Fókuszban: a Symphony In Peril
(csak itt, csak Nektek)

Bemutatnád - csak röviden - a bandát az Olvasóknak?

Shawn: Sziasztok, mi vagyunk a Symphony In Peril az Ohio állambeli Columbus-ból. Ha még nem hallottatok volna rólunk, mi egy 'Spirit Filled' ('Szellemmel betöltött') metal-core banda vagyunk a dél-kaliforniai székhelyű Facedown Records kiadónál.


Bemutatkozó lemezetek, a 'Lost Memoirs And Faded Pictures' november 4-én fog megjelenni a Facedown Records-nál. Mondanál pár szót az albumról?

Shawn: A 'Lost Memoirs And Faded Pictures' az első lemezünk, és kiválóan alkalmas arra, hogy megnyissa a 'Symphony In Peril' hangzásvilágába vezető ajtót. Keveredik benne a hagyományos hardcore és a metal, amit némi emo, mosh, és rock hozzáadásával fűszerezünk. Mondhatni minden zenei hatásunkat összedobtuk, hogy előálljon az album hangzásvilága. A magam részéről azt tudom elmondani, hogy célul tűztem ki, hogy a lehető legjobbat hozzam ki magamból a lemezen. Abszolút örülök a végeredménynek, de hogy őszinte legyek, azt hiszem, még mindig nem adtunk ki mindent magunkból.


Shawn, te a Zao-ban is énekeltél, az első két lemezükön téged hallhatunk. Melyik a kedvenc Zao lemezed az 'új érából'? Úgy értem azok közül, amelyek a távozásod után készültek?

Shawn: Ha engem kérdezel, a 'Blood And Fire' ['Where Blood And Fire Bring Rest'] volt a legjobb lemezük. Remek nyers, amolyan 'most megmutatjuk' hangzása van, ami akkoriban nagyot ütött. A többi korongjuk is rendben van és vannak rajtuk jó dalok, de a 'Blood And Fire'-ben valami különleges.


A mostani szövegeid költőibbek, mint amiket a Zao-ban írtál. Szándékosan törekedtél erre, vagy a dolgok maguktól alakultak így?

Shawn: A legutóbbi szövegeim, amik napvilágra kerültek, azok voltak, amelyeket még a 'The Splinter Shards'-ra [The Splinter Shards The Birth Of Separation', a Zao második nagylemeze] írtam, és az bizony még '96-ban volt. Azóta négy évig ifjúsági pásztorként is szolgáltam, megnősültem, gyerekeink születtek, és úgy gondolom, átmentem némi növekedésen szellemileg és érzelmileg. Azaz a kérdésre a válaszom az, hogy természetes folyamatról van szó.


Általában hogyan születnek a dalaitok? Mi ad ihletet az íráshoz?

Shawn: Az inspirációt abból szerzem, ami körülöttem, mint egyén körül történik. A CD-n található dalokban olyan témákkal foglalkozom, mint a vallás, a barátok, és Isten. '96-ban még fiatal voltam, és az egyetlen dolog az életemben Isten volt. Most van egy munkám, családom, zenekarom, számlák, stressz, és az Istennel való kapcsolatom, ami az összes többivel szemben előnyt élvez. Talán frappánsabban azt mondhatnám, nem vagyok többé gyerek.


A másik Shawn, a korábbi dobosotok kiszállt a bandából, miután rögzítettétek az új lemez anyagát. Megtaláltátok már az utódját?

Shawn: NEM! Ez az egész elég macerás. A dobosok aránya a gitárosokhoz viszonyítva kábé 1 a 20-hoz. Voltak, akik felvették velünk a kapcsolatot, és érdekelte őket a dolog, de mind Ausztráliában, Németországban, vagy az ország másik végében laknak. Még nem találtunk senkit a környéken, akit bevehetnénk a csapatba. Novemberig van egy 'beugró' emberünk, aztán folytatódhat a vadászat.


Melyik volt a legemlékezetesebb koncertetek eddig?

Shawn: Chicago & Memphis!!


Miért?

Shawn: A chicagói azért, mert nagy volt a mozgás, a fiatalok igazán oda voltak értünk. A memphisi show hasonló volt. Egy kis helyen játszottunk, ahova mintegy háromszáz fiatal zsúfolódott be, akik keményen táncoltak is. Énekelték a szövegeket és az új részeket az mp3-akból, amelyeket a honlapunkra tettünk fel. Mindkét koncert kicsi volt más fellépéseinkhez viszonyítva, de mindkét helyen fantasztikus energia szabadult fel.


Kivel volt a legnagyobb élmény fellépni eddig?

Shawn: Azt hiszem, a banda minden tagja mást válaszolna erre a kérdésre, de én személy szerint a Nodes [Of Ranvier]-rel közös koncerteket élveztem a legjobban.


Miért?

Shawn: Leginkább azért, mert jó fejek, akik szeretik jól érezni magukat a színpadon és azon kívül egyaránt. Nagy mókamesterek.


Van olyan zenekar, amelyikkel mindenképp szeretnétek turnézni?

Shawn: Nem mondom, szívesen turnéznánk a Converge vagy az Everytime I Die társaságában. Mindkét banda kiváló, nagyon tiszteljük őket. Azért azt se bánnám, ha a Comeback Kiddel vagy a Stretch Arm Stronggal kellene turnéra mennünk.


Mik a terveitek a zenekarral az év hátralévő részében, illetve jövőre?

Shawn: Nos, az idén szeretnénk minél többet fellépni, hogy népszerűsítsük az új albumot. Mindenhol szeretnénk legalább egyszer játszani.


Említetted, hogy szereted az európai focit. Te vagy az egyetlen a bandában, aki szereti?

Shawn: Én vagyok az egyetlen sportrajongó az együttesben. Szeretem a bicajozást és a focit. A Tour de France-ba valósággal szerelmes vagyok; az az álmom, hogy egy nap élőben is láthatom. Leginkább a hegyi szakaszok érdekelnének az Alpokban. A focit illetően: fiatalabb koromban is játszottam, de amióta a fiam is elkezdett játszani, igazi rajongóvá váltam. Oda vagyok az MLS-ért [az ottani nemzeti ligáért], mivel van egy profi csapatunk, a Columbus Crew. Pár meccsre ki is mentem, és óriási volt mindezt élőben látni. Ezenkívül nagy mestere vagyok a FIFA Soccer videojátékoknak - még soha nem vertek meg.


Szeretnél még valamit hozzátenni az eddigiekhez? Üzensz valamit az Olvasóknak?

Shawn: Nem vagyok jó az ilyen zárszavakban; így hirtelen talán azt mondanám, ajánlom szíves figyelmetekbe a hamarosan megjelenő lemezünket, a 'Lost Memoirs And Faded Pictures'-t. Meg még azt, hogy nem számít, ki vagy, merre vagy, mi mindenen mentél keresztül eddig, Jézus továbbra is szeret, és szeretné, ha megismernéd. Remélem, hamarosan látjuk is egymást.


Köszönöm szépen az interjút! Isten áldjon meg benneteket!

--kristóf--

Fotóalbum

A zenekar