Fókuszban: a My Silent Wake
(csak itt, csak Nektek)

Valószínűleg az Olvasók közül többen tudják, hogy játszottál egy hasonló stílusú bandában, az Ashen Mortalityben is. Mi vezetett az Ashen Mortality végéhez és a My Silent Wake megalakulásához?

Ian: Az Ashen Mortality az utóbbi pár évben egy ideje már nem volt aktív, aztán 2004 vége felé újra elkezdett koncertezgetni. A koncertek után, amik egész jól sikerültek, úgy éreztük, hogy ideje lenne továbblépni, és valami mást csinálni. A korábbi Ashen Mortality tagok közül többen összejöttünk, és tavaly májusban megalakult a My Silent Wake. Júniusra el is készültünk az első felvételünkkel, amit EP-ként jelentettünk meg.


Még hozzá lehet jutni az EP-hez?

Ian: Már nem, csak kis példányszámban jelent meg. Viszont a dalok szerepelnek az albumon bónuszként.


Az album, a 'Shadow Of Sorrow' március 28-án jelent meg a Bombworks Records gondozásában. Mire számíthat a hallgató a lemezen? Hasonló stílusú az EP-hez?

Ian: Igen, hasonló, de némileg mégis más a hangzás, pár számban Kate is szerepet kapott. Ha tetszett az EP, azt gondolom, a nagylemez is tetszeni fog. Az album nagyon doomos hangzású sok death metalos és gótikus hatással.


A banda legújabb tagja az általad az imént említett Katie Hamilton, aki csellózik és billentyűzik. Hol és hogyan bukkantatok rá, hogy lett a My Silent Wake tagja? Eleve kerestetek valakit, aki a fenti hangszereken játszik, vagy csak akkor jött az ötlet, amikor megláttátok/-hallottátok játszani?

Ian: Kate már eleve a zenekar barátja volt, láttuk, hogy tehetségesen játszik többféle hangszeren, ráadásul nagy rajongója a doomnak, a metalnak, a gótikus és középkori zenének. Elkezdtünk együtt dolgozni vele, mint külsős, kisegítő zenésszel, de aztán hamar teljes értékű tagként fogadtuk magunk közé.


A Century Sleeper nevű side-projectedben a Visionaire agytrösztjével, James Allinnel dolgozol együtt. Ha jól tudom, hamarosan meg is jelenik a bemutatkozó CD-tek, az 'Awaken'. Terveztek további közös anyagokat is?

Ian: Így van, a Century Sleeper project nem egy egyszeri eset volt. Jamesszel barátok vagyunk, és jól tudunk együtt dolgozni. Mindketten elégedettek vagyunk az 'Awaken'-en végzett munkánkkal, és remélem, mire végre - több csúszást követően - megjelenik, sokan mások is élvezni fogják a zenénket. Reményeink szerint kétévente föl fogunk venni valamit, ha lehetséges. James még mindig foglalkozik a Visionaire-rel is, jelenleg is több új dalon dolgozik.


Manapság a régi bandák között egyfajta divat lett, hogy újra összeállnak, koncerteket adnak, vagy akár még új lemezt is készítenek. Lehetségesnek látod, hogy ez történjen régi thrash-bandáddal, a Seventh Angellel is?

Ian: Ha mondjuk két éve kérdezel erről, azt mondtam volna: 'Nem! Soha!' Ma sem látom úgy, hogy mostanában sor kerülhetne ilyesmire a sokféle elfoglaltságom miatt, de talán majd egy napon. Nemrég újra beszéltem Tankkel [Tank a Seventh Angel dobosa volt - a szerk.], akivel már vagy tíz éve nem álltam kapcsolatban, és úgy tervezzük, hamarosan találkozunk. Simon Bibbyvel és Mark Broomheaddel [szintén korábbi Seventh Angel tagok - a szerk.] pedig még mindig barátok vagyunk. Ugyan nem szívesen énekelnék a pokolban égő emberekről meg ilyesmikről, de pár szám a 'Lament'-ről [a 'Lament For The Weary' a Seventh Angel második, utolsó lemeze - a szerk.] megfelelő lenne.


Szereted még amúgy a thrash metalt?

Ian: Nem sokat fordítok a zenehallgatással töltött időmből a thrashre, hogy őszinte legyek. Mostanában olyan zenéket hallgatok szívesen, mint a Dead Can Dance, a My Dying Bride, a Circulus, a Neurosis, a Revolutionary Army Of The Infant Jesus, a Type O Negative, az Ozric Tentacles, az Arcana, az NFD, a Place Of Skulls, Nick Cave, a Mazzy Star, a Sun O))), a Cult Of Luna, a Troglodyte Dawn, vagy a Starchild. A mindenkori kedvencek között ott van a Paradise Lost, a Trouble, a Sabbath, a Floyd, a Marillion, a Zeppelin, a Maiden, a Sisters, a Bauhaus, a The Cult, és még sok más metal, gótikus, prog, folk, és rock banda, meg persze a középkori zene.


A honlapotokon olvastam egy másik side-projectedről, a The Other Window-ról, amelyben a basszusgitáros Alan Southorn is részt vesz. Mit kell tudnunk erről a bandáról?

Ian: Ez valójában Alan projectje, amelyben történetesen én is játszom. Alan írja a dalokat, és sokat improvizálunk. Jó móka, messzire el tudunk szakadni a 'normális' zenekarok szigorú kötöttségeitől. A dalok közül sok iszonyú hosszú - több mint negyedórás -, a zene pedig egyfajta ötvözete a space rocknak, a pszichedelikus, kísérletezős zenéknek, és a punknak.


Mivel töltöd az idődet a zenélésen kívül?

Ian: Tehervonatokat vezetek, hogy megéljek, amit egyébként nagyon élvezek is, pihenőidőmben pedig szívesen nézek egy csomó filmet meg angol komédiát. Sok időt töltök a szabadban nyáron, és a számítógép előtt télen.


Több kérdésem nincs, szeretnél még mondani valamit?

Ian: Kösz az interjút, és a buta kérdések üdítő hiányát. A legjobbakat kívánom nektek. Kösz mindenkinek, aki támogatja a bandát... ezt mindig nagyra értékeljük. Nézzétek meg a következő webcímeket: www.myspace.com/mysilentwake ill. www.blackplanet0.freeserve.co.uk/mysilent.htm.


Kösz, hogy áldoztál ránk az idődből!

--kristóf--

Fotóalbum

My Silent Wake