|
|
A The Appleseed Cast Bécsben
B72, Bécs 2006. május 29.
Iszonyú hülyeségnek tartom a magam részéről, hogy tavalyelőtt kihagytam a The
Appleseed Cast pesti buliját az A38-on. Idén azonban lehetőségem nyílott a
csorba kiköszörülésére, ugyanis a zenekar ismét Európába látogatott,
'Peregrine' című új lemezét népszerűsítendő. Sajnos a jó előre beharangozott
pesti állomás végül nem realizálódott, úgyhogy kénytelenek voltunk Bécsbe
utazni az élményért. Na de ez legyen a legnagyobb problémánk az életben (de jó
is lenne).
Ugyancsak időben odaértünk a helyre, különösebb elkavarodás nélkül
megtaláltuk, még parkolóhelyünk is lett, pedig a B72 honlapján előre
figyelmeztetik a látogatókat, hogy lehetőleg hanyagolják az autóval érkezést,
mivel nem igazán lehet a környéken parkolni. Sajnos előzenekar nem volt, így
kénytelenek voltunk kivárni az este tíz órát, sőt, fél tizenegyet, ugyanis kábé
akkor kezdődött el végül az esemény a kicsi, de hangulatos klubhelyiségben.
Addig is megcsodálhattuk a zenekar felszerelését, benne a gyönyörű archaikus
Fender gitárkombóval meg a hasonlóan értékes Fender Jaguar gityóval. Különösebb
lacafaca nélkül zendített rá a kvartett, szép, atmoszférikus, gitárközpontú
zenéjük hamar magával is ragadott. Volt hangerő is gazdagon, rendesen lebegett
a nadrágom szára, úgyhogy elandalodástól nem lehetett tartani. A lemezeket
hallgatva, és a koncerten is úgy éreztem, hogy igazából nem is lenne nagy
szükség az énekre az Appleseed Castben, bár valószínűleg így jobban eladható a
zenéjük, mintha csak instrumentális lenne. Sajnos egy húrszakadás némileg
beárnyékolta a fellépést, ugyanis a cseregitár, bár gyönyörűen nézett ki,
mintha nem szólt volna olyan meggyőzően. A banda az új nótákon túl szemezgetett
a régebbi darabokból is, például megidézte a 'Low Level Owl' legjobb
pillanatait. Ezen a ponton izgultam, hogy az új dobos hogy fogja visszaadni az
annyira jellegzetes és élvezetes témákat, de nagyon nem kellett csalódnom.
Igaz, nem volt ugyanolyan, de így se volt rossz, az új fiú is ötletesen, szépen
játszik.
Rendesen kitett magáért a banda, az álomszép koncert hosszának
viszonylatában nem panaszkodhattunk, kábé éjfélkor tudtunk hazaindulni. A
bejárat előtt belebotlottunk még egy magyar brigádba, ők is Pestről jöttek, és
ők is siettek haza, mert ugye reggel munka. Azt hiszem, amíg akadnak ilyen
lelkes, true arcok kis hazánkban, nagy baj nem lehet. Talán idővel egyre több
banda felfedezi magának Magyarországot, és nem kell annyit Bécsbe meg más
helyekre járnia az ember muzikális érdeklődésű fiának.
--kristóf--
|
Fotóalbum
 The Appleseed Cast
|