II. fejezet: János-hegy - Hárs-hegy
Zugliget - János-hegy - Szépjuhászné - Hárs-hegy - Kis-Hárs-hegy - Hűvösvölgy
A kezdőpont után elhaladunk két 1000-es típusú villamos mellett. A zöld háromszögön (Z^) indulunk fel a Zugligeti úton, egészen a kőtámfalba épített lépcsőig,
ahol bevetjük magunkat az erdőbe. Továbbra is a Z^-n haladva a kerítésnél megpillantjuk a zöld út jelét (Z-), de mi a János-hegy tetejére felvezető Z^-n haladunk végig.
Bal oldalon megjelenik egy szikla, amin még visszatekinthetünk Zugligetbe, majd továbbhaladva sziklák tetején, viszont másik sziklák tövében húzódó ösvényen, egészen a második lépcsőig, ahol elkezdünk újra kapaszkodni felfelé.
Aztán ez a lépcső lejtőre vált, majd kiegyenesedik: meg is érkeztünk utunk első állomásához, a Tündér-sziklához,
ahol az előző panorámának javított változatát kapjuk, előtérben a Tündér-sziklával.
Miután kibámészkodtuk magunkat, el is indulhatunk még egy kicsit javítani a kilátáson.
Egy adag lépcsőzés után felérünk a Tündér-hegy tetejére, ahol az aszfaltos útra (Tündérhegyi út) jobbra fordul a Z^jelzés - tehát mi is.
Hamarosan áthaldunk a Libegő alatt, amin az elkényelmesedett (illetve rászorult, vagy kisebb erőfeszítésre sem hajlandó) "turisták" utaznak felfelé.
A Libegő után hamarosan elhagyjuk a műutat, majd az erdőre jellemző lesz a fenyőerdő-foltok jelenléte, de azt nem csak látjuk, hanem érezzük is.
Aztán az út egyre jobban lejt és szűkül: a korábbi kétkeréknyomos út összeszűkül félig benőtt ösvénnyé.
Majd hirtelen újra kiszélesedik, egy elágazáshoz értünk: itt elkanyarodunk balra Z^-n (fel a János-hegyre),
vagy mehetünk egyenesen is a Z+-n(levágva a jános-hegyi kerülőt, és egyenes Szépjuhásznéhoz megyünk, tehát olyan túrarövidítési lehetőség).
A szöveg inkább a Z^-n folytatódik, mert ez ugyan nehezebb, de szebb, mert a kilátás az egyetlen dolog a vadonban, amit nem adnak ingyen.
A műúton (Jánoshegyi út) balra fordulunk, de hamarosan a Z^ szerencsére egy ösvényre letér, illetve fel. Ezt a műút-ügyet még egyszer meg kell ismételni.
El is érünk a jános-hegyi elágazásra, ahol a Z^ találkozik a piros úttal (P-), és együtt haladnak tovább fel a csúcsra, az Erzsébet-kilátóhoz.
Ezen a helyen lehet választani a gyorsabb és erdeibb lépcső, valamint a városiasabb és könnyebb lejtős út között (a turistajelzések egyébként a lépcsőn mennek).
Érdemes megmászni a kilátó száznál is több lépcsőjét, mert a legcsúcsán teljes körpanoráma tárul elénk.
Érdemes elgondolkodni itt, a túraútvonalunk második állomásán, hogy megérte-e onnan a távoli, de legfőképp lenti Zugligetből felmászni ide...

Innen a P- úton megyünk le a hegyről: irány a János-hegy és a Hárs-hegy közötti völgyben elhelyezkedő Szépjuhászné.
A lejtő később kiegyenesedik, de utána nem sokkal újabb lejtő következik. El is értünk a Pozsonyi-hegy csúcsára...
Elvi problémákat vet fel, hogy végig csak lefelé ereszkedtünk, mégis egy hegycsúcsra érkezünk...
A "hegytetőn" található elágazástól a P- és a sárga út (S-) együtt megy tovább.
Tehát mondhatjuk, hogy lassan át ér térünk a "S-"-ra.
Hamarosan csatlakozik az a Z+, amin elhaladhattunk volna még a János-hegy megmászása előtt, további 30 méter után a P+ is becsatlakozik.
Meg is érkeztünk Szépjuhásznéhoz.
A Budakeszi úton átkelünk, majd megtesszük ezt a Széchényi-hegyi Gyermekvasút keskenynyomtávú (670 mm) vágányán,
majd megint elágazáshoz érkezünk: innen továbbra is a S- úton haladunk, és elkezdünk felkapaszkodni a Hárs-hegyre.
Az út egyre kavicsosabb, majd hirtelen a kavicsok elmaradnak, de velük együtt szűnik meg a sűrű erdő és a kaptató is.
Innen már az egyenes és sima úton át hamar felérünk a Hárs-hegy tetején álló Kaán Károly-kilátóhoz, utunk harmadik állomásához.
Egy kőlépcső és ötvenkilenc falépcső megmászása után újabb panoráma tárul elénk, ami az előző alternatív változata,
mert inkább észak felé tudunk tovább látni, dél felé a János-hegy vonulata eltakarja.

Folytatva a túrát továbbra is a S- úton, rövidesen egy fahídhoz érünk,
amiről megnézhetjük a hárs-hegyi Báthory-barlang alsó bejáratát, ami természetesen le van zárva, de nem felnyitható technikával.
A felső bejárattal szemben lévő fán található koszorú hirdeti, hogy ez a barlang bizony életveszélyes...
De nem csak koszrú, hanem egy faasztal is található itt: remek ebédelési lehetőségeket kínál.
A további utunkat végigkísérik padok, asztalok és szemetesek. Néha hallani a gyermekvasút Mk45-ös dízelmozdonyának dörmögését.
Közben a táj kezd egyre jobban elhagyott park-illúziót kelteni.
Újabb elágazáshoz érünk, ahol a szokásos csúcsminőségű tábla fogad egy szinte csábító ajánlattal:
a Kis-Hárs-hegyi kilátóhoz vezető sárga háromszög (S^) jelzésű út mindössze 200 méter!
Amint felérünk, lehangoló látvány fogad minket: a kilátó érdekes konstrukció: száz százalékban farönkökből épült jó 30 éve,
mára egy kicsit rossz állapotba került, de a tetejéről természetesen 360°-os pamoráma tekinthető meg.
Innen végigkövethetjük eddigi utunkat, Zugligettől kezdve János-hegyen és Szépilonán át a Hárs-hegyig.

Visszamegyünk a S^ úton az elágazásig, majd ezután a kis kitérő után folytatjuk a sétánkat a S- úton, Hűvösvölgy felé.
Ha a bozótból avarcsörgést hallunk, akkor az valószínűleg feketerigó: hasonlóan a nappalilepkékhez és a cinkékhez igen elterjedt a Hárs-hegyen és a környékén, egyébként védett.
Talán csodálkozhatunk rajta, hogy milyen közel vagyunk a városhoz, de bármilyen furcsa, galambok nincsenek itt (egyik típus se)!
Folytatás hamarosan... Látogass el később!
McE©
2007.08.12.