EZ ITT A REKLÁM HELYE
Katt oda, ha egy lemez felkeltette az érdeklődésedet, és megvásárolnád     >>>>>
 


Mike Herrera (MXPX)


  A MENNYDÖRGÉS FIAI főoldal

  Mi történt a nagyvilágban?
  (a nemzetközi helyzet fokozódik)

  Lemezajánlók
  (ajánlom, hogy hallgassatok lemezt)

  Fókuszban
  (csak itt, csak Nektek)

  Hogy volt!!!
  (élménybeszámolók)

  Ősbemutatók
  (a mennydörgés atyjai)

  Gondolatok a könyvtárban
  (írások erről-arról)

  A TE hangod
  (ide írd meg az őszintét)

 

MI MICSODA?
Stílusokról röviden

Nehéz dolga van annak, aki szavakban akarja leírni, melyik zenei stílus mit is jelent egészen pontosan. Erre a lehetetlennek tűnő vállalkozásra adtam a fejemet, de biztos vagyok benne, hogy nem végeztem tökéletes munkát. Az itt ismertetett műfajok között természetesen nem minden esetben lehet éles határvonalat húzni. Sok irányzat éppen úgy alakult ki, hogy valaki két (vagy több) műfajt ötvözött a zenéjében ('crossover', 'X-over').

hardcore: a kifejezés jelentése szó szerint 'kemény mag'. Eredetileg úgy alakult ki, hogy vették a rockzene 'kemény magját'; egyszerű, reszelős gitártémák, zúzós, pörgős nóták, lelkesen ordibáló énekesek az old school (a régi stílus) jellemzői. Később páran rájöttek, hogy lehet azért ezt bonyolultabban (igényesebben?) is csinálni. Összetettebb, már nem is feltétlenül gyors dalok születtek, kialakult a new school. Némelyek az új stílust ötvözik a rappel, a hip-hoppal - máris megkapjuk a rapcore-t, ill. hip-hop core-t. Akadtak aztán, akik metalosabb élet adtak a zenének, sok kétlábdobbal, precízebb, mechanikusabb riffekkel, létrehozva a metalcore-t. Szokás területi alapon is felosztani a műfajt: East Coast (keleti parti), West Coast (nyugati parti), New York-i, floridai, vagy akár skandináv hardcore. Ezekről talán annyit, hogy általában a New York-iak a 'kemény gyerekek', míg a floridaiak dallamosabbak, technikásabbak, érzelmesebbek, a skandináv bandák pedig többnyire érdekes, eltolt ritmusokkal színezik energikus zenéjüket.
emo: az 'érzelem' jelentésű 'emotion' szóból rövidült az elnevezés. Érzelgős, többnyire a hardcore-ból kinőtt zenészek által játszott stílus. Visszatérő motívum a szerelmi bánat, és az ebből fakadó önsajnálat, frusztráció, reménytelenség. Persze akadnak pozitív ellenpéldák is.
indie rock: ide sorolható a mai fiatal rockbandák jelentős hányada. Nem kimondottan kemény zenét játszanak, és hajlamosak a stílus határainak kitágítására, a kreatív önkifejezésre. Gyakran a hardcore világából jönnek ők is, de nem olyan nyálas a zenéjük/mondanivalójuk, mint 'emós' kollégáiké.
metal: abszolút gitárközpontú stílus. A gitárt természetesen általában torzítva használják. Bizonyos irányzatok előszeretettel alkalmaznak billentyűs hangszereket is, míg sokan ezt kimondottan ellenzik. Elterjedt a kétlábdob használata, illetve a kvintek alkalmazása a hagyományos akkordok helyett. Kezdetben egyszerűbb volt a helyzet, ott volt a 'heavy metal', és kész. Ma ez már persze messze nem így van. Az ősi hagyományok képviselői a true metal-osok. Az energikusabb, erőteljesebb változatot nevezzük power metal-nak, míg a gyorsat speed metal-nak. Ha klasszikus zenei hangszereket is bevetnek, a szimfonikus metal-t kapjuk eredményül. A bonyolultabb, kötetlenebb, kísérletezőbb vonal a progresszív metal, amely gyakran a jazz elemeit is ötvözi zenéjébe. A nyolcvanas években elterjedt, nagy népszerűségre szert tevő, szélesebb rétegek számára is hallgathatóbb irányzat a pop metal. A hajlakkos, kisminkelt, flitteres dzsekiben nyomuló, sokunkat megmosolyogtató fiúk a glam metal-t képviselik. A thrash metal nevéből fakadóan csapkodó, gyors zenét jelent, ahol az énekből gyakran el is tűnik a dallam, helyét férfias ordítás veszi át, mely egyeseknél hörgésbe hajlik. A death metal nevét egyesek szerint a Death nevű bandáról kapta, amely a műfaj első jelentősebb képviselője volt. Mások szerint a kifejezés korábbi keletű. Lényeg, hogy témáját tekintve általában brutális, a halálról, annak gusztustalan formáiról szóló szövegek jellemzik. Zeneileg a mély hangszín dominanciája, erősen lehangolt gitárok, többnyire gyors ütemek, sok váltás, és az énekes részéről mély hörgés jellemzi. Az amerikai (U.S.) death metal technikás, összetett zenét jelent, míg a skandinávokra általában a dallamos death metal jellemző. (A 'dallamos' jelző a gitárokra vonatkozik természetesen.) A 'halálmetál' szélsőséges formája a grindcore: fénysebességhez tartó ütemek, rövid (szinte kivétel nélkül egy perc alatti) számok, gyakran kétféle énekhang (egy hagyományos mély és egy középmagas). Kevés zenekar veszi a bátorságot, hogy egy teljes grindcore albumot legyártson, a gyakoribb az, hogy death metal bandák kísérleteznek vele néhány nótában lemezenként. A doom metal lassú, 'építkezős', ráérős dalokat takar. A black metal-t kétféleképpen szokás definiálni, akár a gospel zenét: a mondanivaló, ill. a zene alapján. Első esetben az okkult, sátánista tartalmú metalzenék sorolhatók a műfajba. Én a másik megközelítést tartom szerencsésebbnek. A black metal zenei stílusjegyei: a magas hangszín dominanciája a keverésben, magas, sikoltozó, vagy ún. 'károgó' énekhang. Ily módon pl. a Slayer nem black, hanem thrash metal zenekarnak tekintendő sátánizmusra hajlamos beállítottsága ellenére is. A black metalon belül is több irányzatot találunk. A kezdeti primitív, nyers, ultragyors hullám után megjelent az atmoszférikus, dallamosabb vonulat. A gótikus metal hasonló a gótikus rockhoz (lejjebb), csak picit szigorúbb, és sokszor megjelenik benne egy hörgő férfihang is. Napjaink közkedvelt kifejezése a nu metal. 'Nu', vagyis 'new', azaz 'új'. Nem konkrét zenei stílusjegyek alapján elkülöníthető szekta, bár a héthúros gitárok súlyos hangzása szinte mindenkinél megtalálható. Egyszerűen inkább az olyan, napjainkban megjelent, modern szigorú zenei csapatok gyűjtőneve, amelyek nem férnek bele a többi, eddig ismert halmazba.
hard rock: régi idők kemény rockja. Visszafogottabb a heavy metalnál, valamivel nagyobb hangsúlyt kap az ének. Amerikában alakult ki az AOR nevű irányzata, melyet énekközpontúság, valamint nagyívű vokálok jellemeznek. Az arena rock a kevésbé 'sterilizált' zenét játszókat gyűjti zászlaja alá, karcos gitárokkal. Napjainkban is folyamatosan zajlik a hard rock megújítása, a hangzás modernizálása sok ígéretes tehetség részvételével.
grunge: a műfaj befutott képviselőinek nagy része Seattle-ből származik, így szokás ún. 'Seattle sound'-ról is beszélni. Leggyakrabban melankolikus, nyomott zenét játszó, depressziós csapatok kerülnek ki az istállóból, az öngyilkossági hajlam körükben mindennaposnak tekinthető. (Sajnos.)
punk: egyszerű, gyors, 'legfeljebb háromakkordos' dalok, torz gitárok, lázongó (gyakran anarchista), polgárpukkasztó szövegek, hangos énekes, nagy lendület. Nagyjából így indult a műfaj, ez az old school. Később kialakult egy hallgatóbarátabb, dallamosabb irányzat (a new school), amely megtartotta a lendületet, a pörgést, de talán már kevésbé törekszik a botránykeltésre. Lányoknak és fiataloknak ott a pop punk a maga könnyen feldolgozható, dallamos, sokszor viszonylag lassabb zenéjével, barátságosabb, érzelmesebb szövegeivel. A skate punk a deszkások irányzata. Jöttek aztán egyszercsak olyan újítók, akik felrúgták a kötöttségeket, de megtartották a punkban rejlő ősenergiát. Kreatív mozgalmuk eredménye a posztpunk.
ska: sokan úgy gondolják, a ska tulajdonképpen nem egyéb, mint 'felgyorsított reggae'. Jóllehet ez a leírás segít elképzelni a stílust, kronológiailag helytelen. Ugyanis valójában a reggae a 'lelassított ska'.
gótikus rock: általában lassú, drámai, nem kimondottan vidám zene, gyakran színpadias előadásmóddal, költői szövegekkel, szinte elmaradhatatlan női énekessel/vokalistával.
dark wave: a természetfölöttire nyitott, nem ritkán depressziós, a világot sötéten látó irányzat leginkább Nagy-Britanniából származó képviselőkkel.
industrial, ipari zene: képviselői muzsikájukat különféle hangmintákkal, zajokkal, hangfelvételekkel dúsítják, egyfajta futurisztikus érzést kölcsönözve ezzel a zenének. Némelyikük zenéjét cybermetal-nak nevezi, ezzel is utalva a jövőt idéző hangzásra.
space rock: légies, már-már elszálló, kicsit talán futurisztikus hangzás, amely vonatkozik énekesre és hangszerre egyaránt.

Talán ennyiből is látszik, hogy valószínűleg nincs igazuk azoknak, akik szerint a rock unalmas, sivár, egysíkú zene.


--kristóf--

Fotóalbum


Strongarm
New school HC: a STRONGARM Floridából

Further Seems Forever
A Strongarm utódzenekara: az emót játszó FURTHER SEEMS FOREVER

This Beautiful Mess
Indie rock Hollandiából: THIS BEAUTIFUL MESS

Jacobs Dream
Amerikai power metal: JACOBS DREAM

Betrayal
A thrash-csapat BETRAYAL - elárulták a sátánizmust

Crimson Thorn
Akik dacolnak a halállal: a CRIMSON THORN tagjai; death metal veteránok

Paramaecium
PARAMAECIUM: a lassú, helyenként szimfonikus doom mesterei

Lengsel
Igazi norvég black metal: LENGSEL

These 5 Down
5 nu metalos arc, aki igazán mélyről jött: THESE 5 DOWN

Guardian
A GUARDIAN nagy utat futott be: metal, arena rock, végül modern rockzene

12 Stones
12 STONES - post-grunge/hard rock

MxPx
A klasszikus háromtagú felállásban nyomuló MxPx - new school punk rock

Dogwood
DOGWOOD - nevükhöz méltóan 'deszkás' (ééééééérted?!) punkot játszanak

Supertones
THE O.C. SUPERTONES - Ska, fiúk!

Saviour Machine
A legendás SAVIOUR MACHINE - gótikus rock

Circle Of Dust
A zeneipar 'fenegyerekei': az ipari zenét játszó CIRCLE OF DUST

Denison Marrs
DENISON MARRS, spacerock - a jövő zenéje?