szövetség a sajtó- és a társadalmi
kapcsolatok terén. Sajtókonferenciákon és egyéb médiaeseményeken
népszerûsíti a védelem ügyét, a haderõt és a tartalékos
szövetséget. Ehhez a szövetség kiváló szakemberekkel rendelkezik, hiszen számos
tartalékos katona a polgári életben újságíró, kommunikációs szakértõ.
A szövetség folyamatos, szerteágazó kapcsolatot tart az élõ
alakulatokkal, hogy a tagság friss ismeretekkel rendelkezzék.
A VdRBw rendszeres konzultációt folytat a politikai pártokkal, a parlamenttel,
a kormánnyal és a haderõvel, csakúgy mint egyéb német társadalmi
szervezetekkel, különösen a hasonló profilúakkal. Ezekkel többnyire
együttmûködési megállapodással is rendelkezik.
Jelentõs nemzetközi kapcsolatokkal is büszkélkedhet a szövetség. A
tartalékos tiszti tagság a CIOR,9 míg a legénységi és a
tiszthelyettesi állományú tagság az AESOR10 keretében képviselteti
magát. A német tartalékosok mindkét szervezetben igen aktívak. Számos
alkalommal adták a szervezetek elnökségét, továbbá otthont biztosítottak az
éves kongresszusoknak. A VdRBw más országok tartalékos szövetségeivel is
kapcsolatot ápol. Látogatásokat, versenyeket, szemináriumokat és szociális
rendezvényeket tartanak. A VdRBw együttmûködési megállapodásokat kötött a
Németországban állomásozó katonai szervezetekkel és külföldi tartalékos
szövetségekkel. Amint a hidegháború véget ért, a német tartalékos szövetség
aktív külpolitikába kezdett az egykori Varsói Szerzõdés tagállamai
körében. Ennek a munkának az egyik célja a stabilitás kiterjesztése, a
demokrácia exportja volt. Erre a feladatra már a hidegháborút követõen,
osztrák és svájci kollégáikkal, regionális integrációt szerveztek Gaminger
Initiative11 néven. Ide a térség országainak tartalékos szövetségeit
hívták meg. Büszkén számolhatunk be arról, hogy az eredményes munka egyik
gyümölcseként, az érintett országok közül egyedüliként, Magyarországgal
kétoldalú együttmûködési megállapodást kötöttek (2002. november 16-án,
Berlinben).
A szövetség igen sok kiadványt, könyvet jelentet meg a védelem ügyével
kapcsolatos témákban, valamint saját önálló honlapot mûködtet.12
A védelem ügyének népszerûsítése és a szövetség tevékenységének
bemutatása érdekében évi 11 alkalommal megjelenteti folyóiratát.13 A
kb. 150 ezres példányszámból 8000 közvetlenül a Bundeswehr szervezeteihez,
alakulataihoz kerül a személyi állomány tájékoztatása céljából. A folyóiratot
becsben tartják szakmai berkekben, ami nagyban emeli a VdRBw hírnevét.
Tartalmára nézve az elméleti biztonságpolitikai, katonai mûszaki
írásoktól a tartalékosokat közvetlenül érintõ gyakorlati információkig
számos cikket találhatunk benne. A folyóirat rendelkezik egy „Reservisten
Report” (tartalékos hírek) címû kivehetõ melléklettel, amely a
szövetség teljes tevékenységérõl ad tájékoztatást.
ÖSSZEGZÉS
A német tartalékos szövetség az 1960-as évek eleje óta végez önkéntes,
tartalékos ÚJ HONVÉDSÉGI SZEMLE 38 tevékenységet a Bundeswehren kívül a német parlament
felhatalmazásával, alapítványi pénzek segítségével. Ez az egyetlen társadalmi
szervezet Németországban, amely ilyen munkát végez. Jelentõsége nem
annyira abban áll, hogy tartalékerõket segít generálni, mint inkább
abban, hogy segít olyan tartalékosokat alkalmazni, akik vállalják, hogy az
állam, valamint a haderõ részére önkéntes munkát végeznek. Ezáltal a
tartalékos szövetség segít fenntartani az egyenruhás állampolgár image-ét, más
szóval a katonák mély beágyazottságát a társadalomban. A tartalékos szövetség a
védelmi minisztérium által lefektetett irányelvek alapján végzi a munkáját. Ez
a szoros kötelék azonban nem jelenti azt, hogy a szövetség adott esetben ne
bírálná a minisztérium politikáját, különösen tartalékos ügyekben.
Ez a kapcsolat abban sem korlátozza a szövetséget, hogy milyen prioritásokat
emeljenek ki évrõl évre, amikor arról döntenek, milyen tevékenységet
folytatnak. A szövetség nem hiszi, hogy a katonai feladatokat jobban képes
végrehajtani, mint a német haderõ, azonban azt gondolja, hogy mindenki
másnál jobban képes erre a társadalomban, hiszen egyfajta integrációját képezi
a különbözõ szakmák széles skálájának, és ettõl válik sikeressé,
elevenné a szervezet.
UJHÁZY
LÁSZLÓ
JEGYZETEK
1
Verband der Reservisten der Deutschen Bundeswehr e. V. (A Német Szövetségi
Haderõ Tartalékosainak Szövetsége). Ez a megnevezés számos félreértés
forrása volt hazánkban. Sokan úgy vélték, hogy a Szövetségi Haderõre
történõ utalás szorosabb kapcsolatot tételez fel a haderõ és a
tartalékos szövetség közt, mint azt más államokban megszokhattuk. Nos a
kapcsolat valóban igen szoros, azonban a szervezet neve azért alakult így, mert
politikai megfontolásból az alapító atyák úgy döntöttek, csak az a tartalékos,
illetve egykori katona lehet a VdRBw tagja, aki a Bundeswehrben (is)
szolgálatot teljesített. Aki tehát a hitleri Németország vagy az NDK
haderejében szolgált, csak abban az esetben lehet a szövetség tagja, amennyiben
a Bundeswehr átvette (ezzel kvázi ellenõrizte, igazolta) õt.
2 NATO Kézikönyv; ZMNE SVKI, 2001, ISBN 963 7037 48 9, 383. old.
3 CIOR, Its Contribution to Vigilance towards Peace. Freedom and Human Rights;
Venezia, 1998., 110. old.
4 Conféderation Interalliée des Officiers de Réserve (NATO Tartalékos Tisztek
Szövetsége) A CIOR-ról bõvebben: NATO Kézikönyv; ZMNE SVKI, 2001, ISBN
963 7037 48 9; CIOR, Its Contribution to Vigilance towards Peace, Freedom and
Human Rights; Venezia, 1998.; Dikácz Csaba: A NATO-országok tartalékos
tisztjeinek szövetsége, a CIOR. Új Honvédségi Szemle, 2004. évi 6. szám
5 Erre a CIOR 14. kongresszusán, Athénban került sor.
7 Satzung des Verbandes der Reservisten der deutschen Bundeswehr e.V. (A VdRBw
alapszabálya), Art. 3, www.reservistenverband.de/download/Satzung.pdf (2007. január 28. 19.30)
9 Lásd 4-es számú lábjegyzet
10 Association Européenne des Sous-Officiers de Réserve (Európai Tartalékos
Tiszthelyettesek Szövetsége) Az AESOR-ról bõvebben: AESOR,
Unteroffiziere und ihre europaischen Verbande. Österreich, 1996, Ujházy László:
Tartalékos katonák Belgiumban. Magyar Honvéd, XI évf. 39. szám, 2000.
szeptember 29.
11 Gamingi Kezdeményezés: a közép-európai tartalékos szövetségek
munkaközössége. Bõvebben lásd www.oeog.at/gaming
Dikácz Csaba: A NATO-országok tartalékos tisztjeinek szövetsége, a CIOR, Új
Honvédségi Szemle, 2004. évi 6. szám
13
Loyal – Magazin für Sicherheitspolitik (biztonságpolitikai magazin)
IRODALOMJEGYZÉK
CIOR, Its Contribution to Vigilance towards Peace, Freedom and Human Rights;
Venezia, 1998
NATO Kézikönyv; ZMNE SVKI, 2001, ISBN 963 7037 48 9
AESOR, Unteroffiziere und ihre europäischen Verbände, Österreich, 1996
A NATO Katonai Bizottságának 248/1. határozata a NATO és a CIOR kapcsolatáról –
Military Decision on MC 248/1 – The Relationship between NATO and the
Interallied Confederation of Reserve Officers (CIOR); North Atlantic Military
Committee Secretary General, North Atlantic Treaty Organisation; 27/March/1988
Erdõs László, Kladek András: A NATO-országok tartalékos rendszere; Új
Honvédségi Szemle 1998. évi 9. szám
Dikácz Csaba: A NATO-országok tartalékos tisztjeinek szövetsége, a CIOR; Új
Honvédségi Szemle 2004. évi 6. szám
Dikácz Csaba: Nemzetközi tartalékos szervezetek. Bp, 2003. kézirat Borszéki
Tivadar: Tartalékban a tartalékosok? Új Honvédségi Szemle 2005. évi 8. szám
Kladek András: Önkéntes haderõ, hiányzó képességekkel? Új Honvédségi
Szemle 2005. évi 12. szám
Reserven bilden,
Hülvely Lajos: A Magyar Honvédség személyi kiegészítési rendszerének
átalakítása vegyes rendszerrõl önkéntes rendszerre. Doktori (PhD)
értekezés, ZMNE, 2000
Ujházy László: Tartalékos katonák Belgiumban. Magyar Honvéd, XI évf. 39. szám,
2000. szeptember 29.
Satzung des Verbandes der Reservisten der deutschen Bundeswehr e.V. (A VdRBw
alapszabálya)
www.reservistenverband.de/download/Satzung.pdf
(2007.
január 28. 19.30)