Fókuszban: az Alove For Enemies
(csak itt, csak Nektek)

Röviden bemutatnád a zenekart az Olvasóknak?

Erich: Természetesen, a nevünk Alove For Enemies, a New York-i Long Islandről származunk, és 2001 óta zenélünk. Nemrég jelent meg legújabb lemezünk a Facedownnál.


A magam részéről úgy érzem, az új lemez, a 'Resistance' valamivel súlyosabb, hogy úgy mondjam, 'moshosabb' lett az előzőnél, a 'The Harvest'-nél. Ti hogy érzitek?

Erich: Sokkal jobban szeretjük a 'The Harvest'-nél; őszintébbnek, súlyosabbnak, és kreatívabbnak érezzük. Több időnk is volt megírni és felvenni, emiatt nagy lett köztük a különbség.


A lemezt az Atomic Recording stúdióban vettétek fel a környéketeken, ahol a 'Broken Pledge' EP-t is rögzítettétek. A kényelmes helyszín miatt döntöttetek a stúdió mellett, vagy mert ismét Dean Baltulonis producerrel akartatok dolgozni, vagy esetleg valami egész másért?

Erich: Az Atomicba mentünk felvenni a 'Broken Pledge' anyagát és nagyon tetszett az eredmény. Egyből össze is barátkoztunk Deannel. A visszatérésünk oka, hogy nyers hangzást akartunk, és ebben Dean a legjobb.


A bandának a basszusgitáros Luke Anthony személyében új tagja van, így Matt most már gitározik basszusgitározás helyett. Tényleg jobban élvezi ezt, vagy kényszerű volt a váltás a számára?

Erich: Matt mindig is gitározni akart, úgyhogy zökkenőmentes volt a váltás; remek zenész, és semmi gondot nem jelentett számára az átállás. Luke-ot évek óta ismerjük, nagyszerű basszusgitáros, úgyhogy a választással könnyű dolgunk volt.


Azért az előző gitárossal, William Meis-szel is tartjátok a kapcsolatot? Mi van vele manapság?

Erich: Hogyne, csomót beszélünk vele most is. Ami azt illeti, Kaliforniába költözött, és most a Facedown Recordsnál dolgozik.


Európában is jártatok már turnén, de amúgy figyelemmel kíséritek az európai HC színteret? Vannak olyan európai bandák, amiket kedveltek?

Erich: Óriási volt Európában lenni, csomó jó bandát ismertünk meg, olyanokat, mint a Today Forever, az Opposition Of One, a Taking Names, vagy a More Than Ever, hogy pár nevet is mondjak.


Hogy látjátok, van különbség az amerikai és az európai színtér között?

Erich: Mindenképpen. Az európai színtér sokkal jobban értékeli és elfogadja a zenekarokat. Valószínűleg azért, mert az USA-ban annyi banda van, így az itteni srácok elkényelmesednek.


A Facedown Fest olyasmi, aminek meglátogatásáról sokunk álmodik itt Európában, de legtöbbünknek meg kell elégednünk a DVD-k megnézésével, és mások beszámolójának olvasásával. Megosztanál velünk valamilyen Facedown Fest-es emléket?

Erich: Persze. Nagyon élveztük, mikor ott játszottunk, de olyan bandákat látni, mint a Jesus Wept vagy a War Of Ages, fergeteges volt, a koncertjük intenzitása túlmutat ezen a világon.


A bandán kívül mivel töltöd az idődet?

Erich: Nos, pillanatnyilag az esküvőmet tervezgetem, és házat keresek.


Gratulálok, illetve sok sikert! Több kérdésem nincs is, valamit még üzennél nekünk?

Erich: Igen, kösz az interjút, és az Olvasóknak üzenném, hogy gondolkozzanak, és álljanak ki azért, amiben hisznek!


Kösz, hogy időt fordítottál ránk!

--kristóf--

Fotóalbum

Alove For Enemies