Fókuszban: a Brandtson
(csak itt, csak Nektek)

Bemutatnátok röviden a Brandtsont az olvasóknak?

Myk: Hogyne. Én Myk vagyok, gitározom és énekelek az együttesben, Jared dobol és énekel, a bőgősünk, John pedig ott ül a kisbuszunkban. Erre a turnéra gitárosként Ryan jött el velünk, aki valójában nem tagja a zenekarnak. A gitárosunk, Matt most otthon van. Ryan a Liars Academy nevű bandában játszik, korábban pedig a Cross My Heart tagja volt.


Először azt gondoltam, talán plasztikai műtétet hajtottak végre Matten, netán új a fodrásza. Mi történt vele, hogy nincs most itt veletek?

Myk: Három hónapot töltöttünk úton, mielőtt idejöttünk volna. Matt-nek a családi ügyeit kellett rendezni, úgyhogy nem akart még egy hónapot távol tölteni az otthonától. Mégis úgy döntöttünk, hogy eljövünk, és végül is Ryannel jól működnek is a dolgok.

(közben befut John)

Szóval akkor semmi gond nincs Matt-tel, továbbra is tagja a csapatnak.

Myk: Abszolút nincs probléma. A turné után Matt-tel közösen nekiállunk valamikor az ősszel az új lemez elkészítésének.


Mostanában jelent meg a 'Death & Taxes' című EP-tek, amely úgy érzem, egy picit különbözik az előző két lemezetektől. Ti is így látjátok?

Myk: Úgy érzem, van pár nóta, amely egy rockosabb irányba mozdult el, ugyanakkor más dalok illeszkednek a korábbi anyagainkhoz. Az EP nagyjából tükrözi, milyen irányba fogunk haladni a jövőben. Szeretnénk egy kicsit lendületesebb, karcosabb zenét csinálni.


Jared, te egyszerre dobolsz és énekelsz. Ez nem túl megerőltető?

Jared: Á, ez egy igazi élmény. Igazából már régóta csinálom ezt, és nem is játszom olyan bonyolult dolgokat a dobon, szóval semmi gond.


Soha nem is gondoltatok arra, hogy Jared előre jöjjön, és legyen egy igazi frontemberetek?

Myk: Beszélgettünk erről...
John: Így kellett volna lennie, mivel Jared egy nagyon jóképű fickó. : )
Jared: Így igaz! : )


Mi az hogy! : )

Myk: Nem is tudom... Akkor kellene találnunk egy másik dobost, ami igencsak fura lenne a számunkra, hiszen amióta a banda létezik, mindig is így álltunk fel, mindig így csináltuk.


Van köztetek egyfajta speciális 'varázs'?

Myk: Igen, és azt hiszem, ezt mind a négyen így gondoljuk.
John: Igen, fura lenne valaki mást is bevenni. Gondoltunk arra is, hogy szükségünk lenne egy billentyűsre, elvégre néhány dalunkban vannak billentyűk is. Mégis, egy picit tartanánk a változástól. Nagyon jól megvagyunk így négyen.
Jared: Már régóta így együtt vagyunk...
Myk: Túl régóta! : ) Egyébként úgy gondolod, hogy Jared-nek elöl lenne a helye, és keresnünk kéne egy másik dobost?


Ó nem, nincs kifogásom Jared játéka ellen...
Myk, te régen egy hardcore bandának, a Six Feet Deepnek is a tagja voltál.

Myk: Igen, ahogy Matt, a gitárosunk is.


Úgy bizony. Még mindig szereted a hardcore-t?

Myk: Igen, szeretem, bár elég válogatós vagyok. Tudod, ma már olyan sok banda van, de csak viszonylag keveset szoktam közülük hallgatni. Persze nem csak hardcore-t hallgatok, az ízlésem viszonylag széles skálán mozog. Azért a Norma Jeant, a Demon Huntert, a Refused-ot szeretem, meg sok régi, punkos HC dolgot is.


Kapcsolatban állsz még Bryan Gray-jel? [Bryan a Blamed gitárosa, aki a Six Feet Deep-ben is játszott egy időben.]

Myk: Igen, legutóbb a Cornerstone-on [egy amerikai keresztény zenei fesztivál] találkoztunk. Néha összefutunk, de tudod, ő Chicagóban lakik, én meg Cleveland-ben, ami hatórányi autóút onnan. Azért minden évben találkozunk párszor.


Tetszik a Blamed új irányvonala?

Myk: Láttam őket a Cornerstone-on játszani, és igen, tetszett! Kicsit különbözik attól, amit régen megszokhattunk tőlük. Azt hiszem, a kedvenc Blamed-lemezem a 'Germany', aminek már pár éve, hogy megjelent. De tudod, ezek a srácok folyamatosan készítik a lemezeket, és közben változnak, fejlődnek.


Milyen itt Európában, Németországban?

Myk: Tetszik. Németország a kedvenc helyem Európában. Akárhová megyünk, legszívesebben már jönnék is vissza. Azt hiszem, ez az emberek miatt van.
John: Igen, az itteniek nagyon kedvesek és segítőkészek. Mindent megtesznek, hogy jól érezzük magunkat. Nagyon jó itt.


Bejön az európai kaja? Vagy annyira nem is különbözik az otthonitól?

Myk: Rengeteg a kenyér, amihez nem szoktunk hozzá. De nagyon jó.
John: Igen, valóban nagyon jó. Szeretjük a német reggelit. A kenyereket, a zsemléket, a gyümölcsöket. Sokkal jobb, mint amit az Államokban szoktunk enni, mikor turnén vagyunk. Olyankor benzinkutaknál szoktunk reggelizni, miközben rohanunk valahová, vagy beugrunk egy McDonald's-be... Sokkal jobb és egészségesebb, amit itt eszünk. Nekem nagyon tetszik.
Jared: Kövérebbek is mifelénk az emberek.
Myk: A rengeteg nálunk a McDonald's, meg Taco Bell miatt.
John: Igen, nagyon sok a kövér ember Amerikában.


Én is hallottam erről.

John: Nézz csak rám! : )


Magyarországon is sok túlsúlyos ember él a sok zsír miatt, ami megeszünk.
És hogy találjátok, különböznek az európai koncertek is az otthoniaktól?

John: Néhány szempontból még a német és a brit koncertek is mások. A német közönség lelkesebben szokott reagálni: az emberek énekelnek, táncolnak, élvezik a show-t, míg az angolok visszafogottabbak, inkább csak hallgatják a zenét, miközben a helyükön állnak. Érdekes példa, hogy az Államokban szinte soha nem kérnek ráadást, míg a németek minden este tapsolva követelik, hogy játsszunk még valamit. Ez nagyszerű, csak nem ehhez vagyunk hozzászokva.
Myk: Mikor átjöttünk Európába, örültünk, ha volt valaki, aki meghallgatott bennünket. Izgatottak voltunk, ha már ötvenen összejöttek egy kis klubban, mivel olyan távol voltunk otthonról. Nagyszerű, mikor ilyen messzire eljutunk, és az emberek eljönnek megnézni minket.
John: Jó érzés látni, hogy ilyen távol is élnek olyanok, akik ismerik a dalainkat, és kíváncsiak ránk.


Két dalt játszottatok az első lemezetekről is tegnap. Ez rendszeresen előfordul, vagy a tegnapi különleges alkalomnak tekinthető ebből a szempontból?

Myk: A záródalt, a 'Blindspot'-ot rendszeresen játsszuk. A közönség ezt a dalt szokta leggyakrabban kérni tőlünk arról az albumról.
Jared: Ryannek meg kellett tanulnia a dalokat, és ez viszonylag az egyszerűbbek közül való, úgyhogy ez is mellette szólt.
John: Azt is észrevettük, hogy az itt élő rajongók jobban ismerik a korábbi lemezeinket. Két éve jártunk itt legutóbb, és sokan még nem hallották a két legújabb CD-nket, amelyek azóta jelentek meg. Szerettünk volna nekik egy olyan dallal kedveskedni, amit ismernek.


Jó dal, úgyhogy örültem, amikor belekezdtetek.

John: Kösz!


Ok, nagyon köszönöm, fiúk...

Myk: Mi köszönjük.


Sikeres turnét kívánok nektek, és már alig várom az új lemezt. Mikorra várhatjuk?

Myk: Tavasz előtt nemigen fog megjelenni. Pillanatnyilag épp két kiadó között állunk. Miután hazamentünk, megírjuk az új album anyagát, amit reményeink szerint december/január környékén fel is tudunk majd venni. Valószínűleg tavasz elején fog majd kijönni. Addig is el kell döntenünk, melyik kiadóval dolgozzunk együtt, alá kell írni a szerződést, ilyesmi.


Szóval még nincs meg az új kiadó.

Myk: Nem, még nincs. Többekkel tárgyaltunk már, de még nem írtunk alá semmit.


Nagyobb kiadóhoz szeretnétek inkább szerződni?

Myk: Valószínűleg egy másik független kiadót választunk. Tudod, hogy hitelesek maradjunk. : )
Jared: És mivel nincs is más választásunk...
John: Ha egy nagyobb kiadó jó feltételeket kínálna, akkor mindenképpen megfontolnánk, de pillanatnyilag talán kényelmesebb a számunkra egy másik független kiadóval dolgozni. Így természetesebb a dolog. Képzeld csak el, ha aláírnánk egy nagy kiadóhoz, és hirtelen ott lennénk mindenhol... : )
Myk: Aztán kicsit később meg nem lennénk sehol... : )
John: Pontosan.


Ok, kösz még egyszer a lehetőséget. Jó turnézást!

Myk: Örülök, hogy megkerestél minket.
John: Úgy van.
Jared: Légy jó!

--kristóf--

Fotóalbum

A banda


Egy régebbi fotó a Brandtsonról


A Brandtson élőben


A banda élőben ismét


Gitárpárbaj


Duett


'Mit is kell itt fogni?!'


Myk


Myk ismét


A nyurga frontember még egyszer


Az örökmozgó Matt


Megintcsak Matt


John


Jared énekel és dobol


Jared újra