Fókuszban: az Embodiment 12:14
(csak itt, csak Nektek)

Bemutatnád a zenekart?

Darren: Hello Mindenki! Mi vagyunk az Embodiment 12:14 a dél-ausztráliai Adelaide-ből. Az idén lett tíz éve, hogy elkezdtünk metalcore-t játszani a magunk módján. Ha meg kéne határoznom, hogy milyen is a hangzásunk, azt mondanám, hogy a zenénk szigorú, szenvedélyes, dallamos, és furcsamód felemelő. Keményen dolgoztunk és dolgozunk, így sikerült elérnünk, hogy olyan híres-neves bandákkal turnézzunk, mint az Agnostic Front, a Madball, a Vision Of Disorder, a Fear Factory, a Strife, a Soulfly, a The Hope Conspiracy, a One King Down, a Grade, és nemrég a Soilwork. Hogy csak pár nevet említsek, amelyek így hirtelen beugranak... A banda minden tagja keresztény, és Krisztus az ok, amiért ezt a bandát csináljuk. Tudom, sokan azonnal le fognak írni bennünket emiatt, de ez olyasvalami, amiért nem kérünk elnézést, és amit nem rejthetünk el. Különben is miért kéne... Legtöbbünk oda volt a metalért vagy a hardcore-ért már azelőtt, hogy megismerte volna Krisztust. Mikor megismertük Őt, úgy éreztük, csinálnunk kell ezt a zenekart, hogy ezáltal másoknak is figyelmébe tudjuk ajánlani azt a reményt, amire rátaláltunk. Akkoriban még nem sokan csináltak ilyesmit. Kábé ennyit röviden arról, hogy kik vagyunk, honnan jövünk, és mit is képviselünk.


Nemrég fejeztétek be a munkát az új lemezeteken, az 'Inroads Out'-on. Mikor fog megjelenni?

Darren: A lemez december 1-jén jelent meg Ausztráliában a Trial & Error Records/Stomp jóvoltából. Remélhetőleg a tengerentúlon is hamarosan hozzáférhetővé válik a lemez, miután találtunk hozzá terjesztőt.


Új tagja is van a zenekarnak a billentyűs Rodge személyében. Mikor és hogyan született az ötlet, hogy egy billentyűst is bevegyetek a csapatba?

Darren: Már évek óta dédelgettük magunkban a tervet, hiszen legtöbben szeretjük az olyan bandák zenéjét, mint a Soilwork, a Dark Tranquility, és az In Flames. Úgy gondoltuk, érdekes lenne mindezt a hardcore-ral vegyíteni. Sajnos az utóbbi időkben az olyan együttesek, mint a Bleeding Through és az Underoath, megelőztek minket ezen a téren, de még mindig izgatottak vagyunk a zenekarunk eme új komponense miatt. Meg talán az előbb említett csapatok fel is készítették a hardcore közösséget az ilyenfajta váltásra. Hiszen a zenekarok egyre változatosabb muzsikát játszanak.


Hogy találtatok rá Rodge-ra?

Darren: Rodge valójában a basszusgitárosunk, Greg tesója. Valahogy úgy történt, hogy Rodge egyik este megjelent a próbánkon, aztán újra és újra lejött, a többit pedig már ki lehet találni...


Mekkora hatással van az érkezése a hangzásotokra? Jelentős szerep jut neki, vagy csupán az atmoszféra 'mélyítése' a feladata?

Darren: Azt hiszem, elsősorban azért van ott, hogy a zene hangulatához tegyen hozzá, de néhány dalban jobban előtérbe kerül. Sőt, még énekel is az új korongon! Remek énekhangja van, igazából frontemberi pozíciót is betölt egy My Arctic Surrender nevű bandában, amely egyfajta kísérletezgetős rock-szerűséget játszik, bár egyelőre nem nagy erőbedobással...


Tehát Rodge már hallható is az új lemezen?

Darren: Igen, mindenütt belebotlik rajta az ember...


Mindeközben viszont elveszítettétek a hosszú ideje az Embodimentben gitározó Tim Lawrence-t, aki Kanadába költözik. Megvan már az utódja?

Darren: Igen, megvan, mégpedig a Blind Defeat korábbi énekesének személyében. Már régóta barátságban állunk Kyle-lal, a turnéinkon ő szokott segíteni a színpadi munkákban. Remek gitáros és énekes, és nagyon örülünk, hogy részévé vált az Embodiment felállásának, miután a Blind Defeat feloszlott. Már el is kezdtük vele a közös dalszerzést, és az új anyagok nagyon jól hangzanak.


Melbourne-ben és Adelaide-ben játszottatok a svéd Soilwork előtt. Hogy reagált rátok, egy hardcore-zenekarra egy metal ismert metal-banda közönsége?

Darren: Jobban mentek a dolgok, mint valaha is képzeltük volna. Rögtön az első daltól nagyszerű volt a közönség reakciója, főleg ha figyelembe vesszük, hogy 90%-uk korábban soha nem látott bennünket. Igaz, nagy gondot fordítunk az élő fellépéseinkre, mindig beleadunk mindent a koncertjeinkbe. Mégis, mielőtt játszani kezdtünk volna, úgy néztek ránk, mintha arra gondoltak volna: "Ezek a rövid hajú srácok meg kik?! Mi metalt akarunk!" De amint mondtam, jól sültek el a dolgok - olyannyira, hogy felkértek minket, játszunk a decemberi 'Metal for the Brain' fesztiválon, Ausztrália legnagyobb metalfest-jén is. Ezen az eseményen egyébként olyan két-háromezren szoktak részt venni, szóval jó lehetőség a számunkra, hogy betörjünk jobban ebbe a színtérbe is.


Volt azonban mostanában egy még érdekesebb párosítású koncertetek is, nevezetesen a goth muzsikát játszó Virgin Black társaságában. Az hogy sikerült? Nem volt fura egy feltehetőleg egészen különböző hallgatóság előtt fellépni?

Darren: Szuper volt. Szeretünk különböző emberek előtt játszani. Volt ott egy csomó goth srác, de rengeteg hardcore-arc is eljött, hogy megnézzen bennünket. Ami azt illeti, ez volt az egyik legjobb koncertünk szerintem az utóbbi időben. Nagyon jó volt a közönség, sokat mozogtak, sokat énekeltek velünk. Nem beszélve arról, hogy számtalan pozitív visszajelzést kaptunk olyanoktól, akik azelőtt sohasem láttak még minket. Úgy látom, a billentyűs hangszerek használata sok más műfaj kedvelői felé ajtót nyitott a számunkra, akikhez régebben nem tudtunk betörni. Ezt nagyon élvezzük.


Ha már itt tartunk: jóban vagytok a Virgin Black tagjaival? Csak azért kérdezem, merthogy ugyanabból a városból származtok.

Darren: Igen, Mike, a gitárosunk évekkel ezelőtt együtt zenélt a Virgin Black énekesével, Rowannel a Discarnated nevű metal-bandában. Annak idején velük is léptünk fel együtt, innét is ismerjük őket.


Milyen egyéb adelaide-i bandákra lehet érdemes még odafigyelnünk?

Darren: Ott van a Day Of Contempt, amelyről talán már hallottál is.


Úgy van.

Darren: Épp most vannak túl egy világ körüli turnén. Aztán ott van még az I Killed The Prom Queen, a Paradise Burning, a Shot Point Blank, a Mere Theory, vagy az Omnium Gatherum. Talán ezek azok a helyi csapatok többek között, akikre pillanatnyilag érdemes lehet odafigyelni.


Úgy tűnik, egyre ismertebbé váltok a hazátokban, hiszen a közelmúltban az előbbieken kívül együtt játszottatok például a The Hope Conspiracy-vel is, akik a hardcore világában nagy és elismert névnek számítanak. [És akik mellesleg nemrég léptek fel Budapesten is.] Hogy látod, mennyire vagytok ismertek a földgolyó többi részén?

Darren: Gőzöm sincs, mennyire ismerhetnek bennünket a tengerentúlon. Sajnos soha nem volt rendes terjesztésünk odaát, de ez alighanem leginkább a saját hibánkból alakult így. Azért így is kapunk jópár e-mailt és levelet a bandával kapcsolatban. Reméljük, az új korongnak sikerül megoldani a tengerentúli terjesztését, hogy odaát is hozzá lehessen jutni a muzsikánkhoz. Azt hiszem, Ausztráliában már bizonyítottunk, és most kíváncsian várjuk, hogy vajon a tengerentúlon mire fogjuk vinni.


Mivel töltitek az időt az Embodimenten kívül?

Darren: A magam részéről grafikus vagyok, Mike (és most ne nevessetek) könyvtáros, Rodge webdesigner/grafikus/gitártanár, Aaron mindenfélével foglalkozik, Kyle hangtechnikus, Greg pedig optikus vagy mi...


Zárásként mit szeretnél még elmondani?

Darren: Látogassatok el a honlapunkra, ahol hamarosan bele lehet majd hallgatni az új lemezünkbe, és ha teszik, szóljatok a barátaitoknak is. Kösz, hogy időt fordítottatok rá, hogy elolvassátok mindezt, hogy többet megtudjatok rólunk. És mindenekelőtt kösz neked is az interjúért!


Nos, én köszönöm! Isten áldjon benneteket!

--kristóf--

Fotóalbum

Embodiment 12:14


A banda élőben


Interjúalanyom, az énekes Darren


Darren egy klasszikus melbourne-i hardcore-banda pólójában


Még újabb kép Darrenről


A gitáros Michael Wright


Mike ismét


Gitár


Életkép Sydney-ből